Dunántúli Napló, 1976. október (33. évfolyam, 271-301. szám)

1976-10-05 / 275. szám

6

Dunántúli napló

1976. október 5., kedd

Holtvágány

Mázsás súlyú drámák és habkönnyű csacskaságok áradatában valóságos felüdülés egy, a köznapi ember teherbírásához méretezett darab. Zsombok Tímár György tévéfilmje derűt és bánatot sugárzott egyszerre, nosztalgiákat ébresztett és valós emberi értékeket sugallt.

Manapság, a jelzők devalválódásának idején veszélyes valamiről azt mondani: szép volt. Gyanút kelt a szó, mintha a szépség nem belülről fakadó érték lenne, hanem rákent máz, figyelmet elterelő tarkaság, gondolatot pótló felszín. A Holtvógány című tévéfilm mégis szép volt, a szó eredeti értelmében. Szépsége elsősorban abban a módban rejlett, ahogyan alkotói óvatos, finom kézzel belenyúltak az emberi sorsok, gyengeségek, nosztalgiák sűrűjébe.

A két véletlenül összetalálkozott „kisember" — nem egyformán „kicsik”, hisz a kisemberek körében talán a legszigorúbb a hierarchia — életének szálai kissé bizarrul ösz- szefonódnak, de nem a jövőben vagy a filmbéli jelenben, hanem a múltban. A vasút két obsitosa ott őgyeleg az állomás körül, akár a világ legtöbb nyugdíjasa, elfáradva és öregesen, de mégis elszakadásra képtelenül. Ez a jelenség, amely kimondva közlhely, azon a finom és költői módon, ahogyan a film tárgyalja, qroteszk és fájdalmas igazságként jelenik meg. A két embernek az immár bevégzett, hajdani „munkához való viszonya" ezután újabb és újabb motívumokkal gazdagodik, s eljut ahhoz a ponthoz, amikor úgy tűnik, egyikük csak bitorolja a tisztes munkában megőszült „obsitos" rangját. S ekkor indul a dráma, kis dráma, de végzetes, a múltban már feloldhatatlan, de a jelenben feloldódó. A nézőkben a történet befejezése nem hagy égő sebeket, de a katarzis lehetősége sem vész el, mert a jóvátehetetlenséq és az igazságtevés olyan szerencsés arányban vegyül ebben a megoldásban, ahogy az — ismétlem — a köznapi néző teherbírásá. nak megfelel. S köznapin természetesen az átlagnéző értendő, aki nincs, de mégis van: tele tengernyi saját gonddal, kérdéssel és talán napi fáradtsággal is.

A tévéfilm rendezője, Horváth Tibor egyenrangú társa volt a film írójának. A képek őszies atmoszférája, a tiszta csendek és az alakok „életből ellesett" bizarrsága pedig elsősorban az ő érdeme. Igaz, hogy egy ilyen jellegű filmnél a szokásosnál is nagyobb feladat hárul a színészekre. A két főszereplő nemcsak alkatilag azonosult tökéletesen a szerepével, s nemcsak hallatlan rutinját vetette latba. Szabó Gyula a nyers, lelkét szemérmesen takargató népi figurát úgy keltette életre, hogy hozzáadta a maga indulatait, a maga esendőségét, olyan szinten, hogy ez a „sza- maras emberré" öregedett, hajdani vasúti őr valahol halhatatlan ismerősünkké lett. Toma- nek Nándor esendősége nehezebben, komplikáltabban derült ki, s hogy neki ebből a jólvasalt öregúrból maradéktalanul sikerült kihoznia a gyarló embert, az ismét bebizonyította, hogy milyen nagyszerű színész.

A Holtvágány — címével épp ellenkezőleg, — nem holtvágány ...

H. E.

Ismerjük meg a jogszabályokat

A lakisik műszaki megosztásának építési engedélyezéséről

A lakások megosztását az egyedi okokon kívül sok esetben a lakásállomány korszerűtlensége, a lakásigényektől eltérő volta kívánja meg. Különösen igaz ez Pécsett, ahol a történelmi belvárosban igen magas a lakások „kora” és még jelentős számú társbérlet található. A cél az, hogy a létrejövő lakások a tulajdonosok, illetve a bérlők tulajdoni viszonyainak és lakásigényeinek az eredeti állapotnál jobban megfeleljenek. Ez elsősorban a tulajdonos és bérlő egyéni érdeke.

Általánosságban az egyéni érdeken túl társadalmi cél, hogy a lakások a lakásellátás egyéb jellemzőinek — mint korszerű lakókörülmények, gazdaságosság, telek felhasználás, városképi megjelenés stb. — is megfeleljenek.

A lakásokat általában azért kívánjuk megosztani, mert

— a család szétválik (válás, családalapítás stb.);

— a meglévő lakás nagyságából és műszaki jellemzőiből adódik a lehetőség ;

— társbérletet akarnak megszüntetni.

Több lakás kialakítása

Meg kell jelölni, hogy a létrejövő lakásoknak ki lesz a tulajdonosa, nyilatkozva arról, hogy más lakás tulajdonjogával nem rendelkeznek vagy ha igen, akkor az építés helye szerint illetékes tanácstól a szükséges felmentést megkapták.

Tervezői nyilatkozatot kell a tervekhez csatolni, hogy a tervek készítése során az általános és az eseti hatósági előírásokat betartotta.

A műemlékileg védett épület esetében, valamint a műemléki környezetben — ilyen a régi városfalak által határolt pécsi történelmi belváros —történő építkezés esetén a tervei előzetesen az Országos Műemléki Felügyelőséggel (Budapest, I. kerület, Táncsics Mihály utca 1.) véleményeztetni kell.

Az engedélykérelem illeték- mentes.

Az építési munka befejezésétől számított 15 napon belül írásban használatbavételi engedélyt kell 'kérni az I. fokú építési hatóságtól. A kérelemben meg keil jelölni az építési engedély számát és keltét, valamint az épület helyét és rendeltetését.

Az építési hatóság határozata alapján az állami lakások műszaki megosztása esetén, ha az átalakítás következtében a lakás alapterülete, alaprajzi beosztása, helyiségeinek száma, illetőleg azok rendeltetése legalább egyharmad részben megváltozik, akkor a lakásbérleti jogviszony megszűnik. Erre a határozatban utalni és a határozatot a bérlőkkel közölni kell. Az átalakítással kialakított lakások kiutalását a lakásügyi hatóság rendezi.

Gömöry János,

Pécs m. város Tanácsa VB Építési és Közlekedési Osztály városrendezési csoportvezetője

Lakóház, illetve lakás műszaki megosztásán azt értjük, ha az egylakásos lakóházból vagy egy lakásból két vagy több lakás jön létre. Az új lakásokat a maglévő lakóház, illetve lakás alapterületének és 'kubatúrájának érintetlenül hagyásával, de szükség esetén a lakóház, illetve a lakás alapterületének bővítésével is ki lehet alakítani. A létrejövő lakások mindegyikének meg kell felelnie az Országos Építésügyi Szabályzat előírásainak.

Lakásmegosztós kérelmezésére jogosult a tulajdonos, a haszonélvező, akit a tulajdonos erre feljogosított; közös tulajdon esetén az a tulajdonostárs, aki az ingatlannak legalább egytized részben tulajdonosa, valamint a bérlő (társbérlő). A létrejövő lakásoknak legalább a következő helyiségeket kell tartalmaznia:

Egy lakószoba; főző-konyha, főzőfülke vagy főzőszekrény; előszoba, előtér vagy belépő; kamra, kamraszekrény és a hűtőszekrény részére megfelelő terület; fürdőszoba, zuhanyozóvagy mosdóhelyiség; illemhely.

Ezen felül meg kell felelnie az állékonysági és épületfizikai követelményeknek (megfelelő falvastagság, elég nagy és jól tájolt ablakok, megfelelő hangszigetelés stb.), valamint a bútorozhatóságnak.

A lakások közműveinek mérőhelyek szerinti elválasztása szükséges.

Véleményeztetni kell a terveket

Lakások műszaki megosztása, lakóház ilyen célú átalakítása a vonatkozó miniszteri rendelet értelmében építési engedély alapján végezhető munka. Magántulajdonban álló épület, lakás esetében a terveket a Magántervezői Szakértői Bizottsággal véleményeztetni kell, majd az I. fokú építési hatósághoz — kerületi hivatalok műszaki osztályaihoz — kell benyújtani engedélyezésre. Ha a terveket az MSZB-hez az összes szükséges mellékletekkel nyújtják be, akkor a terveket közvetlenül az I. fokú hatósághoz továbbítja.

A kérelemhez csatolni kell egy példányban a műszaki terveket, az esetleges statisztikai számításokat, a műleírást és a telekkönyvi szemlét. Ha a bérlő kívánja a megosztást, akkor a bérlői minőséget igazoló okiratot (tulajdonos vagy az Ingatlankezelő Vállalat hozzájáruló nyilatkozatát), társbérletek megosztása esetén pedig a felek között létrejött írásbeli megállapodást is csatolni kell.

«I

Amit a fékekről tudni illik II.

Annak ellenére, hogy a fék- berendezés pontos vizsgálatához speciális eszközökre van szükség, néhány egyszerűbb módszer is ismeretes amely gyakorlatilag kielégítő eredményt adhat. A módszer lényege a fékpróba, amellyel lehetőség nyílik a fékek hatékonyságának, az egyenletes fékhatásnak és az üzembiztonságnak ellenőrzésére.

A fékpróbákat jó minőségű, száraz — és lehetőleg forgalommentes — úton végezzük. A kísérletek előtt ellenőrizzük az abroncsok nyomását is és szükség esetén korrigáljuk a megadott értékekre. A fékek hatékonyságát a következő módon vizsgálhatjuk: gyorsítsuk fel a kocsit kb. 30 km/h sebességre. Egy előre meghatározott helyen (pl. kerékvetőnél, km-kőnél) lépjünk a fékpedálra. Ezt erőteljesen tegyük, de csak oly mértékben, hogv a kerekek blokkolását elkerüljük. A kocsi megállása után mérjük le a fékezés kezdete és a megállás közötti távolságot. Kielégítő lassulási értéknél a fékút 6 m-nél hosz- szabb nem lehet. Vegyük szemügyre a fékezés utolsó szakaszában látható féknyomokat is. Az azonos tengelyen lévő abroncsok nyomainak közel azonosnak kell lenniök. A párhuzamos nyomok közötti 20—30 %-os eltérés még elfogadható. (Ez általában nem szerkezeti okokból adódik, hanem az útfelület, terheléskülönbség, stb. miatt lép fel.)

Az egyenletes fékhatás is hasonló módon ellenőrizhető. Ekkor azonban a fékezést mintegy 80 km/h sebességnél kezdjük el. (A mögöttes forgalomra különösen ügyeljünk!) A fékezés ideje alatt a kormányt tartsuk lazán. Egyenletes fékhatás esetén a kocsi iránytartó kell maradjon, a kormányon húzást nem tapasztalhatunk. A fékpróbákat célszerű többször megismételni, hogy a hideg és meleg fékek viselkedéséről egyaránt tájékozódjunk. Erőteljes fékezésnél (pl. vészfékezés) a fékrendszerben igen magas nyomós lép fel, amely

a 80—100 at-t is elérheti. A fékcsöveket, ha azok elöregedtek vagy sérültek, a nagy terhelés miatt a szétrobbanás veszélye fenyegeti. Ha ez bekövetkezik, a fékhatás azonnal megszűnik. Rendszeres ellenőrzéssel ezt a veszélyt is megelőzhetjük. Nem kell mást tennünk, mint hogy álló kocsinál egy-másfél percen át teljes erővel nyomjuk a fékpedált. (Fékerősítővel szerelt kocsinál indítsuk be a motort.) A pedál- út a próba alatt nem növekedhet.

Bár a kézifék csak a kocsi rögzítésére szolgál, ennek ellenőrzését se mulasszuk el. Itt elegendő mintegy 10 km/h sebesség. A két kerék fékhatásának érezhetőnek és közel azonosnak kell lennie. A kéziféknek a fékkar 3—4 kattanása után fognia kell. Igen gyakori hiányosság a túl hosszú fék- pedálút. Rendszerint csak a fékfelületek kopásából származik és a fékek utánállításával megszüntethető. A hosszú pe- dálút jelentős fékezési késedelmet okoz, a fékek beállítása tehát biztonsáqi okokból fontos!

Előfordulhat, hogy fékezésnél rugalmas ellenállást tapasztalunk és a fékhatás csak a pedál pumpálása után jelentkezik. Oka a fékrendszerbe jutott levegő. Ha a jelenség nem függ össze a fék szerelésével, valahol szivárgás van, ahol a levegő is behatolhat. A lég - telenítésen kívül tehát ennek helyét is fel kell deríteni és a hibát meq kell szüntetni.

Ugyancsak gyakori hiba, hogy a fékezett kocsi valamilyen irányba elhúz. Ennek legegyszerűbb oka az egyenlőtlen abroncsnyomós vagy az elszennyeződött fék. További okai lehetnek még a helytelenül beállított kerekek és utolsó sorban a hidraulika hibája. A fék a gépkocsi egyik legfontosabb biztonsági berendezése. Tehát a legkisebb rendellenességnél is azonnal gondoskodjunk a szakszerű javításról.

Búsbarna László

Mérkőzésről mérkőzésre

A PÉCSI BŐRGYÁR FELVESZ 1977-ben

üzembehelyezendő beruházásához

férfi és női segédmunkásokat,

valamint

férflöltöző-kezelőket,

egyműszakos beosztással

f maróst

Jelentkezés:

▼

a Pécsi Bőrgyár munkaügyi osztályán.

Kresz elől ment a vendégek kapusa a PVSK—Lőrinci Fonó mérkőzésen. Arató László felvétele

Labdarúgó NB III.

Véménd—Szigetvár 1:0 (0:0).

Véménd, 1500 néző. Vezette: Dravecz. Véménd: Doszpod — Kajtár, Törjék, Mács, Barta, Kovács (Fiochsz), Borovácz, Gruborovics (Takács), Gáli, Rótt F., Bencsik. Edző: Szám Frigyes, Szigetvár: Kiss — Kö- vesi, Maurer, Tóth I., Tóth J., Rózsahegyi, dr. Tüske, Szöllő- sy. Telek, Révész, Palotai. Edző: Kamondi Imre. Eseményekben gazdag, küzdelmes, nagyiramú mérkőzést hozott a baranyai rangadó. A Véménd többet támadott, de biztos gólnak látszó helyzetekben is tisztázott a jól megszervezett szigetvári védelem. Góllövő: Borovácz. Jók: Mács, Berta, Gáli, illetve Kiss (a mezőny legjobbja), Maurer, dr. Tüske, Palotai.

Pécsi VSK—Lőrinci Fonó 6:0 (4:0). PVSK-pálya, 1000 néző.. Vezette: Zsalakó. Pécsi VSK: Sulyok — Nagy, Szabó, Balázs, Tallósi, Kaszás, Grün- wald, Kresz, Jockl, Jánosi (Baumholczer), Stájer. Edző: Rónai László. A Pécsi VSK játéka a nagyarányú győzelem ellenére is hagyott kívánnivalót maga után. Az eredmény ilyen alakulásában a vendégek gyenge védelme is közrejátszott. Kiállítva: Fekete (Lőrinci Fonó), a 88. percben. Góllövők: Stájer (2), Grünwald (2), Jockl, Kresz. Jók: Szabó, Kaszás, Stájer, illetve Hankó, Letenyei.

BKV Előre—Mázaszászvári Bányász 2:0 (1:0). Budapest, 200 néző. Vezette: Barna. Máza- szászvár: Banász — Csábrák, Bazsonyi, Kocsis, Katona, Pataki, Kólya, Nemes (Széles), Horony (Dunai), Bíró, Csordás. Edző: Róth Antal. Alacsony színvonalú mérkőzésen több

gólt is szerezhetett volna az Előre. Góllövő: Füsi (2). Jók: Vári, Kácsor, Gubán, illetve Banász, ßazsonyi, Pataki, Kólya.

Az NB III. további eredményei: Kiss J. SE—Dunaújvárosi Építők 1:2, XXII. Volán—Álba Regia Ikarus 2:2, Sárisáp—Budapesti Építők 1:0, Paks— Pénzügyőr 2:1', EMG SK— Enying 1:0, Siófok—Perbál 1:1, Budapesti Spartacus—Barcs 6:1.

Az NB III. állása

1. BKV Előre

9

7

1 1

23- 5 15

2. PVSK

9

6

2 1

28- 9 14

3. Véménd

9

6

2 1

21-11

14

4. Kiss J. SE

9

4

4 1

14- 7

12

5. Szigetvár

9

4

4 1

13- 1 ÍZ

6. D. Építők

9

3

5 1

11- 7

11

7. Volán Szállítók

9

3

5 1

11- 9 11

8. EMG SK

9

3

4 2

7-11

10

9. Bp. Spartacus

9

2

5 2 15-12

9

10. Perbál

9

2

5 2 10-13

9

11. Alba Regia

9

3

3 3 13-17

9

12. Pénzügyőr

9

4

— 5 24-21

8

13. Siófok

9

2

4 3

8-13

8

14. Paks

9

2

3 4

16-16

7

15. Sárisáp

9

2

3 4 11-13

7

16. Bp. Építők

9

2

3 4

6-10

7

17„ Enying

9

1

4 4

12-16

6

18. Mázaszászvár

9

1

4 4

11-17

6

19. Lőrinci Fonó

9

1

2 6

7-19"

4

20. Barcs

9

—

1 8

4-32

1

Megyebajnokság

Boly—Pogány 0:1 (0:0), Sza- lánta—Kesztyűgyár 0:1 (0:1), Sellye—Beremend 3:2 (3:0),

Mohács—Pécsi BTC 1:0 (1:0), Mágocs—Siklós 1:2 (1:1).

Megyei I. osztály állása

1.

Sellye

7

7

—

—

21- 3 14

2.

Mohács

7

6

—

1

21- 3 12

3.

Siklós

7

5

1

1

13- 7 11

4.

Beremend

7

4

1

2

11- 6

9

5.

P. Kinizsi

7

3

3

1

9- 5

9

6.

Kesztyűgyár

7

4

—

3 10- 8

8

7.

Universitas

7

4

—

3

10- 9

8

8.

Mágocs

7

3

2

2

8- 8

8

9.

PBTC

7

2

2

3

9- 7

6

10.

Vasasi B.

7

2

2

3 10-10

6

11.

Boly

7

3

—

4

12-16

6

12.

Pogány

7

2

1

4

4- 9

5

13.

Steinmetz SE

7

1

1

5

8-12

3

14.

Zsolnay

7

1

1

5

6-14

3

15.

Szalánta

7

—

3

4

2-17

3

16.

Gázmű

7

—

1

6

3-24

1