Dunántúli Napló, 1976. október (33. évfolyam, 271-301. szám)
1976-10-11 / 281. szám
A nyárias október sok embert csábított ki tegnap a szabadba. Képünkön: kirándulók a festői siépségű Égervölgyen Felvétel: Szokolai Schulteisz elöl ment Menyhárt, a katonacsapat kapuvédője Fotó: Arató Az átvett szőlőből mintavétel után állapítják meg a cukorfokot. (Boly) A szüretelő katonák közül a Juhos-brigád. (Siklós) Biztos Bécsi Ha az ember napba, fénybe néz — pláne októberi napba, fénybe, mely olyan látvány, mint... a legszebb öregember —, rögtön költő akar lenni. Tehát: mennyei nap volt a tegnapi vasárnap. Sőt, nem mennyei, hanem — a jelzők sokaságával ékesítendő — napfény- és meleg-ajándék, trikós és sétálós, sütkérezős és bágyadt október tizediké, melynek — és az áradozás ezzel Bácskábój hozták o „bíróné” ruháját Októberi nyár A csoda érti ezt az időjárást. Néhány nappal ezelőtt még vacogtunk a panelokban, a Hő- szolgáltató Vállalat nagysietve langymelegre fűtötte a radiátorokat, most meg napozunk az októberi nyárban, fürdőruhára, rövidnadrágra vetkőzve fütyülünk a naptárra. Megvallom, magam is nagy figyelemmel hallgattam tegnap kora reggel a rádió időjárásjelentését, s felsóhajtva nyugtáztam: legföljebb köd lehet, de felhő egy báránnyi sem. Irigyeltem az Drog feletti Égervölgyben focizó, tollaslabdázó, szalonnasütő társaságot. Persze furcsán is nézhettem ki, ahogy zakóban, nyakkendősen megjelentem, az Üjmecsekaljá- ról és ki tudja még honnan érkezett természetimádók között. Azt viszont pontosan tudom, hogy Czárték és Bonyhaiék a Hunyadi útról vágtak neki a Mecseknek, gyalogosan, mint annyiszor. Éppen a Tripammer fánál tartottak pihenőt tobozszedés közben, s a műanyagzacskóba gomba is került: vargánya meg piroshátú. A kissé kesernyés illatba paprikásszag vegyült, s elindultam toronyiránt . . . — Délelőtt tíz óta főzöm a birkát — volt vagy fél három, hogy ott jártam — a terjengő illatoknál csak az éhségünk nagyobb. Most már csak a krumplinak kell rottyanni egyet, aztán végre ehetünk — mondja Gölöncsér Jenő, a Volán gépkocsivezetője, s miközben a lángok fölött megforgatja a kon- dért, még megjegyzi: hagyománytiszteletből paprikást főztem, mert nálunk szüret táján ez a szokás falun. A mánfai Biró László portójáról meg éppen a szüret vitte el gimnazista lányát bírónénak. Pontosabban, a Szirmai Pista jött érte feldíszített kocsin a Sárváriék bandájával, hogy a hagyományos szüreti bálon hajnali háromig együtt vigadjanak a falubeliekkel. — Bácskából hoztam a népi hímzésű ruhát egy volt katonapajtásomtól. Az ő lánya ugyanis együttesben táncol. S már kora délután ropták a csárdást Bakó Klári, Marton Ildi, Főár Szilvia, Bodó Mária, Bartos Jutka és Kiss Erika, akikért a bíró ment a házhoz a csőszökkel, hogy aztán kezdetét vehesse a szőlőlopás, a vigalom . . . S. Gy. lezárva - álmatag óráiban, senkitől sem veszélyeztetve, a Pannon gyíkok ferdén is átfuthattak az úton. Beköszöntött (?) a mediterrán, azaz a földközi-tengeri ősz, ami — fekvésünknél fogva - egyedül csak a mi kiváltságunk az országban. Szép az ősz, de azért az októberi vasárnap nem hagy nyugtot. Zöld iparunk tegnap is dolgozott, a baranyai határban vetnek és betakarítanak. És — szüretelnek. Tegnap délelőtt mi is igyekeztünk leszakítani a magunk fürtjét a villány-siklósi történelmi borvidékünkön. A MeCsekvidékí Pincegazdaság bólyi átvevőhelyét Csordás lózsel telepvezető reggel háromnegyed hatkor nyitotta, hét felé jött az első — szombati szedésű szőlőszállítmány a siklósi termelőszövetkezetből, az elnökhelyettes egész nap személyesen őrködött az átvételnél. Ami a környék gazdaságaiból és a szőlősgazdáktól beérkezett, a mázsaházban rögtön mérték és minősítették, néhány fürtöt kivéve és ledarálva a mustot fokoltók és árat mondtak. Egy szombati bejegyzés: Gulyás József Kis- harsányból kevés híján 25 mázsa szőlőt hozott, 17,1 cukorfokos, kilójáért hét forint öt- venet és húsz százalék felárat kapott, mert magas a cukorfok, s nem penészes, egészségtől kicsattanó a szőlő. Csordás József szerint összegészében a cukorfok átlagos, ellenben a környéken óriási a termés, s a mennyiség kárpótol. Le sem merem írni, hektáronként hány (száz) mázsás termésekről is beszámolt. A maguk részéről két héten belül szeretnének végezni az átvétellel. A mai, munkaerőínséges világunkban a szüretre tulajdonképpen nemi is szabadna csábítanunk, mert mi is az ára ennek a szent bogyónak (és bornak)? íme. Egy napszám, ha egyáltalán kapni embert, 150-160 forint (öt évvel ezelőtt 90-100 forint), plusz ebéd és egy liter bor. A napszám tízórás, benne félórás reggeli és órás ebédidő. Alkalmi munka, igaz, de azért nem sok „alkalmat" kényeztetnek így. A Tenkes-alján, egészen pontosan a Kopácsi-dűlőben katonák szüretelnek. A siklósi Magyar-Bolgár Testvériség Termelőszövetkezet rizlingjét szedik. Nagyon nagy segítség. Egy hét múlva újra eljönnek a katonák, és akkor a siklósi téeszben már az utolsó fürtöknél fognak tartani, egy hét múlva — legalábbis úgy számítják - befejeződik itt a szüret. Csak ugyanilyen szép idő legyen. . Miklósvári Zoltán győzelem PMSC-Kossuth KFSE 3:0 (2:0) Újmecsekalja, 6000 néző. V.: Kuti. PMSC: Katzirz — Iványi, Torna, Schulteisz, Kincses — Kiss, Dárdai P., Lőrincz — Kardos, Nagy, Tóth (Dárdai L., a 70. percben). Edző: Kovács Imre. — KKFSE: Menyhárt — Deákvári, Botoki, Török, Gál- hidi — Barta, Újvári, (Magos, a szünetben), Csider — Pogány_ Lazsányi, Szlobodics, (Maqyar, a 83. percben). Edző: Budai László. A nyárias melegben a pécsi csapat kezdett jobban, de az első helyzet a vendégek előtt adódott. Pogány és Kincses csatázott, a szélsőnek sikerült beadnia a labdát, de Csider 10 méterről fölé lőtt. Ezután eseménytelen mezőnyjáték következett és a 22. percig kellett várni az első említésre méltó pécsi helyzetre. . Kiss szöktette Kardost, a szélső beadott, Tóth lekezelte a labdát a 11-es pontnál, de erőtlenül lőtt és Menyhárt védett. A 25. percben szöglet utón Lőrincz fejesét Gálhidi a gólvonalról vágta ki. Egy perccel később vezetést szerzett a PMSC. Dárdai P. 20 méterről lőhetett szabadrúgást, a labda a vetődő kapus előtt megpattant, és a jobb sarokba perdült. (1:0). Továbbra is a pécsiek irányították a játékot és a 37. percben növelték előnyüket. Feltartásért közvetett szabadrúgást ítélt a játékvezető 18 méterre a Kossuth KFSE kapujától. Dárdai P. legurította a lábdát és Lőrincz ballal, nagy erővel bombázott a hálóba. (2:0). Óriási pécsi helyzettel kezdődött a második félidő. Kiss átadásával Dárdai P. tört kapura, már a kifutó Menyhártot is kicselezte, de az 5-ösről csúnyán fölé lőtt. Hat perccel később Kiss került gólhelyzetbe, de ő is hibázott, 10 méterről erőtlenül a kifutó kapusba lőtte a labdát. Az 57. percben Nagy a vendégek térfelének közepéről megiramodott a jobb szélen, az 5-ös serkához érvé lőtt, és a labda a vetődő kapus kezét érintve került a hálóba. (3:0). Ezután kiengedett a PMSC és mezőnyfölénybe került a vendégcsapat. A 61. percben Szlobodics lőtt fölé az 5-ösről, majd Magos bombáját védte bravúrral a pécsi kapus. A 81. percben Nagy váratlanul lőtt a 16-osról, Menyhártnak azonban sikerült mentenie. A mérkőzés nagyobb részében a PMSC irányította a játékot és megérdemelten tartotta otthonában a két bajnoki pontot. A pécsiek helyzeteik alapján akár nagyobb arányú győzelmet is árthattak volna. Érthetetlen azonban, hogy a 3:0-ás vezetés tudatában lefékeztek és átengedték a kezdeményezést a középpályán a vendégeknek. Szerencsére ők nem tudták kihasználni a kínálkozó lehetőségeket. A hajrában ismét a piros-feketék játszottak jobban. Katzirz változatlanul jó formában van, a hátvédsor valamennyi tagja megbízhatóan játszott. Középpályán Lőrincz volt a legjobb, Dárdai P. és Kiss egy-egy nagy helyzetet kihagyott, és többször hibáztak a mezőnyben is. A csatársorból Nagy teljesítménye emelkedik ki, Kardos bátortalan volt, Tóth nagy csalódást okozott. A vendégcsapat legjobbjai: Deákvári, Pogány és Lazsányi voltak. Lázár Lajos A tartalomból: Mentsük meg a Balatont! A biológiai eredetű hordalék, a növényvédőszerek és egyéb szennyező anyagok az élővíz ellenségei ♦ Játék és propaganda ♦ A CIA árnyékában ♦ Göcsej új városarca ♦ Hét „úr” a koporsógyárból Az év krimije a Kaposvári Járásbiróság előtt ♦ Forgat a pécsi tévé Az első nap és a négykilós „riporter" ♦ Vallomás a magányról Beszélgetés Ruttkai Éva művésznővel ♦ Vélemények a görög —magyarról Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIII. évfolyam, 281. szám 1976. október 11., hétfő Ara: 1,50 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Szüret Baranyában
