Dunántúli Napló, 1976. október (33. évfolyam, 271-301. szám)
1976-10-11 / 281. szám
Gyors segítségre van szükség Tarják a határi dót! Félidejéhez érkezett a CHEMICHL építése Mentsük meg o Balatont! A biológiai eredetű hordalék, a növényvédő- szerek az élővíz ellenségei Az utóbbi időben egyre több szó esik a Balaton védelméről. A tó vizének elszennyeződése Keszthely, Szigliget, Fonyód és Balatonberény térségében egyre jobban fokozódik. Az Országos Vízügyi Hivatal szervei által végzett vizsgálatok szerint az említett körzetben a vízminőség másodosztályú. Az északi oldalon nagy mértékben elszaporodott a kanadai átokhínár, a tüskés levelű kolokán, egyes öblökben meggyorsult az elmocsarasodás. A keszthelyi öbölben, a becslések szerint tíz-tizenötmillió köbméter biológiai eredetű iszap halmozódott föl, amely elposványoso- dáshoz vezethet. Ha az illetékes szervek nem gyorsítják meg a tó vízének és környezetének védelmét, annak beláthatatlan következményei lesznek az ezredfordulóra. Többtényező A felsoroltak csak kis hányadát képezik azoknak a gondoknak, amelyek a hatszáz négyzetkilométeres tófelülettel és a 130 négyzetkilométeres partközeli üdülőkörzettel kapcsolatosak. Ezért kerestük meg dr. Virág Árpádot, az Országos Vízügyi Hivatal környezetvédelmi főosztályvezető helyettesét, akivel a szennyeződés okairól valamint a szükséges intézkedésekről beszélgettünk. — Az elszennyeződést és isza- posodást számos olyan tényező okozza, amire öt-tíz évvel ezelőtt nem számíthattunk. A tó környékén nyári csúcsszezonban naponta 650—700 ezer ember tartózkodik: ezzel függ össze az is, hogy a Balatonba engedett szennyvíz mennyisége elérte a hétmillió köbmétert. A tó vízgyűjtő területén egy évtized alatt hétszeresére nőtt a műtrágya felhasználás, jelentősen megnőtt a veszélye annak, hogy a különböző növényvédőszerek a tóba kerüljenek. Új veszélyt jelentenek a Balaton környékén létesített szakosított állattartó telepek: a keletkező hígtrágya a tó vizét teljes mértékben tönkre tehetné. Szennyező anyagok — És a Zala szennyezése? — Ez a legégetőbb gond. A különböző szennyezők nagy része — 60—75 százaléka — a Zala folyón, a Nyugati övcsatornán át jut a Balatonba, pontosabban a keszthelyi és szigligeti öbölbe. Nőtt a nádfelület, de csökkent a víztisztító hatása, mert néhány éve rend- szertelenné vált a nádaratás, így az elhalt nádtörmelék is szennyező forrássá vált. A tavaly bekövetkezett halpusztulás után végzett vizsgálatok kimutatták, hogy Fonyód és Bala- tonmária között, a tóba kerülő berekvizek különböző szennyező anyagokat tartalmaznak. — A kormány 1969-ben fogadta el azt a központi fejlesztési programot, amely a korábban készült regionális terv aprópénzre váltását jelenti. Az említett gondok mennyiben befolyásolják a további munkát? — A balatoni vízgazdálkodási fejlesztési program által kijelölt feladatok megoldását korszerűsíteni kell, továbbá gyors intézkedésekre van szükség a tó megóvása érdekében. Természetesen ez összehangolt és tervszerű munkát követel az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumtól, a Magyar Tudományos Akadémiától, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumtól és nem utolsósorban az Országos Vízügyi Hivataltól. Sorrendben — Melyek tehát a legfontosabb, hosszú távra szóló feladatok? — Mint arról már szó volt, a keszthelyi öböl helyzete a legaggasztóbb. Ha nem kezdjük meg az iszapkotrást, annak beláthatatlan következményei lehetnek tizenöt—húsz év múlva. Meg kell akadályoznunk a Zala további szennyezését. Ezért a Kis-Balaton területén kialakítandó tárolóban természetes úton tisztítjuk majd meg a Zala vizét a szennyezőktől, s az négy hónapos „pihentetés” után juthat majd be a Balatonba. A tó védelmében meg kell akadályozni azt is, hogy a berekvizek a Balatonba kerüljenek. Megoldásra vár a regionális jellegű csatornahálózat és megfelelő szennyvíztisztító telepek kiépítésének meggyorsítása is. Nagy gondot jelentenek azok a külterületeken létesített és engedély nélkül épített üdülők, ahol megoldatlan a kommunális ellátottság. A Veszprém megyei iparvidék is jelentősen befolyásolja a tó helyzetét, mint szennyezőforrás: aggasztó a nitrózusgázok, a klór, a fluor és ammónia okozta szennyeződés a fűzfői öbölben. Ugyancsak megoldásra vár a hígtrágya elhelyezésének kérdése, a zalaegerszegi, valamint a keszthelyi Húsipari Vállalatok szennyvíz tisztítóművének kiépítése, továbbá a vágási hulladék feldolgozásához szükséges technológia kialakítása. — Célunk az, hogy a hetedik ötéves tervidőszak végére megoldódjon a balatoni üdülőkörzetben a szennyvíztisztítás, ennek érdekében gyorsabb ütemben folytatódik majd a csatornázás és szennyvíztisztítók építése. A keszthelyi öböl kikotrásának befejezését ugyancsak a hetedik ötéves terv végére időzítjük, s még annak előtte befejeződik a Zala fo- lyónak. a Kis-Balatonba történő vezetése: amelynek gondolata egyébként már 1910-ben felmerült. Salamon Gyula Valósággá nőnek a makettek Formálódik Zalaegerszeg modern központja Nefelejcs. így hívták Zalaegerszegen azt a patinás presszót, majd később büfét, amit ma már csak fényképen találhat meg a városba érkező idegen. Lebontották, csakúgy mint a Kossuth utca nagy részét, hogy a földszintes házak helyén egy új, az immáron ötvenezres lélekszámú Zalaegerszeghez illő városközpont alakulhasson ki. S szójátékkal élve, bármennyire hozzánőtt a megyeszékhelyiekhez a Nefelejcs, bú nélkül felejtenek, mert a helyén, s a többi, omladozott bolt és ház törmelékén szebbet, korszerűbbet kapnak. Nagyszerű térkihasználás A már megépült, s jó szolgálatot tevő Centrum, Domus és Csemege áruházak szinte diktálták a város vezetőinek, a tervezőknek s az építőknek, hogy hogyan, mi módon építsenek olyan épületeket, melyek meghatározzák egy város, történetesen Zalaegerszeg arculatát. A leendő új városközpont rendezési tervét, papírmakett- jeti a BUVÁTI készítette, s a három évvel ezelőtti bontások után ma már több részlet valósággá nőtt a makettekből. November 30. az első 106 lakás műszaki átadási határideje, s az építkezés generálkivitelezője a Zala megyei Állami Építőipari Vállalat időarányosan is áll a munkákkal, összesen 39 ezer négyzetméternyi terület került és kerül a városrendezési terv alapján előbb bontásra, majd beépítésre, s így végezetül az üzletek és áruházak mellett mintegy 6—700 lakás kerül átadásra a belvárosban. Az épületek nem „meszelik" az eget. A tervezők inkább jól A kemizálás forradalmasította az építőipart. Az iparág egyre nagyobb mennyiségben igényli a modern, kémiai úton előállított építőipari alapanyagokat. Ennek részeként kezdte meg 1974-ben a kormány által kiemelt beruházásként kezelt barcsi CHEMICAL gyár építéMár a szakipari munkákat végzi a ZÁÉV, még az idén átadásra kerülő első 106, városközponti lakásépítésénél. Kiss F. felv. kihasználták a teret, ami a bontások után rendelkezésükre állt, s ebből születtek meg az egymástól eltolt hat-hét szintes épületek sorai. A ZÁÉV a már bevált Outinord alagútzsalus építési technológiáját a NOÉ rendszerűvel vegyítette, így a földszint magasított részét is a jóval gyorsabb, könnyebb zsalu, zással tudják elkészíteni. A már szerkezetileg befejezett újabb 66 lakással együtt 135 millió forintos a városredezési program első üteme, de körvonalazódnak a további teendők részletei is. Egy azonban már ma is biztos: nemcsak Zalaegerszeg újvárosrészeiben — a Kertvárosban, a Herszontelepen —, hanem a kialakítás alatt lévő központban is a lakásokkal együtt épülnek fel a kommunális, szociális létesítmények. Már kijelölték az élelmiszer, a ruházati nagyáruházak, a sütőipari mintabolt, a könyves, a hal és a többi szaküzlet helyét is. A város központja Eddig közel kilencezer köbméter betont épített be a ZÁÉV az új városközpontba, de sem a kíváncsi nézelődőnek, sem a szakembereknek nincs az az érzése, hogy betonkalitkák épültek volna Zalaegerszeg szívében. A világos lakások, az új építészeti megoldások, a frappánsan alkalmazott színek oldottá, tetszetőssé varázsolják az épülettömböket. Az átlagosan 53 négyzetméteres lakásokban csak az egyik szoba lesz szőnyegpadlós, a másikba — a megyeszékhelyen először — pvc burkolatot fektet le a ZÁÉV. A leendő új városközpontot nem csúfítják el a tv-antennák tömegei, korszerű, NDK-ból származó úgynevezett kábeles telepi tv antennát helyeznek majd itt el. Év végi ajándékként költözhetnek a lakók az első épülettömbökbe, aztán hamarosan átadják az új zalaegerszegi közúti felüljárót, megváltozik a forgalmi rend a városban, — vagyis gyarapszik Zalaegerszeg, alakul, mintázzák Göcsej új városarcát. sét a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat. A közel fél- milliárd forintos beruházásnak: a jövő év negyedik negyedében próbaüzemelnie kell. A helyszínen arra kerestünk választ, hogy áll jelenleg az építkezés, milyen munkálatok folynak, és a határidőket tud- já'k-e tartani. Mint Sándor László építésvezető elmondta, a két gyártó- csarnokhoz a szereléshez szükséges lakatosszerkezetek elkészültek, az épületek összeszerelését a napokban elkezdik. A kőszivacs pallókat feltették a tetőre és a betonpárkány elemek elhelyezése után a végleges tetőszerkezet elkészültével téliesítik a csarnokokat. Ezek után a társkivitelező vállalatok megkezdhetik a belső munkákat. A tartályalapok készen vannak, a tárolók a helyszínen beemelésre várnak. A bitumenüzemnél a két oldalsó szárnyat szerelésre átadták, de a homlokzati üvegezést nem végzik el addig, amíg a technológiai szerelést be nem fejezi a VEGYÉPSZER. A villamos hálózat további építését kábelhiány akadályozza, s ugyancsak ez a gond jelentkezik a vízvezetékek építésénél is. Ennek ellenére a BÉV az év végére a teljes csőrendszer lefektetését elvégzi. A csapadék- illetve szennyvízcsatornák föld alá helyezésén is dolgoznak. December 31-ig az egész rendszernek el kell készülnie, kivéve az ipari szennyvízcsatornát. A külső gázvezetéket várhatóan október második felében átadják. Az útépítési munkákat elkezdték, ott, ahol ezt a megépítésre kerülő közművek nem akadályozzák. A gyártó üzemek, a kazánházat és a tartályparkokat összekötő csőhálózat pillérei már állnak. Az építkezés vezetőinek és munkásainak egyöntetű véleménye, hogy az 1977. november 7-i határidőt tartani tudják. Az új gyár elkészültével termékeikkel mindenhol találkozunk, hisz gyártási skálájukon a homlokzatvédő anyagoktól, a fürdőszoba berendezésig szinte minden szerepel. Kéner Gábor A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat FELVÉTELRE KERES: — panelszerelőket, — hegesztőket (ív-, láng-) — gépkocsirakodókat, — kőműveseket, — betonosokat, — villanyszerelőket, — lakatosokat, — ács-állványozókat, — vasbetonszerelőket, — vízszigetelőket, — segédmunkásokat, — festőket, — asztalosokat, — éjjeliőröket (lehet nyugdíjas is) Jelentkezés: B. m. Állami Építőipari Vállalat. Pécs, Szántó Kovács János u. 1. (ÉM-szálló) MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁS. Minden érdeklődő levélre válaszolunk! Levélcímünk : 7601 Pécs, Pf. 147. A Kesztyűgyár Bőrruházat! Gyáregysége üzemfenntartási műhelyvezetőt vesz fel JELENTKEZÉS: Pécsbányatelep (Széchenyi-aknánál). Érdeklődni lehet: 11-333 telefonon, műszaki vezetőnél.
