Dunántúli Napló, 1976. október (33. évfolyam, 271-301. szám)

1976-10-24 / 294. szám

'”7 Következzék a folytatás Monográfia a nagy fazekasról : Gelencsér Sebestyén népművész Huszonegy éve annak, hogy a \ siklósi Gerencsér Sebestyén, a Népművészet Mestere keze alatt örökre megállt a korong, s ez 4 az időpont szinte kezdete volt $ annak, hogy a századforduló táján született fazekas meste- j rek egymás után távozzanak kö- 4 rönkből. Nem alkot már a mo- 4 hácsi Horváth János sem, és még jónéhányak keze végleg megpihent. * 4 f Gerencsér Sebestyén halálá- | nak emlékére a Baranya me- . gyei Tanács, a Népi Iparművé- / szeti Tanács, vaiamint Siklós f Nagyközségi Tanács közös ki- t adásával megjelent a neves a fazekas mester életét és mun- , 4 kássógát bemutató monográfia. 4 Mecseki József Írása nemcsak ^ egyszerűen hiányt pótol, hiszen t a szakma aligha feledi a nagy­it szerű elődöt, sokkal inkább gazoknak emlékeztető, akiknek \ lakását már nem díszítheti Ge- 4 rencsér Sebestyén egy-egy re- 4 megműve. Az is igaz, hogy ilyen J összefoglaló munka ezidáig 4 még nem született. Művészeté- 4 nek részkérdéseivel ugyan már í* több ízben is foglalkoztak, ez a J mű azonban a mindennapok al- 4 kotómunkáját, a falujában és a 4 falujáért élő fozekasmestert 4 mutatja be. ! ♦ 4 Gerencsér Sebestyén élete 4 még mikrokörnyezetében is jó 4 példa a művészet és a közélet #elválaszthctatlan voltára. A 4 mester nem tudott más lenni a jj bírói székben sem, mint a faze- 4 kas korong mellett. 1940-ben 4 például hallatlan merészség- 4 re szánta magát, az eredeti né- J met Haász nevét átváltoztatta a Gerencsérre. Nem is annyira a tény, inkább az időpont a lé­nyeges .. . Ezektől az évektől kezdődően azután egyszerűen csoda, hogy miként maradt ide­je a rengeteg közéleti elfog­laltsága mellett fazekas mun­kára. Pedig ekkortájt születnek a legszebb míves, mázas Szö­rényi korsók, gömbösök, boros- butykosok, tálak, tányérok és bokálok. Az óriási kettős leterhelés aligha hagy időt hosszú életre: 1955-ben hosszú, súlyos beteg­ség után meghalt. Elismerése a felszabadulás után, a legmaga­sabb fórumokról jött, Halála után 11 évvel meghirdették a Gerencsér Sebestyén fazekas pályázatot, amely a legrango­sabb találkozók közé tartozik. A mester életéről készült monog­rafikus feldolgozás minősítése talán akkor a leghelytállóbb, ha azt mondjuk, következzék a folytatás a megye népművé­szeinek más nagyságairól is. Füzes János Zf KÖZI íFELHöTTBN ESlTiyM-i PÉCS. öt napon át 18 hazai és külföldi együttes négy bemuta­tó helyen több mint 20 pro­dukcióval mutatkozott be Pé­csett, a IV. nemzetközi felnőtt­bábfesztivál programjában. A fesztivál alapcélkitűzéseként számot adva arról, hogy az utóbbi három évben mit tud, milyen utakon jár, képes-e a nagyobb közönségnek — tehát nemcsak a szakmainak — is esztétikai örömet okozni a felnőtteknek szófó bábművészet itthon — és a világban. A produkciókat nehéz volna bár. milyen csoportokba sorolni. Ta­lán a népművészet-népmonda tematikájú darabok alkottak csupán homogénebb tartalmi közeget, de formailag itt is ahány, annyiféle közelítéssel jelent meg. A legmodernebb Kalevala feldolgozástól a ja­pán hagyománytartó bábját­szásig rendkívül széles a ská­la. Erre a fesztiválra a sokfé­leség vojt a jellemző — sok­féle tanulsággal. Ezekről a szakemberek véleményt cserél­tek: értékelésük egy részét köz­readták . a záróünnepségen is, mindenki okulására. Mi a nem­zetközi bábművészet doyen­jéhez, az UNIMA (Nemzetközi °ábművész Szövetség) díszel­nökéhez, prof. di. lan Malik­hoz fordultunk kérdéseinkkel. — Hogyan értékeli Ön Pécs szerepét a nemzetközi bábmű­vészeiben? — A pécsi bábfesztivál nem zetközi tekintélyt szerzett ma­gának szerte a világban. Ez speciális bábfesztivál: fel­nőtteknek szóló előadásokkal. Van szovjet bábdarabok fesz­tiválja; van eszperantisia bá­bosok találkozója, vannak gyermekbábfesztiválok. A fel­nőtteknek szóló bábművészet­nek ez az első fóruma a vi­lágon. Köszönet érte azoknak, akik ezt kiharcolták. Sokfelé meglepődnek ma még: egy művészeti ág, amely felnőttek­nek szól. Hiszen vegyük a fes­Kialakulóban a közönség Interjú Malik professzorral,az UNIMA díszelnökével í tészetet, a zenét stb. — min­den művészet nemes anyag­ként élvezhető valamennyi kor­osztály számára. A felnőttbáb- művészettel más a helyzet . . . De, hogy elismertessük a vi­lágban azt, hogy ez a művé­szet nemcsak a gyerekeké — bizony ebben még sokat kell tenni. S ebben a „sok"-bon igen nagy része van a pécsi nemzetközi fesztiváloknak. Mit kell tennünk? Nem eléggé vi­lágos méq az, mit játsszunk a felnőtt közönségnek. Ez a fesz­tivál is azt bizonyította, hogy sok kérdés megoldásra vár méq . . . — Bizonyára színvonalbeli kérdésekre is gondol, prolesz- szor úr. Milyennek ítéli meg ebből a szempontból az idei pécsi fesztivált; mit tart kima­gasló eredménynek és hogyan látja: merre tart a felnöttbáb- müvészet ebben a sokféleség: ben? — Nehéz eldönteni ... A legjellemzőbb talán az új for­ma keresés, az új törekvések jelensége az együttesek több­ségénél. De ez is szerteágazó képet ad. Például magyaror­szági bábművészet szerkezeté­ből adódik s a pécsi fesztivál profiljához tartozik az ama­tőrizmus, amely nagyon sok művészi értéket felmutat; de hivatásos együttesnél is lát­tunk művészileg kifogásolható, problematikus jelenségeket. Ugyanakkor a Bóbita Együt­tes például „profi" színvona­lon szerepel. Magyarországon erős, gazdag amatőrhálózat működik. Némelyek igen ma­gas nívón képesek magukat kifejezni. Másoknál viszont úgy tűnik, gyakran nem szerencsés a repertoár megválasztása. Láttunk egészen naiv darabo­kat, koncepciókat, sajnos egy ízléstelent is. Tudom, a fiata­lok szeretnek kísérletezni. De elfelejtiK néha, hogy kísérle­tezni csak igazi művész képes, tehát nem kezdő . . . Megér­tem: szeretnek játszani, ma­guknak. De nem magunknak játszunk, hanem az emberek­nek, és ez a döntő. Nem ma­gánügy, mit és hogyan ját­szunk. Volt egy amatőr bemu­tató: egészen közel állt a pornóhoz. Vajon ezek a fiata­lok elhoznák rá a szüleiket is, nyugodt lélekkel? . . . Persze ez extrém példa. Az útkeresés be­mutatói között is sok a rokon­szenves együttes. Nem éret­tek még, de minden fesztivál — jó iskola. Fontos, hogy az amatőrök ne értékeljék túl a A List család történetét — akkor így írták — ma ismert ősétől, List Sebestyén dédapá­tól kísérhetjük végig, aki háznélküli zsellérként a Győr- Sopron megyei Rajkán élt, ott is halt meg 1793. január 7-én. A családfa, melyet a rajkai igazgatótanító, Békefi Ernő egész életének fáradságos munkájával állított össze, el­vezet a dédapától a nagyszü­lőkig: List György Adóm is­kolamesterhez és Schlesack Borbálához, aki házasságuk tíz esztendeje alatt nyolc gyer­meket szült, — másodiknak 1776. december I6 án Ádámot, Liszt Ferenc édesapját. A nagyapa összeférhetetlen, ne­héz természetű ember hírében állott, gyakran összekülönbö­zött feletteseivel, ilyenkor né­hány faluval odébb költözött. Volt fatelepi írnok az Eszter- házy birtokon, majoros gazda Nagymartonban, ahol 1806. december 21-én eltemette má­sodik feleségét is. 1807. feb­ruár 10-én harmadszor is há­zasságot kötött és 1844 augusztusában halt meg 89 éves korában végelgyengülés­ben, anélkül, hogy megismer­kedett volna — legalábbis tu­domásunk szerint — nagyhírű unokájával. Anyai ágon az alsó-ausztriai Pált község parasztgazdája, 165 éve született Liszt Ferenc id. Mathias Lager volt Liszt egyik dédapja, aki ugyancsak háromszor nősült. Harmadik felesége, Anna Marie Stöckl tekintélyes pékcsaládból szár­mazott, ezért fiúk, ifj. Mathias Lager is a pékmesterséget vá­lasztotta és mint fiatal pék­segéd nőül vette a kremsi pékmester nála 17 évvel idő­sebb özvegyét. Amikor Regina 79 éves korában meghalt, Mat­hias egy hónap múlva össze­házasodott Andreas Schuh­mann öttingeni órásmester Franciska Romana nevű leá­nyával. A férj ekkor 62 éves, a feleség 24 éves volt. Fran­ciska gyors egymásutánban ti­zenegy gyermeket szült, köz­tük a kilencedik Marie Anna. Kremsben, a Theaterplatz 5. számú házon emléktábla jelzi, hogy itt született 1788. május 9-én Liszt Ferenc édesanyja... Mivel szüleit korán elveszítet­te, előbb a rokonoknál volt amolyan dajkaféle, majd Bécsben vállalt szobalányi ál­lást, mégpediq a császárváros legelőkelőbb kerületében, a Kärntner strasse és a Graben környékén. A tanulatlan pa­rasztlány itt kapta az első lec­kéket, miképp kell eiőkelő házban felszolgálni, viselkedni, ha vendégek jönnek. Minden­nek évekkel később remek hasznát vette, — miután Nagyszombatban élő, szap­panfőzéssel foglalkozó fivéré­nél megismerkedett, majd ösz- szeházasodott Liszt Adómmal, így a két messziről indult csa­ládfa összetalálkozott és 1811. október 22-én megszületett Doborjánban egy üstökösjárta éjszakán Liszt Ferenc, — majd évekkel később Lisztné fia után Párizsba költözött, nagy háztartást vezetett, Liszt és Marie d'Agoult grófnő szakí­tása után ő nevelte unokáit, és annyira megtanult fran­ciául, hogy fiával ezen a nyel­ven levelezett. „Drága jó anyám — írta Liszt 1862. szeptember 12-én Rómából —, ha leveleim csak századrésznyi örömet szerez­nének magának, mint nekem édesanyám levelei, igazán meg lehetek elégedve, mert akkor máris sok örömöm van. Írása mindig szebb lesz, any- nyira, hogy szépírásleckét sze­retnék venni magától. Könnye­kig meghatoti az a kegyelet, ahogyan édesapámról megem­lékezett, akinek Doborjánban nem volt más társas szóra­kozása, mint pár játszma ta­rokk egy-két falusi plébános­sal és az Eszterházy herceg jószágigazgatóságbeli kollé­gáival, s nem hallott más muzsikát, mint nyolc-kilencéves kis csodagyerek fiacskájának kalimpálását a zongorán!" Liszt Adóm szinte heroikus küzdelmet vívott fia . érvénye­süléséért. Sikerek és kudarcok kísérték a fiatal Liszt pálya­kezdésének éveit. A rengeteg izgalom, fáradozás, utazás fel­őrölte Liszt Ádám egészségét. „E pillanatban — írta Liszt édesanyjának 1827, augusztus 24-én — igen nagy aggoda­lomban vagyok atyám miatt. Ma mondta nekem az orvos, hogy betegsége veszedelmes­sé válhat. Atyám arra kéri önt, legyen bátor; mert ő ma­ga is nagyon betegnek érzi magát, és ennek tudatában szólított fel, hogy kérjem: ta­lán lehetséges volna, hogy anyám Franciaországba jöj­jön !" Mire Lisztné Párizsba érke­zett, Liszt Adám már nem élt. Megállt az a motor, amely a csodagyermeket új meg új szereplésre lendítette . . . Liszt és édesanyja a párizsi Mont- holom utcában bérelt lakást. Zongoraleckékből biztosította megélhetésüket. Zongoratanári minőségben lépett be először Saint-Cricq grófnak, a Mar- tignac-kormóny miniszterének palotájába, hogy tanítsa a 17 éves Caroline-t. A fiatal, mély­érzésű, minden szép iránt ér­deklődő lány hozta meg Liszt életébe az első szerelmet, min­den szépségével és megalázó gyötrelmeivel . . . Nándor Tamás tapsokat és figyeljenek, azaz legyen saját belső kontrolijuk. És mindig tanuljanak, min­denből. Ne csak a sikerekből, hanem a fiaskóból is. Ez nem­csak rájuk, hanem az apák nemzedékére is vonatkozik, ^ sőt olyan öreg emberre is, f mint én vagyok . . . Ehhez a 4 pécsi fesztiválok kiváló alkal- if mák: nagyon sok segítséget f nyújthatnak mindenkinek. f Nyerges András Verses napló i. . Mór értem. Sosem az a baj, J hogy úgy éltek, ahogyan éltek, f Csakis abból támad zavar, f (s e zavar valamit takar), a ha szavaitok mögé nézek. f Való világra éhezem. Pótszerből van már, elegem. Elegem van, hál ne legyen! (Fájna végül így érni véget, s nem amiért élek, avégett). „A bábfesztivál I -jó iskola...” * > 4 Beszélgetésünket követően 4 dr. Jan Malik ezt a gondola- ? tot külön is hangsúlyozta, a 4 záróünnepségen is, ahol a 4 nemzetközi bizottság több más 4 tagja is fölszólalt. Kiemelték 4 a magas művészi értékű pro- 4 dukciókat, köztük a szekszárdi 4 Musica Bóbegyüttes, a Bó- * bíta, a tiszakécskei Szitakötő, 4 -a budapesti Orfeo, az egri 4 Harlekin Bábegyüttes, a japán ^ együttes, a párizsi, a kalinyini 4 szovjet együttes játékát; vala- J mint az Állami Bábszínház és 4 Kísérleti Stúdiója bemutatóit, s 4 utaltak a kevésbé sikeres pro- 4 dukciókra is. Ez összecseng 4 Malik professzor értékelő sza- 4 vaival és az általános véle- f ménnyel: látványos bukások J nem voltak, de a fesztivál mű- 4 vészi színvonala meglehetősen 4 polarizálódott. Több esetleges- 4 ség adódott a válogatásban, 4 néhány külföldi együttes le- 4 mondta szereplését, ami az 4 egész fesztivál képet bizonyos J értelemben megváltoztatta. 4 Dr. Szilágyi Dezső, az Ál- 4 lami Bábszínház igazgatója, az 4 UNIMA magyar szekciójának 4 elnöke két fontos tényezőt 4 emelt ki összefoglalójában. Az 4 egyik az, hogy a jövő útja az 4 élő színház és a bábszínház 4 eszközeinek egymásra hatásá- 4 ban a kettő szervezettebb kap- 4 csolata. A másik pedig az, ^ hogy az eddigi fesztiválok tör- 4 ténetében itt találkoztunk elő- f szőr egyfajta nem szakmai, de 4 nagyon érzékenyen reagáló kö- 4 zönséggel, főleg a húszas-har- f mincas korosztály rétegeiből. 4 Kezd kialakulni a felnőttbáb- 4 művészet közönsége, ez intő f jel — és tanulságnak sem 4 kevés. 4 W. E. 4--------------------------------------------------------------- 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents