Dunántúli Napló, 1976. október (33. évfolyam, 271-301. szám)
1976-10-21 / 291. szám
2 Dunántúlt naplö 1976. október 21., csütörtök Apróságok védőmaszkban Polgári védelmi bemutató Miskolcon Mit mondanak a lakásra váróknak? Tizenkét hektáron díszük a nárcisz Természetvédelmi terület Együtt a pécsi és weimari építéstudomány Az első eredmény: a cementipar termelékenysége 3—4 százalékkal növekedett Babócsa környékén A Dráva holtágai ornitológiái paradicsomok (Tudósítónk telefonjelentése.) Apró monekenek, lépkednek o színpadon, furcsa, rendhagyó öltözékben, ám a több száz vendég jelenlétében zajló eseménye korántsem nevezhető divatbemutatónak, sokkal komolyabb dologról van szó... * Polgári védelmi bemutatót rendezett tegnap Miskolcon a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Polgári Védelmi Parancsnokság a megyei tanács ipari és művelődési osztályainak közreműködésével. A bemutató külön érdekessége, hogy ezúttal nem a felnőttek által használható védőeszközöket ismertettek, hanem azokat a gyermekmodelleket, amelyeket a megye könnyűipari üzemeiben, szövetkezeteiben állítottak elő. A kezdeményezés hallatlan jelentőséggel bír, hiszen a csecsemők, óvodások, és kisiskolások megelőző rá- dióaktív-'biológiai és vegyi védelmét szolgáló szükségvédő eszközök, tervezésére és gyártására eddig kevés hangsúlyt fektettünk. A Borsod megyei termelőüzemek által tervezett és előállított 75 védőeszíköz-modell közül nemrégiben a Polgári Védelem Országos Parancsnokságának szakmai szürije választotta ki azt a 16 darabot, amelyek szinte minden szempontból megfelelnek az előírásoknak. Külön figyelmet fordítottak a modellek elbírálásánál arra is, hogy azok békeidőben is felhasználhatók legyenek, nagy sikert arattak a közönség körében a színes, praktikus, apró védőruhák, amelyek esős időben és hidegben is egyaránt jól használhatók. A bemutatón Bujdos János, a megyei tanács elnökhelyettesének megnyitója után Zse- besi László alezredes, a megyei polgári védelmi parancsnokság törzsparancsnoka tartott szakmai előadást. Az elnökségben helyet foglaló Les- ták István ezredes országos törzsparancsnok hozzászólásában méltatta a megye termelőüzemeinek kezdeményezését, és felhívta a figyelmet arra, hogy ez a jelenség ne maradjon a megye határain belül. A tapasztalatokat az ország egész területére kiterjesztve kell hasznosítani. A tervek között szerepel egyébként a tegnapi bemutató gyermekmodelljeinek sokszorosítása, egyelőre oly méretekben, hogy a kiállítható darabok rövid időn belül minden megyébe eljussanak. Zsalakó István Német vendég járt a Pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskolán: dr. Ruprecht Vogel, a Weimari Építészeti és Építésügyi Egyetem tudományos igazgatóhelyettese. A pécsi főiskola szilikátgépészeti tanszékének vendégeként tíz napot töltött el a Mecsek alján. Elutazása előtt kértük tőle az alábbi interjút a két felsőoktatási intézmény tudományos együttműködéséről: — Egyetemünknek sokoldalú kapcsolatai vannak. Fakultásaink közül kettő működik a pécsi főiskolával rokon területeken : az építészeti és az építő- anyagipari-eljárástechnikai. Az építészeti fakultás Péccsel elsősorban a programozott tervezésben kíván együttműködni, másik karunk elsősorban szilikátipari témákban. Nemcsak a kutatásban, hanem az oktatásban is együtt szeretnénk működni. Az első évben még az volt a cél, hogy megismerjük egymás kutatási arculatát, ezzel együtt az oktatás tartalmát, módszereit is. Az utóbbi esztendőben már nemcsak ismerkedünk, hanem együtt is dolgozunk mindezekben, és közös eredményeket is fel tudunk mutatni. — Ezek a kapcsolatok személyeken keresztül valósulnak meg. Magam az építőanyag- ipari-eljárástechnológiai fakultáson dolgozom Weimarban, és feladatom az itteni tartózkodás idején, hogy szakterületemen az együttműködést segítsem elő. Ebben dr. Pauka Imre, a pécsi főiskola főigazgató-helyettese a partnerem. Az a közös célunk, hogy a szilikátipari technológia legjobb változatait kutassuk, és ha lehet megvalósítsuk. Eddig — hangsúlyozom, hogy csak eddig —, az volt a módszer, hogy félévenként vagy évenként meglátogattuk egymást és előadások, megbeszélések, közlemények formájában részletes tájékoztatást adtunk a kutatásainkról, azok eredményeiről. Én eddig két alkalommal jártam Pécsett, és két előadást tartottam. Az első a cementgyár kemencerendszereiről szólt, most pedig — a PAB-bal közös rendezésben — a szilikátipari berendezések méretezési problémáiról, sajátos eljárástechnikai szempontból. Dr. Pauka Imre ugyancsak kétszer járt Weimarban. Egyszer az egyetem tudományos ülésszakán, másodszor pedig egy nemzetközi konferencián tartott előadást a pécsi cementiparra vonatkozó szilikátipari optimalizálási eredményekről. Ezt Beremenden valósították meg a cementgyári nyersanyag előállításában. — Milyen eredményeket említhet meg a két intézmény együttműködéséből weimari és pécsi házak lakói, vagy a két város lakásra váró emberei számára? Kántor kalandjai A tévéjátékok új terméséből bizonyára az egyik legnépszerűbb a Szamos Rudolf Kántor regényei nyomán készült ötrészes sorozat lesz. A film a híres-nevezetes rendőrkutya történetét beszéli el: „akinek" segítségével számos bűnözőt, határsértőt, diverzánst lepleztek le. A több kiadást megért könyvből készült film rendezője Nemere László, operatőre Bornyi Gyulá. Kántor gazdáját, Csupatit Madaras József alakítja, Sátori századost Szilágyi Tibor, Bokor őrnagyot pedig Horváth Sándor. Az év hátralévő részében kerül képernyőre a Naszreddin Hodzsa kalandjait megörökítő „csendháborító" is. A legendás mesehős csínyeivel, gazdagokat megszégyenítő, szegények sorsát jóra fordító tetteivel a színházlátogatók már megismerkedhettek: a színpadi változatot évekkel ezelőtt a Madách Színház játszotta Jé- kely Zoltán verses átkötésében, Ránki György zenéjével. Az új adaptációban a vígjáték címszerepét Harsónyi Gábor alakítja Márkus László, Csákányi László, Garas Dezső, Gyenge Árpád és Oszvald Marika oldalán. A díszleteket és jelmezeket Köpeczi Bócz István tervezi, a rendező Vámos László. Szerepel az év végi tévéprogramban Mikszáth Kálmán: „Beszterce ostroma" című regényének új, háromrészes feldolgozása is, amely a klasz- szikus magyar irodalom remekműveit bemutató sorozatban kerül a nézők elé. — Mindkét intézményben jelentősen megnőtt a kutatóerő, hiszen az együttműködéssel ezt mindkét városban kétszereztük. Aztán a pécsi meg a weimari házak lakóihoz így sokkal gyorsabban eljutnak a tudomány eredményei, egyre gyorsabban felépülő, egyre jobb lakások formájában. — A tudományos-szervezési együttműködés aztán olyan mindennapi eredményekkel is járt, hogy mindkét országban csökkent a cementgyári állásidő, növekedett az évenkénti üzemnapok szórna, biztosított a berendezések legjobb kihasználása és működtetése. Mindezek révén évente 3—4 százalékos termelésnövekedés született, Ezek óriási eredmények, hiszen a 3—4 százalék hatalmas összegeket jelent. A két intézmény közötti szervezett munkamegosztás következtében a kutatási eredmények átáram- lanak egyik országból a másikba, s mindkét ország gazdasági életébe. Most arról tárgyaltunk, hogy megosztjuk a részfeladatokat, s miután azokat Weimarban vagy Pécsett megoldottuk, egységbe foglaljuk. F. D. Babócsán nem titkolják, hogy a szigetváriak történelmi hírnevével akarnak vetekedni. Ehhez adott az egykori Szigetvár hátvédeiméül szolgáló romvár, az ország egyetlen nár- ciszosa a Pasaréten, o kuriózumnak számító ősi erdős legelő, valamint a Dráva-ártér ritka szép növény-állatvilága, ami a folyó mentén sehol se védett. A védettséggel szabad út nyílna az országos hírnévhez. Mindez Babócsán, a kialakítandó országos természetvédelA hatodik „pécsi" Ulyés-dráma Dániel az övéi között Dániel hazatért Erdélybe, övéi közé. Várták, nagyon várták őt, meg a többi világot látott deákot Erdélyországban, nagy tisztelettel, magas tervekkel. De Dániel nem tart erre igényt — ő a néphez tért visz - sza, ahonnét jött. Ez Illyés Gyula drámája: önvallomás, a népből jött és a néphez visz- szataláló értelmiségi rögös útja. Kísértésekkel teli út. Az előadás nem ősbemutató: Sík Ferenc a nyáron Gyulán már megrendezte. Az ottani várszínházi előadást visszhangozta már a kritika, visszhangra lelt az ottani „civil", meg az oda siető szakmai közönségben is. A tegnapi főpróbán viszont kíváncsiak voltunk arra, hogy.,. — ...be lehet-e szorítani a kamaraszínház zárt világába ezt a szabadtérre írt drámát? — Bár Illyés Gyula Dániel az övéi között című darabját Rendhagyó biológiaóra Különleges élményben volt részük a Gyárvárosi Általános Iskola 7—8. osztályos tanulóinak tegnap. Tanáraik helyett a Mecseki Kultúrpark dolgozói tartottak diavetítéssel egybekötött biológia órát, amelyen az iskolások megismerkedhettek az állat- kert állataival, legfőképpen a Magyarországon védetté nyilvánított emlősökkel, madarakkal, hüllőkkel. A rendhagyó biológia óra után dr. Fülöp István, a Mecseki Kultúrpark igazgatója nyitotta meg az iskolában megrendezett természetvédelmi gyermekrajz kiállítást, amelynek anyagát az 1972-ben pécsi kezdeményezésre meghirdetett gyermekrajz pályázatra érkezett képek adják. A Mecseki Kultúrpark tegnap elkezdődött új ismeretterjesztő és természetvédelmi akciója során még idén több pécsi általános iskolában tartanak a gyárvárosiéhoz hasonló rendhagyó biológia órákat. a gyulai várszínház felkérésére és a gyulai várszínház számára írta — felelte Sik Ferenc, - mégis az a véleményem, hogy — ha Illyés drámairodalma korszakokra osztható — akkor ez az úgynevezett pécsi korszakának az alkotása. Nemcsak azért, mert ugyanaz a dramaturgiai műhely segítette életre, hanem talán azért is, mert a gyulai várszínház produkciója is a pécsi színház igényei, ízlése, esztétikai és etikai normái szerint jött létre. Mégis... néhány hónap távolságából összehasonlítva a két előadást, azt kell mondanom!, hogy más lesz a pécsi produkció. Ez a darab annyira árnyalt, annyira apró, finom megnyilvánulásokon keresztül érvényesíti a maga mondandóját, hogy a kamaraszínházi körülmények jobban megfelelnek a mű légkörének mint a szabad tér. A gyulai szereplők közül kettő — Petényi Ilona és Pákozdy János — azonos. Halász Judit szerepét Sir Kati, Mensános Lászlóét ifjú Kőmives Sándor alakítja. Dániel: Holl István. A többiek: Vallai Péter, Vári Éva, Dávid Kiss Ferenc és - a dráma végig nehéz monológjával — másodszor áll a pécsi közönség elé Györgyfalvay Péter, akiről már a próbákon sok jót hallani. Az előadás több! munkatársa: Szegvári Menyhért játékmester, Schaffer Judit jelmez- és Csányi Árpád díszlet- tervező, valamint Budai Ilona asszisztens. Bemutató: holnap este. Főldessy Dénes Tájékoztatás az I. kerületi gyermekgyilkosságról A Budapesti Rendőrfőkapitányság vizsgálati osztályán tájékoztatták az MTI munkatársát a Mérő Katalin sérelmére elkövetett emberölés részleteiről. A kislány — mondták a vizsgálati osztályon — szeptember 17-én reggel a korábbi megszokott útvonalon az iskolába indult. Oda azonban nem érkezett meg. Mint a vizsgálat utóbb megállapította, a Halász- bástyához érve csatlakozott hozzá a tettes, aki a gyereket egy rövid útszakaszon elkísérte, majd megölte. — Hogyan fedezték fel a bűncselekményt? Délután, amikor az édesanya iskolába ment a kislányért, megtudta, hogy a gyermek aznap nem volt iskolában. Ezt követően a szülők bejelentették a rendőrségen a gyermek eltűnését, s a rendőri szervek széles körű nyomozást indítottak a gyermek felkutatására. Nem sokkal később megtalálták a kislány holttestét és megállapították, hogy Mérő Katalin bűn- cselekmény áldozata lett. A nyomozás során rövid időn belül elfogták és letartóztatták a bűncselekménnyel gyanúsított Miskei Imre 25 éves büntetett előéletű budapesti lakost, és felkutatták a bűncselekmény elkövetésének bizonyítékait. A bűnügyben jelenleg is tart a vizsgálat. — A bűncselekmény elkövetése utáni napokban olyan hírek terjedtek el a fővárosban, hogy nem Mérő Katalin volt az egyetlen áldozat. Ez o híresztelés alaptalan volt, mert a főváros területén más ilyen jellegű bűncselekmény nem történt mi terület október 12-i bejárásakor vetődött fel, mint központi téma. A természetvédelmi „becsüsök" együtt gyalogoltak, autóztak be csaknem ezer hektárt a termelőszövetkezetek, tanácsok képviselőivel, a vízügyi szakemberekkel, erdészekkel, vadászokkal, mezőőrökkel, határőrökkel és földhivatali előadókkal. A táj szépsége, természeti értéke kétségbevonhatatlan Babócsa, Péterhida, Csokonyavi- sonta, Bolhó határában. A reformkor történelemszerető romantikusai ilyen erdős legelőket mutattak be alkotásaikban: ehhez hasonló a nagydobszai, és legfeljebb 2—3 található az országban. A PdSaréten tavaszonként 12 hektáron virágzik egyszerre a nárcisz, mely a régi vár palotakertjéből „vadult ki" a mezőre. Legfeljebb Vas megyében fordul elő, de ott is gyér példányban. A holt-Drávo ártere, a Göcz és Erzsébet-sziget ornitológiái paradicsom, ahol vándormadarak pihennek meg, saspárok fészkelnek. Gyalogosan jólesik találkozni az ős-eredeti természettel, — nem kétséges. Jó dolog kijönni a városból, ahol legfeljebb a cserepek, parkok érzékeny virágai, a tetők hajnali harmata, a qerle és a veréb sejteti a természetet. Az említett tanácsok 1973 óta szorgalmazzák a védettséget, mégis elgondolkoztató, hogy mennyi jövendőbeli gond kérdőjelezi meg a javaslatot, a meghúzandó határokat. Az igényeket, korlátokat figyelembe veszik; reméljük a legteljesebben. Parázs vitákkal járt a területbejárás. Barcs és Babócsa között a Dráván 5—10—15 éven belül vízierőmű-rendszer épül, a partra vízigényes ipar települ, ezen kívül a Dráva- és Rinya-szabályozással lassan ebbe a térségbe érnek. A Hármas-szigetet emiatt nem védik, hisz víz alá kerül az erőmű építésekor. A jövő évtől a folyómenti galéria-erdőkből papírfát termelnek ki jugoszláv exportra. Nem dőlt el, hogy emiatt csak az öreg fákat döntik ki, vagy tízhektáros szakaszokban irtanak. Szí- gorú kikötés, hogy őshonos fehér füzet, égert, tölgyet ültessenek a helyükbe. Idén járnak le a tízéves erdőgondozási üzemtervek és a jövő évtől induló periódusban egyetlen természetvédelmi előírást sem nélkülözhetnek az erdőgazdaságok. A parton kavics- és homokbánya működik. Vita tárgya, hogy a felhagyott részeket betemessék, növénnyel telepítsék-e, vagy a víz dagály- apály-mozgása ártéri tocsogókat alakítson ki, újabb tanyáit a ritka madaraknak. Úgy határoztak, hogy a védett területen parcellázásra, beépítésre, vegyszerezésre nem kerülhet sor, és biztosítják az esetleges árvizek idejére a felvonulási útvonalakat. A táj biológiai ritkaságait a Pécsi Janus Pannonius Múzeum szakemberei kutatják, és szeretnék, ha ásatás kezdődne a várban. A csokonyavisontai gyógyfürdőbe és Barcsra kirándulók bizonyára nagy örömmel fogadják az országos jelentőségű természetvédelmi terület kialakítását. De többről is szó van: a megálmodott Dráva menti ipari zóna közjóléti erdőjéről is, hisz a természetből ezer hektárt őriznek meg itt eredeti állapotában. Csuti J.
