Dunántúli Napló, 1976. október (33. évfolyam, 271-301. szám)

1976-10-17 / 287. szám

A belvárosi távfűtővezeték épülő szakasza a Konzum Áruháznál. Erb János felvétele Távfűtővezeték a belvárosban Első ütem: a Konzum Áruházig Október 25-én próbaüzem Losonczi Pál Panamába érkezett Panama'város. Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság elnöke - De- metrio Lakos államfő meghí­vásának eleget téve - pénte­ken délben hivatalos, baráti lá­togatásra Panamába érkezett. A Panamai Köztársaság fővárosá­nak nemzetközi repülőterén a magasrangú vendéget megillető ünnepélyességgel üdvözölték az Elnöki Tanács elnökét, az első magyar államfőt, aki e közép-amerikai ország földjé­re lépett. Feldíszített repülőtér, katonai díszpompa, huszonegy ágyúlövés, a magyar és a pa­namai Himnusz köszöntötte Losonczi Pált, akinek fogadta­tására - kormánytagok, veze­tő politikusok egy csoDortjá- nak élén — megjelent Demet- rio Lakos köztársasági elnök és Omar Torrijos Herrera minisz­terelnök. Tisztelet és megbecsülés a szocialista Magyarország államfőjének — ezt tükrözte a repülőtéri fogadtatás, s ez volt az alaphangja a késő délutáni órákban megkezdő­dött tárgyalásoknak is. A hi­vatalos eszmecserét megelő­zően Losonczi Pál megkoszo­rúzta a legendás szabadság­hős, Simon Bolivár szobrát. Jóllehet, a két ország dip­lomáciai kapcsolatai egészen újkeletűek, a tárgyalások ér­demi tartalmára is utal a tény: a diplomáciai kapcsola­tok felvételét követő egy esz­tendő után már államfői ta­lálkozóra kerülhetett sor. Az ide vezető út 1968-ban nyílt meg, amikor Panama 1,4 milliós népének életében új fejezetet nyitott a haladó ka­tonai kormány hatalomra ju­tása. Azóta - évszázados mu­lasztásokat pótolva - sokat tettek az életszínvonal emelé­séért, s következetesen harcol­nak egy új csatornaszerződés megkötéséért. A 75 000 négy­zetkilométer alapterületű, a gazdasági fejlődés viszonylag alacsony fokán álló agráror- száq életében 1432 négyzet- kilométer a meghatározó - ez a csatornaövezet. A Csendes­óceánt és az Atlanti-óceánt összekötő 82 kilométer hosz- szú, fontos víziutat megépítése, 1902 óta az Egyesült Államok tartja ellenőrzése alatt, s még huszonöt éviq szeretnék fenn­tartani uralmukat a víziút fe­lett. A nép bizalmát élvező Torrijos tábornok azonban a közelmúltban kijelentette: Pa­nama 1977-nél nem vár to­vább. Panama a nemzetközi politikai élet érdeklődésének homlokterében áll: az év ele­jén a Béke-vilógtanács fel­szólította a világ valamennyi kormányát és népét, hogy a csatorna demilitarizálásáért folytatott harcban legyenek szolidárisak a panamai kor­mánnyal. Számos buktató és nehézség után befejezéshez közeledik a belvárosi távfűtővezeték építé­sének I. üteme. A munka elsőd­leges célja az, hogy fel lehes­sen számolni a városközpont légszennyező forrásait, a gaz­daságtalanul üzemeltethető he­lyi kazánokat. Az I. ütem a Konzum Áruház­nál ér véget és ezekben a na­pokban éppen a legkritikusabb szakaszon folyik a munka. A DÉLVIÉP munkásainak izgalmas versenyfutása az idővel októ­ber 11-én kezdődött. Ekkor kap­ták meg (csaknem egy hónapos késéssel) az átadásra készülő áruház Kossuth téri oldalán a teljes munkaterületet. Erre a napra még hidat is kellett ver­ni az áruház raktári bejáratá­hoz, hogy a földmunkák- ne akadályozzák a kezdődő áru- szállítást. A rendelkezésre álló idő rop­pant rövid, hiszen október 25- re tervezik a vezeték próbaüze­mének indítását. Addig pedig el kell készülnie a teljes védő­csatornának, helyére kell ke­rülnie a két 400 milliméteres acélcsőnek, meg kell történnie a szigetelő festésnek és vége­zetül a hőszigetelésnek. Mind­ezt egy hét alatt! A DÉLVIÉP munkásai ebben a hajrában nagyszerűen dol­goznak. A héten nyújtott mű­szakokat tartottak és vállalták a hétvégi munkát is, hogy hét­főn csőszerelésre kész csator­nát adhassanak át a Csőszere­lőipari Vállalat munkásainak. Szombaton — a hajnali eső okozta „riadalom" ellenére — teljes létszámban dolgoztak. Folyt a munkaárok utolsó sza­kaszának mélyítése, szerelték a betonvasat, ácsoltak és beto­noztak. A Szalai András úttól a Jó­kai és Citrom utcák vonalán a Kossuth térig mintegy 20 millió forintos költséggel épülő veze­ték tehát elkészül és ez a sza­kasz a Tímár utca torkolatánál véget is ér. A munka során át kellett vágni a Jókai utcát, meg kellett birkózni a nyári felhőszakadást követő súlyos rongálódás következményeivel, a Citrom utcában a régészeti kutatással együtt kellett végez­ni a szűk belvárosi körülmények között egyébként sem könnyű munkát és végezetül a Bem utca alatt — a pécsi távfűtő- vezetékek építésének történeté­ben először — bányászati mód­szerrel kellett átvinni a vezeté­ket. Csak így lehetett elkerülni a városi közlekedés elsőszámú észak—déli tengelyén a forga­lom megbénítását. Mindezek szükségesek voltak ahhoz, hogy a november 5-i avatás előtt, odaérjen a fűtés a Konzumhoz. A belvárosi távfűtővezeték­építés második üteme előrelát­hatóan a jövő év nyarán in­dul és terv szerint 1978-ban a fűtési idény kezdete előtt be is fejeződik. A 10 millió forint tervezett költségű munka során a 200 milliméteres vezetékpárt a Kossuth térről a klinikák ud­varán és a Munkácsy Mihály utcán át viszik a Széchenyi tér­re. Korábban felvetődött, hogy e vezetékekhez esetleg felhasz­nálnák a térségben levő pin­céket. A dolog tüzetesebb ta­nulmányozása után erről letet­tek, mert kiderült, hogy a zeg­zugos pincefolyosókban nagyon gazdaságtalanul lehetne a ve­zetékeket építeni. A távfűtőve­zeték másik ága a délszláv kollégiumot és iskolát látja el hőenergiával. H. 1. KS/D. NAPLÓ, TELEFOTŐ Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának el­nöke helyi idő szerint péntek délben megérkezett a Panamai Köztársaságba. Megszűnik a szigetvár —kaposvári vasútvonal Autóbusz szállítja majd az utasokat Ismét egy vasútvonal „bú­csúzik" a MÁV Pécsi Igazgató­ság területén. 1976. szilveszte­rén megszűnik a szigetvár—ka­posvári 52 kilométeres vonal. A felszámolás egyik oka a mindinkább gyérülő áru- és utasforgalom: 1972-ben 65 ezer tonna árut szállítottak, tavaly már csak 48 ezret; zöme fa, műtrágya és kevés gabona volt. Négy éve még 340 ezren, ta­valy 250 ezren közlekedtek. A csökkenés 40—50 százalékos Mozsgó-Szulimánon, Gálosfán és Kaposgyarmaton. Éves át­lagban a MÁV négymillió fo­rintos bevételével szemben az üzemeltetés összege eléri a 16 milliót. Az indoklások között szerepel az egy kilométerre ju­tó éves tonnaterhelés, mely itt a legalacsonyabb az igazgató­ság területén; mindössze 0,2 millió tonna. A naponta közle­kedő két teher- és hat személy- vonat közül egyik sebessége se haladja meg az óránkénti 40— 50 kilométert, egyébként csak kicsi mozdonyokról van szó. A tengelynyomás is a lehető legkisebb, alig 12 tonna. Nem véletlen, hogy az országos vér­keringésből teljesen kiesik ez a vonal; csak a helyi erdőgaz­dasági szállítások jelentősek. Bőszénfón, Gálosfán, Almamel­léken faipari üzemek működ­nek, de híres g bőszénfai tég­lagyár is. A pálya a Dunántú­lon a legnehezebbek közé tar­tozik, hisz a Zselic dimbes- dombos lankáit szeli át; hosz- szan emelkedő kaptatok, éles és nagy ívek követik egymást. A rekonstrukció segíthetett vol­na, de költsége meghaladja a százmillió forintot. Míg a közút korszerűsítése, a buszok beszer­zése alig 20 milliós beruházást igényel. Győzött a közgazda- sági szemlélet. A forgalomátterelés előké­születe most lépett új szakasz­ba. Elkészült a közúti rakodást segítő taszári háromezer és a szigetvári ezer négyzetméteres rakodóterület, ahol az erdőgaz­daságok faszállitmányait adják fel. Szulimánban, Szentlászlón, Mozsgón, Kaposgyarmaton, Szentbalázson, Cserénfán, Gá­losfán, Hajmáson, Bőszénfón, Asztalszálláson, Csertőd, Alma­melléken 24 autóbusz-leállót (útöblöt) alakítottak ki. Ugyan­itt november végére 13 alumí­nium autóbuszváró kerül a he­lyére. A várók folyamatosan érkeznek Székesfehérvárról. A pécsi és a kaposvári VOLÁN négy IK 266-os autóbuszt és két tehergépkocsit szerzett be. Terecseny-pusztára új bekötőút vezet, a somogyi részen befeje­ződött a közút korszerűsítése. A hajdani vasút mezőgazda- sági út lesz, vagy egyes sza­kaszait beszántják, a felvételi épületeket kiárusítják, a közel ötven vasutas pedig főként Szi­getváron és Kaposvárott kap munkahelyet. Hét állomás és rakodó, valamint négy megál­lóhely szűnik meg az 1900. no­vember 9-én avatott helyiérde­kű vasúton.-r- CSU»! J. --­E lutazott Baranyából az eszéki párt­munkás- küldöttség 4 Dejan Rebicsnek, a Szlavónia—Baranya Területi Bizottságának titkára ve­zette eszéki pártmunkás­küldöttség tegnap, dr. Jer- szi Istvánnak, az MSZMP Baranya megyei titkárá­nak társaságában látoga­tást tett a Pécsi Tanár­képző Főiskolán. A vendé­geket Kálmánchey Zoltán főigazgató fogadta. Ott volt Szüfs Emil, a főiskola pártbizottságának titkára és Dénes Béla főigazgató­helyettes. A tájékoztató után az eszéki küldöttség tagjai találkoztak a dél­szláv tanszék tanáraival, hallgatóival. Josip Harangozó, Szlavó- nia-Baranya Közös Terü­leti Tanácsának vb-elnöke és Jovanovics Dragoljub, a Területi Elnökség tagja a Baranya megyei Tanácson tett látogatást, ahol Hor­váth Lajossal, a megyei és Czente Gyulával, a Pécs városi tanács elnö­kével a két megye együtt­működési lehetőségeiről beszélgettek. Testvérmegyénk küldött­sége szombat délután dr. Jerszi István, a Megyei Pártbizottság titkára kísé­retében Mohácsra utazott, A Farostlemezgyárban Borsos János, a Mohács városi Pártbizottság első titkára és dr. Fáy Mihály, a gyár igazgatója köszön­tötte a delegációt és kí­séretében lévő pártvezető­ket, s tájékoztatót adtak a gyár munkájáról, fel­adatairól. Ezt követően az eszéki pártmunkások ellá­togattak a mohácsi sokac múzeumba. Ezzel befejeződött az eszéki pártmunkásküldött­ség háromnapos baranyai látogatása. Hazatéré­sük előtt találkoztak dr. Nagy Józseffel, oz MSZMP KB- tagjával, a megyei Pártbizottság első titkárá­val, Horváth Lajos megyei tanácselnökkel, a Megyei Pártbizottság és a Mohács városi Pártbizottság titká­raival, majd hazautaztak Eszékre, Állandó helytörténeti és természetrajzi anyaggal bővült Komló város múzeuma. Tudósítás a 2. oldalon. Fotó: Erb János Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIII. évfolyam, 287. szám 1976. október 17., vasárnap Ara: 1,20 Ft ■■■■■■■■■■Mi Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja

Next

/
Thumbnails
Contents