Dunántúli Napló, 1976. október (33. évfolyam, 271-301. szám)
1976-10-24 / 294. szám
'”7 Következzék a folytatás Monográfia a nagy fazekasról : Gelencsér Sebestyén népművész Huszonegy éve annak, hogy a \ siklósi Gerencsér Sebestyén, a Népművészet Mestere keze alatt örökre megállt a korong, s ez 4 az időpont szinte kezdete volt $ annak, hogy a századforduló táján született fazekas meste- j rek egymás után távozzanak kö- 4 rönkből. Nem alkot már a mo- 4 hácsi Horváth János sem, és még jónéhányak keze végleg megpihent. * 4 f Gerencsér Sebestyén halálá- | nak emlékére a Baranya me- . gyei Tanács, a Népi Iparművé- / szeti Tanács, vaiamint Siklós f Nagyközségi Tanács közös ki- t adásával megjelent a neves a fazekas mester életét és mun- , 4 kássógát bemutató monográfia. 4 Mecseki József Írása nemcsak ^ egyszerűen hiányt pótol, hiszen t a szakma aligha feledi a nagyit szerű elődöt, sokkal inkább gazoknak emlékeztető, akiknek \ lakását már nem díszítheti Ge- 4 rencsér Sebestyén egy-egy re- 4 megműve. Az is igaz, hogy ilyen J összefoglaló munka ezidáig 4 még nem született. Művészeté- 4 nek részkérdéseivel ugyan már í* több ízben is foglalkoztak, ez a J mű azonban a mindennapok al- 4 kotómunkáját, a falujában és a 4 falujáért élő fozekasmestert 4 mutatja be. ! ♦ 4 Gerencsér Sebestyén élete 4 még mikrokörnyezetében is jó 4 példa a művészet és a közélet #elválaszthctatlan voltára. A 4 mester nem tudott más lenni a jj bírói székben sem, mint a faze- 4 kas korong mellett. 1940-ben 4 például hallatlan merészség- 4 re szánta magát, az eredeti né- J met Haász nevét átváltoztatta a Gerencsérre. Nem is annyira a tény, inkább az időpont a lényeges .. . Ezektől az évektől kezdődően azután egyszerűen csoda, hogy miként maradt ideje a rengeteg közéleti elfoglaltsága mellett fazekas munkára. Pedig ekkortájt születnek a legszebb míves, mázas Szörényi korsók, gömbösök, boros- butykosok, tálak, tányérok és bokálok. Az óriási kettős leterhelés aligha hagy időt hosszú életre: 1955-ben hosszú, súlyos betegség után meghalt. Elismerése a felszabadulás után, a legmagasabb fórumokról jött, Halála után 11 évvel meghirdették a Gerencsér Sebestyén fazekas pályázatot, amely a legrangosabb találkozók közé tartozik. A mester életéről készült monografikus feldolgozás minősítése talán akkor a leghelytállóbb, ha azt mondjuk, következzék a folytatás a megye népművészeinek más nagyságairól is. Füzes János Zf KÖZI íFELHöTTBN ESlTiyM-i PÉCS. öt napon át 18 hazai és külföldi együttes négy bemutató helyen több mint 20 produkcióval mutatkozott be Pécsett, a IV. nemzetközi felnőttbábfesztivál programjában. A fesztivál alapcélkitűzéseként számot adva arról, hogy az utóbbi három évben mit tud, milyen utakon jár, képes-e a nagyobb közönségnek — tehát nemcsak a szakmainak — is esztétikai örömet okozni a felnőtteknek szófó bábművészet itthon — és a világban. A produkciókat nehéz volna bár. milyen csoportokba sorolni. Talán a népművészet-népmonda tematikájú darabok alkottak csupán homogénebb tartalmi közeget, de formailag itt is ahány, annyiféle közelítéssel jelent meg. A legmodernebb Kalevala feldolgozástól a japán hagyománytartó bábjátszásig rendkívül széles a skála. Erre a fesztiválra a sokféleség vojt a jellemző — sokféle tanulsággal. Ezekről a szakemberek véleményt cseréltek: értékelésük egy részét közreadták . a záróünnepségen is, mindenki okulására. Mi a nemzetközi bábművészet doyenjéhez, az UNIMA (Nemzetközi °ábművész Szövetség) díszelnökéhez, prof. di. lan Malikhoz fordultunk kérdéseinkkel. — Hogyan értékeli Ön Pécs szerepét a nemzetközi bábművészeiben? — A pécsi bábfesztivál nem zetközi tekintélyt szerzett magának szerte a világban. Ez speciális bábfesztivál: felnőtteknek szóló előadásokkal. Van szovjet bábdarabok fesztiválja; van eszperantisia bábosok találkozója, vannak gyermekbábfesztiválok. A felnőtteknek szóló bábművészetnek ez az első fóruma a világon. Köszönet érte azoknak, akik ezt kiharcolták. Sokfelé meglepődnek ma még: egy művészeti ág, amely felnőtteknek szól. Hiszen vegyük a fesKialakulóban a közönség Interjú Malik professzorral,az UNIMA díszelnökével í tészetet, a zenét stb. — minden művészet nemes anyagként élvezhető valamennyi korosztály számára. A felnőttbáb- művészettel más a helyzet . . . De, hogy elismertessük a világban azt, hogy ez a művészet nemcsak a gyerekeké — bizony ebben még sokat kell tenni. S ebben a „sok"-bon igen nagy része van a pécsi nemzetközi fesztiváloknak. Mit kell tennünk? Nem eléggé világos méq az, mit játsszunk a felnőtt közönségnek. Ez a fesztivál is azt bizonyította, hogy sok kérdés megoldásra vár méq . . . — Bizonyára színvonalbeli kérdésekre is gondol, prolesz- szor úr. Milyennek ítéli meg ebből a szempontból az idei pécsi fesztivált; mit tart kimagasló eredménynek és hogyan látja: merre tart a felnöttbáb- müvészet ebben a sokféleség: ben? — Nehéz eldönteni ... A legjellemzőbb talán az új forma keresés, az új törekvések jelensége az együttesek többségénél. De ez is szerteágazó képet ad. Például magyarországi bábművészet szerkezetéből adódik s a pécsi fesztivál profiljához tartozik az amatőrizmus, amely nagyon sok művészi értéket felmutat; de hivatásos együttesnél is láttunk művészileg kifogásolható, problematikus jelenségeket. Ugyanakkor a Bóbita Együttes például „profi" színvonalon szerepel. Magyarországon erős, gazdag amatőrhálózat működik. Némelyek igen magas nívón képesek magukat kifejezni. Másoknál viszont úgy tűnik, gyakran nem szerencsés a repertoár megválasztása. Láttunk egészen naiv darabokat, koncepciókat, sajnos egy ízléstelent is. Tudom, a fiatalok szeretnek kísérletezni. De elfelejtiK néha, hogy kísérletezni csak igazi művész képes, tehát nem kezdő . . . Megértem: szeretnek játszani, maguknak. De nem magunknak játszunk, hanem az embereknek, és ez a döntő. Nem magánügy, mit és hogyan játszunk. Volt egy amatőr bemutató: egészen közel állt a pornóhoz. Vajon ezek a fiatalok elhoznák rá a szüleiket is, nyugodt lélekkel? . . . Persze ez extrém példa. Az útkeresés bemutatói között is sok a rokonszenves együttes. Nem érettek még, de minden fesztivál — jó iskola. Fontos, hogy az amatőrök ne értékeljék túl a A List család történetét — akkor így írták — ma ismert ősétől, List Sebestyén dédapától kísérhetjük végig, aki háznélküli zsellérként a Győr- Sopron megyei Rajkán élt, ott is halt meg 1793. január 7-én. A családfa, melyet a rajkai igazgatótanító, Békefi Ernő egész életének fáradságos munkájával állított össze, elvezet a dédapától a nagyszülőkig: List György Adóm iskolamesterhez és Schlesack Borbálához, aki házasságuk tíz esztendeje alatt nyolc gyermeket szült, — másodiknak 1776. december I6 án Ádámot, Liszt Ferenc édesapját. A nagyapa összeférhetetlen, nehéz természetű ember hírében állott, gyakran összekülönbözött feletteseivel, ilyenkor néhány faluval odébb költözött. Volt fatelepi írnok az Eszter- házy birtokon, majoros gazda Nagymartonban, ahol 1806. december 21-én eltemette második feleségét is. 1807. február 10-én harmadszor is házasságot kötött és 1844 augusztusában halt meg 89 éves korában végelgyengülésben, anélkül, hogy megismerkedett volna — legalábbis tudomásunk szerint — nagyhírű unokájával. Anyai ágon az alsó-ausztriai Pált község parasztgazdája, 165 éve született Liszt Ferenc id. Mathias Lager volt Liszt egyik dédapja, aki ugyancsak háromszor nősült. Harmadik felesége, Anna Marie Stöckl tekintélyes pékcsaládból származott, ezért fiúk, ifj. Mathias Lager is a pékmesterséget választotta és mint fiatal péksegéd nőül vette a kremsi pékmester nála 17 évvel idősebb özvegyét. Amikor Regina 79 éves korában meghalt, Mathias egy hónap múlva összeházasodott Andreas Schuhmann öttingeni órásmester Franciska Romana nevű leányával. A férj ekkor 62 éves, a feleség 24 éves volt. Franciska gyors egymásutánban tizenegy gyermeket szült, köztük a kilencedik Marie Anna. Kremsben, a Theaterplatz 5. számú házon emléktábla jelzi, hogy itt született 1788. május 9-én Liszt Ferenc édesanyja... Mivel szüleit korán elveszítette, előbb a rokonoknál volt amolyan dajkaféle, majd Bécsben vállalt szobalányi állást, mégpediq a császárváros legelőkelőbb kerületében, a Kärntner strasse és a Graben környékén. A tanulatlan parasztlány itt kapta az első leckéket, miképp kell eiőkelő házban felszolgálni, viselkedni, ha vendégek jönnek. Mindennek évekkel később remek hasznát vette, — miután Nagyszombatban élő, szappanfőzéssel foglalkozó fivérénél megismerkedett, majd ösz- szeházasodott Liszt Adómmal, így a két messziről indult családfa összetalálkozott és 1811. október 22-én megszületett Doborjánban egy üstökösjárta éjszakán Liszt Ferenc, — majd évekkel később Lisztné fia után Párizsba költözött, nagy háztartást vezetett, Liszt és Marie d'Agoult grófnő szakítása után ő nevelte unokáit, és annyira megtanult franciául, hogy fiával ezen a nyelven levelezett. „Drága jó anyám — írta Liszt 1862. szeptember 12-én Rómából —, ha leveleim csak századrésznyi örömet szereznének magának, mint nekem édesanyám levelei, igazán meg lehetek elégedve, mert akkor máris sok örömöm van. Írása mindig szebb lesz, any- nyira, hogy szépírásleckét szeretnék venni magától. Könnyekig meghatoti az a kegyelet, ahogyan édesapámról megemlékezett, akinek Doborjánban nem volt más társas szórakozása, mint pár játszma tarokk egy-két falusi plébánossal és az Eszterházy herceg jószágigazgatóságbeli kollégáival, s nem hallott más muzsikát, mint nyolc-kilencéves kis csodagyerek fiacskájának kalimpálását a zongorán!" Liszt Adóm szinte heroikus küzdelmet vívott fia . érvényesüléséért. Sikerek és kudarcok kísérték a fiatal Liszt pályakezdésének éveit. A rengeteg izgalom, fáradozás, utazás felőrölte Liszt Ádám egészségét. „E pillanatban — írta Liszt édesanyjának 1827, augusztus 24-én — igen nagy aggodalomban vagyok atyám miatt. Ma mondta nekem az orvos, hogy betegsége veszedelmessé válhat. Atyám arra kéri önt, legyen bátor; mert ő maga is nagyon betegnek érzi magát, és ennek tudatában szólított fel, hogy kérjem: talán lehetséges volna, hogy anyám Franciaországba jöjjön !" Mire Lisztné Párizsba érkezett, Liszt Adám már nem élt. Megállt az a motor, amely a csodagyermeket új meg új szereplésre lendítette . . . Liszt és édesanyja a párizsi Mont- holom utcában bérelt lakást. Zongoraleckékből biztosította megélhetésüket. Zongoratanári minőségben lépett be először Saint-Cricq grófnak, a Mar- tignac-kormóny miniszterének palotájába, hogy tanítsa a 17 éves Caroline-t. A fiatal, mélyérzésű, minden szép iránt érdeklődő lány hozta meg Liszt életébe az első szerelmet, minden szépségével és megalázó gyötrelmeivel . . . Nándor Tamás tapsokat és figyeljenek, azaz legyen saját belső kontrolijuk. És mindig tanuljanak, mindenből. Ne csak a sikerekből, hanem a fiaskóból is. Ez nemcsak rájuk, hanem az apák nemzedékére is vonatkozik, ^ sőt olyan öreg emberre is, f mint én vagyok . . . Ehhez a 4 pécsi fesztiválok kiváló alkal- if mák: nagyon sok segítséget f nyújthatnak mindenkinek. f Nyerges András Verses napló i. . Mór értem. Sosem az a baj, J hogy úgy éltek, ahogyan éltek, f Csakis abból támad zavar, f (s e zavar valamit takar), a ha szavaitok mögé nézek. f Való világra éhezem. Pótszerből van már, elegem. Elegem van, hál ne legyen! (Fájna végül így érni véget, s nem amiért élek, avégett). „A bábfesztivál I -jó iskola...” * > 4 Beszélgetésünket követően 4 dr. Jan Malik ezt a gondola- ? tot külön is hangsúlyozta, a 4 záróünnepségen is, ahol a 4 nemzetközi bizottság több más 4 tagja is fölszólalt. Kiemelték 4 a magas művészi értékű pro- 4 dukciókat, köztük a szekszárdi 4 Musica Bóbegyüttes, a Bó- * bíta, a tiszakécskei Szitakötő, 4 -a budapesti Orfeo, az egri 4 Harlekin Bábegyüttes, a japán ^ együttes, a párizsi, a kalinyini 4 szovjet együttes játékát; vala- J mint az Állami Bábszínház és 4 Kísérleti Stúdiója bemutatóit, s 4 utaltak a kevésbé sikeres pro- 4 dukciókra is. Ez összecseng 4 Malik professzor értékelő sza- 4 vaival és az általános véle- f ménnyel: látványos bukások J nem voltak, de a fesztivál mű- 4 vészi színvonala meglehetősen 4 polarizálódott. Több esetleges- 4 ség adódott a válogatásban, 4 néhány külföldi együttes le- 4 mondta szereplését, ami az 4 egész fesztivál képet bizonyos J értelemben megváltoztatta. 4 Dr. Szilágyi Dezső, az Ál- 4 lami Bábszínház igazgatója, az 4 UNIMA magyar szekciójának 4 elnöke két fontos tényezőt 4 emelt ki összefoglalójában. Az 4 egyik az, hogy a jövő útja az 4 élő színház és a bábszínház 4 eszközeinek egymásra hatásá- 4 ban a kettő szervezettebb kap- 4 csolata. A másik pedig az, ^ hogy az eddigi fesztiválok tör- 4 ténetében itt találkoztunk elő- f szőr egyfajta nem szakmai, de 4 nagyon érzékenyen reagáló kö- 4 zönséggel, főleg a húszas-har- f mincas korosztály rétegeiből. 4 Kezd kialakulni a felnőttbáb- 4 művészet közönsége, ez intő f jel — és tanulságnak sem 4 kevés. 4 W. E. 4--------------------------------------------------------------- 4