Dunántúli Napló, 1976. szeptember (33. évfolyam, 241-270. szám)

1976-09-04 / 244. szám

A Mecseki Ércbányászati Vállalat IV-es bányaüzemében az üzemek képviselői megko­szorúzták a Bányász-szobrot. Fotó: Seres Nagygyűlés a bányásznapon Losonczi Pál Komlón A 26. bányásznap alkal­mából, rra délután 5 óra­kor politikai nagygyűlést tartanak Komlón, a Lenin téren. A nagygyűlés szóno­ka Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. Rossz idő esetén a nagygyűlés helye a Május 1. Művelődési Ház. A bányásznapi esemé­nyek reggel kezdődnek Komlón, zenés ébresztővel. Délelőtt 9 órakor a városi pártbizottságon együttes ülést tart a párt és a ta­nács végrehajtó bizottsá­ga, ezen Gallusz József, az MSZMP Komló városi Bi­zottságának első titkára tá­jékoztatja Losonczi Pált Komló fejlődéséről és hely­zetéről. Az Elnöki Tanács elnöke ezután megtekinti a szilvási városrészt, majd ebéd után Kossuth-bányán a szocialista brigádok kép­viselőivel beszélget Az 5 órakor kezdődő po­litikai nagygyűlés után ko­szorúzásra kerül sor a Bá­nyász emlékműnél. Este szó­rakoztató műsort és tűzijá­tékot rendeznek a Lenin té­ren. Emlékülés a városi pártbizottság nagytermében Negyed Krasznai Antal ünnepi beszédét mondja. Seres Éva felvétele. • • Üzemi ünnepségek Komlón díszpolgárokat avattak Az idei bányásznapi megem­lékezések egybeforrtak Komló várossá nyilvánításának 25. év­fordulója ünneplésével. A ne­gyedszázados évforduló tisztele­tére az MSZMP Komló városi Bizottsága nagytermében teg­nap délután 6 órakor emlék­ülést rendezett az MSZMP vá­rosi Bizottsága, Komló város Tanácsa és a Hazafias Nép­front városi elnöke. A Himnusz, a Bolsevik hon­foglalás című vers és a Bányász kantáta hangjai utón Méréi Emil, a HNF városi elnöke kö­szöntötte a megjelenteket, a vendégeket és az emlékülés el­nökségét, melyben helyet foglalt dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, a Baranya megyei Párt- bizottság első titkára, dr. Föld­vári János, a Baranya megyei Tanács általános elnökhelyette­se, Gallusz József, az MSZMP Komló városi Bizottságának el­ső titkára, Morber János, Komló tanácselnöke, Jazbinsek Vilmos országgyűlési képviselő, Ga- ramvölgyi János, a Mecseki Szénbányák igazgatója, dr. Schwarcz József, a Mecseki Szénbányák Pártbizottságának titkára és Páva Zoltán, a KISZ Komló városi Bizottságának tit- -kára. Mérei Emil megnyitó be­széde után Gallusz József em­lékezett meg a kettős ünnep­ről: a várossá nyilvánítás ju­bileumáról és a XXVI. bányász­napról. Gallusz József ünnepi meg­emlékezésében mindenekelőtt áttekintette a semmiről indult Komló múltját, a küzdelmes ne­gyedszázad eseményeit, a város felvirágzását, anyagi és szelle­mi gazdagodását. íme egy cso­kor ebből a gazdagságból. — Az utóbbi időben a bá­nyászat mellett az ipar számos ága is kialakult Komlón — em­lítette meg Gallusz József. — A továbbiakban is jelentős sze­repet játszik a város életében az építőipar. Fontos üzemei Komlónak a kőbánya vállalat, a cementipari vállalat, a vízmű, az erőmű. A legfigyelemre mél­tóbb fejlődést a volt helyiipari vállalatból kinőtt Carbon mu­tatja fel. Meggyökeresedett vá­rosunkban a Május 1. Ruhagyár és a MOM helyi részlege. Az elmúlt tíz évben kialakult ipar­szerkezet jól szolgálja a kom­lóiak érdekeit. Sokat szépült vá­Magyar—bolgár barátsági est Siklóson A komlói emlékülés közönsége. Ma már egyre kevesebb em­bernek kell mesélni Bulgáriá­ról, hiszen évente mind többen keresik fel e baráti szociafTsta országot, hogy megnézzék gyö­nyörű tájait, hogy megismer­kedjenek lakóival. Bulgária e hónapban, szeptember 9-én ün­nepli felszabadulásának 32. évfordulóját. Ez alkalomból teg­nap este 7 órai kezdettel, Sik­lóson, a helyi kultúrház színház- termében magyar-bolgár barát­sági estet rendezett a Haza­fias Népfront Siklós nagyközsé­gi Bizottsága és a Bolgár Kul­turális Központ. A kultúrterem zsúfolásig megtelt ezen az estén. A bol­gár majd g magyar himnusz után szavalat következet, mely a felszabadító harcokban el­esett bolgár katonáknak állított emléket. Dr. Zsák László, a HNF Siklós nagyközségi Bizott­ságának elnöke nyitotta meg az ünnepi összejövetelt, üdvö­zölte a megjelent vendégeket, s az elnökség soraiban helyet foglalókat. Ott volt Takács Gyula, a Baranya megyei Ta­nács elnökhelyettese, Krasznai Antal, a HNF Baratjya megyei Bizttságának titkára, dr. Vida Sándor, a Siklós járás] Párt- bizottság elsq titkára, Németh lánosné, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának munka­társa, Szőke Attiláné, a KISZ Baranya megyei Bizottságának titkára, dr. Szabó József ország- gyűlési képviselő, valamint Aiekszandr Gjurov, a Bolgár Kulturális Központ titkára. Krasznai Antal tartott ünne­pi megemlékezést. Beszédének első részében utalt a történel­mi dátumra, a harminckét évvel ezelőtti szeptember 9-ére. Ek­kor új korszak nyílt a bolgár nép életében. A szovjet csapa­tokkal karöltve felszabadították hazájukat és megkezdték a né­pi demokrácia építését. A bol­gár hadsereg részt vett Ma­gyarország felszabadításában, s a Dráva menti harcok emléke még szorosabbra fűzte népünk és a baráti Bulgária kapcsola­tát. A HNF Baranya megyei Bi­zottságának titkára beszélt a fejlett szocialista társadalmat) építő nép mai éleiéről, utalva arra, hogy Bulgária az elmúlt három évtized alatt nagy utat tett meg. Megtöbbszörözték mezőgazdasági termelésüket, s az ipar ma ötvenszer többet ad, mint a felszabadulás előtti időkben. Nagy gondot fordíta­nak a lakosság életszínvonalá­nak emelésére. Aiekszandr Grujov, a Bolgár Kulturális Központ titkára inté­zete nevében szeretettel kö­szöntötte a megjelenteket, majd a Bolgár Kommunista Párt legutóbbi kongresszusának cél­kitűzéseit ismertette, s ezen be­lül is nagy súlyt fektetve az ott elfogadott, életszínvonal nö­veléséről szóló komplex prog­ramra. Mint mondotta, a két kongresszus között a bolgár dolgozók egy főre jutó reáljö­vedelme 32,4 százalékkal emel­kedett, s ez azt jelenti, hogy 80 leva között mozog az átlag- kereset. A megoldandó felada­tokról, mint a két nép hasonló feladatairól szólt: javítani kell a munkakörülményeket, minél több lakást kell építeni — a terv szerint Bulgáriában 1990- re egymillióhatszázezer lakást adna"k át, ami azt jelenti, hogy minden családnak önálló laká­sa lesz —, emelni kell a reál- jövedelmeket, a személyi szük­ségleteket maradéktalanul ki kell elégíteni a még meglévő egyenlőtlenségek elsimítása mellett. Az est további részében a Siklósi ÁFÉSZ vegyeskórusának műsorát tapsolhatták meg a je­lenlévők, majd Meséi a Dráva címmel bemutattak egy bolgár filmet, amely a felszabadító harcokra emlékezett. — kf — rosunk az elmúlt évek során. Szép terek és parkok épültek. Korszerűbb autóbuszpályaudvar létesült. Kulturáltabb környe­zetben fogadja vendégeit Si- konda. Mintegy 90 képzőművé­szeti alkotás díszíti tereinket, középületeinket. Közöttük nem egy neves képzőművész alko­tása. — A lakosság életkörülmé­nyeinek javítását szolgálja a járdák és utak megépítése. Ke­vés város tett meg ezen a téren is ekkora erőfeszítést, mint Komló. Ezt különösen azok tud­ják jól érzékelni, akik emlékez­nek még az 1950-es évek „gu­micsizmás" időszakára. A ke­reskedelmi ellátás színvonala is sokat fejlődött az évek során. Szép üzletek épültek városunk­ban. — A felszabadulás idején mindössze három orvosa volt Komlónak, ma 80 van. Felépült a rendelőintézet, az üzemi és területi orvosi rendelőhálózat, megnyílt a sikondai bányász­szanatórium. 1951-ben még csak egy óvodája és egy na­gyobb általános iskolája volt a városnak. Ma 5 bölcsődében 213 csecsemőt tudunk elhelyez­ni. Tíz óvoda, hat nagyobb ál­talános és két középiskola lé­tesült az évek folyamán. Meg­épült az új zeneiskola. Két na­gyobb létesítmény szolgálja a közművelődés, a népművelés célját, bár ezek csak nagyon kis mértékben tudnak a köve­telményeknek megfelelni. Szép környezetben, magas fokú igényt kielégítő sportpálya épült. Így épült Komló az elmúlt 25 év alatt, élve a párt és a szocia­lizmust építő állam adta lehe­tőségekkel, az általuk megsza­bott cél érdekében. — Megnőtt az emberek igé­nye a közvetlen környezetükkel szemben is — mondotta később Gallusz József. — Ha bármelyik családhoz benyitunk, általában szépen berendezett lakásokat találunk. A posta 7333 televí­zió-előfizetőt tart nyilván. Éven­te mintegy három-négyezren vesznek részt külföldi utazáso­kon. 1824 személygépkocsi és 780 motorkerékpár van a vá­ros lakossága tulajdonában. Több száz családnak van hét­végi háza Sikondán vagy vil­lája a Balaton mellett. Több millió forint értékű zsűrizett képzőművészeti alkotást vásá­rolt az évek folyamán a lakos­ság. Ugyancsak hasonló mérté­kű a könyvforgalmazás is. Egy­re fokozódik a helyi igény és az érdeklődés a sikondai pihe­nő- és fürdőhely iránt. Meg­kapó látvány a tóparton szóra­kozást és pihenést találó állan­dó 40—50 horgász. — A városban élők nemcsak a közvetlen és különösebb erő­feszítést nem igénylő szórako­zási, pihenési igényüket elégí­tik ki, hanem ezrekre tehető a rendszeresen tanuló, önmagu­kat művelő emberek száma is. Mintegy négyezerre tehető azoknak a száma, akik az e1 múlt évek során a felnőttokta­tás keretében általános isko­lai vagy középiskolai végzett­séget szereztek. Évente 1000— 1500-an bővítik politikai isme­reteiket a különböző oktatási formákban. A marxizmus—le- ninizmus esti egyetem kihelye­zett tagozatán az elmúlt 10 év alatt 516-an szereztek magas fokú ideológiai ismereteket. Gallusz József végezetül a következőkre figyelmeztetett: — A városépítés során elért eredmények nem alakíthatják ki bennünk a megnyugvás ér­zését. Úgy vagyunk, mint aki úgy érzi, hogy minél többet ta­nul, annál több még, amit tud­nia kellene. Tudjuk, hogy sok még a tennivaló. Nem elég a lakás. Növelni kell a közműve­sítést. Hiányzik a korszerű köz- művelődéshez megfelelő mű­velődési ház. Ismerjük problé­máinkat, és azon leszünk, hogy meg is oldjuk azokat. Nem egyedül. Segít bennünket a város lakossága. Segítenek a megyei és országos szervek. (Folytatás a 2. oldalon.) Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló 1976. szeptember 4., szombat XXXIII. évfolyam, 244. szám Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Bulgária felszabadulásának évfordulóján Komló százada város

Next

/
Thumbnails
Contents