Dunántúli Napló, 1976. október (33. évfolyam, 271-301. szám)
1976-10-02 / 272. szám
1976. október 2., szombat Dünantmi napló 3 Összehangoltabb munkára lenne szükség \i iparvágány mellett húzódó szállító pálya szerelését végzik. Védjük a Balatont! Befejeződött a hidrológusok balatoni ankétja Pénteken Keszthelyen befejeződött a Magyar Hidrológiai Társaság XI. balaton ankétja. Mintegy 400 vízügyi szakember és a társtudományok képviselői három szekcióban számoltak be a Balaton-kutatás eddigi tapasztalatairól és vitatták meg a vízvédelem gyakorlati feladatait. A „Balaton eutrofizálódása" című témakörben számbavették az elmúlt 15 év változásait, a tóra gyakorolt külső hatások következményeit. Megállapították, hogy az elmúlt másfél évtizedben a Balaton környékén kétszeresére nőtt az üdülők befogadóképessége, s a tó vízgyűjtő területén megkétszereződött a műtrágya felhasználósa, továbbá elszaporodtak a nagyüzemi állattartó telepek, amelyek mind veszélyeztetik a Balaton vizének tisztaságát, fokozzák a káros vízinövények elburjánzását, s a tó iszaposodá- sát. A Zala és a patakok, kisebb vízfolyások — a kutatók mérései szerint — háromszor annyi foszfort juttatnak a tóba, mint amennyi a biológiai követelmények szerint megengedhető lenne. A tudományos szakemberek hangot adtak annak a véleményüknek, hogy az adatok szerint a káros folyamatok nem korlátozódnak csupán az öblökre és a délnyugati medencére, hanem a tó egész területén elterjedőben vannak. Ezért a tavat nemcsak a partvidéken, hanem az egész vízgyűjtő területen védeni kell, s a tápanyagterhelést mérsékelni kell. Csak a jövő nyáron kezdődik a próbaüzem? szakban egy műszakban termel — a kiszolgálókat is beleszámolva, legalább háromszáz emberre lesz szüksége. Tervszerűség, hatékonyság, minőség Ha valamelyik beruházásra ráillik, hogy mindenkinek érdeke, akkor a pécsi baromfifeldolgozóra ugyancsak all: a háziasszony mielőbb az üzletekben szeretné látni az üzem készítményeit, a Baranya megyei Baromfifeldolgozó és Forgalmazó Közös Vállalat is szeretne már túllenni a beruházással kapcsolatos gondokon, s az ország érdeke is azt kívánja, hogy Pécsről mielőbb megindulhassanak a hűtővagonok a nyugati országokba: csirkével, pulykával, nyállal, kacsával és libával teli. r Áttervezések és anyaghiány Ám mint ahogy több beruházásunkhoz, így a pécsi baromfifeldolgozóhoz sem illeszthetjük a gondoktól mentes kifejezést. Az 1974 tavaszán indított munkálatok folyamatosságát számos tényező akadályozta és gátolja ma is. Ezek közül csak néhányat említünk: nem volt megfelelő az előkészítés, a hiányos tervszolgáltatás, az áttervezések és az anyaghiány mind-mind hónapokat, s most már úgy tűnik, legalább féléves csúszást okoznak az eredetileg tervezett üzemi próbákhoz képest. A baromfifeldolgozó indítását, a technológiai berendezések bejátszását ugyanis a jövő esztendő első munkanapjától tervezték, ám a beruházás készültségi foka még a januári indulás reményétől is megfosztja a majdani üzemeltetőt. Az építkezés helyszínén járva mi is meggyőződhettünk arról, hogy reális oka van a borúlátásra a Baranya megyei Baromfifeldolgozó és Forgalmazó Közös Vállalat vezetőinek. Eddig mintegy szózkétmil- lió forint értékű munkát végeztek el a kivitelezők, ami nem éri el a költségvetés szerinti érték felét: az elmaradás mintegy ötvenmillió forintot tesz ki. Az építkezés területén mintegy kétszáz munkás dolgozik, de ez egyáltalán nem biztosíték arra, hogy az említett csúszás behozható: hacsak nem szállítanak pontosabban a hazai gyártó vállalatok! Használhatatlan szállítópálya A leendő bontóhelyiségben megkezdődött a falak csempé- zése, fölszerelték a légcsatornák egy részét, a jánoshalmi Bácska Ipari Szövetkezet szerelői a vizes előhűtők beállításán dolgoznak, a csomagolóban pedig a Hőtechnika Vállalat emberei végzik a terem falainak alufóliával való borítását. A MEZŐGÉP érdi gyáregységétől megérkeztek a nyúlbőr-szárító berendezései, megkezdték beállításukat, de a majdani szállítópálya szerelését abbahagyták, mert az ÉLTERV által készített tervek alapján — a Baromfifeldolgozó Közös Vállalat leállította a további szerelést — a konvejorpálya nem felel meg a kívánalmaknak: a száznyolcvan méter hosszúságban húzódó 'két szállítópálya túl közel lenne egymáshoz, s a fogadóhelyiségben még nyúj- túzkodva sem érnék el az ott dolgozók a pályán futó kampókat. A következmény minden bizonnyal újabb áttervezést és ismételt csúszást idéz majd elő. A vállalat vezetőinek további ‘ fejfájást okoz az is, hogy az üzemi tmk-műhely, valamint a szociális létesítmény építésének üteme is elmarad a kívánalmaktól — pontosabban a fürdőnek és öltözőnek hónapok óta csak a vázszerkezete áll — holott köztudott, hogy az érvényben lévő igen szigorú — s tegyük hozzá joggal — hi- giéni előírások miatt élelmiszert előállító üzem még ideiglenesen sem helyezhető üzembe, ha nincs fürdő, öltöző. Információink szerint a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat a szociális létesítmény építésére, továbbá méq az ideiglenes hulladékgyűjtő elkészítésére sem kötött szerződést. A hulladékfeldolgozóról nem is szólva, amely egyébként értékes alapanyagot adhatna a takarmánykeverőknek, állati fehérje formájában: de az is igaz, hogy ennek az üzemrésznek az építéséhez még nincs meg a pénzügyi fedezet. A várakozás türelmetlenség A tizenöt tagot számláló közös vállalat — közülük három állami gazdaság és tíz baranyai termelőszövetkezet — egyre türelmetlenebbül várja az üzem beindulását. S így vannak ezzel azok a szakmunkástanulók is, akik egyelőre a hernádi termelőszövetkezet baromfifeldolgozójában sajátítják el a gyakorlati tudnivalókat. Ők alkotják majd ugyanis a leendő üzem munkásgárdájának egy részét: a pécsváradi szakmunkásképző intézetben két esztendeje indították az első osztályt, s húszán végeznek majd az idei tanévben. Tavaly és idén is toboroztak egy-egy osztályra való tanulót és remélhetőleg valamennyien — több mint ötvenen vannak — megszerzik majd a szakmunkás- bizonyítványt. A vállalat vezetői úgy tervezik, hogy még a jövő esztendőben is szükség lesz legalább egy osztály indítására, mert a hétszáz vagon baromfi feldolgozására képes üzemnek — amely az első időMegkezdődött az új központi telephely kialakítása. Kényszerűségből Hernádral A felsoroltakból is kitűnik, hogy az üzemeléshez szükséges létszámot a pécsváradi intézet egyedül képtelen biztosítani. Egyelőre két forrás látszik még biztosnak: az egyik a kaposvári baromofifeldolgozóból áthozandó lányok és asszonyok, a másik lehetőséget pedig -a pécsi tojásfeldolgozóban foglalkoztatott létszám fele biztosítja. De maradjunk egyelőre Kaposvárnál. Az ottani feldolgozó január elsején leáll, így a Szentlászlóról és Boldogasszonyfáról ingázó asszonyoknak a továbbiakban nem tudnának munkát biztosítani. Ezért a pécsiek azt tervezik, hogy a mintegy ötven munkást a továbbiakban Pécsett foglalkoztatnák és szállításukról is gondoskodnának. A pécsi tojásfeldolgozóban a nyári időszakban alig-alig tudtak munkát adni az ott lévő nyolcvan munkásnak: közülük negyvenen dolgoznak majd a „baromfigyár- ban”. Mindent egybevetve, ez azt jelenti, hogy az egymű- szakos termeléshez szükséges létszám biztosítottnak látszik. A Pécsi Hőerőmű mellett épülő beruházásnál gyorsabb és összehangoltabb munkára lenne tehát szükség: erre kell, hogy szorítsa a közös felelősség a beruházót, a tervezőt, a kivitelezőt egyaránt. Mert nem lenne éppen kifizetődő, ha a baranyai élőbaromfit még hónapokon át a hernádi vagy a kecskeméti feldolgozóba szállítanák, kényszerűségből! 30 millió forint munka- és üzem- szervezésre Csaknem harmincmillió forintos beruházás keretében üzem- és munkaszervezést hajtanak végre a Pécsi Faipari Szövetkezetben. A terveket a Budapesti Műszakfejlesztési Iroda készíti. A kivitelezéshez főként saját erőből biztosítanak pénzt, de a Magyar Nemzeti Banktól is kértek hitelt. Baranyában a 12 üzemben 461 fizikai munkás dolgozik, hetven százaléka szakember. Ebben az ötéves tervben új munkaerőre nem számítanak, sőt az anyagmozgatásban a fluktuáció csak fokozódik. Hiány van például asztalosból, felületkezelőből, furnérral foglalkozó munkásból. A nyersanyag foqadása, tárolása, a késztermék piacra-juttatósa gondokkal jár, hiszen a megye- székhelyen 11 távoli, korszerűtlen raktárban tárolnak. A magas bérleti díjak az önköltséget is jócskán megemelik. A négy zsúfolt pécsi üzem ellátása nem tökkenőmentes és külső, valamint belső anyagmozgatásra milliókat költenek évente. A termelés felaprózódott, nem folyamatos. Ezen kívül a gépek kihasználtsági foka is alacsony. Raktáraikban nagy mennyiségű nyersfa, furnér hever felhasználatlanul, mert a szárító-kapacitás szűkös. A most divatos tölgyfát pedig hosszú ideig kezelik üzemi feldolgozás előtt. Kisgépek helyett a csavarozást, szegezést, illesztést, összeszorí- tást, felületcsiszolást még mindig kézzel végzik, ami a gyártási időt megnöveli és későn jelentkeznek a piacon. Sőt veszélybe kerül a minőség is a pontatlan illesztés miatt. Most a négy üzemet és 11 raktárt új központi telephelyre — a volt betonárugyár területére — telepítik, és koncentrálják a termelést az üzemek ösz- szevonásával. A raktárak, az anyag- és áruforgalmi egységek, a TMK-műhely itt működnek. Gyorsítja az árufogadást és -feladást a meglevő ipari vágány. Költöznek az enyvező- és gépműhelyek is. Alig egy-más- fél év alatt alakítják ki az új központi telepet. Eredményeként a termelő munka állandóvá és foyamatossá válik. A tervek szerint teljesen gépesítik a belső anyagmozgatást: többek között a százkilós bútorlapok • rakodását. 15 millió forintos új gépparkot hoznak létre: elsősorban hatékonyabb célgépeket szereznek be, így marókat, csiszolókat, lakk-öntőket, szórókat, szárítókat. Különösen fontosak a szobrász- maró-berendezések, de ugyanígy a kézimunkát felváltó vagy könnyítő összeszorító, illesztő, csavarozó, szegező kisqépek is. Karbantartásuk központi feladat, így közös szerszám-parkot létesítenek. Itt épül fel ugyancsak 15 millióért az ezer négyzetméteres üzemi csarnok, ahol a szárítás, szabás, felületkezelés, csiszolás egy rendszert alkot és a legfejlettebb technológiákat alkalmazzák. Törekednek a hulladék maradéktalan hasznosítására. üzemeikben bevezették a művezetői irányítást, így szüntették meg a túlzott csoportérdeket és a brigádvezetői részrehajlást. Újdonság még a meó-szervezet, mely gyártás közben vizsgálja a minőséget. Folytatódik a vidéki üzemek technológiai szakosodása az export érdekében. A sásdi és szászvári egységet összevonták, mivel Sásdon a szakmai, műszaki feltételek jobban adottak. Itt kerül sor például az ülő- garnitúrák, stílbútorok végleges megformázására. Mecsek- nádasdon, ahol a gépesítettség fejlett és állandósult a jó szakember-gárda, az ülőbútorokat készítik elő. Vagyis a fát, furnért szárítják, szabják, méretezik. Sokat várnak a „kooperációtól”. Míg Sellye, Boly, Siklós, Szigetvár a corpus-búto- rokra, vagyis a szekrényekre, kisszekrényekre spezializálódik. A munka- és üzemszervezés célja most még csak az, hogy a jelenlegi termelési értéket szinten tartsák és ezen belül növeljék a tőfcés exportot, va* lamint a belföldre is eljutó stílbútorok mennyiségét. — Csuti J. — Salamon Gyula Hétfőtől menetrend-módosítás Kevesebb autóbusz a pécs—harkányi útvonalon Mint arról lapunkban már többször beszámoltunk, ez év szeptember 1-től megszüntették a Pécs—Harkány közti vonatközlekedést, s a vonalhoz tartozó terület hivatásforgalmát a pécs—görcsöny—harkányi autó- buszjáratok vették át. A Volán 12-es vállalatnál az eltelt egy hónap tapasztalatait összegezve elmondták, hogy a forgalom átterelése minden bonyodalom nélkül zajlott le, s rugalmasan alkalmazkodtak azokhoz az utazói igényekhez, melyek ezalatt az egy hónap alatt alakultak ki. Ugyancsak szeptember 1-től vezették be, hogy Pécs felől csak autóbusszal, az 58-as úton lehet megközelíteni megyénk nagyforgalmú üdülőhelyét, Harkányt. A Volán 12-es Vállalat a szeptember hónapra mint harkányi utószezonra készült fel és sűrűn induló járatokkal szállította Harkányba a fürdőzni vágyókat, A hidegebbre fordult időjárásra, s az egyre inkább csökkenő utasszámra való tekintettel október 4-től, hétfőtől kevesebb autóbuszt indítanak Pécsről Harkányba. A járatszám csökkentés pusztán az őszi—téli hónapokra vonatkozik, tavasztól, pontosabban ahogy az időjárástól függően nő az utasszám — ismét növelik a Harkányba induló autóbuszok számát. A hétfőtől érvényes menetrend-módosítás : Pécsről—Harkányba (Szalán- tán—Turonyon át): 5.00, x5.45, x6.00, 6.30, 6.45, x7.30, f750, 8.00, x8.30, 8.45, 9.00, 10.45, 11.55, x12.30, 14.30, 15.15, 16.00, 16.45, 17.00, o17.15, d 17.45, 18.30, 18.55, 21.30. Pécsről—Siklósra: 5.30, x6.10, x6.30, 7.00, 7.45, 8.15, x9.30, 10.15, 11.15, 11.45, 13.00, 13.30, 14.00, x14.30, 14.45, 15.30, 16.20, 17.00, 18.00, 19.10, 20.00, 22.40. Harkányból—Pécsre: x5.00, 5.30, 5.40, 6.00, \6.30, x6.45, x8.30, x9.00, x9.30, 11.30, 12.00, 14.20, 14.30, 15.00, 15.30, 16.15, 16.20, f16.30, 16.45, 17.30, 17.45, dl9.00, 19.35, 22.45. Siklósról—Pécsre: 4.35, 5.45, 6.30, 7.00, 7.30, 8.15, 9.00, 9.45, 10.15, 11.50, 12.15, 13.00, 13.15, 14.00, 15.15, 15.45, 16.45, 17.15, 18.15, 20.00. Jelmagyarázat: x munkanapokon, o a hét utolsó munkanapján és munkaszüneti napokon. d IX. 19-ig és IV. 10-től naponta, f IX. 19-ig és IV. 10-től munkaszüneti napokon.
