Dunántúli Napló, 1976. október (33. évfolyam, 271-301. szám)
1976-10-18 / 288. szám
éde 18 ország delegációinak tanácskozása Budapesten Beszélgetés dr. Török Istvánnal, az Építési és Városfejlesztési Minisztérium Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályának osztályvezetőjével Az ENSZ EGB 5. Építőipari és Környezetvédelmi szemináriumát tizennyolc ország kormányszintű delegációjának részvételével Budapesten rendezték meg az elmúlt hetekben. A tanácskozás résztvevői az ülések befejeztével a múlt héten országjáráson vettek részt, s ellátogattak - többek között Veszprémbe, Egerbe, Győrbe, Miskolcra, megtekintették a sajópüspöki vízkiemelő művet, a lázbérci víztárolót, a hejőcsabai cementgyárat. A szimpozion munkájáról kiértékelés készül, néhány fontos következtetést azonban már most le lehet vonni az elhangzottak alapján, Erről kértünk tájékoztatást dr. Török Istvántól, az ÉVM Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályának összefoglaló osztályvezetőjétől,- Kik voltak e nagyszabású nemzetközi tanácskozás magyarországi rendezői, szervezői és mi volt a szeminárium fő témája? — A szeminárium szervezési munkáival az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium az Építéstudományi Intézetet bízta meg. Az elnöki tisztet dr. Szabó János államtitkár töltötte be, az ügyvezető elnöki feladatokat dr. Sebestyén Gyula, az ÉTI igazgatója látta el. A tanácskozás át-, fogó fő témája Az. épitőipar és az iparosítás kölcsönhatása az épített környezetre és a természeti erőforrások megóvására — volt. Emellett előadások hangzottak el a hagyományos építőanyagok termelésének és felhasználósának, az új építőanyagok termelésének és felhasználásának, valamint az energia fel- használásának és a gépesítésnek a környezetre gyakorolt hatásáról. Mindez azért is fölöttébb fontos és időszerű, mert az európai kormányok szinte kivétel nélkül tudatában vannak annak, hogy a környezet megóvását tekintve — mondhatnám így is — az utolsó pillanatok közelébe érkeztünk. Ezért az elmúlt években aktív nemzetközi együttműködés indult meg a környezet védelmében. Erre az együttműködésre természetesen serkentőleg hatottak a Helsinkiben egy évvel ezelőtt aláírt záróokmányok.- Hazánk mit tud a tanácskozáson ehangzottakból hasznosítani? — A legutóbbi, 1973-ban Londonban megrendezett szemináriumon az építőipari termékek, előírások egységesítése volt a téma. A szabványosítás nemzetközi egyeztetése terén azóta már jelentős előrelépésekről, kezdeményezésekről adhatunk számot. Egyik termék esetében az egyik, a másik termék esetében a másik együttműködő fél enged. A mostani tanácskozás, amelyen egyértelműen meqfogalmazó- dott az, hogy a közös érdekek alapján szoros összhangot kell teremteni a műszaki fejlesztés és a környezetvédelem között — remélhetőleg hasonló módon érezteti majd hatását a következő években nálunk is. Többek között ilyen az építésügyi kutatásoknak az a területe, amely a hulladékanyagok felhasználásának lehetőségeit vizsgálja. Ezeknek a kutatásoknak a jövőben hangsúlyozott szerepet kell tulajdonítani. (Pernye, salak fel- használása.) Emellett ugyanilyen hangsúlyosak lesznek azok a kutatások is, amelyek az építőipari műveleteknek a környezetkárosító hatását vizsgálják. Mindez sok egyébbel együtt szerepel a környezetvédelmi országos kutatási célprogramban, amely 1990-ig szólóan határozza meg a legfontosabb feladatokat.- Gazdasági helyzetünk figyelembevételével nem tekinthető luxusnak az, hogy ilyen kiemelt szerepet kap nálunk a környezetvédelem ?- Ez föl sem merülhet. Ha nem foglalkozunk idejekorán a környezetvédelemmel, akkor a környezetre káros üzemek, építkezések nagyobb kárt okoznak, mint amennyibe a környezetvédelem kerül. Jó példa erre a bélapátfalvai új cementgyár, ahol a technológia mellé a környezetvédelmi technológiát is oda kellett illeszteni. De példaként említhetném a beremendi cementgyárat is, amely eleve úgy épült, bogy a technológia fejlesztésénél nagy súlyt fektettek arra, hoay a porleválasztó berendezések a levegő szennyeződését a legminimálisabbra csökkentsék. De más téren is konkrét törekvések jelzik ezt a folyamatot. Pécsett, Komlón, Beremenden és Mohácson például 1974-ben 500 méteres körzetenként mérőhelyeket jelöltek ki, ahol a KÖJÁL levegőszennyezettségi méréseket végez. E mérések eredményei alapján ez év januárjától a megyei tanácsok szak- igazgatási szervei bírságot róhatnak ki a megengedett értéket túllépő vállalatokra.- összefoglalóan elmondhatom, hogy a szemináriumon magukat képviseltető európai államok között integráció van kialakulóban, a közös környezetvédelmi érdekek ugyanis csak kölcsönösségi alapon érvényesülhetnek, Ami a hazai környezetvédelem ügyét illeti, ennek, mint az köztudott, az Országos Környezetvédelmi Tanács a gazdája. Munkájában valamennyi érdekelt tárca és intézmény részt vesz — együttműködésük konkrét eredményei remélhetőleg mihamarabb, mind több területen érzékelhetőek lesznek, B. K. Megtisztították a kéményeket A megyében található mintegy 270 000 kémény hatvan százalékát tisztították meg a Baranya megyei Kéményseprő Vállalat dolgozói szeptemberig, még a fűtési idény megkezdése előtt. Pécs városában 70 000 kazánházat, elvezető csatornát, kéményrendszert, 600 központi fűtésű és 100 gyári jellegű kéményt pucoltak meg. Az elkövetkező öt évben a Kéményseprő Vállalat műszaki csoportjai és a Dél-Dunántúli Gázszolgáltató Vállalat gázszerelő brigádjai közösen vizsgálnak meg 14 000 fogyasztói készülékhez tartozó kéményrendszert. Gyártásirányítás kémiával Hogyan lesz jobb ízű a szalámi? Optimálisabb összetételű termékek Alaposan elcsodálkozna a hajdani böllér, ha a Zala megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat valamelyik vágó vagy feldolgozó részlegébe tévedne. A vállalatnál — a pécsiek által is jól ismert rövidítésű ZALÁHÚS-nál — ugyanis a manufakturális módszerek szinte teljes arzenálját cserélik ki ezekben a hetekben, hogy a vállalat az országban elsőként, még ebben az évben rátérhessen a kémiai gyártásirányításra. Meglehetősen új dolog ez az élelmiszeriparban, s főleg a A 39-cs járattal hazáik Kossuth tér - autóbuszok nélkül? Nyitásra készül a Konzum Áruház. Az első napokban az átlagosnál jóval nagyobb forgalom várható, megnő a balesetek lehetősége is. Valamiféle új, ideiglenes forgalmi rendre lenne szükség. Az erről folytatott tárgyalások során felmerült az a gondolat (ami egyébként a pécsi tömegközlekedés fejlesztési koncepciójában is szerepel), hogy a Kossuth térről kiemeljék az autóbuszokat. Ebben azonban nem sikerült közös nevezőre jutniok az illetékes szerveknek. De hogyan is áll ez a téma jelenleg? Lovas Attila, a városi tanács közlekedési főmérnöke erről a következőket mondta: — A Kossuth tér ma már tömeg közlekedési képtelenség. Nem fejleszthető, a város tömegközlekedési hálózatában Megálló a Kossuth-szobornál Még nincs egységes álláspont sem foglal el már központi helyet, ezért idejétmúlt is, anakronisztikus is indító- és végállomásként használni. — Mit tett a tanács a helyzet megváltoztatásáért? — Folyamatosan foglalkozunk a szükséges feltételek megteremtésével. Megtörtént a Lenin tér nyugati oldala új forgalmi rendjének kialakítása A korábbihoz képest lényege sen több autóbusz fér el bal esetmentes, rendezett körűimé nyék között. A négy mecseki járatot már most fogadhatná a tér. Nincs azonban kész még Figyelem, figyelem! Értesítjük kedves Ügyfeleinket, hogy a 4-es számú fióküzletünk (Kodály Z. u. 5.) nyitvatartása megváltozott. Nyitva: mindennap 7—19 óráig. szombaton: 7—14.30 óráig. Pécsi vállalat beruházások műszaki ellenőrzésében nagy gyakorlattal rendelkező építészt keres # Jelentkezéshez eddigi munkahelye, beosztások felsorolása szükséges. # Jelentkezés: levélben: „BARANYA MEGYE” jeligére a Hunyadi úti hirdetőbe. e járatoknak a Kossuth térnél tervezett megállója. A felfelé menő járatoknak a Kos- suth-szobor előtti parkolóból hasítunk ki öblöt, a lefelé menők a villanyrendőr alatt, a Bajcsy-Zsilinszky úton állnak meg. A 39-esből hurokjáratot alakítunk., s a Kossuth tér érintése nélkül kívánjuk közlekedtetni. Ehhez azonban el kell készülnie a Szabadság útnak, a főpályaudvar előtti 40-es megállóját két csuklós autóbusz egyidejű fogadására kell alkalmassá tenni, s nem utolsósorban rendezni kell a Rákóczi úton a már most is túlzsúfolt Hal téri megállót. — A menetrend tehát? ... — Először a 39-est hozzuk ki a Kossuth térről, utána a mecseki járatokat. Szerintünk néhány hónap kérdése ez csupán. — És a 40-es? — Feltehetően nem bolygatjuk a tervidőszak végéig. A 40-esnek új végállomás kell, ez pedig beruházási kérdés. Mindez ma még vitatéma. A nézetek egyelőre nem egyeznek. Hadd emlékeztessünk azonban arra, hogy annakidején nem kísérte üdvrivalgás a Széchenyi tér autóbusztalanj- tását sem. És ma már kinek jut eszébe reklamálni amiatt, hogy nem ott van az összes pécsi járat végállomása? H. I. húsiparban, ahol évtizedes, s nem túlzás, évszázados hagyományai voltak az olyasféle receptúráknak, hogy „Végy egy szakajtó színhús disz- nyót...” Nos, a termékek — a ZALAHÚS-nál van vagy hetven féle belőlük — összeállítása hamarosan a következőképpen módosul majd: „Végy 200 gramm fehérjét..." De mi is a kémiai gyártásirónyítás lényege? A fogyasztó szempontjából a> szabvány szerint is az a fontos, hogy az eladásra kerülő húskészítmények ízletesek legyenek, és alkotórészeik aránya megfelelő legyen. Ezeknek az ismérveknek egy húsipari vállalat eddig csak bizonyos kereteken belül tudott megfelelni, hiszen eltérés van például két sertés színhúsánál — s többek között — a leggyakrabban használt combnál. Hogy hírnevét, termékeinek minőségét megőrizze a vállalat, inkább ráhagyással dolgozott A ZALAHŰS-nál azonban kiszámították, hogy egy esztendőben 16 millió forint megtakarítást jelentene számukra, ha nem a szabvány felett, hanem pontosan a szabvány szerint állítanák össze a Nyári Turista, a Göcseji, s a többi közkedvelt árujukat. S mivel a minőség korábban néhol a kívánt szint alá süllyedt, a fogyasztó is csak nyerhetne az „üzleten”, hiszen mindig a legoptimálisabb összetételű termékeket vásárolhatná meg a boltokban. A kémiai gyártásirányítás lehetőséget ad arra is, hogy a vállalat felmérje, az egy adott héten beérkezett több száz sertésből és szarvasmarhából — húsmintavétel után — mely termékek gyárthatók abban az időszakban a leggazdaságosabban. Ezen . az úton, a termékoptimum számítása révén a ZALAHÚS szeretné elérni, hogy egy termelési ciklusban ne minden termékükből gyártsanak, hanem csak azokból, amelyekre az adott hús minősége, a gépeik, s a pillanatnyilag rendelkezésre álló szakmunkásgárda a legalkalmasabb. A tervek szerint így kéthetente csak 4—5 féle húskészítmény kerül majd ki a ZA- LAHÚS-tól, s minden azt követő gyártási időszakban másmás termékcsoport. A jelenleg építés alatt álló zalaegerszegi hűtőház adja majd meg a végleges megoldást arra, hogy a vállalat termelését ne a kereskedelem, hanem a hűtőházi készletfogyás szabja meg. Az idén már kétmilliárd forint termelési értéket is elérő ZALAHÚS-nál felkészültek a kémiai gyártásirányítás idei bevezetésére. A nagyértékű műszerek, az analizátorok egy része már megérkezett: így például butirométerrel állapítják meg már a ma vágott, s a holnap felhasználásra kerülő húsok zsír-, víz- és fehérjetartalmát, amit aztán a szabvány előírásainak megfelelően keverhetnek össze a korszerű feldolgozó csarnokokban. Kéner Gábor
