Dunántúli Napló, 1976. október (33. évfolyam, 271-301. szám)

1976-10-27 / 297. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1976. október 26-án Kádár János­nak, a Központi Bizottság első titkárának elnö kletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogad ta Győri Imrének, a Központi Bizottság titká­rának előterjesztésében a párttagság marxista —leninista felkészültségéről, a párt propagan­damunkájának főbb tapasztalatairól szóló je lentést, és egyéb kérdésekben döntött. Az ülésről közlemény jelenik meg. Gyors ütemű előkészítő és feltáró munka Nőtt a mecseki medence feltárt szénvagyona Az anyagiak megkérdőjelezik a program teljesítését XXXIII. évfolyam, 297. szám 1976. október 27., szerda Ára: 80 fillér Egy az exportot adó nyájak közül, Szederkény határában. (Tudósítás a 2. oldalon) Erb János felvétele Meggyorsul az erdészeti gépesítés Harminc alatt egymillió hektár erdősítés Racionálisabb fafelhasználást Köszönik a diákok konferenciáját Mától kezdve 3 napon át Pécs az otthona a Szocialista Országok I. Tudományos Diák­köri Konferenciájának. A konferencia egyik alap- gondolata abból az igazságból ered, hogy ma már a tudo­mány is csak közösségben fej­lődhet. Megnőtt a világ, egyre többet tudunk róla, s a magá­nyos tudós egyre kevésbé tud­ja a titkait kutatni. Kutatócso­portoké a jövő és már a tár­sadalomtudományban is jelent­kezik a csoportmunka igénye. Aztán megnyíltak a határok is. A korszerű világ nemcsak at­tól korszerű, hogy az ember mind többet tud meg róla, ha­nem attól is, hogy lebontja a zárt világok falait. Felgyorsult a közlekedés, a hírközlés, min­denüvé eljutunk már, s lassan majd mindent tudhatunk min­denkiről. Együtt, mindig job­ban együtt — ez tehát a kor­szerű tudományos kutatás egyetlen útja. A rendező szervek e nyilván­való igazságra alapoztak, ami­kor vállalták a Szocialista Or­szágok I. Tudományos Diákköri Konferenciájának megszervezé­sét. Emellett közös társadalmi­politikai életünk is érvényre jut a nagyszerű kezdeménye­zésben. Hiszen a tíz szocialista ország másfélszáz egyetemis­tája. főiskolása nemcsak tu­dományos izgalommal közele­dik most egymáshoz, hanem politikai közösségben is. Élő alapja van ennek: n tíz or­szág azonos társadalmi-törté­nelmi világa teremtette meg, s azonos magatartási és gon­dolkodási formákban érezhet­jük. A kezdeményezők e tekin­tetben is biztos alapra támasz­kodtak. Olyan alapra, amit még tovább lehet és tovább kell fejleszteni. Ehhez a to­vábbfejlesztéshez nyújt kezde­ményező keretet a ma nyíló konferencia, olyan szervezeti formát, amilyet a szocialista országokban még sosem nyúj­tottak. Az újdonság ereje ki­hat majd arra is, hogy nem­csak a meglévő szakmai-poli- tikai-tudományos együttműkö­dés' fejlessze tovább, hanem új közös erőket is fakasszon. Ezzel a konferenciával a szo­cialista országok felsőfokú ok­tatási intézményei számára megvetheti az ifjúsági szerve­zetek mozgalmas, hasznos ösz- szefogásának a’apját. Szakmai igény, tapasztalatcsere fonód- ha' most össze politikai egy­ségességgel, és végül még va­lamivel — ez pedig az éle­tünk, jólétünk biztosítását szol­gáló KGST, amelyhez a remél­hetőleg rendszeressé váló kon­ferenciák kutatási tárgyaikkal igazodhatnak. Nagy lehetősé­gek. szép feladatok, hasznos munka — ezt ígéri a ma meg­kezdődő konferencia. F. D. Az Egyesült Államok és a Vi­etnami Szocialista Köztársaság előreláthatóan novemberben tárgyalásokat kezd kapcsolatai normalizálásáról — jelentette be kedden az amerikai külügy­minisztérium szóvivője. A szóvivő megismételte Wa­shington ismert álláspontját, nevezetesen, hogy a maga ré­széről a háborúban „eltűnt” Az év első kilenc hónapjá­ban több mint hatszázhatva- nan kérték munkakönyvüket, il­letve mentek nyugdíjba a Me­cseki Szénbányáknál, felvétel­re viszont alig több mint öt- százhúszan jelentkeztek az üze­mek munkaügyi csoportjainál. Az elvándorlás annál is inkább érzékenyen érinti az üzemeket — kétszázhetvenegy vájár szá­molt le —, mert ettől az esz­tendőtől kezdve nagy feladato­kat kell megoldani a jövő ér­dekében. Legalábbis ami a szénvagyon előkészítést szolgá­ló vágathajtásokat, illetve o különböző vágatszakaszok re­konstrukcióját illeti. A Magyar Szénbányászati Tröszt elismerte, hogy a Me­cseki Szénbányák képtelen a korábbi években diktált terme­lési ütemre, ezért 1978-ig két­százezer tonna szénnel keve­sebbet kell a felszínre hozni évente. Ugyanakkor legalább annyira fontos feladatnak jelöl­te meg az előkészítő és feltáró munkák gyorsítását, pontosab­ban a szénvagyon-gazdálkodás gyors ütemű javítását. Az 1976-os évre szóló szak­mai terv 44,3 kilométer hosszú­ságú feltáró és előkészítő vágat kihajtását tartalmazza. A bá­nyászok vállalásai ezer méter­rel több vágat kihajtását ga­rantálják. A feladatok nagy­ságrendjére jellemző, hogy a Mecseki Szénbányáknak egyik évről a másikra kétszeresére kellett növelni ilyenirányú kapa­citását, mert a Bányászati Ak­namélyítő Vállalat egyedül kép­telen lett volna teljesíteni a fel­adatokat. Lássuk tehát, hogy a három esztendőre kidolgozott felada­tokból az első háromnegyed évben hogyan is teljesítették a feltáró és előkészítő vágathaj­tási tervet! Az aknamélyítőkre szeptember végéig 792 méter amerikai katonák sorsának fel­derítését állítja első helyre. Ugyanakkor mindkét félnek módja lesz bármilyen kérdést felvetni a tárgyalásokon. A tárgyalásokról március óta folytattak előkészítő megbeszé­léseket, mondotta a szóvivő, aki azonban a tárgyalások közeleb­bi időpontjáról és helyéről még nem tudott felvilágosítást ad­ni. jutott. Előrehaladásukat a gáz­kitörés-veszélyes munkahelyek gátolták: elmaradásuk 260 mé­ter, melyből kétszáz esik Zo- bák-bányára. A szénbányák üzemeinek csapatai a tervezett 33,6 kilométer vágathossz he­lyett 34 200 métert haladtak előre. A vállalásokat Pécsbá- nya, Vasas, Béta, Kossuth- és Zobák-bánya csapatai túltelje­sítették. A feltárási és előkészí­tési munkálatok a vártnak meg­felelően alakultak, ami a szén- vagyon-gazdálkodásban pozití­van érezteti hatását. A feltárt szénvagyon, amely az év ele­jén 7,2 millió tonna volt, szep­tember végére tíz százalékkal nőtt. Tizenegy százalékkal emel­kedett az előkészített szénva­gyon, amely meghaladja az 1,1 millió tonnát A legnagyobb mérvű növekedést a fejtésre kész szénvagyonnál érték el — januárhoz képest harminc szá­zalékkal nőtt — és eléri a 728 ezer tonnát. Ennek ellenére még most sem sikerült elérni az előirányzott normaszintet. A komplett vágathajtó gépso­rok kialakítása, alkalmazása sok gondot okoz: ezek a be­rendezések még ma sem állnak rendelkezésre. A használatos finn és szovjet gyártmányú fú­rókocsik segítségével — három von belőlük — az érintett mun­kahelyeken könnyebbé vált az előrehaladás, csökkentek a cik­lusidők és kedvezően alakultak a költségek is. A vágathajtási sebesség meghaladta a terve­zett napi 2,7 méteres teljesít­ményt. A „hátradöntős” rakodó­gépek mellett megjelentek az Eimco, valamint a Salzgitter tí­pusú oldalürítős rakodógépek: előbbieket a meddővágathaj- tásnál, utóbbiakat pedig a szénelővájásokban használják. Ahhoz, hogy a tervciklus vé­gére kitűzött termelési felada­tokat teljesíthesse a Mecseki Szénbányák, az elkövetkezendő két évben is legalább 45—45 kilométer hosszú előkészítő és feltáró vágatot kell kihajtani: csak ily módon biztosítható a megfelelő szénvagyon előkészí­tettsége a mélyszinteken. A ki­tűzött program teljesítéséhez évente félmilliárd forintra len­ne szükség, de a két és fél mii- liánd helyett csak 1.7 milliárd forint áll rendelkezésre ebben a tervidőszakban. (Munkatársunk jelenti) Másfél évvel ezelőtt alakult meg az Állami Fagazdasági Vállalatok Országos Központja, a FAGOK, amely 24 vállalat és két intézmény felügyeletét és műszaki fejlesztését látja el. Ezek a vállalatok a hazai élőfa készlet 77,7 százalékával és az erdőterület mintegy 68 száza­lékával rendelkeznek. Az erdőgazdaság és az el­sődleges faipar helyzetéről és fejlesztésének főbb irányairól tájékoztatta a sajtó munkatár­sait kedden Budapesten a FAGOK székhazában dr. Cson­tos Gyula, a Fagazdasági Vál­lalatok Országos Központjának vezérigazgatója. Az ágazat célja — mondotta, a népgaz­daság fában jelentkező igényét mind magasabb fokon kielégí­teni. A fogyasztási szerkezetben a fa, mint energiahordozó, hát­térbe szorul. Ezzel szemben megnőtt a nyersanyag szerepe. A fa az elmúlt évtizedben alap­vetően ipari nyersanyaggá vált. Az ipar, ezen belül is az épü­let, bútor, az épületasztalos és a papíripar évi 4 százalékkal növeli a felhasználását. Tavaly iparunk már 7 millió köbmétert használt fel, ez duplája a fel- szabadulás előttinek. Az 5. öt­éves tervben további 11 száza­lékkal nő az ipari felhasználás. Az ágazat célja, oly mértékben növelni az élőfa készleteket, hogy az igényt jórészt hazai el­látásból fedezhessük. Az elmúlt 30 évben egymillió hektár erdősítési munkát vé­geztünk az országban. Fenyő­ből megháromszoroztuk, nyár­fából megkétszereztük a terüle­tet. Idén a készletünk 180 mil­lió köbméterre nőtt. Ennek el­lenére a növekvő igények és a kedvezőtlen fa faj szerkezet miatt — a fenyő aránya csak 10 százalék — fa importunk ár­arányát még nem sikerült csökkenteni. Évi 1,5 milliárd deviza forint értékben importá­lunk fát, főként fenyőt, a tő­kés országokba irányuló lom­bosfa exportunk ugyanakkor meghaladja az évi 1 milliárd köbmétert. A cél, az importot csökkenteni, amiben nemcsak a FAGOK-hoz tartozó vállalatok­nak, de minden szektornak sze­repe van. Különösen nagy ki­aknázatlan tartalék van a ter­melőszövetkezetekben (az er­dőterület 25 százaléka tartozik hozzájuk. Az erdészet gépesítése eb­ben az 5 éves tervben meggyor­sul, a művelet-gépesítést a fo­lyamat-gépesítés követi. A most folyó fűrészüzemi re­konstrukció lehetővé teszi a meglevő fa-vaqyon racionáli­sabb felhasználását és maga­sabb készültségi fokú termékek előállítását. Ilyen új termék a kész parketta, amit gyors le- rakhatósága miatt a házgyári lakások építői igényelnek nagy volumenben. Szombathelyen beindult a cementkötésű for­gácslapgyártás, amely a köny- nyűszerkezetes program és a; mezőgazdasági építkezések te­rületén ad teljesen új, korszerű terméket. 1977-től már évi 27 ezer köbméter ilyen forgácsla­pot gyártanak Szombathelyen. Növeljük a gyufagyártás volu­menét is. 1978-ban leszünk gyufából önellátóak, amikor évi 700 ezer millió doboz gyu­fát gyárt a hazai ipar. Legfontosabb exportcikkünk továbbra is a papírfa, mennyi­ségét növelni kell a közelmúlt­ban megkötött jugoszláv—ma­gyar cellulózipari szerződés tel­jesítése érdekében. A szállítás 1977 második felében indul. Évente félmillió köbméter papír­fát szállítunk, amiért félkész, illetve kész cellulózt kapunk vissza a jugoszláv partnertől. S. Gy. A tűzoltó képzésnek az elméleti oktatáson kívül a legfontosabb része a gyakorlat elsajátítása. Ké­pünkön az Engel úti tűzoltó „pályán" a nagynyo mású vízfecskendő kezelését gyakorolják. Amerikai—uietnami tárgyalások

Next

/
Thumbnails
Contents