Dunántúli Napló, 1976. október (33. évfolyam, 271-301. szám)
1976-10-03 / 273. szám
1976. október 3., vasárnap Dunantmt naplö 3 Fejér megyében nincs építőipari kapacitáshiány Példamutató együttműködés a beruházó, a tervező és a kivitelező között Gyári szervezettséggel dolgoznak az építőmunkások, percnyi késedelem nélkül adják át a lakásokat, ipari létesítményeket Tíz esztendeje készült el o Fejér megyei Állami Építőipari Vállalat székesfehérvári új te lephelye. A Seregélyesi úton fekvő építőipari telepet látva mindig felrém lettek a habarcsosládán ebédelő munkások, az épületekben százszámra dolgozó, s nem egyszer egymás munkáját akadályozó szerelők, festők, asztalosok, burkolok . , . Építőiparban iparszerű szervezettség nemrégiben csak álom volt Magyarországon. Mostanában az építőipari szakemberek között egyre több szó esik a Fejér megyei vállalatról. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium 1975. évi termelési adatait baranyai szemmel vizsgálva elkeserítő különbségek adódnak. Persze azonnal hozzá kell tennem: a BÉV a jó közepesek között szerepel, Dehát ez kevés vigasz. A Fejér megyeiek 3000 dolgozóval képesek évente 1 milliárd forint érték felépítésére, Baranyában 4400 dolgozó szükséges ehhez. Egy építőipari munkás által előállított termelési érték 529 ezer, illetve 341 ezer -forint. Gondolom nem kell jelezni hol magasabb? Egy munkavállalóra eső (tehát igazgatót, portást is beleszámítva) termelési érték 323 ezer, illetve 176 ezer forint. Szervezettség, szervezettség Somogyi Lászlóval, a FAEV műszaki igazgató-helyettesével beszélgetünk — a baranyai építőket mentegeti: — Mások a körülményeik. — Pécsett is épül hasonló telep, mint az önöké, ezzel egy súlycsoportba kerülhetnek? — Nem. Az építőipari tevékenység nem a technológiai szervezésnél kezdődik. A műszaki igazgató-helyettes szerződést tesz elém; a székes- fehérvári tanács és az építőipari vállalat kötötték 1976 első napjaiban. 1980-ig tételesen felsorolják benne, hogy melyik évben, hónapban, héten hány lakást, óvodát, iskolát, jégpályát, fedett uszodát adnak át, azt milyen szerkezetből építik, mikor fizetnek, mikor adja át a tanács a szanálásra ítélt területeket. A szerződés utolsó pontja: a késedelmek, visszaélések, módosítások miatt egymásnak okozott anyagi károkat kötelesek megtéríteni. — Mi azért vagyunk, hogy Székesfehérvár és a megye amit kíván felépítsük. Csaknem min- den reális igényt képesek vagyunk kielégíteni, Így volt ez az elmúlt tervidőszakban, s így lesz most is. öt esztendőre tudjuk mit kell építenünk — er- re felkészítettük építőipari szervezetünket. Megrendeltük mór azokat az anyagokat is, amelyek majd csak mondjuk 1979- ben kellenek. A tervezőkkel megbeszéltük, hogy a létesítményeket milyen szerkezetekből vagyunk képesek elkészíteni. Nem fordulhat mégsem elő, hogy elkészülnek a tervek, s azokat mi felkészültségünkkel, lehetőségeinkkel csak nagy nehézségek árán tudjuk felépíteni. Persze az sem fordulhat elő, hogy 1977-ben azt mondják: építsetek egy gyárat, vagy ne csináljátok most ezt, mert fontosabb az áruház. — A mi építőipari vállalatunknál törvény, hogy egyszerre nem lehet több, mint har- mint munkahely, s minden dolgozó prémiuma (a műszakiakat ez különösen érzékenyen érinti) a percnyi pontos átadási határidőkhöz van kötve, — Milyen szervezeti keretei vannak a jó együttműködésnek? A tanács, a beruházási vállalat, mint említette tucatnyi .ervező intézet s önök elképzelhetetlen, hogy mindenben, mindig azonos véleményen legyenek. — A szervezeti keret az a kcpacitásszerződés. A feladatok öt évre egyértelműen meghatározottak, ezen belül kívánság hangversenyt senki sem rendezhet. Nem is akar. Nálunk például a tanács a szanálások előtt időben kiüríti a la kásokat és átadják nekünk. Munkásaink a hét végeken, munkaszüneti napokon kalákában bontják az épületeket, olcsó építőanyaghoz jutnak így. Mi pedig így időben megkapjuk a területeket, az ütemesség így jól biztosítható . . . — A megyei beruházási vállalattal havonta egy operatív értekezleten a napi gondokat megbeszéljük, tulajdonképpen csak a kapacitásszerződés aprópénzre váltásáról van szó, a tervezőkkel negyedévenként elég egy délelőttnyi vita. Megmondjuk, hogy például a 400 fős diákotthont így és így tudjuk megépíteni, alagútzsalus technológiával, vaay acélszerkezettel, s a tervdokumentációra mikorra van szükségünk. Persze az átadási határidő ismeretében már jó előre megrendeljük. Nem fordulhat elő, hogy elkészül a terv és nem tudunk mit kezdeni vele. A megyei építőipari vállalatok nem lehetnek mindenre felkészülve. Különleges kívánságoknak csak a legritkább esetben teszünk eleget: a fehérvári ifjúsági ház, áruház, technika háza a városkép miatt persze egyedi építési módokat kíván. Ezt megcsináljuk. — Milyen kapacitásokkal rendelkezik az önök vállalata? Évente 1400 lakást és a hozzátartozó közösségi épületeket tudjuk felépíteni. Fehérváron, Móron és Sárbogárdon építünk lakásokat. Kapacitásunk 60 százalékát jelenti ez, többi erőnket az Ikarus és a VIDEOTON fejlesztése köti le. A házgyári elemeket a győri és a dunaújvárosi házgyárakban vásároljuk. Könnyűszerkezetes bázis — A könnyűszerkezetes építési program országos rendszergazdái önök. Hogyan vág az új program a FÁÉV olajozottan működő gépezetébe? — Volt ebben egy gyenge láncszem. A közösségi épületek: óvodák, bölcsődék, iskolák, kórházak építése sok élőmunkát követelt. Az ötödik 5 éves tervben Fejér megye városaiban ugrásszerűen nő majd az igény a demográfiai körülmények és a városok felszívó hatása miatt is. Nagy számmal kell tehát iskolákat, óvodákat építenünk. A CLASP könnyűszerkezetes programmal oldjuk meg ezt: az ipari telepünkön hozzuk létre azt a bázist, amelyen évente 100 ezer Könnyűszerkezetes iskola; a FÁÉV—CLASP-programban épült. Százötven fős szövetkezeti óvoda Pécsett, a Kertvárosban? Konzultációs tárgyalást tartottak Pécsett a Pécs Városi Ipari és Szolgáltató Szövetkezetek Pártbizottságán 15 szövetkezet párt- és gazdasági vezetőinek részvételével. Papp Imre, a városi tanács elnökhelyettese tájékoztatást adott a szövetkezeti ipar vezetőinek a Pécs városában folyó óvodaépítési akcióról. Számokkal indokolta a város lakosságának jogos igényét, amely a további óvodák építését sürgeti. Hansúlyozta a szövetkezeti ipar segítésének a fontosságát, mely egy felépítendő városi szövetkezeti óvoda megvalósításával enyhítene a jelenlegi problémákon. Á vitában Magyarcsik Gyula, a VILLGÉP elnöke a tervezett óvoda pénzügyi-fejlesztési lehetőségeinek realitására tett több hasznos javaslatot, László Imre, a Pécsi Épitőipari Szövetkezet elnöke bejelentette, a szövetkezet vállalja az építendő óvoda generál kivitelezői, építőmesteri munkáit. Németh János, a Pécsi ÉPSZER elnöke az óvoda szakipari munkáinak elvégzésére tett ígéretet. A konzultációs tárgyaláson állásfoglalás született, mely szerint elviekben elfogadták egy 150 férőhelyes szövetkezeti óvoda felépítését a későbbiekben egyeztetésre kerülő pénzügyi és fejlesztési lehetőségek tisztázása után. A Kertvárosban tervezett szövetkezeti óvoda felépítésének koordinálását a Szövetkezeti Pártbizottság a KISZÖV-vel közösen fogja végezni. négyzetméter területű könnyű- szerkezetes épületet csinálunk. Ebből 20 ezer négyzetméter területű létesítményt kulcsátadásra mi készítünk, a többit pedig eladjuk. Ha például a BÉV vásárol tőlünk, az iskolát csomagolva Baranyába szállítjuk, ők építik fel. Gondoskodunk természetesen a szerelő csoportok kiképzéséről, s arról is, hogy az általunk szállított óvodákból, iskolákból egyetlen csavar se hiányozzék, nekik ne kelljen az összeszerelés közben bármi után is ro- hangászniuk.- Újból és újból az ipari telepre téved beszélgetésünk . . .- Anélkül semmire sem mennénk. Az EVM megbeszéléseken gyakran szó esik az épülő pécsi BÉV-telepről, amely talán még korszerűbb lesz, mint a miénk. Egyszeriben könnyebb helyzetben lesz a BEV . . . Gondolja el, hogy 2500 munkásunk közül 1500 a központi telepünkön dolgozik. Nem kell hangsúlyozni, hogy a mun kafegyelem itt sokkal jobban ellenőrizhető, mint az építkezéseken. A bélyegző óra, az ebédidő... Az sem mellékes, hogy zuhanyzó, tiszta öltözők, ebédlő áll a munkások rendelkezésére. Országosan 60 százalék az éoitőiparban a fluktuáció — nálunk 17! Csak reális létszámmal- Minden anyagot a központi telepen tárolunk, ide futnak be a szerelvények, gépi rakodással ürítjük a vagonokat, anyagraktárunkban ugyancsak gépi úton történik az anyagmozgatás, de az adatfeldolgozás is. Betongyár, habarcsgyár, asztalos-, lakatos-, cső- előregyártó-, vashajlító, ács üzem működik. Gépjavító, festő, vasbetonelemeket gyártó üzemeinkben csaknem valamennyi munkafolyamat gépesített. Nálunk ismeretlen például az építkezéseken pemzliző munkás. Csak a javításokat csináljuk a kész lakásokban. A munkaszervezés nem építésvezetőségi szervezetekben van, hanem technológiai folyamatok szerint. Ez lehetővé teszi, hogy ha szükség van, akár 100 ácsot is egy munkahelyre irányítsunk. Igaz, nem szeretjük a csúcsokat, a tervszerű, egyenletes munkát nem pótolják az átadás előtti hajrák . . .- ön szerint mi a magyar építőipar legnagyobb betegsége?- Elvállalnak, elindítanak sok-sok munkát, hogy a megrendelők megnyugodjanak, s ott hagyják lézengeni embereiket. Mi csak akkor indítunk új munkát, ha reális létszámmal csinálni is tudjuk. Persze nem is presszionál bennünket senki az ellenkezőjére. Mi tudjuk, hogy a mostani létszámunkra számíthatunk, többen nem leszünk . . . Olyan körülményeket kell teremteni, hogy munkásaink jól érezzék magukat, de emellett a leghatékonyabban foglalkoztassuk őket. Lehetőleg központi telepünkre kell a munkák zömét koncentrálni, ott a nehéz munkát gépesíteni tudjuk . .. Lombosi Jenő Közönyös az utca embere? Pécsről vallottak tizenhármán: rendőrök, parköl, utcaseprők, taxis, buszsofőr, postás, bolti eladók, presszós felszolgáló, valamint étteremvezető. Véleményük mérvadó, Tulajdonképpen egymásról beszélgettünk és célunk, hogy az „utcai együttélésünk" emberileg, erkölcsi szokásaiban is jobb legyen. • A 77 éves Szabó István parkőr békésnek tűnik, de úgy szorítja kampósbotját, mintha el akarná törni: —• Szembefordulnak velem és kinevetnek. Szépül a város, de aliq veszik észre, nem törődnek ezzel ... A felnőttek előtt Úgy ahogy, van tekintélyem, de a rongálókat ők sem intenék meg. Kaposváron úttörők sétálnak az utcákon és figyelmeztetik a szemetelőket. Nézze, attól is fél méterre csak a szeméttartó, de inkább maga alá dobálja. Pénzbírság kellene és jó lenne, ha segítenének a rendőrök. A két utcasöprő közül az egyik természetesnek tartja a szemetelést, hisz úgyis kevés a szeméttartó. Böhl Károly 19 éve seper: — Egyre többet dolgozunk, mert a járókelők könnyelműek. Naponta 20—30 nagylapátra való csikk, papír jön össze területünkön, a 4—5 utcában. A Felszabadulás út a „legkrimi- nálisabb”. Szoboszlai István 23 éves buszsofőr tart a Bem utcától (ahol járókelő, jármű egymást kerülgeti), a Széchenyi tér, valamint a Magaslati út szabálytalan parkírozóitól— A buszból sürgetőek az utasok és megszidják az ügyetlen gyalogost. Egyszer öt anyu. ka szállt fel gyerekkel, de senki sem kelt fel háromszori felszólításomra sem. Megállítottam a buszt és helyet szereztem. Azt tapasztaltam, hogy a peremvárosiak udvariasabbak, köszönnek is, megmutatják maguktól a bérletet... A végállomáson mindig okad tanú, aki ecsetelgeti, ki fejtette le a szivacsülést, de előtte, időben nem figyelmeztetnek. Schaffer János 37 éves taxis: — Az utasok most leginkább az átszakadások, útlezárások miatt idegeskednek. Gyakran nem érhetünk célba, hogy agyonszabdalják az úttestet. Esti vonatérkezésnél, éttermek zárásakor nagy a tolongás és kevés a megértés. Éjjel szorongok egy kicsit, ha ketten-hár- man szállnak be és bizony pár szót váltok velük, hogy megismerjem őket. Ma a szó dönti el, milyen is az illető, hisz jól öltözik mindenki. A Hullám és Tavasz éttermi meghívásoknál mindig „betör” egy kis baj. Idegenvezetők is vagyunk, ugyanis egyre többen kérnek az átutazók közül 20—30 perces taxizást, hogy mutassuk be a várost. Különösen a Harkányból visszatérők körében divat ez. Somossy László kézbesítő legalább háromezer embert is mer: — Az időseken és a szülés szabadságon tartózkodó asszo nyokon érezni, hogy félnek ott hon, magányosak. Egyre jel lemzőbb a rossz-szomszédi vi szony; gyanakszanak, irigykednek pénz, gazdagság, népes és rangos társasági élet miatt. Üj házban különösen nagy a bizalmatlansáq. Csak két helyen tapasztaltam, hogy az udvar összes családja valóban egy igazi közösséget alkot. N. Teréz és M. J. eladó azt tartja; egy vevő azonnal ideges, ha nincs a kért áru. — Peremkerületi üzletben családias a légkör, igénylik a törődést, a kedves érdeklődést. Ilyen közvetlenséggel mindig párosul az udvariasság, előzékenység. A munkába rohanók és aközben bevásárlók nagyon ingerültek. Az ingerült vevőt nehéz kiszolgálni, bármit is teszünk. Jobban kellene ügyelnünk az erőszakosokra, hogy ne furakodhassanak előre, kihasználva a várakozók közönyét vagy fáradtságát. B. L.-né felszolgáló és egy étteremvezető úgy vélik, hogy a régi csibészek eltűntek és ritka a balhé. Aki „beletartozik a leltárba", vagyis egész nap az étteremben, kocsmában csücsül, mind ritkább: — Leginkább szerelmi ügyek miatt veszekednek. A jó hangulat a Csendesből indul, mind harsányabb a Tavaszban, aztán a Hullámban tetőzik, már- mór duhajkodva. A törzsvendégek kedvesek, de a legtürelmetlenebbek, azonnali kiszolgálást, kivételező bánásmódot várnak el. Régen örültem, ha pár forint borravaló csurrant, de ma a tízesnél kezdődik. Nem várom el. adják a vendégek. Részükről afféle sikknek számít ez, és többlet-kedvességet sem igenyelnek. A fiatalok, igaz arrogánsak, de vad kocsmázók sose lesznek. Csők annyit kérnek, hoqy még rossz szemmel se nézzék, ha másképp viselkednek. A három rendőr: Tőzsér Tivadar, Gudman Károly, Orth János komoly megfigyelésekről számol be. — Egyre több fiatal nő italozik férfias vadsággal, és sokan közlekednek ittasan. A Csendes, a Lokomotív, a Délvidéki ma is kétes helyek elsősorban fizetéskor és péntekenként. A gyakori összeszólalkozósok oka, ha idegen telepedik az asztalhoz, ha a „betolakodó" nem fizet. Egyre nagyobb divat a „daris-szakma". A vasárnapok nagyon békések és tényleg csendesek lettek. Inkább a pénteki kocsmai teltházakban tőinek ki veszekedések, valamint hétvégeken éjjel egy és három között a Kossuth téri taxiállomáson. A 14—18 éves fiatalok a legelvetemültebb parkrongálók. Baj van az Ifjúsági Házzal, ami szűk és népes társaságok akarnak bejutni, ezért gyakran vonulunk ki. A közös házakban a szomszédi viszony nagyon megromlott: egymás háziállatait irtják ki, a növényeket pusztítják. A közöny mintha fokozódna, mert nem segítenek az utcán rosz- szul levőknek és nem figyelmeztetik a kötözködöket sem. A 13 megkérdezett véleménye szerint nehéz bánni az utca emberével, sőt egyre komolyabb, bonyolultabb feladat lesz. Csuti János Tiaren Ho rom uallomas Pécsről
