Dunántúli Napló, 1976. október (33. évfolyam, 271-301. szám)

1976-10-29 / 299. szám

1976. október 29., péntek Dunäntmt naplö 3 Az MSZBT VI. országos értekezlete előtt Az elhárítás Hatvanezer dolgozó a baranyai tagcsoportokban helyzete Baranya megyében Október 30-án, szombaton, Budapesten az Országházban kezdődik az MSZBT VI. orszá­gos értekezlete. A kétnapos ta­nácskozáson megyénket 24 kül­dött képviseli. A küldöttek kö­zül Sinku Pállal, a megyei pártbizottság politikai munka­társával, Nagy Józselnével, az MSZBT Országos Elnökség tag­jával, a Pécsi Sörgyár MSZBT tagcsoport ügyvezető elnökével és Kovács Bélával, a Mecseki Szénbányák Kossuth-bánya MSZBT tagcsoport ügyvezető elnökével beszélgettünk a ta­nácskozás céljairól, a végzett helyi munkáról. Kétszáz baráti találkozó Megismerni egymást és tanulni egymástól Tovább erősíteni a tömegmozgalmi jelleget gádjaink, a fiatalok, dolgozóink mindennapi életéhez hozzátar­tozik a magyar-szovjet barát­ság ápolása. Ma már termé­szetes, hogy folyamatosan tájé­koztatókat is kapunk a Szov­jetunió eredményeiről, kül- és belpolitikájáról, kulturális éle­téről. Megünnepeljük az évfor­dulókat is, egyre tartalmasabb, tudatosabb munkát végzünk. Alakulnak kapcsolataink. Pél­dául a Ivovi „Kolosz" sörgyár­ban ez év tavaszán járt sör­mesterünk, ahol további szak­mai kapcsolatokról tárgyalt. Pepsi üzemünkbe viszont Krasz- nodárból látogatott három szak. ember, akik az ottani Pepsi üzem beindításához gyűjtöttek tapasztalatokat, Továbbra is szí­vesen dolgozunk, hogy a me­gyei értekezlet, valamint a VI. kongresszus határozatai szel­lemében mind szélesebb töme­gekkel ismertessük a Szovjet­unió nagyszerű eredményeit. Szövődnek a személyes barátságok Kovács Béla: — A mintegy tizenötezer dol­gozót foglalkoztató Mecseki Szénbányák valamennyi üzemé­nél tevékenykedik MSZBT-tag- csoport. Nálunk, a komlói Kos- suth-bányán is eredményesen dolgozik. Tőlünk is számosán látogattak a barátsági vona­tokkal a Szovjetunióba, élmé­nyeikről a maguk készítette fényképes kiállítások is beszá­moltak. A napokban Ukrajnát bemutató kiállítást nyitunk eb­ben az évben létesített új mun­kásklubunkban, Vállalatunk­nak immár hagyományos — ter­melési, kulturális — kapcsolata van a cservonográdi bányá­szokkal. Szövődnek a szemé­lyes barátságok is, — május el­sejékre meghívjuk őket, novem­ber hetedikére pedig rendsze­resen ők látják vendégül kép­viselőinket. Avattunk Gagarin emléktáblát, Gagarin nevét vi­seli Komlón az egyik általános iskola. Továbbra is feladatunk­nak tartjuk a tömegmozgalmi jelleg erősítését, figyelemmel az ifjúság körében végzett in­ternacionalista, hazafias neve­lés érdekében. A magyar—szov­jet barátság ápolása, további elmélyítése népeink javát szol­gálta és szolgálja a jövőben is. Megyénk küldöttei szombaton reggel a Mecsek expresszel utaznak Budapestre. G. F. Ahol szőlő van, ott jégeső is van Néhány hónapja feltűnő cikk jelent meg az Esti Hírlap­ban a következő címmel: „Ha- vczás a Tenkes-hegyen". Ez persze télen nem lenne feltű­nő, de nyáron? Havazás nyáron Ezt a havazást tulajdonkép­pen mesterséges úton állították elő. Pontosabban szólva: igen nagy a valószínűsége annak, hogy ha július 23-án éjjel a Tenkes-hegy felé közeledő zi­vatarfelhőbe nem juttatnak be egv speciális, szovjet gyártmá­nyú jéqesőelhárító rakétát, ak­kor ebből a felhőből jégdara helvett jégeső hullott volna. Egy orosz mondás szerint: ahol szőlő van, ott jégeső is van. Ez fokozottan érvényes ha­zánk egyik történelmi borvidé­kére, a Villányi-hegység kör­nyékére. A baranyai dombosvi­dék azonban általában is ked­vez a iégesők, illetve az őket hordozó zivatarok kialakulásá­nak. Nem véletlen tehát, hogy a meqyénkben az Állami Bizto­sító által kifizetett károk meg­haladják az országos átlagot. A zivatarfelhő mint jégeső­generátor Eqy közepes méretű zivatar- felhőt úgy kell elképzelnünk, mint valami hatalmas oszlopot, aminek az alapja, mondjuk öt, a magassága pedig tíz kilomé­ter. Ez 200 köbkilométernyi tér­fogatot jelent, de a zivatar fej­lődése során ebből akár tíz­ezer köbkilométernyi felhő is ki­alakulhat. A meteorológusok azt mondják, hogy a zivatarfel­hő önálló rendszert képvisel: élesen elválik a környezetétől, hiszen a víz folyékony cseppek formájában van jelen, ellentét­ben a szomszédos légrétegekkel, ahol csak láthatatlan vízpára lebeg; és a felhő nagyrészében felfelé irányulnak a légmozgá­sok is, míg a környezete éppen az®rt ..derült", mert ott ezek g felhőképződésre vezető mozgá­sok hiányoznak. Ebben a zivatarfelhőben óriá­si mennyiségű folyékony víz van jelen, pl. az előbbi esetben (amikor a felhő 200 köbkilomé­ter) mintegy 200 000 tonna. A víz eloszlása azonban nem egyenletes, vagy más szavakkal, a felhő egyes részei ritkábbak, mások „sűrűbbek". Ott, ahol több vízcsepp alakul ki, ked­vezőbbek a feltételek a csep­pek növekedésére is. Ezekben a felhőzónákban tehát a víz- cseppek gyors növekedésnek indulnak és hamarosan — 10— 20 percen belül — több milli­méter nagyságot is elérnek. A zivatarfelhőnek ezek az úgynevezett nagycseppű tarto­mányai általában olyan magas­ságban helyezkednek el, ahol a hőmérséklet —15, —20 fok kö­rül van. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a felhőt alkotó víz- cseppek mind megfagynak, el­lenkezőleg. A víz sajátos tulaj­donsága az, hogy kis mennyi­ségben igen erősen túlhűthető, okár —30, —35 fokra: is. Ha a túlhűlés ennél kisebb mértékű, vagyis a cseppek „melegeb­Számadás öt év munkájáról JÉGESÖELHÁRITÁS: Június közepétől — a kilövő állomások tel­jes felépítése után — Baranyában elkezdi munkáját a rakétás jégesőelhárító-rendszer, és megkezdődik a kísérleti védekezés. A pécsi, a mohácsi és a siklósi járásokban működő tizenegy ki­lövő állomás munkáját a Tenkes-hegyi meteorológiai rádiólokátor irányítja. Képünkön: a kilövő állomások egyike Kisbudmér térsé­gében. bek", akkor ebben a felhőzóná­ban csak néhány csepp fagy meg — mintegy véletlenszerűen — és éppen ezek lesznek azok, amelyek azután a környezetük­ben levő folyékony vízcseppek rovására jégszemekké növek­szenek. Mesterséges jégkristályok Szovjet kutatók ismerték fel, hogy ha ezekben a tartomá­nyokban nagyszámú, mestersé­ges jégkristályt hozunk létre, akkor ezzel tulajdonképpen sok-sok jégszem kialakulását segítjük elő: ezzel azonban megakadályozzuk, hogy azok túlságosan nagyra növekedhes­senek. Ezt elérhetjük, ha ebbe a zónába milliárdnyi úgyneve­zett jégképző részecskét jutta­tunk, amelyek szétterjedve a felhőben gyorsan „továbbítják” a kristályosodást. Minden kris­tály — egy-egy mesterséges jégszemmé válik, de éppen mert sokan vannak, kicsik ma­radnak; ha mégis kiesnek a felhőből, a légkör alsó, mele­gebb légrétegeiben elolvadnak és eső formájában érik el a talajfelszínt. A mesterséges jégkristályokat külön erre a célra kifejlesztett, speciális jégesőelhárító raké­tákkal hozzuk létre. A kisebb, mintegy 4,5 kilométer magas­ságig felhatoló rakéta felada­tának teljesítése után felrobban a levegőben és teljes egészé­ben megsemmisül. A nagyobb rakéta mintegy 8 kilométeres magasságot ér el és a jégkép­ző anyag (úgynevezett pirotech­nikai keverék) elégetése utón feltűnő, narancsvörös ejtőer­nyővel, lassan ereszkedik visz- sza a talajfelszínre. A rakéták alkalmazásával a fő feladat azok helyes irányí­tása. Fel kell kutatnunk a ha­talmas zivatarfelhő említett tér­fogatait, ahol a jégszemek kép­ződése és fő növekedése leját­szódik. Ezt a feladatot a Ten- keshegyen felállított meteoroló­giai rádiólokátorral oldjuk meg. A rádiólokátorokkal pontosan megállapíthatjuk a különböző típusú felhő „sűrűbb" részeinek térbeli koordinátáit. A jégesőel­hárító rendszer központjában alkalmazott radarral folyamato­san követjük a felhők fejlődé­sét és áthelyeződését és mérjük a jégesőelhárítás i.ányításához szükséges para­métereket. A megfigyelések eredményeképpen értékeljük a jégképződés valószínűségét és döntünk a rakéták felbocsátá­sának helyéről és idejéről. Ez­után URH rádiótelefon segítsé­gével kiadjuk a parancsot a 11 állomás valamelyikének, ahol az ott éjjel-nappal készenlétben álló rakétakezelők (elbocsátják a szükséges számú és típusú rakétákat. A meglehetősen hosszú ideig tartó előkészítő munka után Baranyában kísérleti jelleggel indult meg a fentiekben ismer­tetett munka. Nagyszerű eredmények A Szovjetunióban ezt az el­járást közel másfél évtizede alkalmazzák és az ennek alap­ján statisztikailag megállapított eredmények igen biztatóak. A jégverte terület mérete és a kifejezett károk a védett terüle­teken átlagosan 70—80 száza­lékkal csökkentek Számításaink szerint házé ,kban — legalább- is az értékes baranyai körzet­ben — a jégesőelhórító rend­szer még akkor is rentábilis lesz, ha a károk körülbelül 35 százalékkal csökkennek. Bizunk abban, hogy ezt az eredményt már az első évben elérjük. Dr, Wirth Endre Sinku Pál: —- Az MSZBT VI. országos ér­tekezlete számot ad az eltelt öt év munkájának eredményeiről, tapasztalatairól, meghatározza a feladatokat. Az országos ér­tekezletet megelőzően szeptem­ber 16-án az MSZBT megyei ér­tekezletén összegeztük tevé­kenységünket, a tagcsoportok munkáját. Megyénkben a ba­rátsági munka a pórtszervek irá­nyításával egyenletesen fejlő­dött. A tagcsoportok megtalál­ták helyüket a megye politikai, társadalmi életében, többségük eredményesen, öntevékenyen dolgozik. A barátsági munka szilárd alapot teremtett a ma­gyar—szovjet barátság elmélyí­tését szolgáló politikai tömeg­munkához. A fejlődést példáz­za: 1971-ben 18, jelenleg pe­dig 60 tagcsoport — ipari üze­mekben 29, mezőgazdaságban 19, intézményben 6, hivatali és egyéb területen 6 tagcsoport — működik, s mindezek közel 60 000 dolgozót tömörítenék. Figyelemre méltó a tagcsopor­tok politikai hatósugara. A munkásfiatalok, a tanulóifjú­ság, a dolgozók széles tömegei kapcsolódnak a magyar—szov­jet barátsági munkához. Sorol­hatnám a sok-sok rendezvényt, amelyek hozzájárultak a ma­gyar és a szovjet nép barátsá­gának ápolásához. Kiemelkedő szerepet kapott 1971-ben a „Hős városok hete" — rendez­vénysorozat, ez alkalommal le- ningrádi küldöttség járt Pé esett. Számos baráti találkozót rendeztünk, — ebből az alka­lomból szerveztük a Leningrád fejlődését bemutató fotókiállí­tást. Az 1972/73. évek gazdag programjai közül említem a Szibériai hetek című ünnepség- sorozatot. Tagcsoportjaink — közösen a Moziüzemi Vállalat­tól — 19 községben rendezték meg a szibériai filmnapokat. Az elmúlt öt évben közel 200 baráti találkozóra került sor, amit a HNF-fel, az IBUSZ és a KISZ-szervezetekkel közösen szerveztünk meg. Három barát­sági vonatot indítottunk — az IBUSZ közreműködésével — Ki- jev—Moszkva útvonalon 960 résztvevővel. A múlt évben 3 autóbusszal több mint 60 fő utazott Lvovba. Hazánk felsza­badulásának 30. évfordulója alkalmából rendezett felszaba­dulási vetélkedőn közel ötezren vettek részt. Országos kezdeményezések is indultak megyénkből, mint pél­dául az azonos szakmai terüle­ten működő tagcsoportok ügy­vezető elnökeinek értekezlete, amelyet 1973. április 12-én a szovjet űrhajósok napja alkal­mából rendeztünk Komlón az oktatási intézmények, valamint mezőgazdasági tagcsoportok ügyvezető elnökeinek részvéte­lével, az 1973. szeptember 25-én Szigetváron megtartott értekez­let. amelyeken egyeztettük ten­nivalónkat, gyűjtöttük a tapasz­talatokat. Mindkét tanácskozá­son elhangzott előadásokat és hozzászólásokat kis könyvek formájában kinyomtattuk és közreadtuk az egész országban működő tagcsoportok számára! A közeljövőben is számos, a barátságot tovább mélyítő ren- aezvényre kerül sor, — mint a magyar—szovjet barátsági hét­re. vagy a szovjet filmek feszti­váljára, amely november 1-vel indul. Célunk: tovább erősíteni a tagcsoportok tömegmozgalmi jellegét, hiszen gyakorlatilag valamennyi dolgozó részt vehet a munkában. A megyei párt­végrehajtóbizottság 1972 júniu­sában állást foglalt a magyar— szovjet barátsági munkáról és a tartalmi munka, a tömeg­mozgalmi jelleg további erősí­tését jelölte meg feladatul. Úgy látjuk, eredményeinket ebben a szellemben dolgozva értük el. Határozatok a szolgáltatások javítására Hétmillió az áruházra Ülést tartott Komló város tanácsa ülést tartott tegnap Komló város tanácsa. Az ülésen tár - gyalták a városi bíróság és ügyészség munkájáról, vala­mint a közrend és közbizton­ság helyzetéről szóló beszámo­lót, és a dolgozók érdekében hozott művelődésügyi, egész­ségügyi, szociális és munkaügyi jogszabályok megtartásának a nem tanácsi szerveknél történt ellenőrzéséről szóló jelentést. A tanácsülés foglalkozott a fennállásának huszonötödik évét ünneplő város ipori szol­gáltatásai helyzetével is, és fon­tos határozatokat fogadott el ezek fejlesztése érdekében: utasította az illetékes osztályo­kat, hogy az ötödik ötéves terv­időszakban, a Kossuth Lajos utcában építendő FÉNYSZOV- szalon megvalósítása céljából kössenek szerződést a Fényké­pész Szövetkezettel; kezdjék meg a szervezést az ugyanezen utcában létesítendő hat kisipa­ri műhely építésére; és a Kossuth utca beépítése során létesülő 240 négyzetméter a lap­területű eladótér betöltésére kezdjenek tárgyalásokat olyan profilú szervekkel, melyek be­telepítése révén a lakossági szolgáltatások minősége emel­kedhet. A tanácsülésen elfogadták azt a javaslatot, hogy az ÁFÉSZ-szel közös beruházásban épülő áruház munkálatait hét­millió forintnyi pénzzel és ter­mészetbeni juttatással támo­gassa a tanács. Ezt követően dr. Réder Ferencet megválasz­tották az egészségügyi osztály vezetőjének. Egyre tartalmasabb munka Nagy József né: „MSZBT tagcsoportunk 1971 augusztusában alakult. A „No­vember 7." és a „Gagarin” szocialista brigádok csatlakoz­tak elsőnek a Lenin Kohászati Művek felhívásához, E két szo­cialista brigádot követte a sör­gyárban működő 17 szocialista brigád", — olvasható a tag­csoport naplójába írt első mon­datok. A naplóban a barátsági látogatásokról készült fényké­pek, megemlékező sorok.- Sok kedves találkozás em­lékét gyűjtöttük össze a hoz­zánk látogatóba érkezett szov­jet elvtársaktól, amelyek mind tovább mélyítették a barátságot — mondja. — Szocialista bri­

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents