Dunántúli Napló, 1976. október (33. évfolyam, 271-301. szám)

1976-10-12 / 282. szám

1976. október 12., kedd Dúnantült napló 3 Törzskiinyivezett gyűr tfajszlön Száz­harminc esztendős máit, virágzó jelen A Ganz Műszer Müvek budapesti központja. Szúnyog a betegség terjesztője Védjük meg a házinyulakat a mixomafázistól! Oltóanyagot a körzeti állatorvos ad A nyúttenyésztés az elmúlt néhány évben jövedelmező népgazdasági ágazattá vált. 1975-ben megyénkből 570 va­gon nyulat exportáltak. En­nek 95 százaléka kistenyész- tőktől származott. Exportunkat és nyúltenyész- tésünket is veszélyezteti a nyu­lak fertőző betegsége, a mixo- matózis. A mixomatózist vírus okozza, amely csak a hází- nyulat betegíti meg. A ragály­anyagot leggyakrabban szú­nyogok „oltják ót" a beteg áilatból az egészségesbe. A beteg nyálon eleinte kicsi piros göbök láthatók, melyek Huszonhat ágú családfa 1967-től Ganz Mííszer Müvek A gyár jó hírét még a múlt században alapozták meg — persze, az elektromos techni­kával, mint újdonsággal csak a század végefelé kezdtek fog­lalkozni. Az elektrotechnikai la­boratórium megalakítása a Ganz és Társa Vasöntő és Gépgyáron belül az 1878-as évszámhoz és Mechwart And­rás nevéhez fűződik. A régi világsikerek Ekkor került a gyárhoz Zi- pernowszky Károly, aki a Ka­csa utcában átvette az elekt­romos részleg vezetését, és rö­videsen, 1881-ben megkezdte kísérleteit a váltakozó áram­mal. Rá egy esztendőre, 1882- ben lépett be Déri Miksa, s 1883-ban Bláthy Ottó Titusz. A közös kísérletek és gyártmány- fejlesztés eredményes volt: az 1883-ban rendezett bécsi vil­lamossági kiállításon nagy si­kert aratott a Mechwart—Zi- pernowszky féle gőzvillamos- gép, ami voltaképpen generá­tort jelent, s két évvel később pediq megszületett a Ziper- nowszky—Déri—Bláthy-féle vi­lágszabadalom, amely ma ál­talános iskolai tanulmányok­ban már szerepel, s elsőnek oldotta meg a transzformáto­ron alapuló villamosenergia- elosztásnak és energiaátvitel­nek a kérdését, s lehetővé tet­te a fogyasztóhelyek párhuza­mos kapcsolással való füg- getlenítését is egymástól. Ez a rendszer rövid időn belül meg­hódította az egész világot. 1889-ben Bláthy világhírű másik találmánya, az indukciós fo­gyasztásmérő lehetővé tette a villamosenergia mérését — az első termelési adatok 1914-től állnak rendelkezésre, s ebben az évben tizenhatezer darabot gyártottak. Ez, mivel a gyártás még manuális jellegű volt, in­kább művészi darabok meste­ri készítésének volt nevezhető, mint termelési volumennek. Ma évente egymillió műszert gyárt a Ganz Műszer Művek gödöl­lői árammérőgyára, ebben számlálók, árammérők, kap­csolóórák vannak. Az újszülött bejegyzése Lehetetlen át nem ugrani hatvan évet — a hajdani nagy neveket illendő megjegyezni, hi­szen műszaki nagyjainkról jól­esik beszélni. De udvariatlan­sáq volna hallgatni a többiek- ről, mindazokról, akik a Ganz Műszer Műveket — ezt a ne­vét huszonhatodik „házassá­ga" után kapta, mert huszon­hat gyár, üzem vagy üzemrész csatolódott hozzá a százhar­minc év alatt — a mai világ­színvonalra hozták fel, s arról a több mint ötezer dolgozóról, akik keze munkája egymilliárd forint termelési értéket produ­kál évente. Szeptember elején jártam a gyár központjában, s aznap ért a legfrissebb törté­nés: dr. Dunajszki András ve­zérigazgató a kezembe nyo­mott egy fénymásolt iratot. — Nézze — mondta — ez ma jött. A Pénzügyminisztérium Bevé­teli Főigazgatóságáról jött ér­tesítés, hogy a vállalati törzs­könyvbe bejegyezték az alábbi gyárat: Ganz Műszer Művek Alkatrészgyára, 7838 Vajszló, Petőfi utca. Kategóriája „D”. — Erre már jár kocsi, rep­rezentáció és saját MNB egy­számla — mondja a vezér- igazgató, aztán nevetve egye­zünk meg, hogy Vajszlón még fontosabb dolgokkal foglalkoz­nak, szervezik és építik az új gyárat, várják a szakmunkások, szerszámlakatosok, technikusok és könyvelők jelentkezését. Ide költözik Gödöllőről a bakelit­üzem és valamennyi gyár for­gácsoló üzeme. Még egy imk- üzemet is megépítenek majd, s itt az idén nyolcvanon, a jö­vő év végéig háromszázan, az ötéves terv végéig pedig öt­százan fognak dolgozni. A piac örökké éhes A Ganz Műszer Művek köz­pontja Budapesten, a XIX. ke­rületi Vöröshadsereg útján van. Nagyon szép, toronymagas iro­daház, belül is korszerű — hol lenne automata tolás üveg­ajtó, ha nem itt? — működik a lift, világítanak a lámpák a folyosókon. Ezorhatszáz dolgo­zó tevékenykedik az Elektromos Készülékek és Mérőműszerek Gyárában. A földszinten meg­csodáltam egy komplett elekt­romos laboratóriumot, el is gondolkodtam: mit szólnának Bláthyék ennek láttán? Itt ké­szülnek a 'különböző készülé­kekbe, kapcsolótáblákba be­építhető és villamos paraméte­reket mérő műszerek, tehát fe­szültség, áramerősségmérők, di­gitális thermométenek, regisztrá­ló és más hőtechnikai csodák. A piaci igények nagyok, a piac örökké éhes, kielégíteni egye­dül nem győzik, ezért két szö­vetkezet is dolgozik a gyár­nak, egyik Nagymaroson, a másik pedig Tolnán. Egy-egy műszerbe kétszáz alkatrész kell, természetesen van olyan is. amelybe ötszáz alkatrész kerül. Érthető hát, hogy igen nagy szükségük volt egy új alkatrész- gyárra .. . Itt, a központi gyár­ban évente háromszázmillió fo­rint termelési értéket hoznak létre. Az összes magyar járműbe, az Ikarus autóbuszaiba, teher­gépkocsikba a Ganz Műszer Művek Közlekedési Mérőműsze­rek Gyára készíti a különféle jelzőberendezéseket, kilométer- órákat. A vezérigazgatói szo­bában kis faállványon áll a legújabb termék, a kis Polski 126-os műszerfala. így mond­ja dr. Dunajszki András, én pediq keresem a falat. Egyet­len kerek óra az egész, abba építették a világítás kontroli- lámpáit, az olajnyomást és vil­lamos töltést visszajelző lámpá­kat, s az irányjelző ellenőrző fényét is. Tényleg műszerfal, akkora az egész, mint az ök­löm, nagyobb nem is lehetne, mert akkor nem férne el a ko­csiban. Mutatnak nékem azon­ban nagyobb műszerfalakat is, ezek már csakugyan falak, autóbuszokba valók. Ellátják a jugoszláv autóbuszgyártást is műszerekkel. A gyár Angyal­földön van, hétszáz dolgozó­val működik, bedolgoztatnak egy salgótarjáni szövetkezettel is. Évente kétszázmillió forint termelési értéket hoznak létre, s 1978-ra itt hozzák létre a nyugatnémet VDO licenc alap­ján hazánk legkorszerűbb mű­szergyárát, A világ minden tájára Gödöllőn található az áram­mérőket gyártó üzem. Itt há­romezren dolgoznak, termékeik hatvan százalékát exportálják. Csaknem mind tőkés országok­ba kerül. India, Peru, Indoné­zia — ez tartós, nagy piaca a Ganz árammérőknek — Líbia, Irak, Kuwait, Dél-Amerika, Af­rika jónéhány országa, és a tradícióknak megfelelően: Bel­gium, Olaszország várják a gödöllői műszereket. Éves ter­melési értékük félmilliárd fo­rint. Nagymúltú, és talán nem túlzás, hogy nagy jövőjű gyár költözött Vajszlóra. Ha a be­mutatás egy kissé szűkszavú is, szükséges, legyen némi fo­galmunk róla: milyen gyár is a Ganz Műszer Művek. Kampis Péter M / A teimeloszovetkezetek saját keverőüzemükben állítják elő a ta­karmánykeveréket a koncentrátumok felhasználásával, ahol er­re lehetőség van. Új takarmányok kerülnek forgalomba Olcsóbb tojótápot gyárt a pécsi GMY Az állattartók jogos pana­sza, hogy egyre drágulnak a gyári takarmányok és a ma­gas költségek miatt az állat­tartás nem elég jövedelmező. Ezért lehet üdvözölni a Bara­nya megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnak azt a törekvését, hogy a drágábbak mellett olcsóbb tápokat is gyá rt. A vállalat pécsi központjá­ban bejelentették, hogy októ­ber 1-től olcsóbb, úgynevezett fázisos tojótápok gyártását kezd­ték meg. Ezeket az eltérő ösz- szetételű tápokat a takarmá­nyozási ismeretek bővülésével fejlesztették ki, a nagy tojó­hibrid-előállító üzemek tapasz­talatai alapján. A tojó­tyúk táplálóanyag-szükséglete ugyanis sok mindentől — test­súly, tojástermelés, tartási mód stb. —, egyebek között az év­szakoktól is függ. Télen pél­dául fehérjékben és energia- hordozó anyagokban dúsabb takarmányt igényel, mint nyá­ron. A gyártó vállalat abból indult ki, hogy az a gazdasá­gos, ha a tojóállományt fázi- sosan takarmányozzák, vagyis a tojótyúkok változó igényei­hez igazodva az eltérő össze­tételű — és árú — tápokat fel­váltva használják. A vállalat egy háromféle tápból álló to- jótáp-sort fejlesztett ki; fázi­sos tojótáp 1, fázisos tojótáp 2 és fázisos tojótáp 3 néven, ezek mázsánkénti ára 456, 468, illetve 492 forint lesz, A gyári melléktermékek jobb hasznosítása terén újabb lé­pést tett a Kaposvári Cukor­gyár, ahol a már közkedvelt és évek óta nagy volumenben gyártott Urebetin után a na­pokban megkezdték az úgy­nevezett Tehénbetin folyama­tos gyártását. Egy teljesen új, a köztudatba még át nem ment termékről van szó, bár a kísérleti gyártás már koráb­ban megindult, s néhány nagy­üzemben — a Kaposvári Álla­mi Gazdaságban, a mágocsi, a mohácsi és a bólyi tsz-ben — ki is próbálták. Az etetési kí­sérletek alapján a Tehénbetin, amely tulajdonképpen 69 szá­zalék száraz répaszeletből, 20 százalék melaszból, 3 száza­lék karbamidból, 6 százalék Phylaforból és 2 százalék ta­karmánysóból áll, 10—12 szá­zalékkal képes növelni a te­henek tejtermelését. Dercésen hozzák forgalomba 40 kilós zsákokban, 6 hónap szavatos­sággal. Ára mázsánként 329 forint, de ha a gyártáshoz a várt kedvezményt megkapják, 280 forint körülire csökkentik az árát. A gyár legújabb terméke a Kocabetin. Ez nem tartalmaz karbamidot, alapanyaga a szá­rított répaszelet, a melasz és a Phylafor. Az új takarmány etetési kísérletei a közeljövő­ben indulnak be a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola tan­gazdaságában. A cukorgyár ezeket a takarmány-újdonsá­gait csakúgy, — mint eddig is, — mindenekelőtt cukorré­patermelő partnereinek forgal­mazza. Rné pár nap múlva megnagyob­bodnak és jól észrevehetőkké válnak. Ezek a göbök leggyak­rabban a szőrrel kevésbé bo­rított testrészeken, az orron és a fülön jelentkeznek. A beteg állat nem gyógyul meg. A fen­tebb leírt göbökön kívül az állaton még bágyadtág, ét­vágytalanság is megfigyelhe­tő és a beteg fokozatosan le­soványodik. A betegség észlelése esetén azonnal állatorvoshoz kell for­dulni. Védekezni csak a be­tegség behurcolásának meg­akadályozásával lehet. Mivel a szúnyogok terjesztik a be­tegséget, azokat kell a nyu- laktól távoltartani. A nyúltartási épületek nyí­lászáróira szereljenek fel szú­nyoghálót, de ne csak az aj­tókra, ablakokra, hanem a szellőzőnyílásra és a ventillá­tor nyílására is. A semmire sem használható nyílásokat meq kell szüntetni. A szúnyogokat különböző rovarölőszerekkel el lehet pusz­títani. A kereskedelmi forga­lomban kapható rovarölősze­reket a szállásban permetez­zük szét. Kapható aeroszolos kiszerelésű Chemotox, Unitox, melyet a szúnyogtalanítandó he­lyiségben szétfövünk. Olcsóbb, de ugyanilyen jó, ha rovarölő permetezőszereket permete­zünk szét a helyiségben víz­ben oldott formában, az elő­írt töménységben. Ilyenek a Ditrifon, Neo-Musztox, Foszfa- tion, Bi—58. Gondosan le kell permetez­ni mindazon helyeket, ahol a szúnyogok bejuthatnak. Ezek a szerek esetlegesen q nyulakat is megmérqezhetik, ezért az állatokat közvetlenül ne per­metezzük le és ne permetez­zük le a ketrecek belső olda­lát sem. Óvakodjunk attól, hogy a permet takarmányra vagy ivóvízbe juthasson. Fel­tétlenül permetezzék le az épület belső falát, a nyúlket- recek külső oldalát, a szú- nyoq-búvóhelyeket, a nedves, nyirkos sarkokat, a trágyalé-és trágya-elfolyókat, csorgókat. A permetezésből ne maradjon ki a szállás, az épület külső fala sem, továbbá a környező bokrok és fák sem. Ezt a mű­veletet ajánlatos hetente-két- hetente megismételni. A szúnyogtalanított helyiség­be függesszenek ki párologta­tó lapokat, Toxa zászló, Bio- Strip stb. Az így elvégzett szú­nyogmentesítési akcióval a le­gyeket is el tudjuk pusztítani. A betegség ellen védőoltá­sokkal is lehet védekezni. Az oltóanyagot az illetékes körze­ti állatorvos rendeli meg és végzi el a védőoltást is. Dr. Bachrati József megyei állatorvos Korszerűsítik a kábelgyártást Több mint 3 milliárd forintos beruházással korszerűsítik a hazai kábelgyártást. Folyama­tosan modernizálják a külön­böző huzalok, vezetékek és ká­belek előállítását. Kistelken új gyáregység is épül, az első hú­zógépeket már üzembe helyez­ték, s a többi jórészt import­ból származó berendezést is fokozatosan felszerelik. A kábelgyári rekonstrukciós program a tervek szerint 1982- ben fejeződik be. A beruházá­sokra több mint 3 milliárd fo­rintot fordítanak, ebből mint­egy egymilliárd bankhitel. A teljes rekonstrukció azért vált szükségessé, mert az elmúlt években nem tudták kielégíteni a hazai igényeket kábelipari termékekből sem mennyiségi­leg, sem minőségileg.

Next

/
Thumbnails
Contents