Dunántúli Napló, 1976. szeptember (33. évfolyam, 241-270. szám)
1976-09-11 / 251. szám
1976. szeptember 11., szombat Dunántúli napló 3 Őszintén és segítőkészsé szólták a javaslatok megvalósításán a sor Beszélgetés Tiborcz Istvánnal, a Baranya megyei Építőipari Vállalat pártbizottságának titkárával Munkájuk 80—85 százalékát Pécsett végzik a Baranya megyei Építőipari Vállalat dolgozói. Alapvető tevékenységük a lakásépítkezés, de egy sor egyéb jellegű feladatuk is van: Pécsett építik a baromfifeldolgozót, a Konzum Áruházat, a Megyei Tanács új székházát, aztán az Ércbányászati Vállalat V-ös aknáját, bőrgyár, porcelángyár, vágóhíd bővítés, rekonstrukció ... A hosszú felsorolás helyett egy adat: közel száznegyven, úgynevezett „élő" munkahelyük van. A mintegy ötezer dolgozót foglalkoztató vállalatnál 19 pártalapszervezet irányítója a pártbizottság — titkára Tiborcz István. Munkájukról s ezen belül is elsősorban a párttagokról,, alapszervezetekről, a tag- könyvcserével kapcsolatos beszélgetések tapasztalatairól, a vélemények, javaslatok értékeléséről ejtünk szót. A pártszervek, párttagok tudatában vannak annak, hogy a vállalatnak erre az évre meghatározott 1 milliárd 300 millió forint — az elmúlt évihez képest 15 százalékos növekedést jelent — termelési tervének teljesítése minden eddiginél nagyobb feladat. — Kommunista fórum, brigádvezetők tanácskozása és még számos fórum nyújt lehetőséget a munka végzésének megbeszélésére, a hiányosságok kiküszöbölésére — mondja a párttitkár. — Lényegében ez volt a tagkönyvcserével kapcsolatos beszélgetések témája is. A beszélgetések alkalmával első tapasztalatunk volt, hogy a párttagok alaposan felkészültek mondanivalójukkal. Felkészülésük pedig azt eredményezte: legjobb tudásuk szerint, őszintén és segítőkészséggel szóltak mind az eredményekről. mind a gondokról. A párttitkár szobájának ablakából az épülő Konzum Áruházát látni. — Bármerre is járunk Pécsett, a mi vállalatunk dolgozóinak kezenyomát lehet látni —1 mondja. — Sok munkát kellett elvégezni, sok problémát megoldani, de végül is készen állnak az épületek. Az akkori gondokat már elfelejtettük — az élet adta újabbakkal állunk szemben. Az építőket hol dicsérik, hol szidják, de állandó beszédtéma, összetett ipái ez — a munka eredménye sok különböző vállalat együttműködésének függvénye. Kell hozzá megfelelően előkészített terület, jó terv, körültekintő beruházó, kivitelező. Ha ezek a feltételek jól kapcsolódnak egymáshoz és adottak, akkor a végeredmény is jó. Ha bármelyiknél becsúszik a hiba, akkor a határidő is csúszik .. . „Mindenki elsősorban a saját háza előtt söpörjön, még akkor is, ha sokszor a szomszéd kertjében lévő fa átnyúló ágáról hullik a levél a portára" — lehetne mottója a további beszélgetés egy részének. A „fa átnyúló ága" pedig: ho például nem kapni a piacon a tervező előírta tűzhelyet, ho nincs a terveknek megfelelő padlószőnyeg, ha nem kapható az előírt burkolóanyag ... Sorolhatnám. Ezért aztán számos esetben módosítani kell a határidőt, és mit mondanak? Azt hogy az építők megint csak ígértek . .. — És amikor a saját fáról hullik a levél? .. . — Nos, elsősorban ennek eltakarítása a legfőbb feladatunk. Ehhez nyújtanak segítséget a párttagok. A beszélgetéseken elhangzottak közül részletesebben két főtémát említ: — a gazdaság- politikához tartozó véleményeket, valamint a párt belső életével foglalkozó kérdéscsoportokat. „De bármelyik témáról beszélünk, a dolgok szorosan kapcsolódnak egymáshoz és végső soron valamennyi a termeléssel függ össze". — A vélemények, javaslatok döntő többsége a munkafegyelem, a munkaszervezés tennivalóival, gondjaival foglalkozott. — A legteljesebb mértékben egyetértek azzal, hoqy a munkafegyelem a munkaszervezés függvénye — mondja a párttitkár. — Érvényes ez ránk is, másokra is. A becsületes munkás azért megy be a munkahelyére,, hogy dolgozzon és keressen. Munkahelyet kell biztosítani számára, szerszámot, anyagot és még számos feltétele van a folyamatos munkának. Ha bármelyik is hiányzik, akadozik a termelés. Hogy a magunk portáján mit tudunk tenni a jobb munkaszervezés érdekében? Elmondok egy példát. Nálunk a pártalapszervezetek külön-kü- lön megbeszélik a maguk problémáját, aztán nem egyszer adódik, hogy a munka akado- záza miatt a másik termelőegységet hibáztatják, amelyikkel kooperáló viszonyban vannak. Jelentik a megbeszélés eredményét, kérik az intézkedést, várják az eredményét. De mire az intézkedés megjárja a különböző fórumokat, jócskán telik az idő. Elhangzott a javaslat; a kooperáló egységek üljenek le közvetlenül egymással, és egymás szemébe, nyíltan tárják fel a kéréseiket. Vitassák meg egy az egyben — minden „külső” fórum kiiktatásával — a problémáikat. A javaslat megvalósításának már vannak eredményei. Biztos vagyok abban, hogy ez a módszer beválik és gyorsítja a munkát, növeli a hatékonyságot. — M unkaszervezés, hatékonyság ... Beszélgetésünk során ebből a gondolatsorból adódóan említem az erők koncentrálásának témáját. — Ezt akarjuk mi is! — mondja erősebb hangsúllyal. — Sorra venni: ezek és ezek a velünk szemben támasztott igények — ezekből ezeket és ezeket tudjuk vállalni, mert ennyi a kapacitásunk. Hogy még ezt és ezt is vállaljuk el? De minek a rovására? A jelek azt mutatják, hogy rendeződnek a dolgok ebben a témában is. Tudjuk, hogy nagyok a feladatok, megoldásuk személy szerint mindenkitől tudása legjavát igényli. A beszélgetések során is tapasztaltuk: párttagjaink világosan látják ezt, vállalják a tennivalók képességük szerinti legjobb elvégzését. A pártszervezetek belső életével kapcsolatban a vélemények összegezéséből kitűnt: legfőbb feladat az alapszervezetek munkájának további javítása,, erősítése. Ezen belül is a határozatok végrehajtásának ellenőrzése. — Hiába a jó határozat, ha a végrehajtásnak nincs meg a kellő lendülete — mondja a párttitkár. — A rendszeres és következetes ellenőrzésre hívták fel a párttagok a figyelmet. Ennek megvalósítása, segítése alapvető feladatunkat képezi. Kötelességünk, hogy a vélemények, javaslatok összegezése után — ez már megtörtént — a megvalósítás folyamatos munkáját végezzük. Garay Ferenc Őszi mezőgazdasági ügyeleti szolgálat Pénteken megkezdődött a mezőgazdasági őszi gépforgalmazó, javító, kereskedelmi és felvásárlási ügyeleti szolgálat, amely valamennyi megyére kiterjed és hozzájárul az 1,4 millió hektáros szemes kukoricatermés gyors betakarításához, valamint 1,6 millió hektáron a jövő évi gabona- termés előkészítéséhez. A MEZŐGÉP Tröszt 240 szerelő kocsija, valamint a vállalat erre a célra berendezett műhelyei folyamatosan tartják majd karban a mező- gazdasági nagyüzemek gépeit. Szükség esetén helyszíni gyorsjavításra kerül sor. Ami a mezőgazdasági termelők számára igen fontos: a tröszt műszaki szakemberei átalakítást végeznek az SZK— 6-os szovjet kombájnon, anélkül, hogy ez a módosítás érintené a gyártóknak a vásárlók számára biztosított garanciáját Ezt a gépet a szállító vállalat nem ajánlotta a kukorica betakarítására, és ezért eredetileg nem volt lehetőség arra, hogy az SZK- 6-os a legnagyobb területen termesztett növényi kultúrában dolgozzon az őszi szezonban. A MEZŐGÉP -Tröszt és a szovjet szállító vállalat azonban időközben megállapodásra jutott a gép átalakítását illetően, és így a búza betakarításánál igen jó szolgálatot tett SZK-6-osokat a mezőgazdászok nemsokára a kukoricatáblákra irányíthatják. „Főpróba” utón a Kaposvári Cukorgyárban Prémium a kései szedésért Nagydobszán, Kétujfalúban és még néhány Szigetvár környéki nagyüzemben a hét elején megkezdték a cukorrépa szedését, A start jelzést Kaposváron adták le azzal, hogy bejelentették, szeptember 14-én indul a gyártás. A cukorgyár azonban nem készült el, s szeptember 9-én már minden érdeklődőnek kénytelenek voltak azt válaszolni, hogy ne szedjék a répát, várjanak, Ötmillió forint környezetvédelemre Környezetvédelemre idén és a jövő évben több mint ötmillió forintot fordít a Baranya megyei Volán 12. sz. Vállalat. Már épül az ország első csapadékvíz-tisztító berendezése a komplex központi forgalmi telep délkeleti sarkában. Itt található a közel húszezer négyzetméteres fedett garázs, ahol éjszakánként 200—250 autóbusz parkírozik. Ennyi jármű kicsöpögő olaja - elsősorban esőzéskor — a szennyvízcsatornán keresztül a Fekete-vízbe sodródik, veszélyeztetve a biológiai életet. Két és fél millió forintért alakítják ki a 150 köbméteres földalatti medencét, ahol tíz perc alatt ülepítik az olajszennyezte esővizet. A felszínre kerülő olajat perlittel kezelik és „lefölözik". Az ú| létesítmény átadását a jövő év elején tervezik. A másik újdonság: az olajos szennyvizet tisztító és visszaforgató berendezés építési tervei most készültek el. Az idén induló kivitelezés közel hárommillió forintba kerül, de kérték a Központi Környezetvédelmi Alap támogatósát is, A telep északnyugati részében már néSzennyvízből ipari víz a Volánnál Pécsett hány éve működik két ülepítő akna. Naponta 200—300 köbméter olajos és sáros öblítővizet fogad, ami szintén a Fekete-vízbe jut. Ugyanis naponta legalább 200 járművet tisztítanak. Hatásfoka nem száz százalékos, különösen nagy eső alkalmával. Ekkor a buszok több sarat és egyéb piszkot hordanak be. A pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola és a Budapesti Műszaki Egyetemi vízgazdálkodási és vízépítési intézetének szakemberei kiszámították, hogy száraz időben egy liter beérkező szennyvíz 465 milligramm olajat tartalmaz. ölepítés után ez 46-ra csökken. A megengedett és még nem büntetett érték 60 milligramm, ami nedves, csapadékos időszakban ugyancsak megemelkedik. Emiatt néhányszor már büntetést róttak ki a vállalatra. A Volán Tröszt, a Műszaki Egyetem és a Vízgépészeti Vállalat műszaki elképzelései alapján most tovább fejlesztik a két olaj- és iszapfogót. Szivattyúkat, szűrőszerkezeteket, gyűjtőtartályokat szerelnek fel és mechanikailag kezelik az ülepített szennyvizet úgy, hogy ipari vizet nyerjenek egy részéből, Szegeden már folynak hasonló kísérletek, de üzemi méretben Pécsett próbálják ki először. Többszörös mechanikai szűrőrendszert létesítenek, ami oly tökéletes és gyors lesz a számítások szerint, hogy huzamosabb vegyi kezelést csak néha alkalmaznának. A modern gépek, berendezések a lajosmizsei VÍZGÉP Vállalattól érkeznek és jövőre adják át a szennyvíztisztító és visszaforgató komplexumot. Eredményeként kevesebb Duna-vizet használnak fel, tehermentesítik a városi csatornarendszert, nem szennyezik a Fekete-vizet és a naponkénti .200-300 köbméter szennyvíz kétharmadát nyerik vissza, mint újból hasznosítható, ipari vizet. Itt hetente, míg a csapadékvíz-tisztítóban kéthavonta gyűjtik össze a lefejtett olajat. Jelenleg még gond, hogy hol tárolják, Távoli helyek, így a Dráva-mellék, vagy a fűzfői égető kemence jöttek számításba. A szállítás nagyon ráfizetéses, emiatt a vállalat közeli tároló és égetőhely után kutat. — Csuti J. — mert szeptember 18-20-a előtt nem tudnak indulni. Ideges, feszült légkör uralkodott az öreg, de erőteljesen fiatalodásnak indult gyárban csütörtökön, mikor ott jártunk. A szokásos főpróbát megtartották, vagyis a karbantartással időben elkészültek. Egyetlen berendezésen múlik a gyártás beindulása, az új lengyel diffúzión, dehát épp ez a gyár lelke. A régi, 70 éves lényerő berendezést már „kidobták", az újat azonban nem sikerült időre üzembe állíta- niok. Dr. Tiszavári Ottó, a cukorgyár főmérnöke a kivitelezőt, a Gyár- és Gépszerelő Vállalatot hibáztatja. Bosszúsak a lengyel partnerek is, azt mondják, ilyen csapnivaló munkát még nem láttak. A cukoripari rekonstrukció sajnos, nem kiemelt beruházás és ez rá is nyomja a bélyegét. A most folyó rekonstrukció során a 70 éves Kaposvári Cukorgyár is nagyot fejlődik, 1981-re 400 vagonra növeli, vagyis megduplázza napi feldolgozó kapacitását, Ehhez be kell építeni még egy lengyel diffúziót, ki kell cserélni majdnem minden öreg berendezést, meg kell építeni itt a gyárban 7 ezer vagon tárolóteret. Azonos mennyiségű répából több cukrot gyártani, ez a gyár célja, s ehhez nemcsak a korszerűbb berendezés, de a cukortartalom is kedvezőbb lehetőségeket kínál az idén. Rőhlig Imre termeltetési osztályvezető tájékoztatása szerint a kilátások biztatóak, hisz a répa cukortartalma a gyári körzetben már szeptember első napjaiban elérte a 13,5 százalékot, ami 2-3 százalékkal magasabb a tavalyinál, A cukorgyár körzetében 10 260 hektár termő répaterület vár betakarításra, ebből 6000 hektár Baranyában. A gyári körzet átlagtermése várhatóan 307 mázsa lesz hektáronként — a baranyai körzetben 325 mázsát várnak —, ami a tavalyi szintnek felel meg, de a minőség jobbnak ígérkezik a tavalyinál. A gyár első ízben fizet minőségi felárat, úgynevezett cukorprémiumot a szabványos, 14 százalékos cukortartalom felett. Minden ötödik vagon répából cukormintót vesznek s ez alapján fizetik a prémiumot, ami 14,5 százalékos cukortartalomnál mázsánként plusz 1,60 forint, 15 százaléknál 2 forint 40 fillér, A cukorrépa alapára is emelkedett, a tavalyi 60 forint , helyett most 70 forint mázsánként, ezt a megnövekedett termelési költségek tették szükségessé. Az a termelő azonban, aki öt évre lekötötte a termését, plusz 5 forint nagyüzemi felárat is kap. Az idén a korai szedésért nem, de a kései szedésért külön prémiumot fizet a gyár. Október 6-10 között mázsánként plusz 3 forintot, október 11-20 között plusz 6 forintot, október 21—november 10. között pedig mázsánként 8 fori ntot. Baranya a Kaposvári Cukorgyár legnagyobb partnere, hisz a felvásárlásra kerülő 31 ezer vagon cukorrépából 20 ezer vagonnal a mi megyénk részesedik, Ennek ellenére néhány termelőszövetkezet kivételével Baranyát érinti a legkevésbé a gyár késedelmes beindulása. Ugyanis a Baranyában termett cukorrépa 90 százaléka exportra kerül. A jugoszláv partnerrel megkötött 5 éves szerződés keretében ebben a szezonban 20 ezer vagon cukorrépát exportálunk déli szomszédunk három közeli gyárába, az eszéki, a pélmonostori és a zsuppnjai cukorgyárakba. A jugoszlávok 15 százalékos cukortartalmat véve alapul, az idén 25 dollárt fizetnek a répáért, A tavalyi átlagbér 17 dollár volt, az idén a magasabb cukortartalom miatt ennél lényegesen jobb árat érhetünk el. Az első irányvonat szeptember 19-én, vasárnap indul Szigetvárról Eszékre, az utolsó magyar répaszállítmányt december 15-én fogadják a jugoszláv cukorgyárak.
