Dunántúli Napló, 1976. október (33. évfolyam, 271-301. szám)
1976-10-31 / 301. szám
1976. október 31., vasárnap Dunaatmt napló 3 KÖZLEMÉNY Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének hivatalos, baráti látogatásáról Jugoszláviában Üj nyomda, autószerviz, sportcsarnok, áruház Lvov-Kertvóros az esti Pécs fényeivel Erb János felvétele Gazdag ünnepre készül Pécs SS lfärosi Pártbizottság szerepe a dinamikus városfejlesztésben Gazdog novemberi ünnepre készül Pécs. Felavatjuk az új nyomdát és az AFIT szervizét. Felavatjuk a sportcsarnokot és a Konzum Áruházat. Csak a legfontosabbakat említettük. De ez a felsorolás is dokumentálja: közelmúltunk lassan érő gyümölcsei ezek, amelyek ezen az őszön mégiscsak beérnek és végre újabb, gyorsanérö ,,fajtáknak” adják át a helyet. A hasonlatnak valós az alapja. Pécs beruházási politikáját olyan irányba terelik, hogy a lassan megvalósuló beruházásoknak többé ne legyen létjogosultságuk. E cél érdekében már eddiq is igen határozott erőfeszítések történtek a minden eddiginél dinamikusabb várospolitika jegyében. A közelmúltban a Pécs városi Pártbizottság titkárai és osztályvezetői tettek látogatást a DN szerkesztőségében, s az eszmecsere keretében kaptunk részletes tájékoztatást a város- politika célkitűzéseiről. Élni a lehetőségekkel Miért kellett Pécsett növelni a várospolitika dinamikusságát, vagy ha úgy tetszik: hatékonyságát? A feleletet a tavaly februári városi pártértekezlet fogalmazta meg, amikor reálisan nézett szembe Pécs problémáival, s a qondok alapvető okát abban látta, hogy a város népességének erős ütemű fejlődése messze megelőzte az általános fejlődést. Az ebből származó feszültségek hatásait növelte az is, hogy Pécs nem részesedett az országos fejlesztési programokból. Tulajdonképpen ez a helyzetfelmérés határozta meg az újonnan megválasztott városi pártvezetés feladatait is. Ez a vezetés — Lukács Jánosnak, a Városi Pártbizottság első titkárának mostani megfoqalmazása szerint — akkor elhatározta, hogy még egyszer nem lehet úgy kiállni a leqmaqasabb városi pártfórum elé, hogy ez vagy az a célkitűzés — mindegy, hogy miért — nem valósult meg. S ez a vezetés elég erősnek érzi magát ahhoz, hogy ilyesmire ne kerüljön sor. Mindenekelőtt egy országos tévhitet kellett eloszlatni. Ti. azt, hogy Pécs ,,iparilag fejlett város”. Ez sajnos már régóta nem így van, s ezt el kellett ismertetni azzal együtt, hogy alapvetően ebből származnak Pécs mai gondjai. Ez sikerrel járt, s Pécs ma problémáinak és helyzetének megfelelően részesül a népgazdaság erőforrásaiból. Most már jóleső gondként nehezedik a városi pártvezetésre a valóraváltás felelőssége. A lehetőségekkel tisztességesen élni — ez most a legfontosabb, s ebben elsősorban magunkra kell támaszkodnunk, a tartalékokat is itt, a városban kell megkeresni és megtalálni. A feladatok és lehetőségek sokoldalú elemzése után jelentette ki ma a város vezetése, hogy „tudunk élni a fejlesztési lehetőségekkel; célkitűzéseinket meg lehet és meg is fogjuk valósítani!” A Városi Pártbizottság szerepe kézzelfoghatóan megnőtt a város életében, a fejlesztés előkészítésében. Nincs szó más szervek feladatainak átvételé ről, de a Városi Pártbizottság mindaddig benne kiván lenni a folyamatban tevőlegesen is, míg a dolgok a rendes kerékvágásba nem kerülnek. Ennek az elvnek a gyakorlati megvalósulását jelenti egyebek között az, hogy véget vetettek a beruházási „anarchia” egyfajta megnyilvánulásának. A lemaradások egyenes következményeként jelentkező sokatmarkolás együtt járt azzal, hogy nem kellően előkészített beruházások kerültek kivitelezési szakaszba. Ez az építkezések mérhetetlen elhúzódásával, a határidők szinte megszokottá vált tologatásával bosszulta meg magát. Most már csak jól, különösen tervezésileg jól előkészített beruházások kaphatnak zöld utat, s ma már van példa a piros jelzésre is. A nem alapos előkészítés miatt 1977 helyett csak 1978-ban indulhat a háromezer adagos étterem építése és a Belvárosi Áruház tervezett bővítését leállították. Ahol a megvalósításra a legtöbb energiát kell fordítani, az a lakásépítés. Pécsett a tervidőszakban 8500 lakást kell megépíteni. A „kell" most különös hangsúlyt kap. A tervben 6100 állami lakás szerepel, s a Városi Pártbizottság álláspontja szerint e kategóriában egyetlen lakásnyi visszalépés nem lehet. Az idei előirányzat ugyan nem teljesül, de az 1976—77-es programot összevontan kezelik, s ez 3000 lakást jelent, ami meg is épül a jövő év végéig. Ez nem csak ígéret! 300 lakással jön be Pécsre a kecskeméti házgyár. E lakások munkáslakásokként többletet jelentenek a 8500-on felül, ezért ez a 300 lakás egyetlen helyi építőipari szervezetnek sem adhat felmentést a rá kirótt feladat nem teljesítésére. A lakásépítésben nincs engedmény Rendkívül határozott álláspontot foglal el a Városi Pártbizottság a lakásépítési terv teljesítését illetően. Ennek egyszerű a magyarázata. Pécs lakásellátottsági mutatója — azaz a 100 lakásra jutó lakosszám — rosszabbodott az előző tervidőszakban. Bármiféle engedmény további romlást idézne elő. Ez pedig olyan városban, ahol évek óta nem csökken a lakásigénylők száma, megengedhetetlen. A Városi Pártbizottság szilárd és eltökélt szándéka úgy irányítani a város lakásépítési programjának teljesítését, hogy a lakásigénylők száma a tervidőszak végére már csökkenő irányzatot mutasson. A súlyos lakáshelyzet mellett vannak még olyan feszültségi gócok, amelyeket évek óta cipel magával a város. Ezek egyikeként a gyermekintézményeket, s közülük is elsősorban az óvodákat kell említeni. Jelentős részben a város társadalma megmozdulásának köszönhető, hogy az idei óvodai év kezdetén mindössze 623 kérelmet kellett elutasítani helyhiány miatt. (Az 1973-ban meghirdetett „Építsünk óvodát” akció előtt másfélezernél több volt az elutasítottak száma.) Ezt az eredményt a növekvő gyermeklétszám mellett elérni külön is figyelmet érdemel. 1977 végéig további ezer új óvodai hely beléptetése szerepel a programban, ez pedig azt jelenti, hogy még jobban le lehet szorítani az elutasítottak számát. Ezer hely! Korábban egy egész tervidőszakban nem létesült ennyi óvodai hely. Hiányoznak tantermek. Emiatt számos iskolában három műszakban folyik az oktatás, ami sem a nevelőnek, sem a tanulónak nem jó. 72 új tanteremre van szükség — és ezt is meg kell építeni —, hogy a három műszakos oktatást fel lehessen számolni Pécsett. Megnyugtató fejlődés a kereskedelemben Megnyugtató irányban fejlődik a város kereskedelme. A kereskedelmi hálózat elégtelenségét, mint a lakosságot igen közelről érintő problémát, ebben a tervidőszakban le kel! írni. Jelentős bázis lesz ebben a most megnyíló Konzum Áruház. A tervidőszakban évtizedes adósság törlesztéseként megépül a Domus Aruház, amely alapvetően megjavítja a város és környéke bútorellátását. Megkezdik a Centrum Aruház építését és elkészül a fedett piac. A „nagyok” mellett — és az új lakóterületek járulékos létesítményeiként épülők mellett (jövőre három ABC- áruházat adnak át) — több új üzlet épül a gyengén ellátott területeken is. Ezek jelentik együttesen a „téma leírását". A közlekedés, mint lakosságot irritáló probléma szintén megszűnik — ezt biztosítják a már folyamatban levő, vagy a közeljövőben induló beruházások. Nagyon fontos, hogy a 6/A út 1980-ig teljes hosszában megépüljön. Rendbe kell tenni 1978-ig Pécs tömegközlekedési útvonalait, hogy az utak állapota már ne befolyásolhassa a közlekedés zavartalanságát. Az új autóbuszpályaudvar pedig a város évről évre növekvő távolsági autóbuszforgalmának ad korszerű keretet. Nem vehetjük sorra Pécs fejlesztésének minden részletét. A teljesség sem mondana többet a felsorolt legfontosabbaknál arról a szándékról, amelynek következetes végigviteléért erőit összpontosítja a Városi Pártbizottság. Hársfai István Lázár György, a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsának elnöke Dzsemal Bije- dicsnek, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Szövetségi Végrehajtó Tanácsa elnökének a meghívására 1976, október 28-30. között hivatalos, baráti látogatást tett a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke belgrádi tartózkodása során látogatást tett Vidoje Zsarkovics- nál, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöksége alelnökénél, valamint Sztane Dolancnál, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége KB elnökségi Végrehajtó Bizottságának titkáránál és baráti eszmecserét folytatott velük. A magyar kormányfő és a kíséretében lévő személyiségek találkoztak a Szerb Szocialista Köztársaság kormányának képviselőivel, majd ellátogattak Újvidékre is, ahol megbeszéléseket folytattak a Vajdasági Szocialista Autonom Tartomány képviselőivel a kölcsönös érdeklődésre számottartó kérdésekről. A két kormányelnök, Lázár György és Dzsemal Bijedics baráti munkalégkörben széleskörű eszmecserét folytatott a két ország kapcsolatairól, azok továbbfejlesztésének lehetőségeiről, valamint az időszerű nemzetközi kérdésekről. A két kormányelnök elismeréssel méltatta a Magyar Nép- köztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság együttműködésének fejlődését. Kiemelték, hogy az előrehaladás a két ország kormányai és népei közös törekvésének oz eredménye, amely arra irányult, hogy az adott lehetőségek kihasználásával minél eredményesebben alakuljon a jószomszédi viszony. A két orszáq kapcsolatai az egyenjogúság, a kölcsönös bizalom és a megértés, valamint a két ország nemzetközi helyzete és belső fejlődése sajátosságai tiszteletének szellemében fejlődnek. Megállapították, hogy a kapcsolatok sikeres előrehaladásában jelentős szerepet játszottak a legfelsőbb párt és állami vezetők találkozói, a társadalmi, a politikai szervezetek és más intézmények rendszeres kapcsolatai. A Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság baráti kapcsolatainak elmélyítésében nagy szerepet játszik a magyarországi horvát, szlovén, szerb nemzetiség és a jugoszláviai magyar nemzetiség, amelyek a megértés tényezői a két ország között és szoros összekötő kapcsot alkotnak a baráti együttműködésben. A két kormányfő kifejezve megelégedését a kapcsolatok és az együttműködés eredményei felett, további közös erőfeszítést tartott kívánatosnak, hogy a jövőben is folytatódjék a jószomszédi viszony erősödése. A megbeszélések során a két kormány elnöke különös figyelmet szentelt a magyar—jugoszláv kapcsolatok fejlődésének. Hangsúlyozva, hogy a nemzetközi gazdasági folyamatok nehézségei ellenére sikeresen megvalósult a tervezett óru- csereforgalom, kiemelték, hogy kétoldalú erőfeszítések szükségesek az árucsereforgalom további növelésére, a növekedést gátló tényezők elhárítására. A gazdasági együttműködés fejlődésében jelentős szerepet játszik az 1976-80-as időszakra szóló ötéves árucsereforgalmi megállapodás. Eredményes volt az áttérés a szabad devizás elszámolásra. A két ország gazdasága eredményesen működik együtt az olyan nagy objektumok létrehozásában, mint az adriai kőolajvezeték, a közös vegyipari beruházások, Duna-Tisza csatorna létesítményei, a timföldipari együttműködés és mások. A két kormány intézkedéseket tesz, hogy a magyar—jugoszláv gazdasági együttműködési bizottság és a két ország illetékes szervei következetesen munkálkodjanak az elfogadott irányelvek valóraváltásán. A két kormányfő hangsúlyozta, hogy kézzelfogható eredmények születtek a két ország együttműködésének más területein is, és egyetértett abban, hogy közös erőfeszítésekre van szükség a műszaki-tudományos a kulturális, az oktatási és a határmenti együttműködés bővítésére és fejlesztésére. Lázár György és Dzsemal Bijedics széleskörű eszmecserét folytatott a nemzetközi kérdésekről, amelyek keretében szó volt a nemzetközi helyzet enyhüléséről és a világ válsággócairól, az európai helyzetről és az európai biztonsági konferencia záróokmányának megvalósításáról, ezzel összefüggésben az 1977. évi belgrádi értekezlet előkészítéséről, valamint a colombói konferencia és az el nem kötelezett országok tevékenységéről, a leszereléssel kapcsolatos problémákról, a nemzetközi gazdasági helyzetről, az ENSZ szerepéről és más kérdésekről. Megelégedéssel állapították meg, hogy az áttekintett kérdésekben álláspontjaik megegyeznek, vagy közel állnak egymáshoz. Ez alkalommal is hangsúlyozták, hogy a Magyar Nép- köztársasáq és a Juqoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság jószomszédi viszonya, annak további fejlődése nemcsak a két ország érdekeit, hanem a béke és biztonság erősítését is szolgálja a világ e térségében. A két kormányelnök meggyőződését fejezte ki, hogy a széleskörű eszmecsere, az áttekintett kérdésekben létrejött egyetértés hasznos volt és hozzájárult egymás álláspontjának jobb megértéséhez, a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság barátságának és együttműködésének további erő. sítéséhez. A magyar kormányfő magyarországi látogatásra hívta meg Dzsemal Bijedicset, a JSZSZK szövetségi végrehajtó tanácsának elnökét, aki a meghívást örömmel elfogadta. Új módszertani bölcsőde Pécsett Új nyolcvanszemélyes bölcsődét avattak tegnap Pécsett, a Szigeti úti új városrészben. Az egyszintes létesítményben, mely Gettó József tervei alapján készült, a későbbiekben 120 kisgyermeknek biztosítanak helyet. Nyolc foglalkozó teremben játszhatnak, pihenhetnek és tanulhatnak a kicsik. Az életkori sajátosságokat figyelembe véve tartják a foglalkozásokat külön a csecsemőknek, az egy-másfél éveseknek, — akik a tipegők, — de más elbánásmódban részesülnek a másfél—kétévesek, valamint a kisóvodások. Orvosi szobákat is kialakítottak, ahol játékos fali dekorációk, bábuk, dísztárgyak, textíliák, babák és mackók oldják fel a szorongás rossz hangulatát. Húsz gondozónő, két orvos és egy pszicholóHétfőn már fogadják a gyerekeket gus foglalkozik az apróságokkal, külön ügyelve arra, hogy a beilleszkedéssel járó konfliktus-helyzetek ne károsítsák meg a még alakuló személyiséget. A játékos foglalkozásokon nagy hangsúlyt fektetnek a bábuzásra. Ezen kívül kialakítottak egy tantermet is, ahol Baranya megye gondozónőit képezik tovább. Egy tanfolyamon egyszerre negyvenen vehetnek részt: így lehetővé vált az egységes központi továbbképzés. Az oktatást segítő kelléktárban modem vetítők, magnetofonok, diafelszerelések találhatók. Több mint hét millió forintért létesült az új bölcsőde a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat kivitelezésében; a decemberi határidő helyett már most kész lett. Ebben sokat segítettek a szocialista brigádok is. Hétfőn fogadják az első gyerekeket a város különböző részéből. Pécsett a komoly bölcsődei helyhiány némileg enyhült az új bölcsőde átadásával. A szombati ava- tón gyermekek köszöntötték a résztvevőket, köztük Czente Gyulát, a Pécs városi Tanács elnökét, Novák Szilvesztert, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának osztály- vezetőjét, dr. Petz Ádámot, az OEDSZ megyei bizottság titkárát, ünnepi beszédet dr, Szilasi Anna osztályvezető, városi főorvos mondott. Cs.