Dunántúli Napló, 1976. október (33. évfolyam, 271-301. szám)
1976-10-07 / 277. szám
1976. október 7., csütörtök Dunantmi napló 3 Könnyűiparunk a nemzetközi seregszemlén II párizsi boriiéi pécsi szemmel A szennyvíztisztítás megoldásának egyik útja a Pécsi Bőrgyárbon: kisebb vízfelhasználású gépek beállítása. Ez a Challenge meszező hordó fele annyi vizet használ fel, mint a hagyományos hordók. Fotó: Erb Szakmunkásigények Pécs megyei város Tanácsa VB munkaügyi osztálya nemrégiben felmérte a város hat nagyvállalatának (Sopiana Gépgyár, Mechanikai Labor, Kesztyűgyár, Mecseki Szénbányák, Konzum Áruház, Baromfifeldolgozó Vállalat) szakemberképzési terveit, valamint ezek kielégítésének lehetőségeit. A hat nagyvállalat szakmunkástanuló igénye az ötödik ötéves tervidőszakra 2225 fiú és 557 lány. E tervidőszakban Pécsett a szakmunkásképzésbe bevonható fiúk száma 2257, a lányoké 2198 fő. Tehát a férfi szakmunkásképzés terén a fenti hat vállalat igénye körülbelül megegyezik a szakmunkás- képzésbe bevonható fiúk számával. Csakhogy a vizsgált vállalatok összes dolgozója a pécsi aktív keresők 16,5 százaléka csupán. Nyilvánvaló, hogy e hat vállalat teljes szakmunkás igényét kielégíteni a többi vállalat rovására nem lehet. De lehet és kell a lehetőségekhez képest változtatni a fiú-lány arányon (2225:557), s lehet javítani az említett vállalatoknál a felnőttképzés arányát, amely a fiatalokra vonatkozó képzési terveknek csak mintegy 27 százalékát teszi ki. Sikert aratott a Kesztyűgyár bőrruha mintakollekciója Lezajlott a párizsi bőrhét, a bőrvilág legnagyobb nemzetközi találkozója, ha tetszik, a bőrvilág iránytűje. A fények városában minden év őszén a nyersanyagszállítók, gyártók, továbbfelhasználók, kereskedők és divatcsinálák adnak egymásnak találkozót — üzletelnek és tájékozódnak. De mindjárt át is adjuk a szót a Párizsban megfordult pécsi szakembereknek. Mondanunk sem kell, az ügyben a mi könnyűiparunk is igencsak érdekelt. Nemes prém az extra nubukon A Pécsi Bőrgyár és a BIV- IMPEX kiállítói standján állandóan nagy volt a forgalom. A pécsiek termékei közül eddig a sertésbőrből készült ruházati velúrok játszották a fő szerepet, ezúttal — összhangban az iparág exportfejlesztési elképzeléseivel — az értékesebb marhanappára, ezek bemutatására és a külföldi piacokon való bevezetésére helyezték a hangsúlyt. Csendes László, a Pécsi Bőrgyár igazgatója:- Nappabőröket mutattunk be cipőre, csizmára és ruházatra. Célunk nem elsősorban az üzletkötés volt, hanem, hogy bemutassuk, mire vagyunk képesek, mi az, amit immár nagyüzemileg is gyártani tudunk. Bőreink szemre és minőségre is megütötték az átlaqos szintet. Most mintákat küldünk ki és várjuk a megrendeléseket. Ami ruházati nappabőrein- ket illeti, kissé d rágál lottók, ezekből, miután idehaza annál nagyobb a ruházati ipar érdeklődése. csak akkor szállítunk a külpiacokra, ha az ár megfelelő nyereséggel kecsegtet. Vittünk ki méq egyéb cipőbőröket, ezek is tetszettek, úgy néz ki, már most jelentősebb megrendelésekre tudunk szert tenni. Egyébként felkerestem olyan nagy cégeket, mint a Bata, az Adidas, nekik is tetszettek bőreink. — Tartja-e magát a sertés ruházati velúr? — A jugoszlávokkal együtt változatlanul mi határozzuk meg a világszínvonalat. A jövő évi termelés eladása közvetett és közvetlen export formájában biztosított. Változatlanul egyedül vagyunk a sertés extra nubukkal. Fantasztikus érdeklődés nyilvánult meg iránta, mindenki ezt akart venni. Az igényeket nem tudjuk kielégíteni, jóllehet rövid idő alatt megháromszoroztuk a termelést. Az extra nubuk mind a két oldalán valúrozott bőr, szemre nem lehet megállapítani róla, hogy sertésbőr. Hogy milyen becsben tartják? Egy párizsi divatcég kirakatában láttam viszont, hosszú kabátnak megvarrva, nemes prémekkel rádolgozva, 4500—5000 frankért kínálták. Nem akármilyen bőrnek kell lennie, amire már rá merik tenni a nemes prémet. — A párizsi bőrhéten megfordultak gépes szakembereik is. — Igen, kint voltak és szétnéztek. Nekünk a következő években két jelentős elképzelést kell megvalósítanunk. Meg kell oldanunk a szennyvíztisztítás kérdését, amelyhez úgy közelítünk, -hogy egyre kevesebb vízfelhasználású gépeket szerzünk be, s így kevesebb szennyvizet bocsátunk ki. A másik elképzelés: építés nélkül bővítjük a rosműbőrgyárat. Itt olasz cégek működnek majd közre. A párizsi bőrhét a Pécsi Kesztyűgyár számára is igen fontos üzleti és tájékozódási fórum. Hut János, a központi gyár igazgatója: — Utazásunk célja, hogy a TANNIMPEX-szel a jövő évi bőrszükségletünket lekössük. Ebben az évben zökkenők voltak a bőrszállításokban, érdekes, most a bőrgyárak voltak a kezdeményezők. Tíz-húsz százalékkal több bőrt ajánlottak fel, mint amennyit eddig vettünk tőlük. De jártam Nápolyban is, az ottani bőrgyárakban is a kínálat volt a jellemző. A kínálaton belül bizonyos eltolódásokkal kell számolnunk. Arról van szó, hogy a puha lábbelik térhódításával a kesztyűbőröket csizmához adják el és használják fel, mert így magasabb árat kapnak érte, A kesztyűbőrökön belül így kisebb eltolódás mutatkozik az ún. férfi áru, a keményebb kesztyűbőrök irányába. A harmadik jellemző, amely sajnos a tárgyalásokra is rányomta bélyegét, de végsősoron mi is ezt vártuk, hogy, bár a nyersbőrök ára nem emelkedett, a gyártók a kikészített bőrök árát az inflációra, a vegyszerek, a bérek, egyszóval a költségek emelkedésére hivatkozva 4—12 százalékkal emelték. Egyúttal utaltak arra, hogy a cipőgyárak is jócskán emelték áraikat, s hogy mi is emeljünk. Természetesen ezeket az áremelkedéseket igyekszünk érvényesíteni árainkban. 25 darabos mintakollekció A Pécsi Kesztyűgyár a párizsi bőrhéten bemutatott egy 25 darabos bőrruha mintakollekciót is, köztük igényesebb kidolgozású bőrruhákat. Csá- vás Imre, a bőrruházati gyár műszaki vezetője: — Kollekciónk sikert aratott. Különösen tetszettek a mi kesztyűs hagyományainkból merített kesztyűs díszítések, rávarrások, dísztűzések. Találkoztunk üzletfeleinkkel, akik megtekintették kollekciónkat, most modelleket, árajánlatokat küldünk, s azután következnek az üzletkötések. A divat? Rendkívül nagy divat a pulóver hatású blou- son, farmernadrághoz viselik. A bőrjelleg hangsúlyozásával koptatott, patinázott bőrből készül.- Esetleg pécsi mintaboltjukban is találkozhatunk ezekkel? Egészen biztosan, hiszen a külföldre szánt bőrruháinkat piackutatási céllal elsőként a pécsi mintaboltban mutatjuk be. Miklósvári Zoltán Riasztás hét harminckor Négyen visszatértek az életbe Négy embert kimentettek a bányamentők. Minden munkanapon, október 1-én, pénteken délelőtt is három mentőcsapat állt készenlétben István-aknán. A Központi Bányamentőállomáson az osztag éppen reggelizett. Már túl voltak a készülékvizsgán, az ébresztőduda elcsituI- tával ezzel kezdődik a hetes mentőosztag munkája. Az üzemi mentőállomáson Szirtes Tibor, Mészáros István, Nagy István, Kovács László és Riba Nándor teljesített szolgálatot. A bányában is tartózkodott egy raj — mind az öten munkahelyükön dolgoztak. István-akna 5. szintjén, az első keleti keresztvágattól nyugatra fekvő 11-es telepi fejtésben dolgozott a bányabeli ügyeletes raj két tagja: Kőhegyi György és Török Sándor, közelükben Farkas János és Sárközi Sándor. Társaik alattuk és felettük. A meredek 11-es telepi fejtésben lassan-lassan indult a szenelés. A Központi Bányamentőállomás telefonja 7 óra 30 perckor szólalt meg: riasztás a diszpécsertől, összeomlott az ötödik szinti 11-es telepi fejtés, emberek maradtak benn. Endrei József osztag parancsnok Szászvárról, Subotity Tibor Vasasról jött a hetes ügyeletbe, Rigó Zoltán Zobákon, Kúszik Lajos és Tari Imre pedig István-aknán dolgozik. Tari Imre éppen a 11-es fejtésben. A telefonos kivételével az egész osztag a bányába indult. Az aknától 1500 méterre lehet a fejtés — a mentők 7 óra 50 perckor értek a keresztvágatra, itt már olyan töménységű volt a metán, hogy kéFáradhatatlanul járja a Baranya és Tolna megyei Téglaipari Vállalat tíz gyáregységét Várnai József. Hol Hidason, hol Villányban, Sásdon, Dombóváron, Tamásiban, Pakson, Szekszárdon, Szigetváron, Alsó- mocsoládon, Mázán tűnik fel alakja. Ellenőrzi a technológiai előírások betartását, átvizsgálja a gépeket, tanácskozik a vezetőkkel, munkásokkal. Foglalkozása: termelésirányító, technológus. Munkáját, eredményeit elismerik. A „Vállalat kiváló dolgozója”, s legutóbb az „Építőipar kiváló dolgozója” lett. Szerény, halkszavú ember. — A Komlói Építőipari Vállalatnál kezdtem kubikosként, majd teljesítményelszámoló, időellenőrző, bérellenőr lettem. Beiratkoztam a Közgazdasági Technikum esti tagozatára. Már a Téglaipari Vállalatnál dolFoglalkozésa: termelésirányító Várnai József goztam, munkaszervezőként, amikor befejeztem az iskolát. — Mivel érdemelte ki a miniszteri kitüntetést? — Elvállaltam a két éve megszűnt szentlőrinci téglagyár vezetését. Akkor, 1968-ban sok problémával küszködött a gyár. A téglára pedig égető szükség volt, tenni kellett valamit. Megszüntettük a létszámhiányt, kicseréltük a gépegységeket, bővítettük a szárító területet, az égetés folyamatát meggyorsítottuk. — És huszonhárom üzemegység versenyében kétszer is elnyertük az élüzem címet. — Van-e titka a sikernek? — Becsületesen kellett dolgozni. Igaz, hogy mindig mindenütt ott voltam, éjszakákon át segítettem. S ami a legfontosabb: magam mellett éreztem a munkásokat. Megbeszéltem velük a terveket, elképzeléseket, ötleteiket felhasználtam. — Tudta-e, hogy a vezetése alatt álló gyár a kilenc „halálra ítélt" üzemegység között szerepel? — Tudtam. Kevesebb téglára lett szükség, be kellett szüntetni néhány gyárat. Köztük volt a mienk is. Megértettem, tudomásul vettem. De az utolsó percig ügyeltem az elért szint megtartására. 1973-ban eljöttem, egy év múlva leállt a gyár. Nem tagadom, fájdalmas volt a válás. De a „temetésen” már nem akartam jelen lenni. — Azóta is vállalja átmenetileg egy-egy gyár vezetését? — A gyárakat, a munkásokat nagyon jól ismerem. Mint a szakszervezet közgazdasági felelőse, állandó kapcsolatot tartok fenn a szocialista brigádokkal. Vállalásukat segítem, ellenőrzőm. Ők is támogatják terveimet, elképzeléseimet. Hegyi Etelka szülékben kellett tovább menniük. Az omlás eltorlaszolta a levegő útját. Átfésülték a környező vágatokat — senkit sem találtak. Az omlás 7 óra 26 perckor történt. Az ötödik szinti alapvágaton dolgozott Fekete József szakvezető vájár, a fejtésből szinte a karjaiba esett Szaftok Ferenc. — összement a fejtés, több mint valószínű, hogy négy ember alatta maradt! — kiáltotta. Ők értesítették a diszpécsert, mentőket kértek. Fekete József metánmérő műszerrel felkapaszkodott a fejtésbe, Csirke Jánossal, Lestyán Istvánnal, Kiss Imrével együtt azonnal megkezdte az omlás alá szorult bányászok mentését. Három tá- mot sikerült visszaállítani: Török Sándor feje kiszabadult a kövek közül, a mellette fekvő Kőhegyi György kiszabadítása is percek kérdése volt. Közben megérkezett az üzemi mentőraj, a két vájár néhány pillanattal később biztonságban volt. Még ketten az omladék alatt vannak. Sárközit találták meg először. Nyugodtan várta sorsát, azt kérdezve: mi az esélyem? Egyszerre kiáltották: kiszedünk! Az idén tavasszalvé- gezte el a bányaipari technikumot Csirke Jánossal és Attilával, aki a Központi Bányamentőállomás osztagában teljesített éppen szolgálatot. — Ne engem vegyetek ki, felettem a Farkas, az nehezebb helyzetben van! Szirtes Tibor rajparancsnok ment előre, tömlőt vitt az idős segédvájárnak, aki egy felesleges hanggal sem nehezítette a mentők dolgát. Szirtes Tibor, Mészáros István ... Egykori Széchenyi-aknaiak, miként Mike János, Fekete József, Pécsi László ... Mészáros 21. esztendeje bányamentő, sohasem kímélte magát... Kónya Mihály, Mike János, Kolcz János, Pécsi László és Kutas István az omlás hallatán az I. keleti keresztvágattól jelentkeztek — közben a központi raj elviharzott mellettük a fejtés felé. A bányabeli raj csonka volt — Török és Kőhegyi az omlás alatt volt fogva. Percek alatt mégis kiegészültek, a rakodón lévő kamrából kivették készülékeiket és az utasítástól számított 15 perc után a negyedik szinten csatlakoztak a központi rajhoz. Fekete József és Csirke István négy esztendeje bányamentők. Fekete József egyszer már részt vett hasonló mentésben, amikor a Rónaki... Sajnos, ott egy pillanat alatt a fejtés talpára simultak a tárnok, nem lehetett segíteni. Kónya Mihály másfél évtizede mentő. Eddig neki nem sikerült, s nem is emlékszik, hogy omlás alól élve ... Su- botity Tibor 9 éve mentő, édesapja 19 esztendeig szolgált a csapatban. Sajnos eddig . . . Tari az idén vizsgázott Rigó Zoltánnal és Kúszik Lajossal. Ez volt az első bevetésük. Endrei József osztag parancsnok 36 esztendős. A Pista bácsi 48 éves, az osztaq többi tagja sokkal fiatalabb náluk. Endrei József másfél évtizede mentő, négy ember különösen jó előre köszönhet neki. Persze nem szívesen emlékszik minden mentésre ... A központi raj 8 órakor, miután a keresztvágaton senkit sem talált, ismét jelentkezett, ekkor megtudták, hogy két embert már kiszedtek az ötödikben. Hoffmann Béla főmérnök elmondotta, hogy a 23. és 32. sor fémtámok között ment össze a fejtés, tehát hat méter lehet a beomlott bányatérség. A lentiek közben utat nyitottak a szénnek, a szénfolyam lefele kezdett kúszni, a levegő keresztültörte magát az omláson. A lentiek látták o még bennrekedt bányászt, kiszabadítására azonban csak felülről volt lehetőség. Félő volt, hogy rászakítják a bányát, A szenet visszafelé lapátolva centiméterről centiméterre közelítették meg. Subotity Tibor a kezével kaparta a szenet, kapával nem mert dolgozni. Három métert haladhattak előre, amikor... — az egy négyzetméter szelvényű bányatérségből máskor egy műszak alatt is jó teljesítménynek számit a 3 méteres előrehaladás — ...amikor Farkas kisujját meglátták a csúszdán. Kezét, vállát végigtapogatva, marékszám szedve a szenet jutottak fejéig. Ekkor már ott volt az esküvőre készülő fia is — oxi- génes készüléket tett apja fejéhez. Még fél órába telt, amíg kiszabadították. A központi raj helyét közben Kónya Mihályék foglalták el, 11 óra 2 perckor ők állították talpra Farkas János segédvájárt. Lombosi Jenő
