Dunántúli Napló, 1976. október (33. évfolyam, 271-301. szám)
1976-10-08 / 278. szám
1976. október 8., péntek Dunantmt napló 3 Őszinte, nyílt véleménycserék Megyeszerte befejeződtek a tagkönyvcserével összefüggő, a párttagsággal folytatott egyéni elbeszélgetések, valamint a véleménycserék tapasztalatait összegező taggyűlések. A pártélet jelentős eseményének tapasztalatairól beszélgettünk Rózsahegyi Istvánnal, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága párt- és tömegszervezetek osztályának vezetőjével, A beszélgetések céljairól bevezetőként a következőket mondotta: — Az egyéni elbeszélgetések az MSZMP KB 1975. október 26-án hozott határozata alapján kezdődtek. A beszélgetések alapvető célja a pártegység erősítése volt. A pártegység a párttagság számára a marxizmus—leninizmus eszméinek elsajátítását, vállalását és propagálását jelenti. Jelenti: valamennyi párttaggal tisztázni a párt politikájához kapcsolódást, a párt politikájának megértését és a végrehajtásban aktív részvételt. A pártegységnek a cselekvési egységben kell kifejezésre iutni. Cél volt még: megbeszélni a párttagokkal, hogy a feladatok közül mit vállal, mire képes és hogyan kívánja megoldani. Az elbeszélgetések során mindezekről szót ejtettek. Tapasztalatok- Hónapokon át folytatódtak az egyéni beszélgetések, amelyekre nemcsak a „kérdezők", hanem a válaszadók is felkészültek. Milyen tapasztalatok szűrhetők le a vélemény- cserékről? — A legfontosabb: a cél, amelyet a határozat megjelölt, — megvalósult, illetve megvalósulóban van. Csak helyeselni lehet azt, hogy maga a párttagság állított magas mércét, határozta meg a személy szerint is elvárható szintet, követelményt. Tapasztalat: a tagság ismételten kifejezésre juttatta egyetértését a párt politikájával és hitet tett ennek a politikának cselekvő támogatósára. Az elbeszélgetések során a párttagok konkrét megbízatásokat, tennivalókat kértek — ez is a cselekvő közreműködés bizonyítéka. Őszinte, nyílt légkörben lezajlott véleménycserékre került sor. Hozzájárultak a beszélgetések ahhoz is, hogy a párttagok a lehető legreálisabban értékeljék önmagukat, munkájukat, magatartásukat. Ügy vélem, a tapasztalatok alapján: sikeres volt ennek a célnak elérése is. Még egy tapasztalatot említek: felhívták a figyelmet, hogy a pártalapszervek, pártszervek az eddiginél méq többet törődjenek a párttagok örömeivel, gondjaival, egyéni, emberi vonatkozásban is. Elmondották: igénylik az ehhez hasonló kötetlen személyi beszélgetéseket és váljon ez rendszeressé. Termelés — Érdekelne: miről volt szó ezeken a beszélgetéseken, az élet melyik területéről adódott a legtöbb téma? — Elsősorban a gazdasági munkáról ejtettek szót, különösen a termelésben résztvevők, — de téma volt más alapszervezetekben is. Egyetértőén nyilatkoztak gazdaságpolitikai céljainkról, az ötödik ötéves tervben meghatározott feladatokról. Elismerték a szocialista építőmunkában elért eredményeinket, sikereinket. Elhangzottak azonban kritikai megjegyzések is. Szóvá tették például, hogy a különböző minisztériumi szervek irányító, de főként ellenőrző munkája nem eléggé hatékony. Nem megfelelő a mulasztók, a fegyelem megsértői, a kárt okozók felelősségre vonása. Beszéltek a számos helyen fellelhető és a folyamatos munkát hátráltató Interjú Rózsahegyi Istvánnal, a megyei pártbizottság osztályvezetőjével anyag- és alkatrészhiányosságokról. A hús-, a zöldségellátási gondokat megemlítették, főként a nyugdíjasok. A gazdasági témák' mellett a párttagok foglalkoztak ideológiai, kulturális kérdésekkel is. Szorgalmazták az elmélet mind jobb elsajátítását, ennek szükségességét, valamint az elméletnek a gyakorlatba való mind hatékonyabb megvalósítását. Mindezt a politikai képzéshez, továbbképzéshez kapcsolták, — nagymértékben jelentkezett a tanulási igény. Nagy az érdeklődés a magasabb szintű oktatási formák iránt. A párttagok szorgalmazták a vezetőségek kollektív irányító munkája hatékonyabbá tételét, — a pártcsoportok munkájának további javítását is. Elmarasztalóan szóltak a pasz- szív magatartásról, — a pasz- szív párttagokról. Szóba került a vallásosság is, — ami a párton belül nem magánügy! Követelmények- Magas mércét, magas követelményeket állítottak a párttagok maguk elé. Az elbeszélgetések során mindenki vállalni tudta ezt?- Már elkészültek az összesítő adatok, amelyekből kiderül: a párttagság létszámához képest elenyészően kis százalék került ki a párt soraiból. A kikerülés okai közt van: számosán nem tudnak eleget tenni a megnövekedett követelményeknek és ezt belátták. Okként szerepel a betegség, az idős kor, valamint a különböző családi körülmények, — és amiről már szó volt, a vallásosság is. Gyakorlatilag senki sem került ki a párt soraiból azért, mert nem ért egyet a párt politikájával! Tehát ilyen jellegű politikai ok úgyszólván gyakorlatilaq nincs.- Értékelve az elbeszélgetések tapasztalatait, mi a következő tennivaló?- Az összegezések után feladat: a tapasztalatokat, tanulságokat alkotó módon felhasz.- nálni, a javaslatokat, a megoldásra váró problémákat napirenden tartani és hatékony intézkedésekkel hozzájárulni a különböző gondok enyhítéséhez. Az elbeszélgetések és a taggyűlések hangulata, légköre bizonyította: a párttagság és az irányító szervek nagy felelősséget tanúsítottak a határozat végrehajtásában. Célját elérő, alapos, jó munka volt — fejezte be a kérdésekre adott válaszát Rózsahegyi István elvtárs. Garay Ferenc aLám, tudunk mi így is éfnt Kuti József és Kuti Sándorné családi háza N apsugaras őszi délután sétálunk a körzeti orvosnővel a nagydobszai főúton. Legújabb divatú gyermekkocsival jön velünk szemben egy fiatalasszony. A kocsiban rózsaszín kötött ruhában a naptól barnára égett csöppség. — Kuti Sándorné — mondja az orvosnő — nyolc hónapos kisbabájával. Férje a Volánná! gépkocsivezető. Két éve vettek házat a faluban 28 ezerért, amely egy- szoba, konyhás, összkomfortos. Amilyen a külső megjelenésük, ugyanolyan a lakásuk. Jól érzi magát náluk a vendég. Jól gazdálkodnak, új házakat építenek I Nyílt szívűek, ha látják a segíteni akarást, a jóindulatot Fő utca 79. Gyönyörű két nagy, egyenként három tükrös, szárnyas ablak néz az utcára. Bent a legújabb stílbútorok, szőnyegek, képek a falon. Újonnan építették a három szoba összkomfortot. A férfi a termelőszövetkezet tehenésze, az asszony a Szigetvári Konzervgyár dolgozója. Négy gyermek él a családban. Tiszta, fásított az udvar, jól gondozott a kert. Látszik, hogy aki a kertésze, az egyben szakértője is. Kuti Józseléké a ház. Hogy miből építették? OTP-kölcsön, kamatmentes vállalati hozzájárulás, tanácsi segítség. Háromszoba- összkomfort A sarkon Kőszegiék újonnan épített sarokháza kelti fel a járókelők figyelmét. Három szoba összkomfort. Az istállóban több hízott bika vár eladásra. Kuti, Kárpáti, Kőszegi... Az előző név: Kolompár, Kalányos . . . Ahogy a ház, annak belső berendezése megújho- dott, úgy a név is már új hangzást kapott. Bőr ők nem szégyenük, hogy cigányok voltak, sőt, bizonyos vonatkozásban büszkék is rá . . . ,,Lám, tudunk mi Így is élni!" Beszédes tények Amikor legutóbb fórumot szerveztek részükre e községben, felszólalásaik már nem egyéni bajokról szóltak, hanem a község gondjairól. Beszéltek az építendő kövesútról, az óvoda bővítéséről, a falu szépítéséről, amelyből ők is kiveszik részüket, és kéiték, hogy részt vállalhassanak a közösség gondjaiból. A köves út az alig fél kilométer távolságra lévő „Kültelek" utcáiára vonatkozott. Valamikor itt nem cigányok laktak, de időközben beköltöztek a faluba, vagy Szigetvárra. Házukat a cigányok vásárolták meg a telepről, amelynek emléke ma már nem kíséri, csak rossz álomnak tűnik. Az elköltözöttek házai megszépültek. Kültelkek ... régi magyar település a község alsó részén. Közel van az állomáshoz, ezért is jobbára vasutas dolgozók lakják. Nagyobb részt beékelődnek a cigányok újonnan épített házai. Kuti Pálné háza szorgos kezek munkáját jelzi. A belsőség, a kert, az állattartáshoz szükséges építmények egyben igazolják, hogy ma már a község dolgozóival egyszinten aktív részesei a háztáji gazdálkodásnak. Férje korán elhalt, egyedül neveli három gyermeTöbb zöldséget, gyümölcsöt A burgonya-, a zöldség-, a gyümölcstermelésről, felvásár lásról és a fogyasztás alakuló sáról tanácskozott az ország gyűlés mezőgazdasági és ke reskedelmi bizottsága a Par lamentben. A jelentést a Me zőgazdasági és Élelmezésügy Minisztérium, a Belkereskedel mi Minisztérium és a Fogyasz tási Szövetkezetek Országos Tanácsa terjesztette az állandó bizottság elé. A vitában felszólalt Kasó József, Baranya megyei ország- gyűlési képviselő. — Az előterjesztésben szerepelt, hogy az elkövetkezendő időszakban a zöldség- és gyümölcstermesztés jövedelmezőségi szintjét a növénytermesztés átlagos jövedelmi szintjére kell emelni, illetve annak megfelelően kell kialakítani. Véleményem szerint ez kevés, mert a zöldség-, gyümölcstermesztés jelentős befektetést, nagy műszaki felkészültséget, sok törődést, gondot jelentő ágazat, amely nem hasonlítható össze a jó és teljesen gépesített, nagy területeken folytatott szántóföldi kultúrákkal. Itt a kukoricára és a búzára Termeljünk olcsóbban Kasé József felszólalása a parlamentben gondolok. Ennél többet kell adni a zöldség- és gyümölcságazatnak. A Minisztertanács határozata szerint a zöldség- és gyümölcstermesztésben 10—15 százalékkal emelkednek majd az átvételi árak, és azok az üzemek, amelyek fejlesztik zöldség- és gyümölcstermelésüket, árbevételük 10 százalékát fejlesztési alapként kezelhetik. Egyértelmű, hogy a zöldség- és gyümölcsgondokat elsődlegesen a nagyüzemekben, nagyüzemi termeléssel kell megoldani anélkül, hogy kicsinyíteném a kistermelők termelésének jelentőségét. Szóltam az árakról is. Probléma az, hogy nagy eltérések vannak adott időszakban és adott területen az árakban aszerint, hogy milyen szervnek, vagy kinek adjuk el a terméket. Nagyon nagy az eltérés pl. a konzervgyári, a MÉK árak és egyéb árak között. Ez lehetőséget ad arra, hogy egyesek ezzel visszaélve, tisztességtelen haszonra tegyenek szert. Hammer József, a mezőgazdasági miniszter helyettese és Molnár Károly belkereskedelmi miniszterhelyettes — válaszolva a kérdésekre — elmondták: mind a kereskedelem, mind a minisztériumok tudják, hogy ezt a kérdést közösen kell megoldani, és a jövő esztendőben mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a nehézségek szűnjenek, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy a zöldség- és gyümölcsellátás megfelelő legyen, s növeljék az értékesítés biztonságát. két. Takarítónő a PIK-nél. Az otthoni munkában a gyermekek is sokat segítenek, csak így tudnak ilyen körülmények között is jól élni, jobban élni. Velük szemben szomorúbb a kép: az esőzés alkalmával Nagy Jánosék házának homlokfala megrokkant és kidőlt. Éjjel lepte meg őket a baj. Nagy gondot jelent ez a két nyugdíjaskorú személy számára. Megjavítani vagy új házat venni? A férfi rendszeres látogatója az orvosi rendelőnek. Betegesek. Kis megtakarított pénzük és nyugdíjuk lehetőséget adna a házvételre, ha a tanács is segítené az ilyen arányú törekvést. Nagydobszának Kisdobszá- val, Merenyével és Cegléd- pusztával 1903 lakosa van. Közülük 215 cigány, ez 11,3 százalék. Nevel a környezet A beilleszkedés, az asszimiláció egyre inkább jellemző rájuk. Nyiltszivüek és ha látják a jóindulatot, könnyen befogadják az idegent is. A doktornő tapasztalata szerint a cigány szemében akkor emelkedik igazán a nem cigány ember értéke, ha bajában segíti, meglátogatja, érdeklődik hogyléte felől. Ismerni kell a családi körülményeket, a bonyolult, sokszor kiismerhetetlen rokonsági kapcsolatokat. Az előrehaladásban segíti őket a nem cigányokkal egyszinten lévő lakáskultúrájuk, a megfelelő ruházatuk. De vannak hátrahúzó tényezők, amelyek befolyásolják cselekedeteiket. Ilyen elsősorban a nyelvük, amely annyiféle, ahány vidékről valók. Itt érvényesül igazán a nyelvjárás. Hátrahúzó tényező az ősöktől örökölt és megrögzött szokások. Ezek ismerete ad újabb lehetőséget, hogy közelebb jussunk hozzájuk. Érdekes jelenség a próbaházasság: ha nincs teherbeesés, nincs házasság. Viszont a teherbeesés jogos házasságot von maga után. A cigány férfi megvásárolja leendő feleségét a törvényes házasságkötés előtt. Ugyanezen aktusban a leányszökte- tés is szerepel. Megőrizték a házasságnak ezt a két ősi formáját. A férfiak szemében a sokgyerekes család az eszménykép. A régi szokások aszerint, hogy fejlettebb réteghez tartoznak, vagy alacsonyabb szinten élnek, hol erősebben, hol gyöngébben érvényesülnek. Itt sem lehet általánosítani. Mindig az adott helyzethez, az adott körülményekhez kell viszonyítani a velük való foglalkozás külső formáját, módját, belső tartalmát. Dr. Görcs László Megkérdeztük Mikor épül fel az új jogászkollégium? Csak 410 hallgatójának tud kollégiumi elhelyezést biztosítani a Pécsi Tudományegyelem, pedig két karának együttvéve mintegy 900 nappali tagozatos hallgatója van. A többiek kénytelenek albérletben lakni, és fizetni az ő zsebükhöz képest meglehetősen magas albérleti díjat. Sajnos, ez a 410 kollégiumi hely is a város három különböző pontján, egymástól elég messze lévő épületekben van. A jogászkollégium a Rákóczi úton 110 főt tud befogadni, Vasason 70-en, a Madách utcában 230-an laknak. — Ez áldatlan állapot, hiszen a vasasi és a Madách utcai kollégium tulajdonképpen ideiglenes, a Madách utcában például bérházak lakásaiban laknak a diákok. A Rákóczi úti kollégium épülete is régi, s a felújítása nem lehetséges, csak a berendezését tudjuk javítani, szépíteni — mondja Veér Gábor, a jogászkollégium igazgatója. Megkérdeztük az illetékeseket, mikor épül fel a Pécsi Tudományegyetem új kollégiuma? Dr. Földvári József, a Pécsi Tudományegyetem rektora: — Az egyetem kollégiumának felépítésére vonatkozó döntés már megszületett. 1978-ban, vagy 79- ben megkezdik új, ötszáz főt befogadó kollégiumunk építését, közvetlenül a PEAC-pálya mellett, tehát elég közel az egyetem épületéhez. Az építést a Baranya megyei Építőipari Vállalat végzi. Az új kollégiumban, amely az előzetes tervek szerint 90 millió forintba fog kerülni, hallgatóink valamivel több mint 50 százalékát tudjuk elhelyezni, s a menzán 900 diák étkezése lesz biztosított. Nemeskéri László, a Baranya megyei Építőipari Vállalat igazgatója: — A megrendelő, az Oktatásügyi Minisztérium már elküldte a kapacitásfoglalási igényét. A kollégium építését a tervek szerint 1979-ben kezdjük meg, s várhatóan a következő ötéves tervidőszakban, 1981-ben lesz az épület átadása. Dunai Imre Ikil#irnADCf A #TA
