Dunántúli Napló, 1976. október (33. évfolyam, 271-301. szám)

1976-10-27 / 297. szám

e Dunántúlt napló 1976. október 27., szerda Jogi tanácsadó A szerkesztőség postájából S A TELEFONNÁL Műtrágyázás a kiskertben „Barátság forrás” barátságtalan környezetben I B. Z.-né pécsi olvasónk kérdezi, hogy a pincelejárét le lehet« zárni és mikor? Erre milyen előírás van? A lakóházak házirendjére vo­natkozó 1973. évi 3. számú Pécs megyei város Tanácsának rendelete szerint a pincelejá­rót és a padlás ajtaját 21 órá­tól 6 óráig zárva kell tartani. Ezeket a helyiségeket munka­szüneti napokon is lehet hasz­nálni. Tájékoztatásul még közöljük olvasónkkal, hogy a fenti ren­delet szerint a pincében fát aprítani vagy egyéb zajjal já­ró munkát végezni 20 óra után nem szabad. A padlás- és pin­cekulccsal csak a házfelügyelő vagy a tulajdonos által meg­bízott más személy rendelkez­het. Az esetleges viták és felesle­ges zaklatások elkerülése érde­kében jó ha tudjuk, hogy faap­rítás csak pincében, vagy az erre a célra kijelölt helyen vé­gezhető. A tüzelőanyagszállí­tásnál keletkezett hulladékot, szemetet a bérlő köteles azonnal eltakarítani. Felhívjuk olvasónk figyelmét arra is, hogy a tanácsrendelet előírása szerint tüzelőanyag 3 napi szükségletet meghaladó mennyiségben csak a pincében vagy fáskamrában tárolható. M. Istvánné egyedül ne­veli két gyermekét, az évi szabadságát már kivette. Kérdése: Jár-e részére a gyermekek gondozása címén valamilyen szabadság? Igen! A Munka Törvényköny­vének végrehajtási rendelete értelmében annak a dolgozó nőnek és gyermekeit egyedül nevelő apának, aki legalább két tizennégy évesnél fiatalabb gyermekét gondozza - kérelmé­re — a háztartás ellátása ér­dekében havonként egy fizetés nélküli szabadnapot kell enge­délyezni. A 12/1973. (XII. 23.) MüM sz. rendelet 1 §-a szerint a dol­gozó nőt és a gyermekét egye­dül nevelő apát — a most is­mertetett fizetésnélküli szabad­napon túlmenően — a tizen­négy évesnél fiatalabb egy gyermek után kettő, két gyer­mek után öt, három és ennél több gyermek után kilenc fize­tett szabadnap illeti meg. A jogszabályi rendelkezés ér­telmében e szabadnapokat a dolgozó kívánságának figye­lembevételével vagy részletek­ben kell kiadni. Felhívjuk olvasónk figyelmét arra is, hogy a szabadnapok­ra való jogosultság megálla­pítása szempontjából a gyer­meket utoljára abban az évben kell figyelembe venni, amikor a tizennegyedik életévét betöl­ti. Szeretném felhívni a figyel­met a Ivov-kertvárosi „Barát­ság forrásra”, melynek meden­céjét minden elképzelhető hul­ladék csúfítja,, a körülötte levő parkot pedig „vadcsapások” tarkítják. A Parképítő Vállalat minden igyekezete hiábavaló, mert a felásott földet, a fris­sen kiültetett virágokat héhány nap alatt összegázolják a ti­zenéves gyerekek. A Dunántúli Amióta az Ady Endre utcai orvosi rendelőt életveszélyes ál­lapota miatt megszüntették, azóta lakhelyünktől távol eső rendelőbe kell járnunk. Már előre félünk, mi lesz, ha be­köszönt a tél. Szeretnénk ha figyelembe vennék, hogy köz­tünk — nyugdíjasok között — többen úgyszólván még járni sem tudnak. Dr. Vas Miklós személyében van ugyan körzeti Az illetékes válasza „Milyen a sásdi járás közlekedési helyzete” A Dunántúli Napló október 2-i számában cikk jelent meg, amely a fenti cím alatt a 611- es számú dombóvár—sásdi út Tolna megyei szakaszának ál­lapotát bírálta. Válaszul az alábbi tájékoztatást adom: Az út első 3 kilométeres sza­kaszának korszerűsítése 1977- ben fejeződik be, melynek so­rán a dombóvári vasúti keresz­teződés helyén felüljáró épül. Az egész dombóvári átkelési szakaszt 14 méterre szélesítjük ki. A 3-as kilométerkőtől a Ba­ranya megyei határig ugyan­csak a jövő évre terveztük az útburkolat helyreállítását. A teljes munka költsége kb. 50 millió forint lesz, és az útsza­kasz felújítása az említett kor­szerűsítéssel együtt várhatóan a jövő év végére készül el. Tajnafői Sándor igazgató KPM Közúti Igazgatósága Szekszárd Napló egyik korábbi számában olvastam, hogy a kertvárosi is­kola védnökséget vállalt annak­idején az említett forrás és környéke fölött. Elnézést a fa­nyar humorizálásért, de elkép­zelni sem tudom, hogy vajon hogy nézne ki ez a park, ha még a védnökséget sem vállal­ták volna el. F. J. orvosunk, de annyi a paciense, hogy gyors segítség esetén ba­josan tudna időben kiérni a távol lakó idős betegeihez. Volna egy javaslatunk is. Ha mód van rá, helyezzék vissza az Ágoston téri eredeti helyére az orvosi rendelőt, amelynek helyi­ségeit jelenleg a szociális ott­honok irodája foglalja el. 16 aláírás. Kis kút, nagy lakattal A felvétel a Bálicsi út közkútjárél készült. A kérdés: ki, és miért la- katolta le? Miután ezzel a környék lakói a legkevésbé gyanúsíthatok, feltehető, hogy a KÖJÁL a ,,tettes". Ha így van, akkor a lakók joggal elvárhatnák, hogy a lakat mellé helyezzenek el egy táblát is, amely minden kétséget kizáróan tudomá­sunkra hozza a lezárás okát. De még ennél is megnyugtatóbb volna egy újságközlemény, amely a tila­lom feloldásának idejéről is tájé­koztatná az érdekelteket. Jávor András, Pécs, Losonc u. 41. A múlt hónapban tartott telefonügyeletünkön többen kérdezték, hogy most ősz­szel a házikertekben ho­gyan és milyen összetételű műtrágyát használjanak, annak milyen hatása vár­ható stb. Ezekre a kérdé­sekre ad választ Sió György kertészmérnök, a Mezőgazdasági Ellátó Vál­lalat növényvédő és mű­trágya osztályának vezető­je: — A termesztett növények tápanyagigényét egyre fokozot­tabb mértékben a kisüzemek­ben is műtrágyákkal biztosít­ják. A hatékony és gazdaságos felhasználást nagyon sok ténye­ző befolyásolja, így az éghaj­lat és időjárás, a talaj, a nö­vény, a műtrágya adagok nagysága, a különböző táp­anyagok aránya, a kijuttatás ideje és módja stb. Ezek közül az ősz különösen időszerűvé teszi a felhasználás gyakorlati kérdéseit. Az köztudott, hogy minden növény számára nélkülözhetet­len — természetesen más-más arányban — a nitrogén, fosz­for, kálium stb. tápelem. Ezek közül műtrágya formában a nitrogén rendkívül könnyen ol­dódik és reális annak veszélye, hogy a tél folyamán olyan mélyre jut le a talajba, hogy az már a növények számára el­érhetetlen. A foszfor és kálium műtrágyák ellenben - szinte alig változtatják helyüket. Fizikai tulajdonságuk különbözősége miatt vetődik fel jogosan a kérdés, hogy mikor és milyen mélységre kell ezeket kijuttat­ni. Általában elmondhatjuk, hogy a foszfort és a káliumot minden esetben ősszel célsze­rű kiszórni, lehetőségekhez ké­pest olyan mélységre bemun- káilni, ahol a növények gyökér­zetének zöme található. Ez sző­lő esetében 30—50 centiméter, míg gyümölcsösben inkább 20 —40 cm. Olyan ültetvényben viszont, ahol a talaj tápanyag­szintje közepes, vagy ennél még jobb, az esetleges tartam­trágyázás következtében, a foszfor és kálium kijuttatásá­nak ideje döntően nincs ha­tással az eredményességre, hi­szen csak a már korábban ki­alakult tápanyagszint tartós voltát kell biztosítani, mivel a növények számára szükséges tápanyag mindenkor rendelke­zésre áll a talaj készletéből. A nitrogén kijuttatásának ideje már korántsem ilyen egy­értelmű. A jó vízoldékonyság miatt alkalmazási idejének meghatározásánál figyelembe kell venni a talaj fizikai—me­chanikai sajátosságait, az őszi és téli csapadék mennyiségét és az eloszlás jellegét, továb­bá a sok egyéb mellett a talaj természetes nitrogénszolgáltató képességét. „Gyűrűfű sorsára jutunk ff Lapunk 1974. november 20-i számában ezzel a címmel je­lent meg a magyarsarlósigk se­gélykiáltással is felérő levele, amelyből emlékeztetőnek csak néhány sort idézünk: „Községünk mindössze 10 ki­lométernyire van Pécstől, s alig másfél kilométerre a mo­hácsi műúttól, mégis mintha egy világ választana el ben­nünket a civilizációtól. A 350 lelket számláló község mór hosszú évtizedek óta nélkülözi a bekötőutat, melynek követ­kezményeiről elég, ha csak egy példát említünk. Közsé­günkből nem kevesebb mint 120 Pécsett dolgozó ember gyalogol ki hajnalonként — sárban, vízben — a már em­lített műút buszmegállójához. Az utóbbi években valamit enyhített ezen a társadalmi munkával felsalakozott út, de amióta a termelőszövetkezet traktorai is megjelentek rajta, azóta még a nyomát is eltün­tették ..." Ami a személyes tapasztala­tokat illeti, sajnos, csak a si­kertelen kísérletről tudtunk számot adni annak idején. Gépkocsinkkal nagynehezen elevickéltünk ugyan a község határáig, de onnan már leg­feljebb csak szekérrel juthat­tunk volna tovább a hetes eső­től felázott talajon. Mégsem volt hiábavaló az utunk, mert visszafelé jövet egy fülig sá­ros útitársunk is akadt, aki­ről kiderült, hogy egyike a panaszos levél 83 aláírójának. Az olaszi tanácshoz igyekezett, hogy számonkérje tőlük a megígért útsalakozást, mielőtt a közelgő tél végképp elzárná őket a külvilágtól. De útköz­ben szó esett másról is. Töb­bek között arról, hogy a köz­ségben riasztóan szaporodik a beszögezett k^ipuk, az elha­gyott házak száma. Az embe­rek — főként a fiatal házasok — pécsi albérletekben keres­nek menedéket, vagy jobbik esetben a környékbeli közsé­gekben építenek házat, alapí­tanak családot. Balogh József, az Olasz Köz­ségi Közös Tanács akkori el­Magyarsarlós újjászületett nöke nem tartotta ennyire tra­gikusnak a dolgot. — Kétségtelen, hogy a köz- igazgatásunkhoz tartozó hat község közül jelenleg ők él­nek a legmostohább körülmé­nyek között, de attól a legke­vésbé kell tartani, hogy el­néptelenedik a község. Ha vannak is elhagyott házak, ma már csak idő kérdése, hogy újra elfoglalják. Ennek érde­kében eddig is minden tőlünk telhetőt megtettünk. Például új vegyesboltot, orvosi rendelőt, napközit kaptak és a bekötő­út elkészültével — amelyre ha­táridős ígéretet kaptunk a iKPM-től — hozzáfogunk a köz­ségi utak, hidak, járdák építé­séhez, beleértve a közvilágítás megoldását is. Ennyit a nem is olyan távoli múltról, amelyre ma már úgy­szólván semmi sem emlékeztet. S ha valaki mégis szóba hoz­za, az is csak a múlt év kora­tavaszával kezdi az emlékezést. Amikor már bizonyossá vált, hogy a készülő út minden mé­terével közelebb kerülhetnek szép terveik, céljaik megvaló­sulásához. Az olaszi tanács vb titkára, Cséplő József szerint ez jobban sikerült mint amit valaha is remélhettek. — Az útépítéssel együtt mi is hozzáfoghattunk a község utcáinak rendbehozatalához, amely összességében mintegy 900 méter hosszúságú földút felkövezését, portalanítását je­lentette. Ebben a munkában a termelőszövetkezettől és a Köz­úti Építő Vállalattól kapott anyagfuvarokon és földgépe­ken kívül a lakosság közel más­félszázezer forint anyagi támo­gatással és pénzben talán ki sem fejezhető társadalmi mun­kájával oroszlánrészt vállalt. Az ünnepélyes átadásra tavaly szeptemberben került sor, lako­dalommal is felérő áldomással. Haál Kálmán, a községi is­kola alsótagozatos tanítója így emlékszik vissza a nem minden­napos eseményre. — Lehet, hogy a falubeliek megcáfolnak, de én úgy em­lékszem, mintha hosszú-hosszú évek után azon a reggelen sü­tött volna ki először a nap .. . — így kellett lennie, mert ha átvitt értelemben is, de attól a naptól kezdve virulni, virá­gozni kezdett minden. Az el­hagyott házak újra benépesül­tek, s emellett csaknem tucat­nyi új ház is épült. Többségük­ben kétszintesek, ami arra val­lott, hogy az öreg fészekrakók a fiókáikról is gondoskodtak. Ez aztán kettős gyarapodással járt, mert a fiatal házasok ma már a „kicsi” mellé a „kocsit" is betervezték. Kapásból fel is sorolt vagy 15 családot, akik az elmúlt 12—14 hónap alatt — vagyis a bekötőút elkészülte óta — gépkocsit vásároltak. — Pedig azóta autóbusz is jár a faluba, mondotta. — Na­ponta reggel öttől este tízig kilenc járat váltja egymást, köztük egy iskolabusz is, amely rendszeresen viszi, hozza az olaszi iskolába járó felsőtago­zatosainkat. És mit mondjak még? Nézzék meg a boltun­kat, a klubkönyvtárunkat, az utcáinkat, portáinkat. Külön- külön csak annyit róluk, hogy az egy éve még szegényes bol­tunk több mint egy milliós for­galmat bonyolít le, noha a tar­tós cikkeket Pécsett vásárol­juk. A klubkönyvtárunk is mél­tán felvehetné a versenyt a nagyközségekével. És ha imént csak képletesen szóltam a vi­rágzásnak indult községünkről, ma már a szó legigazibb ér­telmében is az . . . Valóban. Csak körül kellett néznünk a gondozott házak, házsorok őszi színekben pom­pázó kertjeiben, csupavirág ut­cáiban, hogy Haál Jánossal együtt valljuk: Azon az egy év előtti ünnepi reggelen tartós csodát művelt Magyarsarlóson a szeptemberi napsütés. P. Gy. Ezek alapján általában a gyakorlat az, hogy az adago­landó nitrogén műtrágyák fe­lét, laza talajokon egyharma- dát ősszel szórják ki, a többit ta­vasszal, esetleg két részletben a növények igénye szerint. Se­kélyen történő bemunkálás a hatékonyságot minden esetben növeli. Rendkívül fontos a mű­trágyák egyenletes elszórása, s ezt a komplex szemcsézett mű­trágyákkal érhetjük el a legbiz­tosabban. A műtrágyák adag­jának növelését a termés nö­vekedése nem követi egyenle­tesen. Egységnyi mennyiségű műtrágyát véve alapul, kisebb adagoknál nagy a terméskü­lönbség, a maximálist megkö­zelítőnél már a növekedés na­gyon kismérvű, túladagolás esetén terméscsökkenés is be­állhat. Ha a kiszórás egyenet­len, a terület egy része az át­lagosnál kevesebb műtrágyát kap, ezáltal a viszonylagos műtrágya hiányból adódó ter­méskiesés nagyobb, mint az a növekmény, amely azon a ré­szen van, mely az átlagosnál többet kapott. így a kettő kü- lönbözete mint termésveszteség jelentkezik. A szervestrágyák kijuttatásá­nak ideje az őszi időszakban is esedékes. Ebből fakad az a kérdés, hogy ilyenkor is kell-e műtrágyát adagolni? A felelet az, hogy igen. A kérdést na­gyon leegyszerűsítve az mond­ható, hogy a szervestrágyóval elsősorban a talaj fizikai, ké­miai, biológiai tulajdonságait javítjuk, míg a növények táp­lálását műtrágyákkal oldjuk meg. Természetesen e két té­nyező nagyon szoros összefüg­gésben van egymással. Együt­tes kijuttatásuk és bedolgozá­suk a munkák egyszerűbb kivi­telezése miatt a legmegfele­lőbb. A műtrágya adagok nagyságáról és arányairól szándékosan nem esett szó, mert erre vonatkozóan minde­nütt és minden növényre al­kalmazható ajánlást nem lehet tenni. Talán csak annyit erről, hogy a mennyiséget a termés nagysága, az arányokat a nö­vény faja határozza meg a sok-sok tényező közül a leg­nagyobb mértékben. Pontos tá­jékoztatást csak a talaj és a növény laboratóriumi vizsgálata alapján lehet adni. A legtöbb szakember véle­ménye megegyezik abban, hogy a terméshozamok növelé­sében 50—60 százalékot jelent a növények helyes tápanyagel­látása, míg az egyéb tényezők, mint a talajművelés, öntözés, növényvédelem, új fajták stb. teszik ki a fennmaradó 40—50 százalékot. Emiatt az eddiginél még fokozottabb gondot kell fordítani a házikertek műtrá­gyázására. Mi lesz, ha beköszönt a tél? Asszonyok, lányok! KESZTYŰGYÁR KÖZPONTI GYARA gépi varrásra női dolgozókat keres felvételre. Vidéki dolgozók részére megfelelő létszám esetén a beszállításról gondoskodunk. A betanítást átképzés útján biztosítjuk (4—6 hónap). Jelentkezés : Pécs, Sörház u. 36., munkaügy. Gikkeinknyomäban

Next

/
Thumbnails
Contents