Dunántúli Napló, 1976. október (33. évfolyam, 271-301. szám)

1976-10-02 / 272. szám

Új játszótér épült a gyerekek jelentős segítségével a kertvárosi Dóra utcában. Fotó: Maletics Megkezdődött a Vili. egyetemi napok rendezvénysorozata Jubileumi ünnepség az évforduló alkalmából Felavatták címeres zászlóját A Pécsi Orvostudományi Egyetem aulájában tegnap délelőtt 10 órakor megkezdő­dött a Vili. egyetemi napok rendezvénysorozata. Az egyetem nyilvános tanács­ülésével kezdődő nyitóünnep­ség emelvényén az egyetemi tanács elnöksége foglalt he­lyet, valamint Bocz József, az MSZMP Baranya megyei Bi­zottsága titkára, Szentirányi Jó­zsef, a Városi Pártbizottság tit­kára, a KISZ Baranya megyei és Pécs városi Bizottságának, továbbá az Egészségügyi Dol­gozók Szakszervezetének kép­viselői. Dr. ügyi József akadémikus, a Pécsi Orvostudományi Egye­tem rektora köszöntötte a két­napos rendezvénysorozat ven­dégeit, majd ünnepi beszédé­ben örömmel állapította meg, hogy egyre nagyobb az érdek­lődés a rendezvény iránt, egy­re többen vesznek részt az egyetemi napokon. Idén kere­ken 300-an érkeztek Pécsre eb­ből az alkalomból. A mostani rendezvényt egyrészt meghatá­rozza az Egyetem Baráti Kö­rének megalakulása, másrészt az a tény, hogy külföldről nem hívtak vendégeket, ezzel is je­lezvén az egyetemi napok bensőséges, családias voltát. Az aulában jelenlevő három generáció képviselői és a hall­gatók előtt dr. Tigyi József be­számolt az elmúlt öt év fejlődé­séről, amely elsősorban inten­zív minőségi fejlődés volt — mind a létesítménye^, mind az orvosképzés tartalmának, mind pedig a qyógyító tevékenység vonatkozásában. Ehhez termé­szetesen hozzájárult az egye­temen dolgozó kutatók hazai és nemzetközi jóhíre is. Beszé­de befejezéseképpen a rektor kellemes és élvezetes együttlé- tet kívánt az egyetemi napok résztvevőinek. Ezt követően az eqyetemi ta­nács döntése alapján dr. Tigyi József átadta a Pro Universitate Emlékérmeket. Ezüst fokozatot dr. Örkényi János és dr. Keller Gábor, bronz fokozatot pedig Pávics Lajosné, dr. Sétáló György és dr. Vég János ka­pott. Ezután 15 aranydiploma és kilenc Aranykoszorús törzs- gárdajelvény átadására került sor. Takátsi Ágnes, Babos Ár­pád, Bódis József és Horváth Judit ez alkalommal vették át kiemelkedő diákköri pályamun­káik jutalmát. Ugyancsak ez­úttal osztották ki a „Kiváló hallgató", „Kiváló diákcsoport" elismeréseket, valamint a rekto­ri dicséreteket. Az aranydiplomával kitünte­tettek nevében dr. Szabó József mondott köszönetét az egyete­mi tanács elnökségének. A rendezvénysorozat délután évfolyamtalálkozókkal, az Egye­tem Baráti Körének közgyűlé­sével, egyetemi KlSZ-program- mal, gólyaavatóval folytató­dott. 7-én sztrájk Francia- országban Teljes támogatásáról biztosí­totta a pénteken megtartott ülésén a francia baloldal kö­zös programját aláírt három párt a haladó szakszervezetek október 7-re meghirdetett or­szágos sztrájkját, amely a kor­mány által életbeléptetett nad- rágszíjmeghúzó intézkedésekre jelent választ. A három párt részt vesz az október 7-i tün­tetéseken. Kitüntetések Dr. Nagy József ünnepi beszédét mondja Szigetvár várossá nyilvánítá­sának 10. évfordulója alkalmá­ból tegnap délelőtt Szigetváron a Zrínyi Filmszínházban a vá­rosi pártbizottság és a tanács jubileumi ünnepi ülést rende­zett. Az elnökségben foglalt helyet dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Földvári János, a megyei ta­nács általános elnökhelyettese, dr. Kása Ferenc, a Szigetvári városi Pártbizottság első titká­ra, Tinusz János, a Szigetvár városi Tanács elnöke, — Illés István, a járási pártbizottság első titkára, Pirisi János, a já­rási tanácshivatal elnöke, Kasó József országgyűlési képviselő, Németh Lajos, a Hazafias Nép­front Városi Bizottságának tit­kára, valamint számos üzem igazgatója, szocialista brigád­vezetők. Az ünnepi ülés részt­vevői között foglaltak helyet Komló, Mohács és Dombóvár párt- és állami vezetői is. Nagy József ünnepi beszéde A Himnusz elhangzása után dr. Kása Ferenc, a városi párt- bizottság első titkára köszön­tötte a megjelenteket, majd dr. Nagy József elvtárs mondott ünnepi beszédet. Szigetvár tör. ténelmi múltjának méltatása után várossá alakulásának körülményeiről szólt, majd így folytatta: — A várossá válás után to­vább erősödött az ipar és ez hatással volt a népesség növe­kedésére is. Szigetvárt 1966- ban 9565 fő la'kta, — 1975-ben már 11 496-ra nőtt a lakosak száma. Az egyik legjellemzőbb adat egy város ipari fejlődésé­re a tízezer lakosra jutó ipari foglalkoztatottak száma. Ez Ba­ranya megye települései között — Komló után — Szigetváron a legmagasabb. A népesség napjainkban is dinamikusan növekszik, — 1970-tól 1975-ig 9 százalékos növekedés volt, ami — Pécset kivéve — a me­gye városai közt a legmaga­sabb arányt képviseli. A lakásépítkezésről szólva említette: a harmadik ötéves terv idején 321, a negyedik alatt pedig 711 lakás épült — de ez az ütem korántsem ele­gendő a növekvő igények ki­elégítéséhez, majd így folytat­ta : — A város az elmúlt évtized során sokat változott. Meg­épültek az új lakótelepek, a Felszabadulás tér, a Gagarin lakótelep, a Radován tér, a Kerecsényi utca és az Alkot­mány tér házai, de hosszan so­rolhatjuk az új középületeket is, ABC-áruházakat, iskolát, óvodát, rendejőintézetet, könyv­tárt, üzemi irodaházakat. .. Meglátszik, hogy a város kezd felnőtté válni, iparkodik kor­szerű körülményeket teremteni lakosainak, az itt élő, dolgozó embereknek. Szigetváron vala­mennyi járda társadalmi mun­kában épült, hossza meghalad­ja a 24 kilométert. Bővítették a félévszázados törpevízművet, de a gyarapodó város számára már ez is kicsi. Épül az új víz­mű — több mint 30 millió fo­rintos költséggel. Üj víz- és csatornavezetékek is épültek, bekapcsoltak a vízellátásba több mint kétezer lakást, a csa­tornahálózatba pedig 630-at. ünnepi beszédének további részében egyik legfontosabb teendőnek a kommunális ellá­tás további javítását jelölte meg — a régi településeken meg kell szüntetni a közmű­hiányokat és az új fejlesztés­sel el kell érni azokat a jel­lemzőket, amelyeket a megyei tanács településfejlesztési ter­vében a középfokú központok­nak előír. A fejlődést mutató tények között említette: a IV. ötéves tervben a város ipari üzemeinek termelési értéke már elérte az évi egymilliárd forin­tot. Szólt a konzervgyár és ci­pőgyár nagyarányú rekonstruk­ciójáról — termékeikről, ame­lyek jól szolgálják hazánk kül­gazdasági érdekeit is. Méltat­ta a város középvállalatainak munkáját, majd a Zrínyi Ter­melőszövetkezet és a Szigetvá­ri Állami Gazdaság eredmé­nyes tevékenységét is. A gazda­sági élet megerősödésével együtt javultak az emberek életkörülményei, nőtt az élet- színvonal. Ezt bizonyítja többek között: míg 1966-ban az ösz- szes kiskereskedelmi forgalom 136 millió forint volt, — 1975- ben már elérte a 292 millió fo­rintot. Az egészségügyi ellátás fejlődéséről szólva említette: jelentős új intézmény lesz az ideg- és elmekórház, amely nemcsak a város, hanem a me­gye érdekeit is szolgálja. Be­szédének további részében a város kulturális és szociális fej­lődésének gyorsulásáról szólt, —- az új szakmunkásképző is­koláról, a gimnázium bővítésé­ről, a két intézmény számára épült tornacsarnokról. Fejlő­dött az óvodai ellátottság — a növekedés Szigetváron is az „Építsünk óvodát" mozgalom idején volt a legmagasabb. Megemlítette a tönkrement mű­velődési házat, egyetértését fe­jezve ki a város vezetőivel ab­ban, hogy ezen a helyzeten sürgősen változtatni kell. A vá­ros sportéletének méltatása után az idegenforgalom növe­kedését bizonyító adatok között említette: 1975-ben a várat már közel 90 ezer ember látogatta meg. A Zrínyi-várban múzeu­mot alakítottak, amelynek tör­ténelmi kiállítása 1966-ban, a 400. Zrínyi-évfordulón, a város születése .napján nyílott meg a látogatók előtt. Beszédét így fejezte be: — A várossá alakulást beje­lentő, tíz évvel ezelőtti ünnepi tanácsülésen Kállai Gyula, a Minisztertanács akkori elnöké­nekszavai így szóltak: „Kívánom, hogy a várossá alakulás új, nagyobb lehetőségeit sikeresen gyümölcsöztessék a gazdasági élet, az ipar, a kultúra, az ide­genforgalom további fejleszté­sére, a város szépítésére és en­nek nyomán növekedjék to­vább lakóinak jóléte. — Ha ennek a jókívánság­nak a sorsát, teljesülését nyo­mon követjük, úgy vélem, nem tűnik túlzásnak, ha a mai meg­emlékezés során kimondjuk: a város lakossága, dolgozói, ve­zetői bizonyságot tettek arról, hogy megérdemelték a városi rangot. Felismerve a lakosság egyetemes érdekeit, a rendel­kezésre álló szerény lehetősé­geket okosan kihasználva, cél­tudatosan haladtak előre. Ezt nagyon egyértelműen bizonyít­ják az eltelt tíz év eredményei. Szigetvár meghajtotta fejét a példaadó Zrínyi Miklós emléke előtt, s megmutatta az elmúlt évtizedben, hogy méltó örökö­se a nagy elődöknek. A szo­cialista Magyarországhoz mél­tóan becsben tartja múltunk haladó hagyományait. Tudva tudjuk, hogy illőn akkor ünne­pelünk, ha boldogabb jövőt al­kotunk magunknak, s utódaink­nak, miként elődeink legjobb­jai ezt szándékozták. Éppen ezért a város születésnapján a megyei párt- és állami vezetés nevében azt kívánjuk, hogy la­kóinak további szorgos munká­ja nyomán legyen Szigetvár jö­vője még szebb és gazdagabb. (Folytatás a 2. oldalon) Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt Tlanlo XXXIII. évfolyam, 272. szám 1976. október 2., szombat Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Tízéves Szigetvár

Next

/
Thumbnails
Contents