Dunántúli Napló, 1976. szeptember (33. évfolyam, 241-270. szám)

1976-09-10 / 250. szám

1976. szeptember 10., péntek Dunántúli napló 3 Nemcsak munkahelyet, otthont is teremtenek Szigetvár 10 éve „Tudtuk, hogy rosszak, de ennyire...?” Kamerával a csatornában Az IBAK haszna: gyors beavatkozások, soron kívüli felújítások Pécs szennyvízcsatorna-hálózatában szigetvar 10 éve város Jellemzője az ipar és a városszeretet Minden településen kialakul egy-egy jellegzetes „beszélgető központ”, egy tér, vagy utca­sarok, ahol jobbára a ráérő nyugdíjasok naponta megvitat­ják az eseményeket. Szigetvá­ron a Zrínyi tér a vitafórum helye, azt mondják, hogy az ott lévő néhány pad „meteo­rológiai állomásnak" is beillik: ha jó az’ idő, tele van, ha hű­vös, nem ül ott egy lélek se. Szerencsém van, kellemes nyár­utói napot mutat a „pad- meteorológia”, — így hát szá­mos válaszadónak tehetem fel a kérdést: milyen város Sziget­vár, hogyan látják fejlődését? A válaszokból kitűnik: jól is­merik városukat, számon tart­ják az eseményeket. Le és fel a kalappal „Város ez kérem, mégpedig szép város. Van itt látnivaló régmúlt időkből, a közelmúlt­ból és a jelenből is” — mond­ja az egyik „meteorológus", A másik közbeszól: „Város is meg falu is. Ráérek, sokat sé­tálok. Ha például a Radován téren visz az utam, akkor a látnivalók alapján, a szép és új épületek sokaságát nézve azt mondom, hogy város. Ha a mellékutcákban sétálok, ak­kor a régi rozzant házakat lát­va azt mondom, hogy falu!" Egy újabb vélemény: „Mind­egyik városnak van öreg része is, meg új is. Hát ha Pécsett járunk ott is megtalálható ez. De a lényeg; hogy milyen ütemű a fejlődés? Én most nem tudok adatokat mondani se la­kásra, se az üzletek, meg egye­bek fejlődésére, de annyi biz­tos: ha azt nézem, hogy az el­telt tíz év alatt hova jutott ez a város, akkor le a kalappal." „De mindjárt föl is, mert kell ám itt még sok minden ...” - vág közbe a „fórum" egyik résztvevője. Szigetvár ipari város. A kö­vetelmény-mutató szerint egy települést abban az esetben lehet „iparinak" mondani, ha 10 000 lakosra mintegy 2500 ipari dolgozó jut. Szigetvár két legnagyobb üzemével -a cipő­gyárral és a konzervgyárral —, valamint számos kisebb üze­mével elérte, hogy 3518 az iparban foglalkoztatottak szá­ma. Ezzel — Komló után — megyénk legiparosodottabb vá­rosa. „Nemcsak munkahelyet, ha­nem otthont is igyekszünk adni az embereknek" - mondták korábban a város vezetői és hozzáláttak a lakásépítkezés­hez, amihez nagyon jelentős összegű központi támogatást is kaptak., Várossá nyilvánítása a III. ötéves tervidőszakban történt - ekkor 321, a IV. öt­éves tervben pedig 711 lakás épült. Nőtt lakóinak száma is: 1966-ban mintegy 9500, most pedig közel 12 000 ember lak­ja a várost, A várost, de ebbe beleértendő a peremkerületek­nek vagy külső városrészeknek nevezett Hóból, Zsibót, Becefa lakóinak száma is. A város- központtól 6 kilométerre fekvő Zsibót, a _4 kilométer távol lé­vő Hóból és a 6 kilométerre lévő Becefa — összesen közel ezer ember — lakói városiak­nak aligha mondhatók., Már csak azért sem, mert a busz­járatok is távolsági tarifáért szállítják az ide utazókat. En­nek ellenére tény az is, hogy nem jártak rosszul Szigetvár­hoz csatolásukkal. Ha távolsá­gi tarifával is, de rendszeres Radován téri lakóházak buszjáratot kaptak, Zsibóton klubház épült, Hobolban fel­újították, bővítették az iskolát, orvosi rendelő épült. A városnak a környékre gyakorolt vonzását a munka- lehetőség nagyarányú növeke­dése is fokozta. Különösen a cipőgyár és a konzervgyár sok milliós rekonstrukciója terem­tett kedvező munkahelyeket. Míg 1966-ban a Szigetvárra járó dolgozók száma 432 volt — az eljárók száma pedig 375 —, addig az elmúlt évben több mint kétezret tett ki a bejáró dolgozók száma és 600- at pedig az eljáróké. A „beszélgető központban" a kérdésemre válaszolva többek között elmondták: ahhoz, hogy egy városban városi körülmé­nyek között érezzék magukat a lakók, a kommunális, kulturá­lis, egészségügyi, kereskedelmi hálózatnak is megfelelő szintű­nek kell lenni. Az említettek közül néhány legjellemzőbb adat: a néhány éve még sok qondot okozó víz­hiányon sikerült jelentősen eny­híteni. öt évvel ezelőtt még csak 744 köbmétert termeltek, az elmúlt évben ennek kétsze­resét naponta. Jövő év végére elkészül a mintegy 40 millió forintba kerülő vízmű — napi kapacitása 3200 köbméter lesz. A csatornahálózatba bekap­csolt lakások száma még ösz- szességében nem éri el a la­kásszám 60 százalékát — amit várossá nyilvánított település­nek „illő lenne” elérni —, de az új lakásoknál ez a „muta­tó" természetesen 100 százalék. Koszér Ferenc, a tanács kor­elnöke, tanácstag, a társadal­mi munkát szervező bizottság elnökének véleménye: — Amikor Szigetvárt várossá nyilvánították, sok minden hi­ányzott ahhoz, hoqy városi kö­rülményeket is nyújtson lakói­nak. Most már elmondhatjuk, hoqy egyre jobban város. A fejlődés tagadhatatlan, még akkor is, ha van néhány, mi­előbb megoldásra váró feladat. Újabb városrész alakul Ha nem is az egyetlen, de van annak is „mutatója", hogy lakói magukénak érzik-e sző­kébb hazájukat, hajlandók-e fejlődéséért, szépítéséért csele­kedni? Tény: a lakosság, az üzemek dolgozói, különösen a szocialista brigádok sok-sok társadalmi munkaórát ajánlot­tak fel és teljesítettek az „Egy napot Szigetvárért” mozgalom keretében. Parkok, járdák épül­tek, nyolc játszóteret létesítet­tek játékokkal felszerelve, ön­kéntes munkával a szocialista brigádok. A városért végzett társadalmi munkáért az ünnep>- séqek keretében számosán ve­szik át ebben az évben ir, a „Zrínyi Emlékplakettet”. A Radován teret és környé­két magábafoglaló új városrész után most a Lenin lakótelepi rész alakul újabb városrésszé. Az új lakások mellett itt épül a bölcsőde^ iskola, szolgáltató ház, kórház. Ez már az V. öt­éves terv témája — amely idő­szakra Szigetvár fejlesztésére 182 millió forintot tervezte!-. 72 millióval többet mint a IV. öt­éves tervben fejlesztésre fordí­tottak. Garay Ferenc Indulás járőrszolgálatra Hat, nyolc órás szolgálat, állandó készenlét Az isten tudja, melyik a rosszabb: a téli fagy, vagy pe­dig a kánikulai hőség? Azt hiszem, a meleget nehezebben tűri az ember gyereke, főleg, ha még fel kell húzni az ál­caruhát, nyakbaakasztani c szükséges felszerelést, felkap­ni a fegyvert, megmarkolni c kutvapórázt, aztán elindulni c határnak, járőrszolgálatra. Min. den út más, minden szolgá­latra úgy indulnak el a fiúk, hogy ki tudja, milyen megle­petéseket tartogat az erdő ho­málya? Az őrs parancsnoka elmoso­lyodik, amikor □ romantikát keresem. Ez az élet, a határőr élete csak a laikusnak roman­tikus. Nehéz, nagyon fáradságos szolgálat ez — beosztástól füg gő.én hat, vagy nyolc óra. Az őrsön patika tisztaság. Az étkező előtt pingpongasz­tal. — Vannak nagy deibik? A parancsnok legyint. — Hajaj. De nemcsak itt. Rendezünk szellemi vetélkedő­ket is, azokon is nagy az iz­galom, És kint, a tornaudvaron, a focipályán is van bőven al­kalom az erők összemérésére. Nyújtó, gyűrű, súlyzó akku­rátus rendben várja a határ­őröket, akik a szabad időben is gyakran itt sportolnak. Azért „is”, mert van kötelező pen­zum, a fizikai erőnlétet állan­Július 31-re virradóan — mint ismeretes — kifosztották a Pécsi Vízmű IBAK-rendszerű csatornavizsgáló műszerkocsi, ját. A bűncselekmény felfede­zése után az első gondolat az volt: használhatják-e ezután is? Használhatták. Szerencsére csak a mozgatható részekei vitte el az azóta megtalált tet­tes. A beépített berendezések továbbra is hibátlanul teljesí­tették feladatukat. Mi sem bi­zonyítja ezt jobban, mint az hogy a lopás és a tettes le­leplezése közötti hónapban mintegy 2,3 kilométernyi bel­dóan szinten kell. tartani. Min­dennapos alapozás von, oda­kint szükség van az állóképes­ségre. Nyolc órát tölteni teljes szerelésben, szúnyog-milliárdok társaságában, nem akárkinek való feladat. És hátul, a kerítés mellett zöldre mázolt kutyapálya. — A kutyáknak is állandó edzésben kell lenniök — ma­gyarázza a parancsnok — ne­kik is megvannak a speciális feladataik. Nem kivételek. — És a lovak? Nevet. — Makrancosak. A múltkoi nem akart elindulni velem az egyik. A másik meg ledobta egyőnket. Kocsiban jól visel­kednek, úgy látszik még nem szokták meg a nyerget. De majd... Mi vagyunk a türel­mesebbek. A konyhán a szokásos napi munka folyik. Készül a vacso­ra. A parancsnok a klubba in. vitái. Barátságos, otthonos kis klubjuk van itt, mindig csino­sítják, aszerint, hogy miféle szakmunkás kerül az őrsre. Nemrég jött asztalos, így szü­letett a faburkolat, meg az ügyes kis lámpa .. . Mesteri munkák, az iparművész-bolt­nak is becsületére válnának. Jaffát iszunk, aztán kávét. Lassan elbúcsúzom: kerestem a romantikát, azt ugyan nem leltem, viszont egy szorgalma­san dolgozó, az élenjárók kö­zül való határőr-őrsön jártam. A kapuban találkozom a fá­radt, beérkező járőrrel. A ku­tyán szájkosár, az is pilledt. Neki is melege van abban a nagy bundában.. . Kampis Péter városi csatornát ellenőriztek és ennek során több, veszélyes rongálódást fedeztek fel. A kritikus korban Mi ez az IBAK? Egy nyu­gatnémet gyártmányú ipari te levíziós berendezés, amelynek önjáró, távvezérelt kamerája a csatornában mozogva „helyszí­ni közvetítést" Gd a sárga mű­szerkocsiba a lent látottakról. Az „adást” képmagnóra is ve. hetik és a hordozható készülé­ken bármikor le is lehet ját­szani. Egyébként éppen ezeket lopták el, s velük együtt — egy hónapra — a rögzítés le­hetőségét is. Nagy szükség volt erre o berendezésre (amihez hasonló, de valamivel „öregebb” ez- időszerint még csak a fővá­rosban van), mert a pécsi csa­tornahálózat mostanában ju­tott el létének kritikus idősza­kába. Szakemberek szerint o betoncsövekből épült szenny­csatornarendszer élete körül­belül fél évszázadra terjed. A pécsi hálózat nagy részét a 20-as évek második felében építették ki, így az 50 év ezek­ben az esztendőkben jár le. Normális körülmények között talán el lehetne tekinteni e fiktív szabványtól, de éppen Pécs belvárosában hiányoztak a normális körülmények. Gon­doljunk csak a pincerendszer­re, amelynek kártételei elsősor­ban a közműveket vették cél­ba. Az első hónapok tapaszta­latai mutatják, hogy mennyire. Az április óta módszeresen dol­gozó és összesen mintegy 13 kilométer hosszú csatornaháló­zatot átvizsgált berendezés be­bizonyította már, hogy nem volt kidobott pénz az érte adott deviza. Hainess Jenő, a csator­naüzem vezetője ezt is fogal­mazza : — Tudtuk, hogy rosszak már a csatornáink, de hogy ennyi­re .. . És sajnos o legforgal­masabb helyeken vannak o legsúlyosabb problémák. A bel­város tüzetes átvizsgálása be­fejezés előtt áll, s adataink birtokában most már bizton­sággal mondhatjuk: hol kel' felújítani a csatornát. Kossuth Lajos utca Eddig ugyanis beütemezték a felújítást, de senki nem mert esküdni rá, hogy csak ugyan azt a szakaszt kell-e felújítani, s nem lenne-e en­nél fontosabb? Példa erre c Kossuth Lajos utca. Az elmúlt években felújították a víz- és gázvezetéket, s tervezték a csa­padékcsatorna építését. Senki nem gondolt azonban o szennycsatornára. Azt rendben- lévőnek könyvelték el. Ám jött az IBAK, s mindjárt elsőre fel­tárt egy törést a színháztéren, aztán a kamera végigjárta az egész utcát, s a látottak arról győzték meg az illetékeseket, hogy fel kell újítani a csator­nát is a Széchenyi tér és a Sörház utca között. Ezzel lesz teljes a Kossuth Lajos utca felújítása. A „bebújás" nélkül talán csak a végső, kritikus pilla­natban derült volna fény a csatorna állapotára, mint ahogy szinte az utolsó pillanatban fedeztek fel a Széchenyi téren a Perczel utca előtt — csak­nem a tér tengelyében — egy veszélyes törést. Szeptember közepe táján várható, hogy emiatt ismét megbolygatják a fér nyugalmát. Egy-két utca kivételével kész a belváros vizsgálata. A Szé­chenyi térhez hasonlóan több helyi beavatkozásra lehet szá­mítani. A Kossuth Lajos utcá­hoz hasonlóan pedig teljes egészében fel kell újítani a szennycsatornát a Jókai téren és a Jókai utcában a Széche­nyi tértől a Dischka Győző ut­cáig. A frissen szerzett tapasz­talatok birtokában egyébként elvi megállapodás született ar­ra, hogy a jövőben az útfel­újításoknál figyelemmel lesz­nek minden esetben a szenny­csatornára is. A történelmi belváiros után sorra veszik a többi város, é- szeket is, mindenekelőtt Új- mecsekalját, ahol — fiatal ko­ra ellenére — máris komoly hibákról tudni. Hasonlók elke­rülése végett a Vízmű már al­kalmazza a be ndezést az új l - • ' Helyszíni felvételek Pécs csatornái* bál. Felső képünk a Széchenyi tér tengelyében lévő csatornát ábrázol* ja; jobboldalt látható a törés, mö­götte a kimosott üreg. Középső ké­pünkön a Jókai utcai csatornát egész hosszában jellemző körkörös repedé­sek sora figyelhető meg; a repedé­sek kb. 20 cm-re vannak egymástól. Alsó képünk egy jellegzetesen össze­töredezett csatornaszakaszt mutat a Dischka Győző utcából. vezetékek műszaki átvételénél. Mint Hainess Jenő mondja, az első bemutatók óta (a közve­títést megtekintették a kivitele­ző műszakiak és munkások) határozott javulás mutatkozik a munka minőségében. Bemutatkozott a városrende­zés segítőjeként is az IBAK. A PTV a Budai városrész rende­zési terve kapcsán megjelölte azokat a vezetékszakaszokat, amelyek tovább élhetnek az új városrész szerkezetében is. Bérmunka? Abból, hogy a legproblema­tikusabb városrész vizsgálata lényegében befejeződött, a Vízműnél úgy számítanak, hogy két-három szezon elegendő lesz arra, hogy az egész várost át­vizsgálják (a szezon természe­tesen ez esetben is a jó időt jelenti áprilistól októberig), s utána a sokkal kevesebb el­foglaltságot adó ellenőrzés kö­vetkezik. Ezért már most gon­dolkodnak rajta, hogyan lehet­ne az IBAK-ot egyéb célokra is felhasználni. Egyes kiegészí­tő berendezések beszerzése ré­vén például használhatnák a fúrt ivóvíz kutak csőállapotá­nak, homokosodásának stb. fo­lyamatos ellenőrzésére. Szá­mos elgondolás van még. Ere­deti rendeltetésének megfele­lően azonban különböző vidé­ki városokban végeznének a pécsihez hasonló vizsgálatokat. Hársfai István Nehéz feladat a határőrizet

Next

/
Thumbnails
Contents