Dunántúli Napló, 1976. október (33. évfolyam, 271-301. szám)

1976-10-18 / 288. szám

Fő témája az erőszak, a fasizmus szorításában vergődő kisember c 2 <0 X u f is Lili k ulisszák mögül Jólesik az öt-tíz percnyi ül- dögélés, beszéd, cigaretta a sietős filmgyári embereknek. Itt, a Lumumba utcai „gyár" udvarán van egy padokkal be­szegett, tenyérnyi zöld folt. Süt az októberi nap. A műtermi berendező, akivel magam is idetelepszem, az imént veze­tett véqig a termeken. Szeret­tem volna látni valamit Az ötö­dik pecsét díszleteiből, de hí- re-hamva sincs már a kocsmá­nak, a befalazott vallatószobá­nak. A műtermek egyike-mási- ka üresen ásít, s ahol a nyilas rémségek feszültsége vibrált, a monstrum teremben kopár he­gyekkel övezett sivatagi táj fo­gad. Itt filmezett utoljára Lati- novits Zoltán ... — Amikor megkapta a szö­veget, kijött ide, elolvasta, és már ment is, hogy beállítsák a jelenetet. Nagyon jó fej volt — meséli a műtermi berende­ző. Amíg bent dolgozott, kis fekete kutyája itt játszadozott a fűben. Zoltán úgy beszélt vele, mintha ember volna ... — A háborús jeleneteket egy szanálásra szánt körzetben for­gattuk. A házak fölrobbantak, a dísz­leteket lebontották, belenyi­lallt az emberekbe a halálhír... A makett-műhelyben láttam né­hány hajdani Fábri-film kellé­két — aprócska poros játék­szerek voltak ... Az udvaron Madaras József fut át. — Szevasztok — kiáltja. Valahol kint forgatnak, vala­miért beszaladt. Fábri Zoltán befejezi megbe­széléseit operatőrével, Illés Györggyel, üzen értem. Irány a Hidász utca ... * A borostyánnal benőtt ház­ban többen is laknak. A film­rendező éppen kávét főz. Csak­nem teljesen üres a szoba, ahova leülünk. Kedves foxter- rier szaglássza a nadrágomat. Egyedül iszom a kávét, Fábri nem ihat, szívinfarktusa volt. — Mikor vetődött fel önben először Az ötödik pecsét meg­filmesítésének gondolata? — 1963-ban, a könyv meg­jelenésekor. Ha az ember egy kicsit is odafigyel az irodalom­ra, az ilyen könyv nem kerül­heti el a figyelmét. Rendkívüli kvalitása, modern gondolat­rendszere arra ösztönzött, hogy rögtön a programomba iktas­sam, de mint ismeretes, ennek a regénynek az akkori fogad­tatása meglehetősen egyoldalú volt. Közben megjelent a Húsz óra, s ez a húsz évet átfogó különös műfajú könyv szintén hallatlan érdeklődést ébresz­tett bennem. — Filmjeiben az irodalmi művek szinte csorbítatlan életet élnek, mégis hamisítatlan Fábri-filmek... — A műveknek a gondola­tiságához akarok hű lenni, nem a formájához. Az inspi­rációt az irodalmi alapanyag gondolatisága adja, és minél nemesebb ez az anyag, annál jobban kötelez arra, hogy csor­bításmentesen dolgozzam fel. — Fő témája az erőszak, a fasizmus gubancaiban vergődő kisember, aki mindig visszatér a filmjeiben, hogy más és más arcát mutassa meg. Vannak, akik e gondolatkörrel kapcso­latban monotóniáról beszél­nek, Mi erről a véleménye? — Az ember és a társada­lom viszonylatában a kor egyik legnagyobb kérdését az embe­ren elkövethető erőszakban és az esetlen, az erőszakkal szem­ben védekezni nem tudó kis­Látogatóban Tapsrend a színházban Fábri Zoltánnál Készülő filmje a Magyarok ­ember helyzetében látom. A fa­sizmus, amely a mi generá­ciónk legszörnyűbb tapasztala­ta volt, amelyben az emberi élet a legolcsóbbá silányodott, ezí a gondolati örökséget hagyta ránk. Aki ezt átélte, az természetesen a jelenben is ezeknek az élményeknek az analógiáját veszi észre első­sorban. — Filmjei láttán az ember azt hihetné, mintha az Írók is önnek dolgoznának... Honnan e különös kapcsolat az iroda­lommal? — Szinte azt mondhatnám, hogy gyermekkorom óta mind ez ideig az irodalom nyújtotta nekem a legnagyobb művészi élményeket. így ha az iroda­lomban felbukkan valami, ami rezonanciát kelt bennem, és to­vább tud gyűrűzni gondola­taimban, szívesen feldolgozom. — Minden valamirevaló mű­alkotás legalább két, de rend­szerint többszólamú. A film sa­játossága, hogy az élet való­ságát tekinti alapanyagának. Ha kiválasztok egy történetet, az óhatatlanul valamilyen meg­határozott korban, annak a valóságaként jelenik meg. Ugyanakkor nemcsak arról a konkrét valóságról szól a film, hanem tágabb jelenségekről is. Ezekről úgy lehet beszélni, hogy általánosítható értelme van ... — Ilyen a fasizmus is, ame­lyet ön történetesen magyar filmrendezőként ábrázol. Mit tenne, ha hirtelenjében más nemzet fiának a bőrét kellene magáraöltenie? — Egy spanyol, francia vagy német rendező természetesen más módon látná, láttatná ugyanazt a dolgot. Ha nem magyar volnék, akkor sem te­hetnék mást, mint az általam ismert világ jelenségei közepet­te jelentetném meg mondani­valómat, s ez az imént említet­tek szerinti tágasabb monda­nivalót is magábafoglalná. A Nappali sötétség című filmem egyik szereplője ezt mpndja: gyűlölöm azokat a korokat, amelyekben az embernek szentnek, hősnek vagy mártír­nak kell lennie ahhoz, hogy ember maradhasson. Mit tehet­nek azok, akik nem születtek hősnek? Azoknak a gerincét — bárhol is éljenek — eltöri az ilyen kor. . — A filmgyárban hallottam, új filmje előkészítésén dolgo­zik. Balázs József Magyarok cí­mű regényét viszi filmre. — Rettenetes történelmi mélységbe vezet ez a regény. A vegetáció határán élő, töké­letesen kisemmizett szegénypa­rasztokról szól, akik az emberi tudatlanságnak olyan alacsony szintjén élnek, hogy alig van a világról, a korróF, a világban dúló háborúról valami infor­mációjuk. Ök más módon vannak kiszolgáltatva a körül­ményeknek, mint Az ötödik pe­csét szereplői. Örömömre szol­gál, hogy találkozhattam ezzel az írással, és hogy személye­sen is megismerhettem Balázst. Beszélgetéseink azt mutatták, hogy a világ nagy kérdéseiről valószínűleg hasonlóan gon­dolkodunk. A napokban voltam Vitkán, ahonnan a regény hő­sei elindulnak Németországba. Megrendültén láttam, hogy a regényben ábrázolt falu gyöke­resen átalakult. — Fábri Zoltán az utóbbi időben Illés György operatőr­rel dolgozik együtt. Megfigyel­hető volt ez a ragaszkodás egyes színészekhez, így Latino- vits Zoltánhoz is, aki Az ötödik pecsétben játszotta utolsó film­szerepét. — Több ízben dolgoztunk együtt. Halála pótolhatatlan veszteséggel sújtja a magyar filmművészetet, s rendkívüli fáj­dalmat okozott nekem személy szerint is. Hallatlan eredetiség­gel, nagy meggyőző erővel tu­dott életre kelteni egy-egy fi­gurát, annak ellenére, hogy ál­landó küzdelemben állt önma­gával ... Bámulatra méltó koncentrációra volt képes. Jóval túlléptem a megegye­zés szerinti időt. Fábri Zoltán­nak a Filmművészeti Főiskolára kell mennie értekezletre. — Köszönöm az interjút. Bebesi Károly Nagyon fontos dolog. A szín­padra vezető vasajtón minden estére kifüggesztik: első felvo­nás, tabló, pórok, végül a sor, „húz” ez vagy az a színész. Ko­reográfiája van a tapsrendnek, a trehányságnak komoly követ­kezményei: ha valaki nem vesz részt a tapson, azonnal fegyel­mit kap. Tcps is van sokféle: a pécsi színházban, mikor — a kor ízlésének megfelelően — „temették az operettet” a sze­replők meghaltak a végén. A tapsra fölültek, újra visszafe­küdtek. Egy másik darabban Győry Emil ülve maradt az elő­adás végén, meg se moccant. A Az aranylemez-töredékek Kié lehetett a hunok aranyija? Barbár pompa. Ez a jólismert jellemző kifejezés jut eszünkbe, amikor a régészeti kiállítás ró­mai terméből a népvándorlás korát bemutató vitrinekhez lé­pünk. Aranyból, aranyozott bronzból való tárgyak, díszes csatok, áttört díszű övveretek ragyognak előttünk — a látvány szinte harsány az elegáns for­májú római üvegedényekhez, szépmívű bronzkancsókhoz ké­pest. Rangjelző tárgyak A pompa, a pazar övék, a ruhadíszek nem csupán a nép­vándorláskori nomád népek ízléséről, a gazdagok öltözkö­déséről árulkodnak. Szigorú ha­gyományok szabták meg, hogy ki mit viselhet — a legtöbb dí­szes tárgynak rangjelző szere­pe volt. A Pécs-üszögön előkerült hun. kori sírlelet tárgyai között szem­betűnően tanúsítja az elteme­tett férfi gazdagságát az arany­lemezzel borított zabla. A tör­ténelmi következtetés minél több lehetőségére „vadászó” vizsgálat során azonban nem csak ezt a pompás tárgyat, ha­nem a képünkön bemutatott papírvékonyságú aranylemez­töredékeket is figyelembe vet­ték. S hogy mi a lelet igazi je­lentősége, végül is ezek a kis lemezek mutatták meg. Kide­rült, hogy közöttük egy arany­lemezekkel borított íj díszítései vannak: képünk jobb oldalán az íj egyik végét borító lemezt láthatjuk, ezen jól felismerhető az íj húrja számára készített bevágás. A múzeumlátogató és a tör­ténész egyképpen kérdezi: Kié lehetett, kinek járt az aranyij? A hatalmas hun birodalom területén sokféle, főleg germán nép lakott, akik a hunok szö­vetségesei, vazallusai voltak. Minden nomád birodalom szer­vezetére jellemző, hogy g csat­lakozott népek élére olyan törzsfőt állítanak, aki a sokszor peremterületekre telepített nép hűségét biztosítja. Ezek a fe­jedelmek a szinte korlátlan ha­talommal uralkodó hun uralko­dótól kapták méltóságukat és méltóságjelvényeiket. Rettegett fegyver A nomádok egyik legfonto­sabb méltóságjelvénye pedig éppen az íj volt. Nem megle­pő ez, hiszen hunok, avarok, mongolok legfontosabb, messze földön rettegett fegyvere. Az uralkodói íj pedig mintegy megtestesíti az egész birodalom erejét. Ez az aranyíj, melyet viselni nem volt szabad más­nak, csak magasrangú főnök­nek, Attila bizalmi emberének. Azáltal, hogy néhány arany­lemezkét sikerült jól meghatá­rozni, már nem egyszerűen egy gazdag férfi, hanem egy olyan vezér alakja áll előttünk, aki a hunokkal együtt vett részt a római birodalmat szétziláló har­cokban, melyek végső soron már a középkori Európa új bi­rodalmainak, királyságainak kialakulását készítették elő. Ecsedy István „Meló van — nem kaszinó/” A ruha, smink fél óra, de a lélekre több kell nézők tíz percig nem akartak hazamenni, várták mi lesz ... De taps előtt még az elő­adás. Két szintje van: amit a néző lát a világot jelentő desz­kákon, másik pedig a színfalak mögött, ahol sokszor a sikernél is nagyobb gond eme világot jelentő deszkák nyikorgása. Ebben a cikkben a mindennapi újraalkotás mechanizmusát sze­retném követni, ezért néztem meg a Táncpestis című drámát „hátulról”. — Az előadás voltaképp ná­lunk este hatkor kezdődik — mondja Szalay Attila, a színház titkára este hat órakor. — A délutáni előadásnak vége, a műszak már állítja az új dísz­leteket. Fél hétre készek. Ekkor a nézőtéri felügyelő az ügyele­tes tűzoltótiszt engedélyét kéri a nyitásra, az ügyelő bemond­ja az első figyelmeztetést. Az előadás résztvevői már öltöző­jükben vannak. Közben Bárány Frigyes érke­zik a titkárságra, vele kanyar- gunk a lépcsőkön az öltözőkig. Ajtó jobbra, folyosó balra, csak sejteni lehet a zörejektől, hogy a deszkák mögött az oft a szín­pad. — Vigyázat! — mutat a színpad szélén lévő küszöbre. Aztán folytatja: — Itt már so­kan pofára estek ... Szabó Sándor jelmezben ül a hatalmas öltözőtükör előtt festi magát. — Hátulról? Há­tulról ez is úgy néz ki, mint minden hátulról. Deszkakeret, rajta a pecsét: impregnálva. Ügy gondolom, a közönség utána izgatott, — ha jó a da­rab — a színész meg előtte. Ezért aztán hatkor be kell jön­nünk, mert fél óra alatt a ruha, smink feltehető, de a lélekre több kell. — Elölről úgy néz ki — teszi hozzá mosolyogva Bárány Fri­gyes — mintha csak egy villa­nás, könnyed szikra lenne az egész. A színfalak mögül fur­csamód keserves munkának tű­nik. Petényi Ilona csaknem elké­szült a sminkkel. Tőle aziránt érdeklődöm, milyen gyakran tű­nik el a színész, hogy csak az alak éljen, akit épp megfor­mál. — Diszpozíció kérdése. Az ember nem tud minden alka­lommal egyenértékű alakítást nyújtani. De játszani akkor is kell. Az alakítás alapjai meg­vannak, lemegy az előadás, a néző illúziója is meglesz. De az a bizonyos kis szikra az este kimarad ... Sok-sok színész állítja, hogy még rossz előadáson sem lát­ja a közönséget. Magára, a társakra, a szövegre figyel. Mi­kor átlépi a láthatatlan kaput, ha nem is szűnik meg színész lenni, de életét legalábbis fel­függeszti arra az öt percre. — Az előadást megkezdtük 1 — zúg a mindenütt elhelyezett kishangszórókból az ügyelő, Fekete András hangja. Ha idáig az ügyeletes rendező, mostantól kezdve ő a parancs­nok. Székében, a színpad mel­lett most én ülök, „mint ven­dég”. A színészek sorra jönnek, van aki még kezében tartja a kávéscsészét, van aki beszélget. Aztán egy köhintés, toppantás a színrelépés előtt. Kézdy György hosszú fekete tógában érkezik, játszik az ügyelő rugós mikrofonjával, hintáztatja, az­tán hirtelen mozdulattal a szín­padra sodorja magát. Miklósy Judit a hátsó kijáraton megy ki, a két jelenése közti három perc­ben is egyedül akar maradni. Győri Emil jön le a színről, sut­togva méltatlankodik a nehe­zen nyíló és festéktől ragadós díszlet-ajtó miatt, aztán egy óvatlan pillanatban a függöny végébe törli festékes kezét. Kö- hint, maga elé mondja első mondatát, reflexszerűen igazít frizuráján, s fölrántva a még mindig nehezen járó ajtót, visz- szarohan. Petényi Ilona már öt perccel előbb a függöny mellett áll, ujjait vizsgálja, legalábbis látszólag. A statiszták az ügyelő kar­mesteri mozdulatára kolompol- nak«. csilingelnek, allelujáznak. Vezetőig félhalkan legorom- bítja az egyiket, aki nevetgélt,. — Meló van, nem kaszinó! — mondja. És ez talán az előadás kulcsmondata. Bent a Máter most döbben rá, hogy Vive, akit eddig szent­nek hitt, „boszorkány". Szabó Sándor öles léptekkel járkál a jobb vágott sarkon, Bárány Frigyes kardot ránt. Kint a fo­lyosón csönd, párnázott ajtók, figyelmeztető lámpák. A néző bemegy a színházba egy lépcsőn, és ott van. A szín­padig azonban három emele­tet kell gyalogolni a Perczel ut­cától. És még fél óra van a tapsrend hatályba lépéséig. Szántó Péter BÖRZE SAROK Szövetkezeti garázs el­adó az erdősávban. Ár­ajánlatokat „Komarov- nál" jeligére a Hunya­di úti hirdetőbe. Figyelem I Kőműves munkát válla­lok idei és jövő évi megrendeléssel. „Kőműves” jeligére a Hunyadi úti hirdető­be^ __________________ S koda Octávia Super eladó egyben, vagy al­katrészként. Érdeklődni lehet minden nap, dél­után. Cím: Gyód, Fő utca 123. Schmidt Ja­kab.________________ H ál beköltözhetően, te­lek építési engedéllyel, építőanyaggal eladó. Pacsirata u. 16._____ K omfortos 1 szobás szö­vetkezeti lakás sürgő­sen eladó. I. kér., Tol- buhin u. 11. II/8. _____ I I. kerületi 2 szobás gardróbos, komfortos, tanácsi főbérletet cse­rélek } szobás garzonra és egy nagyméretű 1 szoba komfortra. ..Igen sürgős” jeligére a Hu- nyadi úti hirdetőbe. Sellyén, Zrínyi utca 1. háromszobás, komfortos, kertes családi ház, be- költözhetően eladó. Német juhász kan, 12 hónapos eladó. Szín: fekete, vörös. Apa: Kí- qyósi Frankó, Anya: Freya v. Hammerwehr. Garai utca 16. Harkányfürdőn telek el­adó. Kocsit beszámítok. Érdeklődni: Kovácshi­da, Móricz Zs. u. 50. Harkányban, Fürdő ut­ca 138. számú nyaraló eladó. Érdeklődni: Für­dő utca 134 . 3 szoba komfortos örök­lakás Terv-tömben el­adó. Kp.+OTP átválla­lás. Érdeklődni lehet: Csatlós Vilmos, Mohács, Liszt Ferenc út 4. __ Id ős házaspár, — mo­hácsi komfortos házát átadná életjáradékra. „Család nincs" jeligé­re Mohács, Tanácsház utcai hirdetőbe._______ Gyümölcsfát, szőlőolt­ványt, rózsát nagy vá­lasztékban vásárolhat őszi telepítéshez Boly­ban a faiskolai lera- katban. Szabadság u. 6., telefon: 115. (élőnél) szükségletét előjegyez­zük. Kétszeres CAC-os német juhász kantól és több­szörös kitűnő szukától, négyhónapos kölykök el­adók. Érdeklődni: Pécs- várad, Rózsa Ferenc út 31. ___________________ Tüd őszanatórium alatt, 430 négyszögöl telek, régi házzal eladó. „Tö­rök-köz" jeligére a Hu- nyadi úti hirdetőbe. Szekszárdi városközpon­ti másfél szobás távfű­téses lakásomat elcse­rélném hasonló Pécsiért. „December" jeligére a Hunyadi úti hirdetőbe. Komló, Ady utca 9-ben egy és két szobás lakás eladó, — elsősorban szénbányászoknak. ÜE—28 vagy K—30 me­zőgazdasági vontatót veszek. „Ármegjelölés­sel" jeligére a Hu­nyadi úti hirdetőbe. Most vizsgázott Peugeut 404. eladó. Dr. Szabó, Szigeti út 9. Telefon: 18-321^, _vagy__11-339.__ FIAT 850-es sport coup© eladó. Ifjúság u. 7/B., VIM./26.______________ 2 darab 7 hetes bika­borjú akár anyjukkal együtt eladó. Belvárd- gyula, Vajda. Autójavítást, vizsgára való felkészítést Mol­nár autójavítónál. Pó­sa Lajos u. 47._______ ELCSERÉLNÉM Szekszárd központjában levő ta­nácsi rendelkezésű első emeleti erkélyes, 2 szo­ba, összkomfortos la­kásomat hasonló, vagy 2 és fél szobás pécsire. Választ a szekszárdi hirdetőbe: „ősz 544948” jeligére. ______________ K aposvár, Rózsa utca 37. számú 2 és 1/2 szo­bás lakóház, Balaton­iéi létől 10 km-re, So- mogytúrban 67-es fkl. út mellett, építésre, kertészetre alkalmas, 1000 négyszögöl terület áron alul eladó. Ér­deklődni: Szűcs János­nál. ________________ 1 000-es Wartburg eladó. Érdeklődni: délután, 16 óra után, Pécs, Antal utca 28. Eladó garázsban tartott, CL rendszámú 403-as Moszkvics. Darány, Rá­kóczi út 56.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents