Dunántúli Napló, 1976. október (33. évfolyam, 271-301. szám)
1976-10-04 / 274. szám
Pannonokr kották, rómaiak efőff... „Galambposta" a bronzkor kezdetéről Nemrégiben adtunk hírt a jakabhegyi ásatások megkezdéséről, röviden ismertetve azokat a »kutatási eredményeket, melyek a vidékünknek hosszú időre nevet adó pannon törzsek és elődeik történelmének virágkorával kapcsolatosak. A gazdasági élet nagyarányú fellendülését, mely a korai vaskorban kibontakozott, a bronzkor egy évezredes fejlődése előzte meg. A bronzkori népek emlék- anyagát nehezebb „szóra bírni", mint a vaskori leleteket, hiszen az időszámításunk előtti második évezred dunántúli lakóit semmiféle írásos forrás vagy később feljegyzett hagyomány nem említi. Kik voltak tehát, honnan jöttek a bronzkor népei? A bronzkor történetének kutatásában egy zseniális felfedezés, a my- kénei írás megfejtése nyitott új korszakot. Bebizonyosodott, hogy Hellaszban már Herodotos előtt ezer évvel görögök éltek, innen pedig már csak egy lépés volt annak igazolása, hogy , időszámításunk előtt 2000 táján in- do-európai nyelveket beszélő törzsek özönlötték el a Balkán területét. De mi történt Pannóniában? A lényeges összefüggés valahol ott rejtőzik, ahol a különböző típusú leletcsoportok között kevés, vagy éppen semmiféle kapcsolat nem mutatkozik! Ez a jelenség ugyanis olyan történelmi esemény időbeli helyét, „negatív lenyomatát" mutatja, melynek során a korábbi típusú tárgyakat hagyományosan készítő népet egy új, másfajta eredetű népesség váltja fel. A leletek azt mutatják, hogy pontosan ez történt a Dunántúlon i. e. 2000—1900 körül. Vagyis akkor, amikor a görögség elődei megjelentek a Balkánon ! Ám az időbeli azonosság még mindig nem bizonyítja, hogy a korabronzkori népek dunántúli megtelepedése kapcsolatban volt a balkáni eseményekkel. Meg kell találni a bizonyítékot, az „üzenetet", vagyis azt a leletet vagy leletcsoportot, ami az ismert összefüggések szálait összekapcsolja. Az „üzenetet hozó" galamb agyagból készült. A kis edény tulajdonképpen sematikus galambábrázolás. Zókon került elő, s már évek óta a régészeti kiállításban látható. Rokonai, a hasonló kultusztárgyak mindenütt ott voltak, ahol a nagy korabronzkori változások lezajlottak: Hellaszban, a Balkánon, Közép- Európában. Kétség bevonhatat- lanul bizonyítja a szellemi élet a kulturális hagyomány kapcsolatát, a Balkánt és a Dunántúlt elfoglaló törzsek rokonságát Az „üzenet" tehát így szól: I. e. 2000 körül nemcsak Görögország, hanem Kö- zép-Európa területén is olyan népcsoportok jelentek meg, melyeket az indo-európai népek elődeinek kell tartanunk. A kis madáredény segítségével megvilágított történeti esemény pedig az egyik legfontosabb Európa korai történetében. Ecsedy István A stúdiórendszer első eredményei AZ ÖTÖDIK PECSÉT. Színes magyar film Sánta Ferenc regényéből. Irta és rendezte: Fábri Zoltán. Mi újság a filmművészetben? Hogyan él együtt a filmművészet a televízióval? Pécs, a magyar játékfilmszemlék városa olyankor is figyel a magyar filmre, amikor nincs szemle. Figyel és kíváncsi mindenre. Mi újság tehát a magyar filmművészetben? Először is: kialakult és izmosodik a stúdiórendszer. Hosz- szú évek váltakozó véleményei és váltakozó szerkezeti formái után most ismét stúdiórendszerben alkotják a magyar filmeket. Egy-egy ilyen stúdió élén vezető áll, aki mü- vészetileg és kultúrpolitikai tekintetben összefogja a munkát. Helyettese általában filmrendező. Mellettük — s ez a határozó hangsúlyos, mert nem alattuk, vagy felettük — áll a művészeti tanács. Tagjai: rendezők, dramaturgok, szövegírók és a legtöbb stúdió tanácsában elméleti szaktekintély, ismert filozófus, esztéta is tevékenykedik. A mellérendeltséget komolyan veszik. Minden döntésnél kérik a művészeti tanács véleményét, forgatókönyv e nélkül nem fogadható el. Most arra figyel a magyar filmszakma, hogy a stúdiók vezetése és művészeti tanácsa között lesz-e összhang. Mert ha például öt filmből négyet a tanács egyetértésével gyártanak, akkor természetes a véleményeltérés. De ha az ötből három-négy a tanács véleményével szemben kerül celluloidszalagra, akkor már baj lesz. De mit dolgoznak mostanában az egyes stúdiókban? A Hunnia elkészítette Gábor Pál Járvány című filmjét, ennek pénteken lesz a sajtóbemutatója. Náluk készült Fábri: Az ötödik pecsét című alkotása, aztán Bán Róbert Kísértet Lublón című műve és □Hétfői Dömölky lános új filmje, ami Csurka István forgatókönyvéből született. Ott dolgoznak Dórday István második játékfilmjén is. Jövőre náluk készül el a Fekete gyémántok című új Jókai-film, amit Várkonyi Zoltán rendez, aztán Szijj Miklós első filmje, amelynek ideiglenes címe: Emberi történet, s alapja Mocsár Gábor regénye. De ott forgatják majd Révész György új művét is, Ki látott engem címmel. A Dialóg Stúdióban elfogadták a Hunyadi Sándor: Vöröslámpás ház című novellájából készült forgatókönyvet, amelyből Makk Károly rendez filmet Egy erkölcsös éjszaka címmel. Fábri Zoltán nemzeti önismeretünk új arculatát akarja bemutatja Balázs József Magyarok című kisregénye alapján, s ebből forgat majd NDK-magyar kopro- dukciós filmet. Bacsó Péter Riasztólövés-e egyetemistákról szól, Mészáros Márta rendező számára. Szász Péter új filmjének címe: Pokolgép a kalap alatt. A Budapest Stúdió? — Karácsonykor mutatják be Palásthy György zenés gyermekfilmjét, a Tótágast. Esztergályos Károly Kísértések címmel forgat filmet. Szijj András első filmjének címe pedig ez lesz: Veri az ördög a feleségét. Maár Gyula Teketória címmel forgatja új alkotását, s ezúttal is Törőcsik Marival a főszerepben. Két előbbi filmje, a „Végül” és a „Déryné, hol van?" után új, elevenebb színekkel dolgozik. Az Objektív Stúdióban Sára Sándor forgatja a Nyolcvan huszár című filmet, a Petőfi Sándor megénekelte „Lenkey százada" történetét, lengyel— magyar koprodukcióban. A negyvennyolcas magyar szabadságharc hazaszökő huszárok históriáját lengyel részről az Andrzej Wajda vezette filmstúdió gondozza. A filmben szerepet kapott Holl István is. Sándor Pál Mégis fáj, fáj, fáj címmel a beat révén a fiatalok illúzióiról kíván sok mindent elmondani. Egyre erősebb vonás: a televízió hatása. A játékfilm eleinte kicsit birkózott ezzel, ma közeledik a békés egymás mellett élés korszaka. Igaz, ennek kissé ellen szól, hogy a magyar filmművészetet többen vádolják: kevés a vígjáték, s a gyermekfilm. De a televízió — éppen mert gyorsabban dolgozó intézmény — többször előz, és a lassúbb jellegű film elől több mű szerzői jogát leköti. Mégis — alakul az egészséges együttműködés. A filmgyártás évente mintegy száz órát dolgozik a televíziónak, s ez igen nagy terjedelmű munka. Azóta több olyan terv is született, hogy egy témából két televízióadás és egy játékfilm készüljön. Ilyen például Esztergályos Károly: Kísértések című filmje. Végül egy esemény: február 17-én rendezik meg a budapesti filmnapokat. A megegyezés szerint ugyanis a kétévenként megtartott pécsi játékfilmszemlék közötti időszakban megszervezik ezt a bemutatósorozatot, s ott kiadják a Magyar Újságírók Országos Szövetségének dijait is. F. D. Komlói kislány főszerepbi r Uj világsiker: Chorus Line Egy szórakozott újságíró már Karádi Katalinnak írta a nevét, mint a hajdanvolt búgóhangú művésznőjét, aki a magyar rádió szomorkás műsoraiban éveken át „gyűlölte a vadvirágos rétet!" Ez a komlói kislány azonban nem búgó, hanem csilingelő hangú, nem Katalin, hanem Judit és nem gyűlöli a vadvirágos rétet. Szóval két Karádi van mára magyar színművészetben, mert Karádi Judit, komlói kislány főszerepet kapott a budapesti Bartók Színpadon és egy év múlva kitöltik számára a Színház- és Filmművészeti Főiskola énekes-színésznői diplomáját is. Pécsett kórista volt, akinek neve hiányzik a színlapról — általában ő volt jobbról a va- lahányadik, máskor ugyanaz, de balról. Pesten: főszerep. Pécs? — Kicsit messziről indult a Pécsi Nemzeti Színházba. Nem kilométerben számítva, hiszen Komló országúton 22 kilométer és 25—30 perc, légvonalban meg még senki sem próbálta. Csakhogy Karádi Judit kémiai laboratórium szakos osztályban érettségizett, s az bizony messze van a színháztól. De kiskora óta tanul énekelni, érettségi után felvették a Zeneakadémia pécsi tagozatának ér.ekszakára és — egy ihónap múlva el is küldték. Mert Karádi Juditnak dolgoznia kellett. Elment a pécsi színházba kóristának —akkor volt ő a balról nemtudom- hányadik a Dobai Vilmos rendezte Szentivánéji álom-ban — és a próbák vaskemény rendje miatt mindig hiányzott a főiskolai órákról. „Kár" — mondták a főiskolán. „Jelentkezem majd a színiakadémiára" — mondta Karádi Judit. Ezt a fenyegetését sikeresen be is váltotta. Ma a Kazán István vezette operett-musical évfolyam végzős növendéke és igen sok budapesti középszerep után — persze valamennyi énekes szerep volt — most ő Rózsika, Romhányi József Csipkerózsika átigazításóban. Beszélgessünk hát vele. — Miért Rózsika és miért nem Csipkerózsika? — Mert Romhányi utálja a sablonokat. Az ő változatában ez a játék a krimi izgalmával és változatosságával megirt erkölcsi történet. Éppen csak a keretjátéka azonos a régi mese történetével. Énekelni kell benne, sokat. — Van példaképe? Mondjuk színházi játékstílusban? — Ádám Ottó színházát nagyon szeretem. De mi mégiscsak énekes színészek leszünk. Ezért az életelememet a zenés színházak jelentik és azok között is a musical. — A végzős musicalszakos hallgató szerint mi a musical? — Musical Magyarországon még nagyon sok évig nem lesz. Amíg nem lesz több olyan színész, aki úgy énekel, és táncol, hogy tánc után nem nagyon liheg az éneklésben. Ma hallgattam végig a Chorus Line-t lemezen. Ennek a Superstar- nál is izgalmasabb, nagyszerűbb és emberibb történetű musicalnak az előadását Fodor Anti koreográfus — a Pécsi Balett volt tagja — hozta haza az Egyesült Államokból. Egyik női főszereplője nyolc percig táncol, de közben és utána énekel. De nem igen liheg. Ezt adjuk majd elő vizsgadarabként. — Mit gondolt a színházról civil kamaszlány korában, mit a pécsi kórista korszakban és mit gondol róla most? — Tudom, hogy három féle választ vár, de én egyet mondhatok csak: a színház templom. Mindig, minden korszakomban úgy éreztem, hogy ha belépek, akkor átszellemülök. Felnéztem mindig a színházra. Amikor felment a főiskolára, Pestet csak a Déli pályaudvar és a Rákóczi út közötti darabján ismerte. Ma —■> harminchat kisebb és közepes szerep áll mögötte. Délelőtt főiskola, este előadás. Hálás a pécsi színháznak, mert az ottani gyakorlat nélkül nem lett volna igazi színész. És hálás a főiskolának, mert nélküle sem lett volna igazi színész. Két iskolája volt és egyre több irigye lesz. Mert az új szubrettnem- zedék egyik ígéretének tartják. S az irigyek? Hát ezen a pályán nincs rosszabb, mintha valakit nem irigyelnek, hanem sajnálnak. Földessy Dénes Művészeti krónika Kisztihand Budapest. A Pannónia Filmstúdióban kedden mutatják be a pécsi származású Lisziák Elek első kisfilmjét, Kisztihand Budapest címmel. * Vészi Endre szerzői estjét rendezik meg Pesten október 15-én. Vallói Péter színművész ad elő az író műveiből. * Operett a rádióban. Cseh Mária énekli a Kossuth rádió új operettműsorának egy sor klasszikus szoprán- áriáját. * A szerkezet költészete — címmel nyílik meg Lantos Ferenc új kiállítása október 15-én, a pécsi Városi Tanács kiállítótermében, a Déryné utca 9. számú házban. * A múzeumi és műemléki hónap alkalmából vasárnap a szombathelyi Sa- varia Múzeumban hirdették: ki az országos pályázat részeként a Vas megyei néprajzi és nyelvjárási pályázat eredményét. Az első díjat Szabó József büki tanár kapta „A hagyományos paraszti állattartás Bük községben és a Répce vidékén" c. dolgozatával. A második helyezett „ünnepi szokások Kenyériben a századforduló táján" c. írásával dr. Horváth István kenyéri esperes plébános. Molnár Dezső nyugalmazott cell- dömölki zeneiskola igazgató a III. díj birtokosa „Takácsok, a len és kender feldolgozása, a házi és parasztipar kor Kemenesalján 1767—1870” c. pályamunkájával. * A nyíregyházi Jósa András Múzeumban Kerényi Jenő Kossuth-díjas szobrászművész emlékkiállítását nyitották meg. * Szekszárd város színházi díját nyerte el Vári Éva, a Szeretők a hullámhosszon. Hol! István a Caligula, Győry Emil az Orfeusz a- felvilágban című darabokban nyújtott alakításáért, Mészöly Katalin és Németh József operaénekesi teljesítményeikért. A legjobb rendező díja Paál Istváné a Caligula színpadra állításáért. A közönség díját Kecskemét produkciója (Csiky: Nagymama) nyerte el. (Képünk: Vári Éva). * Ketten a tavon. Ez a címe annak az új televíziós filmnek, melynek egyik szerepét Faludy László alakítja. í; Két film — egy színész. Fekete András, a Pécsi Nemzeti Színház művésze egyszerre két filmben is játszik, az Ékezet és az Egy erkölcsös éjszaka című alkotásokban. * Körhinta című fotójával nyerte el Lajos László a Los Angeles-i County Fair nemzetközi fotótárlat különdí- ját. * Proksza László grafikai kiállítása nyílik meg a Ság- vári Pincegalériában október 14-én.
