Dunántúli Napló, 1976. szeptember (33. évfolyam, 241-270. szám)
1976-09-09 / 249. szám
6 Dunantmt ncroiö 1976. szeptember 9., csütörtök Cseppkőalakzat a Béke barlangból Száz esztendővel ezelőtt, a szlavóniai Opazován született Kadic Ottokár geológus, barlangkutató. Egyetemi tanulmányait Zágrábban és Münchenben végezte. Apja horvát volt, anyja magyar, ő Magyarországot választotta hazájának. 1901-től 1935-ig, nyugdíjba vonulásáig a Földtani Intézetben dolgozott. Főleg földtani térképezési munkákat bíztak rá. 1911-től 1918-ig a Karsztot térképezte. Itt magánkezdeményezésként sokat foglalkozott a mészkőhegységek föld alatti vízrendszerével és megvetette a karszthidrológiának tudományos alapját. Akkor sokan megmosolyogták a „tudóshoz nem illő" kezdeményezést, ma fontos gazdasági szerepe van ennek a tudománynak: a karsztvizek révén igyekeznek segíteni sok város és nagyüzem vízellátási gondján. Kedvenc kutatási területe a barlangok világa lett. E tekintetben nagyjelentőségű számára az a vita, amelynek során kétségbe vonták, hogy Herman JDttó helyesen határozta-e meg a miskolc—avasi ősember általa megtalált kőszerszámainak korát. A Földtani Intézet ugyanis a kérdés tisztázása végett megbízta Kadicot, hogy rendszeresen ássa fel a Miskolc környéki barlangokat. Ettől kezdve 1944-ig nem volt olyan esztendő, hogy ne vett volna részt valamilyen ásatáson. A barlangok iránti olthatat- lanná vált szeretetét legjobban talán azok a sorok jellemzik, amelyeket a Turisták Lapjába írt: „Aki először lépi át valamely nagyobb barlang küszöbét, különös, mondhatnám félelmes érzés fogja el a lelkét. Az örök sötétség hűvös birodalma, a barlang falain megjelenő árnyékképek, a halotti csendben lecseppenő víznek visszhangja, a csobogó barlanA r*hägyär batiéngk óta t ás úttörője Kadic Ottokár • Az örök sötétség birodalmában • Barlangmúzeum a török pincékben gi patak moraja, a fejünk fölött elröppenő denevérek suhanása és a szebbnél szebb cseppkőalakulatok ékessége mind olyan szokatlan és misztikus jelenségek, amelyek gyerekkori mesekönyveink tündérországait tündéreikkel és törpéikkel együtt juttatják emlékezetünkbe. S valóban a barlangok egészen különálló föld alatti birodalmakat jelentenek, ahol más a vízfolyásnak rendje, más a kőzeteknek formai kialakulása, más az ideszokott élőlényeknek az életmódja. Itt rejlik a környező vidék kialakulásának földtani múltja, itt találjuk meg az őskor állatvilágának csontmaradványait s ugyancsak itt leljük meg az ősember egyszerű kultúrájának emlékeit is.” Ezzel a lírai hangú vallomással összhangban állanak Kadic kalcedon lándzsahegyeket, de az 1911-es tübingai kongresz- szuson már a legnevesebb szakemberek is követendő mintaképnek ismerték el ásatási munkamódszerét. Kezdeményezésére a Magyarhoni Földtani Társulat 1910-ben egy barlang- kutató bizottságot létesített, ebből fejlődött ki a Magyar Barlangkutató Társulat, ezt éveken át ő vezette. Az 1913-ban megindított Barlangkutatás című folyóirata újszerűségével, magas színvonalával, változatos tartalmú cikkeivel világviszonylatban is kiemelkedő helyet foglalt el. Az első világháború utgni súlyos gazdasági helyzetben a hatóságok, tudományos intézmények csaknem teljesen megszüntették a barlangok feltóráAz elengedhetetlenül szükséges pénzt Kadic jóformán kiku- nyerálta a kultuszminisztériumtól, megyéktől, egyesületektől, gazdag földesuraktól. így sikerült feltárnia egyebek közt a bükki Kőlyukat, a Mexikói völgyet, a Subalyukat, a Peskőt, a Vértesben levő Csákvári barlangot. Az ő nevéhez fűződik a budai Várhegy barlangjainak, az úgynevezett török pincéknek a feltárása: többek közt olyan alsó paleotikumból származó kavicseszközökre bukkant, amelyek egyidősek a később felfedezett vértesszöllősi ősemberrel. Barlangmúzeumot is létesített itt. Élete egész folyamán állandóan írt, legalább kétszázötven cikke, tanulmánya jelent meg. Nagyobb művei közül jelentős A jégkorszak embere Magyar- országon című összefoglalás és a cserépfalvi barlang (Subalyuk) monográfiája. Utolsó éveiben több nagyszabású — és sajnos kéziratban maradt — művet állított össze, a magyar barlangkutatás történetét, teljes bibliográfiáját' és a magyar barlangok átfogó monográfiáját. Vértesy Miklós Részlet az Aggteleki barlangból tudományos eredményei: a barlangokban talált csontmaradványok alapján leírta és rendezte a pliocén és pleisztocén kor ősemlőseit; megkezdte és eredményesen folytatta a hazai ősrégészeti és ősember- kutatásokat; s emellett népszerűsítette a barlangturisztikát. A Szeleta-barlangban 1906- ban talált leletei szenvedélyes vitákat eredményeztek, a bécsi tudósok egyenesen hamisításnak bélyegezték a remek sóra folyósított támogatást. Kizárólag Kadicnak köszönhető, hogy a kutatások mégsem szűntek meg. önzetlen példamutatásával, lelkes- előadásaival, nagyszámú cikkeivel, személyének varázsával olyan kutatógárdát nevelt, olyan turistákat szervezett be, akik — bár ezt a kifejezést akkor nem ismerték — társadalmi munkában végezték az ásatásokat, járták be a nehezen hozzáférhető zsombolyokat, ördöglyukakat. Műszálas sebkötözőanyag A Nyergesújfalui Magyar Vis- cosagyár száltechnikai kísérleti üzemében — külső szakértőkkel együttműködve — másfél éves kutatómunkával olyan géz-alapanyagot állítottak elő, amely egyaránt megfelel a sebkötözőanyagokkal szemben támasztott szigorú gyógyszerkönyvi előírásoknak, és a továbbfeldolgo- záshoz szükséges tulajdonságoknak. A 12 elemi szálból álló polipropilén selyemszálat a tavaszi B'NV-n vásári díjjal tüntették ki. Az újfajta sebkötöző anyag jól vezeti a folyadékszerű anyagokat, de nedvességfelvevő képessége minimális, így kevésbé ragad be a sebbe, mint a pamutgéz. Ugyanakkor a szintéti- kus szálakat nem támadják meg a mikroorganizmusok, így nem képez táptalajt a baktériumoknak. Az új szálból az idén tíz tonnát gyártanak Nyergesújfalun, s azt a Gardénia Csipkefüggönygyár, majd a Rico Kötszerművek dolgozza fel. Atomerőmű épül Csehszlovákiában — Jaslovs- ké Bohunicében — 1972 végén avatták fel az ország első atomerőművét. A másodikat 1978-ban fogják üzembe helyezni, a harmadik átadását pedig 1982-re tervezik. Jóllehet jelentős szénvagyonnal rendelkezik ez a fejlett iparú ország, energiagondjai megoldásában mégsem nélkülözheti az atomenergia felhasználását. Északi szomszédunk nemcsak építeni, de gyártani is szándékozik erőműveket. A csehszlovák gépipar — szovjet dokumentáció alapján — 1980-ig öt atomreaktort gyárt le, és 1980-tól már évi négy reaktort fog előállítani. Emellett úgynevezett másodlagos berendezések gyártására is berendezkedik a csehszlovák ipar, úgyhogy 1978-ban Csehszlovákiában elkészül egy teljes atomerőmű, s 1980-tól már évi 2—2 komplett atomerőmű kerül majd ki a hazai üzemekből. Ennek megfelelően az 1982-ben üzembe álló — V—2 jelzésű — nukleáris erőmű már teljesen csehszlovák gyártmányú lesz. A Szovjetunió és a KGST országok hosszú távon vásárlói lesznek a csehszlovák atomerőműveknek, amelyek úgynevezett voronyezsi típusúak lesznek (könnyűvizes, gázhűté- ríes üzeműek). A legnehezebb feladat természetesen mindig a reaktorok gyártása. lErre Csehszlovákiában a plzeni Skoda-művekben rendezkednek be. A 4 méter átmérőjű, 13 méter magas reaktortest gyűrűkből álló elemeit Ostjravában a vitkovicei iKle- ment Gottwald Vasműben öntik és kovácsolják a plzeni gyár számára. Az 58 tonnás munkadarabot (gyűrűt) a képen látható módon szállítják a Skoda- művekbe, ahol azt 1000 C-fok- ra hevítik fel, majd olajfürdőbe mártják és sokféle további megmunkálásnak vetik alá. Hugótól — Matyiig Magyar rajzfilmek a Pannónia Stúdióban Simon Templar is érdekelt Hugó, a rózsaszínű víziló bébi nem magyar származású. Vagy legyünk pontosak: „szülő- apja", aki először megrajzolta, új-zélandi grafikus: Graham Percy. „Szülőanyja", aki életet, mozgást vitt a formákba, a magyar Gémes József. A Hugó, a víziló című, egészestés rajzfilm, amely ezekben a hetekben került a moziközönség elé, ugyanis koprodukció, méghozzá nem új-zélandi—magyar, hanem amerikai—magyar koprodukció. Ami azt jelenti, hogy a rendező viszont amerikai, aminthogy a zeneszerző is az, de Hugó többi bábája, tehát a rcjzolók, kifestők hada, az operatőr, a vágó, mind-mind magyar. Hogy a nemzetközi kavalkád teljes legyen: a filmhez szükséges pénz viszont angol eredetű, Simon Templar, azaz az Angyal, tehát Roger Moor, színésznek is érdekeltsége van benne. Angol pénzzel, amerikai rendezővel, új-zélandi grafikussal, miért éppen a budapesti Pannónia Stúdióban készült az egészestés rajzfilm? Valószínűleg Magyarországon is kevesen tudják, hogy a világ egyik legnagyobb kapacitású rajzfilmeket gyártó stúdiója a Pannónia, Amerikában és a Szovjetunióban percben vagy órában mérhetően, összességében több rajzfilm készül, de nem egyetlen stúdióban, hanem szétszórtan, több kisebb-nagyobb alkotóműhelyben. S éppen a legnagyobbakkal vetekszik a Pannónia. A hatvanas évek nagy fordulatot hoztak szerte a világon: a karikatúra technikája, látásmódja bevonult a rajzfilmművészetbe és megszüntette Walt Disney egyeduralmát, aki mindig az élő filmhez igyekezett hasonlóvá tenni bájos figuráit és azok mozgását. A változás azzal a haszonnal járt, hogy néhány perc alatt szinte filozófiai mélységű és összetettségű gondolatokat lehetett igen szórakoztató formában közölni a nézőkkel. Ám a karikatúrát és a filozófiát ritkán értik a gyerekek. Ettől kezdve a rajzfilmgyártás kétfelé vált és egy időre háttérbe szorultak a kis nézők. Magyarországon az új korszak legjelentősebb rajzfilmjeit is kezdetben Macskássy Gyula készítette, Várnai György karikaturistával társulva, s ezek már világsikert hoztak a magyar rajzfilmművészet számára. A Ceruza és radír meg a Párbaj ma már olyan klasszikusa ennek a műfajnak, mint a Valahol Európában, vagy a Talpalatnyi föld a játékfilmeknél. Először Nepp József Gusztáv- ja vonult be szinte családtagjaink közé; több mint ötven epizód készült belőle. Néhány évi pihenés után éppen az idén — 1975-ben — kezdtek hozzá, hogy Gusztáv kalandjainak újabb sorozatát készítsék el. Aztán a Mézga család következett. Aladár, Géza, Kriszta, Paula és a többiek népszerűségét a csokiszeletek papírruhája is bizonyította. S a Mézga család egyben jelezte, hogy a műfaj szeretne visszatalálni a gyerekekhez is. A Doktor Agy mindenesetre azt bizonyította, hogy a tévében is helye van a csak felnőtteknek készült rajzfilmeknek, de a Doktor Bubó már megint- csak bizonytalanságban hagyja azt, aki éles határvonalat szeretne húzni a gyermek- és felnőtt rajzfilmek között. S talán most már a gyerekeknek se fordít hátat a magyar rajzfilm. A Hugó is nekik készült, de már a rajzasztalon van a Döbrögit háromszor el- fenekelő Lúdas Matyi históriája is. Ez teljesen magyar produkció lesz, méghozzá ugyancsak teljes-estés. Jövő karácsonyra ezt szeretné ajándékba adni kis és nagy nézőinek a Pannónia Stúdió. Bernáth László FŐISKOLAI VÉGZETTSÉGGEL VAGY MÉRLEGKÉPES OKLEVÉLLEL RENDELKEZŐ számviteli osztályvezetőt keresünk azonnali belépéssel ▼ „Kereskedelmi” jeligére a Hunyadi úti hirdetőbe.
