Dunántúli Napló, 1976. október (33. évfolyam, 271-301. szám)

1976-10-02 / 272. szám

1976. október 2., szombat Dünantmi napló 3 Össze­hangoltabb munkára lenne szükség \i iparvágány mellett húzódó szállító pálya szerelését végzik. Védjük a Balatont! Befejeződött a hidrológusok balatoni ankétja Pénteken Keszthelyen befeje­ződött a Magyar Hidrológiai Társaság XI. balaton ankétja. Mintegy 400 vízügyi szakember és a társtudományok képviselői három szekcióban számoltak be a Balaton-kutatás eddigi ta­pasztalatairól és vitatták meg a vízvédelem gyakorlati felada­tait. A „Balaton eutrofizálódása" című témakörben számbavették az elmúlt 15 év változásait, a tóra gyakorolt külső hatások következményeit. Megállapítot­ták, hogy az elmúlt másfél év­tizedben a Balaton környékén kétszeresére nőtt az üdülők be­fogadóképessége, s a tó víz­gyűjtő területén megkétszerező­dött a műtrágya felhasználósa, továbbá elszaporodtak a nagy­üzemi állattartó telepek, ame­lyek mind veszélyeztetik a Ba­laton vizének tisztaságát, fo­kozzák a káros vízinövények el­burjánzását, s a tó iszaposodá- sát. A Zala és a patakok, ki­sebb vízfolyások — a kutatók mérései szerint — háromszor annyi foszfort juttatnak a tóba, mint amennyi a biológiai köve­telmények szerint megengedhe­tő lenne. A tudományos szakemberek hangot adtak annak a vélemé­nyüknek, hogy az adatok sze­rint a káros folyamatok nem korlátozódnak csupán az öb­lökre és a délnyugati meden­cére, hanem a tó egész terüle­tén elterjedőben vannak. Ezért a tavat nemcsak a partvidéken, hanem az egész vízgyűjtő terü­leten védeni kell, s a tápanyag­terhelést mérsékelni kell. Csak a jövő nyáron kezdődik a próbaüzem? szakban egy műszakban ter­mel — a kiszolgálókat is bele­számolva, legalább háromszáz emberre lesz szüksége. Tervszerűség, hatékonyság, minőség Ha valamelyik beruházásra ráillik, hogy mindenkinek érde­ke, akkor a pécsi baromfifel­dolgozóra ugyancsak all: a há­ziasszony mielőbb az üzletek­ben szeretné látni az üzem ké­szítményeit, a Baranya megyei Baromfifeldolgozó és Forgal­mazó Közös Vállalat is szeret­ne már túllenni a beruházás­sal kapcsolatos gondokon, s az ország érdeke is azt kíván­ja, hogy Pécsről mielőbb meg­indulhassanak a hűtővagonok a nyugati országokba: csirkével, pulykával, nyállal, kacsával és libával teli. r Áttervezések és anyaghiány Ám mint ahogy több beru­házásunkhoz, így a pécsi ba­romfifeldolgozóhoz sem illeszt­hetjük a gondoktól mentes ki­fejezést. Az 1974 tavaszán in­dított munkálatok folyamatos­ságát számos tényező akadá­lyozta és gátolja ma is. Ezek közül csak néhányat említünk: nem volt megfelelő az előké­szítés, a hiányos tervszolgálta­tás, az áttervezések és az anyaghiány mind-mind hóna­pokat, s most már úgy tűnik, legalább féléves csúszást okoz­nak az eredetileg tervezett üze­mi próbákhoz képest. A ba­romfifeldolgozó indítását, a technológiai berendezések be­játszását ugyanis a jövő esz­tendő első munkanapjától ter­vezték, ám a beruházás készült­ségi foka még a januári indu­lás reményétől is megfosztja a majdani üzemeltetőt. Az építkezés helyszínén jár­va mi is meggyőződhettünk ar­ról, hogy reális oka van a bo­rúlátásra a Baranya megyei Baromfifeldolgozó és Forgal­mazó Közös Vállalat vezetői­nek. Eddig mintegy szózkétmil- lió forint értékű munkát vé­geztek el a kivitelezők, ami nem éri el a költségvetés szerinti ér­ték felét: az elmaradás mint­egy ötvenmillió forintot tesz ki. Az építkezés területén mintegy kétszáz munkás dolgozik, de ez egyáltalán nem biztosíték arra, hogy az említett csúszás be­hozható: hacsak nem szállíta­nak pontosabban a hazai gyár­tó vállalatok! Használhatatlan szállítópálya A leendő bontóhelyiségben megkezdődött a falak csempé- zése, fölszerelték a légcsator­nák egy részét, a jánoshalmi Bácska Ipari Szövetkezet szere­lői a vizes előhűtők beállításán dolgoznak, a csomagolóban pedig a Hőtechnika Vállalat emberei végzik a terem falai­nak alufóliával való borítását. A MEZŐGÉP érdi gyáregységé­től megérkeztek a nyúlbőr-szá­rító berendezései, megkezdték beállításukat, de a majdani szállítópálya szerelését abba­hagyták, mert az ÉLTERV által készített tervek alapján — a Baromfifeldolgozó Közös Válla­lat leállította a további szere­lést — a konvejorpálya nem felel meg a kívánalmaknak: a száznyolcvan méter hosszúság­ban húzódó 'két szállítópálya túl közel lenne egymáshoz, s a fogadóhelyiségben még nyúj- túzkodva sem érnék el az ott dolgozók a pályán futó kam­pókat. A következmény minden bizonnyal újabb áttervezést és ismételt csúszást idéz majd elő. A vállalat vezetőinek további ‘ fejfájást okoz az is, hogy az üzemi tmk-műhely, valamint a szociális létesítmény építésé­nek üteme is elmarad a kívá­nalmaktól — pontosabban a fürdőnek és öltözőnek hóna­pok óta csak a vázszerkezete áll — holott köztudott, hogy az érvényben lévő igen szigorú — s tegyük hozzá joggal — hi- giéni előírások miatt élelmi­szert előállító üzem még ideig­lenesen sem helyezhető üzem­be, ha nincs fürdő, öltöző. In­formációink szerint a Baranya megyei Állami Építőipari Válla­lat a szociális létesítmény épí­tésére, továbbá méq az ideig­lenes hulladékgyűjtő elkészíté­sére sem kötött szerződést. A hulladékfeldolgozóról nem is szólva, amely egyébként érté­kes alapanyagot adhatna a ta­karmánykeverőknek, állati fe­hérje formájában: de az is igaz, hogy ennek az üzemrész­nek az építéséhez még nincs meg a pénzügyi fedezet. A várakozás türelmetlenség A tizenöt tagot számláló kö­zös vállalat — közülük három állami gazdaság és tíz bara­nyai termelőszövetkezet — egy­re türelmetlenebbül várja az üzem beindulását. S így van­nak ezzel azok a szakmunkás­tanulók is, akik egyelőre a her­nádi termelőszövetkezet barom­fifeldolgozójában sajátítják el a gyakorlati tudnivalókat. Ők alkotják majd ugyanis a leen­dő üzem munkásgárdájának egy részét: a pécsváradi szak­munkásképző intézetben két esztendeje indították az első osztályt, s húszán végeznek majd az idei tanévben. Tavaly és idén is toboroztak egy-egy osztályra való tanulót és re­mélhetőleg valamennyien — több mint ötvenen vannak — megszerzik majd a szakmunkás- bizonyítványt. A vállalat veze­tői úgy tervezik, hogy még a jövő esztendőben is szükség lesz legalább egy osztály indí­tására, mert a hétszáz vagon baromfi feldolgozására képes üzemnek — amely az első idő­Megkezdődött az új központi telephely kialakítása. Kényszerűségből Hernádral A felsoroltakból is kitűnik, hogy az üzemeléshez szükséges létszámot a pécsváradi intézet egyedül képtelen biztosítani. Egyelőre két forrás látszik még biztosnak: az egyik a kaposvá­ri baromofifeldolgozóból átho­zandó lányok és asszonyok, a másik lehetőséget pedig -a pé­csi tojásfeldolgozóban foglal­koztatott létszám fele biztosít­ja. De maradjunk egyelőre Ka­posvárnál. Az ottani feldolgozó január elsején leáll, így a Szentlászlóról és Boldogasszony­fáról ingázó asszonyoknak a továbbiakban nem tudnának munkát biztosítani. Ezért a pé­csiek azt tervezik, hogy a mint­egy ötven munkást a továb­biakban Pécsett foglalkoztat­nák és szállításukról is gondos­kodnának. A pécsi tojásfeldol­gozóban a nyári időszakban alig-alig tudtak munkát adni az ott lévő nyolcvan munkás­nak: közülük negyvenen dol­goznak majd a „baromfigyár- ban”. Mindent egybevetve, ez azt jelenti, hogy az egymű- szakos termeléshez szükséges létszám biztosítottnak látszik. A Pécsi Hőerőmű mellett épülő beruházásnál gyorsabb és összehangoltabb munkára len­ne tehát szükség: erre kell, hogy szorítsa a közös felelős­ség a beruházót, a tervezőt, a kivitelezőt egyaránt. Mert nem lenne éppen kifizetődő, ha a baranyai élőbaromfit még hó­napokon át a hernádi vagy a kecskeméti feldolgozóba szállí­tanák, kényszerűségből! 30 millió forint munka- és üzem- szervezésre Csaknem harmincmillió fo­rintos beruházás keretében üzem- és munkaszervezést haj­tanak végre a Pécsi Faipari Szövetkezetben. A terveket a Budapesti Műszakfejlesztési Iroda készíti. A kivitelezéshez főként saját erőből biztosíta­nak pénzt, de a Magyar Nem­zeti Banktól is kértek hitelt. Baranyában a 12 üzemben 461 fizikai munkás dolgozik, hetven százaléka szakember. Ebben az ötéves tervben új munkaerőre nem számítanak, sőt az anyagmozgatásban a fluktuáció csak fokozódik. Hiány van például asztalosból, felületkezelőből, furnérral fog­lalkozó munkásból. A nyers­anyag foqadása, tárolása, a késztermék piacra-juttatósa gondokkal jár, hiszen a megye- székhelyen 11 távoli, korszerűt­len raktárban tárolnak. A ma­gas bérleti díjak az önköltséget is jócskán megemelik. A négy zsúfolt pécsi üzem ellátása nem tökkenőmentes és külső, vala­mint belső anyagmozgatásra milliókat költenek évente. A termelés felaprózódott, nem fo­lyamatos. Ezen kívül a gépek kihasználtsági foka is alacsony. Raktáraikban nagy mennyiségű nyersfa, furnér hever felhaszná­latlanul, mert a szárító-kapaci­tás szűkös. A most divatos tölgyfát pedig hosszú ideig ke­zelik üzemi feldolgozás előtt. Kisgépek helyett a csavarozást, szegezést, illesztést, összeszorí- tást, felületcsiszolást még min­dig kézzel végzik, ami a gyár­tási időt megnöveli és későn jelentkeznek a piacon. Sőt ve­szélybe kerül a minőség is a pontatlan illesztés miatt. Most a négy üzemet és 11 raktárt új központi telephelyre — a volt betonárugyár terüle­tére — telepítik, és koncentrál­ják a termelést az üzemek ösz- szevonásával. A raktárak, az anyag- és áruforgalmi egysé­gek, a TMK-műhely itt működ­nek. Gyorsítja az árufogadást és -feladást a meglevő ipari vágány. Költöznek az enyvező- és gépműhelyek is. Alig egy-más- fél év alatt alakítják ki az új központi telepet. Eredménye­ként a termelő munka állandó­vá és foyamatossá válik. A tervek szerint teljesen gépesí­tik a belső anyagmozgatást: többek között a százkilós bú­torlapok • rakodását. 15 millió forintos új gépparkot hoznak létre: elsősorban hatékonyabb célgépeket szereznek be, így marókat, csiszolókat, lakk-ön­tőket, szórókat, szárítókat. Kü­lönösen fontosak a szobrász- maró-berendezések, de ugyan­így a kézimunkát felváltó vagy könnyítő összeszorító, illesztő, csavarozó, szegező kisqépek is. Karbantartásuk központi fel­adat, így közös szerszám-par­kot létesítenek. Itt épül fel ugyancsak 15 millióért az ezer négyzetméte­res üzemi csarnok, ahol a szá­rítás, szabás, felületkezelés, csiszolás egy rendszert alkot és a legfejlettebb technológiákat alkalmazzák. Törekednek a hul­ladék maradéktalan hasznosí­tására. üzemeikben bevezették a művezetői irányítást, így szün­tették meg a túlzott csoportér­deket és a brigádvezetői rész­rehajlást. Újdonság még a meó-szervezet, mely gyártás közben vizsgálja a minőséget. Folytatódik a vidéki üzemek technológiai szakosodása az export érdekében. A sásdi és szászvári egységet összevonták, mivel Sásdon a szakmai, mű­szaki feltételek jobban adottak. Itt kerül sor például az ülő- garnitúrák, stílbútorok végle­ges megformázására. Mecsek- nádasdon, ahol a gépesítettség fejlett és állandósult a jó szak­ember-gárda, az ülőbútorokat készítik elő. Vagyis a fát, fur­nért szárítják, szabják, mérete­zik. Sokat várnak a „kooperá­ciótól”. Míg Sellye, Boly, Sik­lós, Szigetvár a corpus-búto- rokra, vagyis a szekrényekre, kisszekrényekre spezializálódik. A munka- és üzemszervezés célja most még csak az, hogy a jelenlegi termelési értéket szinten tartsák és ezen belül növeljék a tőfcés exportot, va* lamint a belföldre is eljutó stíl­bútorok mennyiségét. — Csuti J. — Salamon Gyula Hétfőtől menetrend-módosítás Kevesebb autóbusz a pécs—harkányi útvonalon Mint arról lapunkban már többször beszámoltunk, ez év szeptember 1-től megszüntették a Pécs—Harkány közti vonat­közlekedést, s a vonalhoz tar­tozó terület hivatásforgalmát a pécs—görcsöny—harkányi autó- buszjáratok vették át. A Volán 12-es vállalatnál az eltelt egy hónap tapasztalatait összegez­ve elmondták, hogy a forgalom átterelése minden bonyodalom nélkül zajlott le, s rugalmasan alkalmazkodtak azokhoz az uta­zói igényekhez, melyek ezalatt az egy hónap alatt alakultak ki. Ugyancsak szeptember 1-től vezették be, hogy Pécs felől csak autóbusszal, az 58-as úton lehet megközelíteni megyénk nagyforgalmú üdülőhelyét, Har­kányt. A Volán 12-es Vállalat a szeptember hónapra mint harkányi utószezonra készült fel és sűrűn induló járatokkal szállította Harkányba a für­dőzni vágyókat, A hidegebbre fordult idő­járásra, s az egyre inkább csökkenő utasszámra való te­kintettel október 4-től, hétfőtől kevesebb autóbuszt indítanak Pécsről Harkányba. A járat­szám csökkentés pusztán az őszi—téli hónapokra vonatko­zik, tavasztól, pontosabban ahogy az időjárástól függően nő az utasszám — ismét növe­lik a Harkányba induló autóbu­szok számát. A hétfőtől érvényes menet­rend-módosítás : Pécsről—Harkányba (Szalán- tán—Turonyon át): 5.00, x5.45, x6.00, 6.30, 6.45, x7.30, f750, 8.00, x8.30, 8.45, 9.00, 10.45, 11.55, x12.30, 14.30, 15.15, 16.00, 16.45, 17.00, o17.15, d 17.45, 18.30, 18.55, 21.30. Pécsről—Siklósra: 5.30, x6.10, x6.30, 7.00, 7.45, 8.15, x9.30, 10.15, 11.15, 11.45, 13.00, 13.30, 14.00, x14.30, 14.45, 15.30, 16.20, 17.00, 18.00, 19.10, 20.00, 22.40. Harkányból—Pécsre: x5.00, 5.30, 5.40, 6.00, \6.30, x6.45, x8.30, x9.00, x9.30, 11.30, 12.00, 14.20, 14.30, 15.00, 15.30, 16.15, 16.20, f16.30, 16.45, 17.30, 17.45, dl9.00, 19.35, 22.45. Siklósról—Pécsre: 4.35, 5.45, 6.30, 7.00, 7.30, 8.15, 9.00, 9.45, 10.15, 11.50, 12.15, 13.00, 13.15, 14.00, 15.15, 15.45, 16.45, 17.15, 18.15, 20.00. Jelmagyarázat: x munkanapokon, o a hét utolsó munkanapján és munkaszüneti napokon. d IX. 19-ig és IV. 10-től na­ponta, f IX. 19-ig és IV. 10-től mun­kaszüneti napokon.

Next

/
Thumbnails
Contents