Dunántúli Napló, 1976. szeptember (33. évfolyam, 241-270. szám)

1976-09-28 / 268. szám

e Dunántúlt ngplö 1976. szeptember 28., kedd Ismerjük meg töriyenyeinteet A honvédelmi kötelezettséget teljesítők érdekvédelmétől Az elmúlt alkatommal a családi segélyről irtunk tájékoztató jelleggel. Ma ismertetésünket a honvédelmi kötelezettséget tel­jesítőt megillető juttatások közül a lényegesebbekkel folytatjuk. Mérkőzésről mérkőzésre Az előretörő kesztyügyári játékost nem tudja szerelni a bólyi vé­dő. Fotó: Arató László Gádor István Érezhető volt az elmúlt hé­ten a televízióban, hogy Kép­zőművészeti Világhét zajlott. Hogy miképpen vált a nézők számára világossá e világhét alapgondolata, törekvése egyéb műsorokon keresztül, az más dolog. De hogy a hét egyik ajándéka volt, hogy az ország megismerkedhetett Gádor Ist­ván keramikusművésszel, még­hozzá „személyesen”, az egé­szen biztos. Gádor mestert méltán sorol­hatjuk nagy öregjeink közé. Hihetetlen életművet alkotott, elég, ha azzal kezdjük, hogy ő teremtette meg a magyar kerámiaművészetet és ha azzal fejezzük be a sort, hogy nyolc­vanöt éves korában tervezgetni kezdi munkásságának rende­zését . . . Ismerjük őt például Siklós­ról is. Legalább nyolcvan esz­tendős volt már akkor is, ami­kor megjelent a fiatalok kö­zött és gondolatainak frissesé­gével, a kétkezi munkában is élenjáró fürgeségével, az új és új ötletek nemcsak felvetésé­vel, hanem szinte azonnali ki­próbálásával elképesztette a nálánál egy-két generációval ifjabb művésztársait. Ezt a fe­hérhajú, derűt sugárzó, figyel­mes tekintetű embert láttuk a Zsolnay Gyárban is, ahol való­ságos gyermek módjára örven­dezett az új lehetőségeknek, tapogatta, rakosgatta, körbejár­ta a hófehér porcelánszigete­lőket, s az anyag, a forma fe­letti öröméhez rögtön és magá­tól értetődően kapcsolta az el­vont gondolatok tiszta össze­függéseit. Gádor István nagy művész, s ez a fogalmazás mégis csiko­rog, mert nagyságát ez a sztereotip szókapcsolat nem is sejteti. Nagyságát inkább az a folyamat érzékelteti, ahogyan stilusról stílusra, alkalmazásról alkalmazásra, anyagról anyag­ra vándorol, szüntelen munká­ban, szüntelen gondolkodás­ban, vállalván a tévedéseket, a hamvábaholt kísérletek koc­kázatát, az esetleges vádat, hogy kiteljesítés helyett mindig elölről kezdi. De legeslegin­kább abban van a nagysága, hogy bármit csinál is, mindig céllal teszi. Nem utólag rá­aggatott céllal, hanem valódi­val. Ez a cél némelykor egy­szerűen ennyi: ki kell próbálni, meg kell vizsgálni, hogyan le­het az üveget és a sárgarezet alkalmazni a kerámia díszíté­sében, Máskor viszont ez a cél határozottan arra irányul: szép környezetben kell élniük az embereknek, s ehhez, íme, itt egy konkrét lehetőség, például a nagyüzemi gyártású szigete­lőkből mint „alkatrészekből” összeállított plasztika. Végső soron persze Gádor Istvánnak mindig is ez Volt a határozott és bevallott célja: a maga eszközeivel hozzásegí­teni az embereket a szebb, esztétikusabb környezethez. A környezet pedig nyilvánvalóan erősen hat magára az ember­re is. Gádor István tehát a ma­ga csendes, mosolygós, igen szívós, fürge módján hatvan esztendeje nem is "Csinál egye­bet, mint változtatgatja az em­bereket. Neveli, vigasztalja, fel­deríti. Vagyis a legtöbbet te­szi, amit csak ember tehet. Most pedig azt mondta, kis­sé monoton, tárgyszerű, precíz modorában, hogy igen-igen ko­molyan tervezi már a tevé­kenységének rendezését. Szel­lemileg és tárgyakban egyaránt. Nem vesz tudomást arról, hogy hány éves. Dolgozik. Zsigmondy Boris és Czóbel Anna érdeme, a portréfilm ké­szítőié, hogy mindezekről a né­zők milliói is képet nyerhettek. H. E. Az 1976. évi I. törvény 49. § (1) bekezdése értelmében a Magyar Népköztársasáq bizto­sítja a honvédelmi kötelezett­séget teljesítő állampolgárok megbecsülését, erkölcsi és anyagi támogatását, érdemeik elismerését, valamint érdekeik széles körű védelmét. I. A hadkötelest bevonulása előtt megilleti; a) Szabadság!. A 6/1976. (III. 31.) MT. számú rendelet 70. §-a értelmében a munkavi­szonyban és a szövetkezeti tag­sági viszonyban álló hadköteles részére — az azonnali bevonu­lást 'kivéve — katonai szolgá­latra történő bevonulás előtt, kérésére 2 munkanap fizelésnélküli szabadságot kell engedélyezni. Ugyanez a sza- badsáq illeti meg azt is, aki 20 napot meghaladó tartalékos katonai szolgálatra vonul be. b) Bevonulási segély! A mun­kaviszonyban álló dolgozó és a szövetkezet tagja sorkatonai szolgálatra való behívása ese­tén egyszeri bevonulási se­gélyre jogosult. A bevonulási segélyt a mun­káltató, illetőleq a szövetkezet kötele s jogosult számára a bevonulás előtt kifizetni. A bevonulási segély össze­ge a 6/1976, (III. 31.) MT. szá­mú rendelet 90. §-a értelmé­ben a havi átlagkereset — át­lagrészesedés — 50 százaléka. Ha azonban a hadkötelesnek olyan gyermeke van, akinek el­tartásáról bevonulás előtt ma­ga qondoskodott, a bevonulási segély összege a havi átlag- kereset, illetve átlagrészesedés. Abban az esetben, ha a be­hívott személy sorkatonai szol­gálatára — bármilyen oknál fogva — nem kerül sor, a be­vonulási segély visszafizetésére nem kötelezhető, újabb behívás esetén azonban bevonulási se­gélyt nem kaphat. Az előírások értelmében a sorkatonai szolgálatra történt behívás tényét a behívóparancs bemutatásával kell igazolni. Tájékoztatásul itt kell ismer­tetni, hogy a bevonulási se­gélyre jogosultság szempontjá­ból eltartónak kell tekinteni azt a hadkötelest, aki vérszerinti, örökbefogadott vagy nevelt gyermekének eltartásáról ház­tartásában vagy czon kívül a behívóparancs kézhezvétele időpontjában gondoskodni tar­tozik. Az átlagkereset kiszámítása a Munka Törvénykönyv szabá­lyai szerint történik a munkavi­szonyban állónál, míg a ter­melőszövetkezeti tagok eseté­ben az előző év azonos idő­szakában a közös munkaszer­vezetben végzett munka utáni részesedést 'kell figyelembe venni. Ez utóbbi esetben azon­ban van kedvezőbb számításra is lehetőség az 1/1976. (III. 31.) HM—EiiM—PM. számú rende- 'et 75. § (2) bekezdésében meghatározott módon. A munkabért terhelő vagy egyéb tartozás a bevonulási segélyből nem vonható le. c) Munka /iszonnyal, szövet­kezeti tagsági viszonnyal kap­csolatos egyéb jogosultságok: A hadköteles katonai szolgá­lati kötelezettségének teljesíté­se alatt, továbbá annak befe­jezése után — a munkavi­szonyra vonatkozó szabályok szerint — felmondási védelem illeti meg. A sorkatona közös háztartá­sában élő feleségének munkavi­szonyát felmondással meg­szüntetni nem lehet. A sorkatona szövetkezeti tagsági viszonyban álló felesé­gét a szövetkezet — a kölcsö­nös megegyezés esetét kivéve — nem helyezheti állandó jel­leggel olyan munkakörbe, amely reá nézve hátrányosabb. Abban az esetben, ha a dol­gozó ellen fegyelmi eljárás in­dult, és még a fegyelmi ha­tározat közlése előtt katonai szolgálatra behívták, a fegyel­mi eljárást meg kell szüntet­ni; ha azonban előreláthatólag elbocsátás kiszabása szüksé­ges, az eljárást a katonai szol­gálat tartamára fel kell füg­geszteni. Hasonlóan kell eljár­ni a szövetkezeti taq esetében is. A hadkötelesnek a szolgálati la­kásra fennálló bérleti jogviszo­nya a katonai szolgálat alatt fennmarad, és azt csak a la­kásbérletről szóló jogszabályok­ban meghatározott esetekben lehet megszüntetni. A dolgozó a katonai szolgá­lata alatt az illetményföldjének használatára jogosult, ha arra már bevonulása előtt jogot szerzett. A mezőgazdasági szövetke­zet tagja a katonai szolgála­ta alatt is jogosult a szövet­kezeti tagokat, megillető föld­járadékra, továbbá — a be­vonulás előtti közös munkája alapján megszerzett mértékben — a háztáji földjének haszná­latára. A katonai szolgálatot tel­jesítő hadkötelest — a munka- viszony, illetve tagsági viszony szünetelése alatt is — megille­tik azok a kedvezmények és juttatások, amelyeket a mun­kaviszonyra vonatkozó miniszte­ri rendelkezés, kollektív szer­ződés, alapszabály, munkarend és munkaügyi szabályzat a dolgozók, illetve szövetkezeti tagok részére megállapít. Ugyancsak megilleti a had­kötelest az átlagkereset arra a kiesett munkaidejére, amely alatt a) megjelenési kötelezettsé­gének; b) polgári védelmi kötele­zettségének; A gépkocsi fékberendezésének fon­tosságáról ugyan minden autós meg van győződve, de többnyire csak szembetűnő zavar esetén kereti fel a javítóműhelyt. Pedig a fékek ki­fogástalan működése létkérdés és hatékonyságuk ellenőrzése sem igé­nyel különösebb szakértelmet, fá­radtságot. Ismerkedjünk meg ezek­kel az egyszerű tudnivalókkal. Kezdjük a fékolajjal, helyesen: fékfolyadékkal, mert semmi köze az olajhoz. Szintetikus folyadék, amit két figyelmet érdemlő tulajdonság jellemez: a hőállóság és a nedv­szívó hajlam. Az előbbi azt jelenti, hogy forráspontja 250—300 C-foknál van. Ez rendkívül fontos, mert féke­zéskor az egyes fékalkatrészek 500— 600 fokra is felhevülhetnek, ami a fékhengerekben lévő fékfolyadékot is alaposan felmelegíti. A nedvszívó tulajdonság kellemet­len, következményei veszélyesek. A fékfolyadék szívesen egyesül o leve­gőben lévő párával. A vízpára a folyadéktartály szellőzőnyílásán át jut a folyadék felszínhez és ott ki­csapódik. A víz forráspontja csak 100 C-fok, ami mennyiségétől füg­gően, csökkenti a fékfolyadék for­ráspontját. A szennyeződés mintegy eqy—másfél év alatt jut el egy olyan kritikus értékig, amikor a fel- hevült folyadékban gőzbuborékok keletkezhetnek. Amíg a folyadék gyakorlatilag összenyomhatatlan, ad­dig a qőz, akár a levegő össze­nyomható. Ilyenkor hiába a kétség- beesett tap'Ősás a fékpedálra, csak a gőzbuborék nyomódik össze. A fékrendszerben már nincs nyomás, tehát fékhatás sincs, A jelenség különösen veszélyes. Normális. enyhébb fékezésekkor uayanis nem lép fel olyan magas hőmérséklet, hogy a folyamat ki­alakulhasson. A vezető tehát eqy üzembiztos fék reményében autózik. A fékfolyadékba jutott víz másik c) honvédelmi oktatásban való részvételi kötelezett­ségének tett eleget. A szövetkezet tagját a szö­vetkezettől a most említett ese­tekben a munkaköri beosztásá­nak megfelelően a kiesett mun­kaidőre járó ótlagrészesedés il­leti meg. Ároknak a személyeknek a részére, akik nem állnak mun­kaviszonyban, nem szövetkezeti tagok, de a fentebb írt köte­lezettségüknek tesznek eleget, a 6/1976. (III. 31.) MT. számú rendelet 86. § (3) bekezdése értelmében a lakóhely szerint illetékes tanács végrehajtó bi­zottságának pénzügyi felada­tokat ellátó szakigazgatási szer­ve külön rendeletben megálla- oírott térítést fizet a polgári védelmi gyakorlaton való rész­vétel idejére. Nem illeti meg térítés a pol­gári védelmi gyakorlaton részt, vevő azt a személyt, aki kere­ső foglalkozást nem folytat, vagy nyugellátásban részesül, kivéve, ha a gyakorlaton való részvétel ideje alatt mint nyug­díjas munkaviszonyban áll. A jogszabályi rendelkezések értelmében a polgári védelmi gyakorlaton részt vevő egyéni- leq gazdálkodó, kisiparos, kis­kereskedő, munkaközösségi tag vagy esetenkénti munkabérből élő más személy részére — munkanapokra számítva — na­pi 60 forintot, ha pediq a gya­korlat 8 óránál rövidebb ideig tartott, ennek az összegnek az időarányos részét kell térítés­ként kifizetni. A honvédelmi kötelezettséget teljesítő személy részére e kö- telezettséq teljesítésével össze­függő útiköltséget meg kell té­ríteni. A sorkatonát, ha szabadság­ra vagy eltávozásra más hely­ségbe utazik, a meghatározott közforgalmú járműveken utazási kedvezmény illeti meg. Legközelebb a leszerelést kö­vetően járó juttatásokról, s egyéb jogszabályi előírásokról adunk tájékoztatást. következménye a korrózió. A főfék- és a munkahengerek tükörsimára munkált belső felületén már az egé­szen minimális oxidáció is tömítet- lenséget okoz. A hibát csak az al­katrészek cseréjével lehet megszün­tetni. A fékfolyadékot tehát 'rendszere­sen — egy—másfél évenként — ki kell cserélni. Ennek költségei eltör­pülnek a csere elmulasztásából származó veszélyek és kiadások mö­gött. Ezen kívül természetesen gyak­ran kell ellenőrizni a fékfolyadék mennyiségét is. Ez nem okoz ne­hézséget, minthogy a fékfolyadék tartálya a legtöbb kocsinál a mo­tortérben van és átlátszó műanyag­ból készült. A szintet célszerű a maximum jelzésnél tartani. A haszná­lat során mutatkozó mérsékelt és las­sú szintsüllyedés nem utal hibára. Ez annak a következménye, hogy az elhasználódott fékfelületek miatt a munkahéngerekben a dugattyúk egymástól távolabb kerülnek, így a munkahengerben több folyadék hal­mozódik fel. A minimum jelzés alá süllyedt folyadéknál eqy lépést sem autózzunk a tartály feltöltése nélkül. A pótlásra a gyári minőséget hasz­náljuk, illetve az eredeti fékfolya­dék szabványa szerint készült minő­séget. A szabvány jelzése a fékfo­lyadék tartályán általában megtalál­ható. Ha a szintsüllyedés gyorsan következik be, a rendszerben vala­hol szivárgás van. Ennek felderítése viszonylag egyszerű, mert a fékfolya­dék jellegzetes 'nyomokat haqy. Az olajfoltoktól könnyű megkülönböz­tetni, mert nem olajos tapintású és szagáról is felismerhető. A fékek javításával ne kísérletez­zünk. Zavar esetén azonnal keres­sük fel a szervizt I A következő alkalommal a fékel- . lenőrzés gyakorlatával és néhány fékhiba ismertetésével folytatjuk. Búsbarna László Labdarúgó NB III. Pécsi VSK—Enying 3:2 (1:1). Enying, 1000 néző. Vezette: Gozdán. Pécsi VSK: Sulyok — Nagy, Szabó, Engert, Balázs, Grünr/ald, Kaszás, Kresz, Jáno­si, Stejer, Jockl. Edző: Rónai István. A lelkesen játszó Pécsi VSK megérdemelten nyert. Gól­lövő: Jánosi (2), Grünwald, il­letve Horváth, Csikesz. Jók: Jánosi, Grünwald, Balázs, illet­ve Horváth. Véméndi TSZ SK—Lőrinci Fo­nó 2:0 (1:0). Gyömrői út, 300 néző. Vezette: Bodnár. Vé- ménd: Doszpoth — Kajtár, Tör­jék, Mécs, Barta, Borovcc.?, Gruborovics, Fiochsz (Gál), Ko­vács, Rótt, Bencsik. Edző: Szám Frigyes. Az alacsony színvonalú mérkőzésen a szerencsésebb csapat győzött. Senki nem ját­szott kiemelkedően. Góllövő: Rótt (2). Szigetvár—Kiss János SE 0:0. Szigetvár, 1200 néző. Vezette: Pintér. Szigetvár: Kiss — Var­ga, Maurer, Tóth l„ Tóth III., Szőllősi, Révész, dr. Tüske, Cső­re, Telek, Palotai. Edző: Ka- mondi Imre. Gól nélküli mér­kőzésen, változatos jó játékkal igazságos döntetlen. Jók: Mau­rer, Tóth I., Tóth III., illetve Czabula, Rékósi, Boros, Házi. Mázaszászvári Bányász—Pak­si SE 5:1 (3:1). Mázaszászvár, 800 néző. Vezette: Ágoston. Mázaszászvár: Banász — Csáb- rák, Bczsonyi, Kocsis, Katona, Pataki, Kólya (Zsíros), Kovács, Horony, Bíró, Csordás. Edző: Róth Antci. A bányászcsapat nagy akarással, lelkesedéssel, helyenként jó játékkal érte el nagy gólarányú győzelmét. Ki­állítva: Kovács (Mázaszászvár) és Kiss G. (Paks). Góllövők: Kólya, Bíró, Kovács, Csordás, Pataki, illetve Váczi. Jók: Ba­zsonyi, Bíró, Csordás, a paksi csapatból senkit nem lehet ki­emelni. Az NB II. további eredmé­nyei: Budapesti Építők—BKV Előre 0:0; Ikarus Alba Regia— Sárisápi Bányász 3:2; Dunaúj­városi Építők—Siófoki Bányász 3:0; Pénzügyőr—EMG SK 6:0; Budapesti Spartacus—Perbál 2:2; XXII. számú Volán Szállí­tók—Barcs 4:0. AZ NB III. ALLASA 1. BKV Előre 8 6 1 1 21- 5 13 2. PVSK 8 5 2 1 22- 9 12 3. Véménd 8 5 2 1 20-11 12 4. Kiss i. SE 8 4 4 — 13- 5 12 5. Szigetvár 8 4 4 — 13- 6 12 6. Volán Száll. 8 3 4 1 10- 7 10 7. D. Építők 8 2 5 1 9- 6 9 8. Pénzügyőr 8 4 — 4 23-19 8 9. Perbál 8 2 4 2 9-12 8 10. Alba Regia 8 3 2 3 10-15 8 11. EMG SK 8 2 4 2 6-11 8 12. Bp. Spartacus 8 1 5 2 9-11 7 13. Bp. Építők 8 2 3 3 6- 9 7 14. Siófok 8 2 3 3 7-12 7 15. Enying 8 1 4 3 12-15 6 16. Mázaszászvár 8 1 4 3 11-15 6 17. Paks 8 1 3 4 14-15 5 18. Sárisáp 8 1 3 4 10-13 5 19. Lőrinci Fonó 8 1 2 5 7-13 4 20. Barcs 8 — 1 7 3-26 1 Megyebajnokság Vasasi Bányász—Universitas PEAC 2:1 (1:0); Siklós—Stein­metz SE 2:0 (2:0); Pogány— Sellye 0:3 (0:1); Kesztyűgyár— Boly 4:1 (1:0); Zsolnay—Sza- lárta 1:0 (1:0); Beremend— Mágocs 0:0. MEGYEI I. OSZTÁLY ALLASA 1. Sellye 6 6 — — 18« 1 12 2. Mohács 6 5 — 1 20- 3 10 3. Beremend 6 4 1 1 9- 3 9 4. Siklós 6 4 1 1 11- 6 9 5. Kinizsi 6 3 2 1 8- 4 • 6. Mágocs 6 3 2 1 7- 6 8 7. PBTC 6 2 2 2 9- 6 6 8. Kesztyűgyár 6 3 — 3 9- 8 6 9. Universitas 6 3 — 3 8- 9 8 10. Boly 6 3 — 3 12-15 < 11. Vasasi B. 6 2 1 3 9- 9 5 12. Zsolnay 6 1 1 4 6-12 3 13. Pogány 6 1 1 4 3- 9 3 14. Szalánta 6 — 3 3 2-16 3 15. Steinmetz SE 6 — 1 5 3-11 1 16. Gázmű 6 — — 6 2-19 — Építkezőknek ajánljuk! BA TÉC RAN1 5LAIF GC fA—TOL ARI VÁL ÍRCSONYI B. 30-as blokktégla pántolt egységrakatban, fuvarvállalással befizethető: 1. SZ. TÜZÉP-TELEP PÉCS, MEGYERI ÚT 61. SZ. NA MEGYEI DÉLDUNANTÚLI LALAT TUZÉP VÁLLALAT Amit a fékekről tudni illik I.

Next

/
Thumbnails
Contents