Dunántúli Napló, 1976. szeptember (33. évfolyam, 241-270. szám)
1976-09-13 / 253. szám
Jő ütemben épül a zalaegerszegi hűtőhöz Kis területen nagy érték terem A fóliás termesztés megszüntethetné a zöldséghiányt? Gazdaságos, mégis lassan terjed Beszélgetés dr. Somos András professzorral Egy év múlva avatás Huszonnégy dél-dunántúli vállalat a BNV-n Jövő szerdán vásárnyitás Magyarországon ma húszmillió négyzetméteren termesztenek fólia alatt zöldségféléket, azaz minden lakosra két négyzetméter jut. Kevés és drága a zöldség, kézenfekvő hát a kérdés: miért nem növeljük gyorsabban a fóliás termőterületet? A válaszért dr. Somos András professzorhoz, a Kertészeti Egyetem Zöldségtermesztési Intézetének igazgatójához fordultunk, aki 1955-ben Hollandiában, egy nemzetközi kongresszuson ismerkedett meg a műanyag fóliával, s hazatérve megkezdte az itthoni kísérletezést. Az Egyenlítő vidékéről — Érdekes, hogy a fóliás termesztés az Egyenlítő vidékéről ered, pedig ott a legkevésbé indokolt az alkalmazása — kezdte dr. Somos professzor. — Alkalmazhatóságát egyébként alapvetően meghatározzák a klímaviszonyok, s hazánk — mivel a hideg és a meleg éghajlat közötti átmeneti zónában van, alkalmas a fóliás zöldségtermesztésre. A mi feladatunk az volt, hogy a hazai viszonyokra alkalmazható szerkezetet, anyagot és eljárást dolgozzunk ki. A kezdeti buktatók után intézetünk és néhány gazdaság a hatvanas évek elején már biztató eredményeket ért el. A fejlődést jól jellemzik a számok: 1961-ben 24 hektár fólia volt Magyarországon, tavaly pedig már 2200 hektár. — Csakhogy ez még mindig nagyon kevés. A fóliát pedig sokan ellenzik, mondván, nem gazdaságos. — Nincs igazuk. A fólia — bebizonyítom — jóval olcsóbb az üvegháznál, ha pedig a szabadföldi termesztéssel vetjük egybe, annál is sokkal gazdaságosabb. A fólia óriási előnye, hogy különösebb szakértelem és mérnöki munka nélkül felállítható, s ma már nem gond az anyag beszerzése sem. A magyar vegyipar kiváló fóliát gyárt, újabban olyant A Bizományi Áruház Vállalat szombaton Budapesten, a Fehérvári úti fővárosi művelődési házban megnyitotta 40. képaukciójának kiállítását. A szeptember 21-én és 22-én sorra kerülő árverésre 192 festményt bocsátanak összesen 1,8 millió forint kikiáltási áron. Az őszi képaukció ismét bővelkedik meglepetésekben. A nagymesterek művei közül elsőnek említhető Rembrandt eredeti rézkarca és id. Lucas Cranach műhelyéből származó két oltárszárny-részlet. Az árverés legnagyobb meglepetéAz ország egyik nagy lakberendezési áruháza áll Baján, a Béke téren. Amikor ugyanis az itteni régi Állami Áruház megszűnt — mivel megnyitották a Bácska Áruházat — helyén bútorral és más lakberendezési cikkekkel foglalkozó hatalmas üzletet alakítottak ki. A kétszintes épületben 13 millió forintos árukészlettel várják a vevőket. A vevők jönnek is, nemcsak Bácskából, hanem Tolnából, Baranyából és nem egyszer messzebb vidékekről. Hiszen a is, amelynek az eddigi egy évvel szemben három év az élettartama. A fóliát ugyanis évenként cserélni kell. Csakhogy az üvegház felületének évenként 20 százaléka eltörik, így öt évenként az egészet ki kell cserélni. A számítások szerint végül is ma egy négyzet- méter üvegház létesítése 3000 forintba kerül, egy négyzetméter fólia pedig 5—600 forintba. Ha viszont a fóliát szabadföldi termesztéssel vetjük össze, így fest a számítás: ma hazánkban 120 ezer hektár szántóföldön termesztenek zöldséget, az itt előállított érték 6 milliárd 300 ezer forint. A 2200 hektár fólián és a 300 hektár üvegházban viszont ennek az értéknek a felét, 3 milliárd forintot termelnek. Baj, ha nincs — A lólia mellett szól még valami. A táplálkozási szakemberek ugyanis azt mondják, nem az a baj, ha drága a primőr, hanem az, ha nincs. — Nálunk a zöldségtermesztés erősen idényjellegű, az évi termés több, mint felét ugyanis a nyári hónapokban szedik. Az egész évi friss zöldségnek viszont csak öt százalékát fogyasztjuk télen, amikor éppen a legnagyobb szükség lenne a vitaminra. A cél tehát világos: több legyen a primőr. Ma 75 kiló zöldséget fogyasztunk fejenként és évenként, 1980-ra ra ezt szeretnénk 100 kilóra emelni. Ehhez viszont fólia kell. — A mérleg tehát a lólia javára billen, mégis inkább a kistermelők, mintsem a termelőszövetkezetek alkalmazzák szívesen. — Ennek egyik oka, hogy a téeszek fóliás kertészetek léte-* sítésére 30 százalék állami támogatást kapnak, míg üvegseinek számítanak Camille Corot, Constantin Guys és Auguste Rodin rajzai. A XIX. század magyar tájfestői közül Ligeti Antal, Molnár József, Markó Ferenc képei láthatók, Mednyánszky László műveiből pedig egész sorozat szerepel az árverésen. Rippl Rónai Józsefnek és Gulácsi Lajosnak ugyancsak több művével találkozhatnak az érdeklődők. Az árverés anyaga szeptember 19-iq naponta 10—18 óra között tekinthető meg. környékben sehol sincs ilyen nagy lakberendezési áruház. Árukészlete igen választékos. Lengyelországból, mindkét Németországból, Jugoszláviából és Romániából érkezik hozzájuk rendszeresen sokféle bútor. Legutóbbi két ritkaságuk: székely garnitúra 16 ezer forintért, és a Német Szövetségi Köztársaságból érkezett garnitúra 30 ezerért. De rendeltek egy vagon csodálatos székely sarokpadot is. Ebből Magyarország csak két vagonnal vett, egyet a budapesti áruházak kaptak, házakra 70 százalékot... A másik ok, hogy a zöldségtermesztés és hajtatás nagyon munkaigényes, nehéz gépesíteni, a szedéshez is sok munkáskéz kell, ezt pedig inkább a kisüzem tudja biztosítani. Paprika Zalában — A fóliás termesztés speciális ismereteket kíván. Segit-e ebben az intézet? — Nemcsak szakmai tanácsadással, tanfolyamok szervezésével, de agitálóssal is, hisz meggyőződésünk, hogy jó ügyet szolgálunk. Újdonság: az egyetem megindította a hajtató szakmérnök-képzést. Az utóbbi időben a Dunántúlon is megnőtt az érdeklődés a fólia iránt, s ma mór a közismerten hűvös éghajlatú Zalában is kitűnő eredményeket értek el a paprikával. Hagyomá. nya az Alföldön, főként Szentes környékén van a fóliázásnak, itt világviszonylatban is egyedülálló - 200-250 méter hosszú - sátrakban értek el kitűnő eredményeket. Szóval speciális szakismeretre szükség van, de adott területen így lényegesen nagyobb érték állítható elő. Dinnyét és gombát is — Végül is meg lehet-e szüntetni a zöldséghiányt új fajtákkal, új eljárásokkal. Mi a fólia jövője? — Nemcsak meg lehetne szüntetni a hiányt, de exportra is jutna. Ma fólia alatt paprikát, paradicsomot, uborkát, fejessalátát, karalábét, hónapos retket termesztenek, s újabban kezdik a dinnyét is. Nagy lehetőség van még a káposztában, amit fólia alól április végén szedni lehetne. Kutatási eredményeink alapján viszont kevésbé igényes fajtákat is ajánlunk fólia alá. Például a cikória salátát — kevés fénnyel és hővel is beéri — vagy a mangold répát, amely kitűnő salátának és ne feledkezzünk meg a gombáról sem, amely ugyancsak kitűnő fóliás hajtatásra. Mindenképpen nagy jövője van a fóliának, pláne, ha figyelembe vesszük, hogy hazánk milyen gazdag meleg vizekben, amelyek felhasználásával megoldhatnánk a fóliasátrak fűtését, s akkor egész télen lenne friss zöldség. egyet pedig Baja. A vagon 200 székely sarokpadot hozott a Bácskai városba. Legutóbbi felmérés szerint az ország legnagyobb csillárkészlete náluk volt. Egy gondjuk van: nincs raktáruk. Az árut bérlemény-raktárakban tartják. Ezért most elkezdték egy hatalmas, 1500 A fogyasztási javak parádéja A kőbányai vásárváros főbejáratán még az AGROMAS- EXPO felirat olvasható, de mire ezek a sorok megjelennek, már az őszi BNV-t a fogyasztási javak szakvásárát hirdeti a HUNGEXPO. A szeptember 22— 30-ig rendezendő termékparádét hat szekcióban rendezik; öltözködés, otthon, háztartás, élelmezés, szabadidő és közlekedés. A vásárvárosban két stáb dolgozik; az egyik oz AGRO- MASEXPO nyomGit tünteti el, a másik pedig már azon fáradozik. hogy a nyitásra minden készen álljon.. A jövő szerdai kapunyitásig másfél hét van vissza, de már egymás után fordulnak be a külországokból érkezett kamionok, hogy minégyzetméteres bútorraktárépítését a Bokodi úton. Kétmillió forintért, kész elemekből hozzák létre, hogy a déli országrész legnagyobb bútoráruháza mielőbb megfelelő raktárral rendelkezzék. F. D. előbb megszabadítsák őket terhűktől. A hatalmas könnyű- szerkezetes csarnokokban százak dolgoznak. A nagytakarítás már befejeződött, most a dekoratőrök vették birtokba az ,,A”, a „B" és a „C” pavilont is. Eddig huszonegy nyugati, illetve fejlődő ország jelentette be részvételét az őszi BNV-n. A tőkés országok közül, a legnagyobb kiállító Ausztria lesz. Brazília különböző textíliákkal, Puma típusú személygépkocsival és az elmaradhatatlan kávéval jön. Először vesz részt az őszi vásáron Irak és Mexikó. Irak kerékpárokat, televíziót és elektromos berendezéseket mutat be. Mexikó pediq elektromos számológépekkel jelentkezik. Az autó rajongói is megtalálhatják maju a kedvükre valót: itt lesz a Peugeot, a General Motors képviselete, az Opel Vauxhall; a Mercedes- Benz két új típust mutat be. A Szovjetunió és Csehszlovákia a „C” pavilonban vonultatja föl a legújabb típusú személyautókat valamint motorkerékpárokat. Jugoszlávia elsősorban bútorokat hoz Budapestre: lakószoba és kárpitozott garnitúrái a legnagyobb területet foglalják majd el a többi bútorkiállító között. A dél-dunántúli régiót, köztük Baranyát 24 vállalat képviseli a fogyasztási javak szakvásárán. Ott lesz többek között a f'écsi Bőrgyár, a Zsolnay Porcelán- gyár, a Pécsi Kesztyűgyár, a Pécsi Faipari Szövetkezet és a Kossuth Cipész Szövetkezet is, a hónap végéig tartó termékparádén. A Pécsi Kesztyűgyár a jövő évi bőrruha és kesztyű kollekcióját mutatja be, először szerepelnek majd különböző sportcikkekkel és munkavédelmi termékekkel. A Zsolnay Porcelángyárfajansz edényekkel, piro- gránit dísztárgyakkal jelentkezik eozin mázas díszműáruit új dekorral mutatja be. S. Gy. Megérkeztek az olasz szerelők Benépesednek Zalaegerszeg városszélei. Alig kezdte meg a termelést a Magyar Optikai Művek zalaegerszegi gyára, amikor a város másik végében is megszólalt a próbaüzem kezdetét jelző dudaszó, — megkezdődött a munka a baromfi- feldolgozó üzemben is. A sorban a következő a Zalaegerszegi Hűtőház és Mirelitüzem lesz, ahol a jövő év szeptemberében, illetve a mirelit részlegben 1978 első negyedében kezdődhet a termelés. Nem hiába országos kiemelt beruházás a zalaegerszegi hűtőház építése, ugyanis a generálkivitelező Zala megyei Állami Építőipari Vállalat minden feltétele biztosított a dinamikus, jól szervezett munkához. A vállalat élt is a lehetőségekkel, s alig fél évvel az építkezés megkezdése után már egy hónapos előnyt szereztek a beruházás kivitelezésénél. A majdan 1150 vagon kapacitású zalaegerszegi hűtőházhoz az építőipari lépéselőnyt kihasználva, a tervezettnél jóval előbb érkezhettek az olasz szerelők. A Termomecca- nica cég szakemberei és szerelésirányítói megkezdték a munkát, a nagycsarnok szerelőszintjén már végzik a könnyű- szerkezetes elemek felállításának előkészületeit. A mintegy 800 millió forintos beruházás méreteire jellemző, hogy az építkezés megkezdése óta 5800 köbméter betont építettek be. Az idén mintegy nyolcvan millió forint értékű az a munka, amit a ZÁÉV végzett, s végez december 31-ig. Nemcsak a nagycsarnok kivitelezésével haladnak tempósan, hanem jól halad a kazánház, a raktár és a szociális létesítmény építése is. Jövőre tervezték az irodaház és a szociális létesítmény közös épületének felhúzását, ám a kedvező idő és a jól szervezett munka lehetővé tette, hogy ennek is még az idén neki- álljon a ZÁÉV. A négyszintes épület szerkezeti része szeptember 20-ig készül el, az UNI- VÁZ-elerriek helyére emelése, szerelése már a harmadik szinten folyik. Ugyancsak idő előtt kezdődhetett meg a hűtőkomplexumhoz tartozó iparvágány építése is. Nemcsak a Zala megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozik jól a hűtőház építkezésén, dicséret illeti az alvállalkozók munkáját is. A DÉLVIÉP a telephely csatorna és vízellátórendszerét építi, a Zalaegerszegi Közúti Építő Vállalat pedig a külső úthálózatot készíti igen szorgalmasan. Kéner Gábor Héttői □ Őszi képaukció Panics György Székely garnitúra és sarokpad Különlegességek a bajai áruházban Az épülő zalegerszegi hűtőház madártávlatból Kiss Ferenc felvétele *
