Dunántúli Napló, 1976. szeptember (33. évfolyam, 241-270. szám)

1976-09-28 / 268. szám

1976. szeptember 28., kedd Dünantmi napló 3 II ffonyődi sportkesztyüüzem sikerei Hatezer modell három hónap alatt Évente több mint félmillió dollár j|: termelési érték Szauna­kesztyű A színek mellett há­rom különleges kesztyű ma­rod meg emlékezetemben, anélkül hogy jegyzetfüze­temből felidézném a Pécsi Kesztyű- és Bőrdíszműipari Szövetkezet fonyódi üzemében tett múlt heti látogatásom. A Küklopsz kézméretére készített sportkesztyű a május 1-i felvo­nulásokon szemléletesen bizo­nyítja: kilenc esztendő alatt kitűnően képzett munkások ne­velődtek a fonyódi üzemben. Hírük szétfutott a világban: nemrégiben egyik nyugati cég azzal a kívánsággal fordult a szövetkezet vezetőihez, hogy a FORMA 1-es gépkocsik világ- bajnokságán élen álló Niki Lauda Ferrari gépkocsiját min­tázzák meg céljának megfelelő kesztyűben. A versenyautó, il­letve kesztyű elkészült, a vevő nagy megelégedésére nagy for­galmat bonyolít belőle. Pedig nem olcsók a kesztyűk: átlago­san 4,5 dollárt fizet az AMBA (osztrák) és RIKA (NSZK-beli) cég, (a kesztyűsök legnagyobb kereskedelmi partnerei, ismert télisport ruházti világcégek) jó haszonnal, 83—100 nyugatné,- met márkáért árusítják a fo­gyasztóknak. (A megrendelők adják az anyagot.) Nem kis mennyiség fogy. A fonyódi üzem évente 140 ezer párat gyárt, a piac éhségét azonban nem tudják enyhíteni. A sportkesztyű üzem varrodájának egy részlete A harmadik kesztyű típusról még nem beszéltem — a licen- cét 10 ezer dollárért vásárolta a szövetkezet. Mint Stettner Je­nő elnök mondja: rég bejött a befektetés, bár a kesztyű ko­rántsem futott akkora karriert, mint arra számítottak. A sport- kesztyű bár kitűnően bélelt, ki­váló minőségből készül, nagy hidegben nem melegíti megfe­lelően a hatalmas sebességgel száguldó sportolók kézfejét. A ,,szauna kesztyű" kézfején gyu- fásdoboznyi jól záródó ablak van, amelyet a sportolók fel­téphetnek és a nyíláson bele­helve a kesztyűben kiképzett légcsatornákop keresztül ömlő meleg levegő valósággal fel­transzformálódik és kellemes meleget áraszt. Az ablakot egy­szerűen vissza kell nyomni, a tapadó zárak tökéletesen szi­getelnek. Az 1976 első három hónap­jában készült mintegy hatezer modellből mindössze kettőt mutattam be, a zöld, sárga, kék, fehér, fekete, vörös színek kombinációjaként összeállított minták valóságos iparművészeti remekek. A válogatott csapatok számára készített kesztyűkön a Szovjetunió, Egyesült Államok, Svájc, Anglia nemzeti zászlóit vagy címereit mintázták meg a tervezők. Egyetlen sportkesztyű kézfe­je átlagosan 28 alkatrészből áll — hatszoros munkaráfordítást igényel, mint a hagyományos kesztyű. Az anyagigénye 28—30 négyzetdeciméter — a hagyo­mányosé 24. A fejlődés tényei Kilenc esztendeje hozta létre a Pécsi Kesztyű- és Bőrdíszmű- ipari Szövetkezet fonyódi üze­mét. A község régi iskolájában 30 munkás kezdte a kesztyű­gyártás alapjait tanulni a Pécs­ről érkezett szakemberektől. A mostani létszám 230, a terme­lés 140 ezer pár. Az elmúlt terv­időszakban a TANIMPEX támo­gatásával, s persze áaját erő­ből 4 millió forintot ruháztak be, amelynek keretében a Pécs­ről települt szakembereknek 6 lakást, oktatóbázist, anyagrak­tárt hoztak létre. Az utóbbira azért is nagy szükség volt, mert a megrendelőtől érkezett bőrök, bélések, cipzárak értéke ese­tenként a 20 millió forintot is meghaladják. Például, amikor az elmúlt héten Fonyódon jár­tam, amerikai kecskebőrök tu­catnyi színváltozata, bélésanya­gok mázsái voltak raktáron — több mint 20 millió forint ér­tékben. Visszatérve a fonyódi üzem múltjára: 1971-ben a kesztyű­piacon dekonjunktúra volt, az évi 80 ezer pár kesztyű export­jára létrehozott telep sorsa kér­désessé vált. A szövetkezet ve­Fiatal szervezők fóruma Balatongyörökön Érdekes összejövetel elé néz­nek a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság dunán­túli szervezeteinek fiataljai — október 4-én és 5-én Bala­tongyörökön fórumot rendez ré­szükre az SZVT fiatalok bizott­sága közösen a Baranya, Fe­jér, Komárom, Győr-Sopron, Veszprém és Zala megyei szer­vezetek fiatalok' bizottságai­val. A téma: a vállalati infor­mációs rendszer. Ezzel kap­csolatban tájékoztatják a részt­vevőket a legújabb tudományos ismeretekről, az alkalmazás eredményeiről, lehetőséget biz­tosítva szélesebb körű elterjesz­tésükre. A fórumon kiemelt hangsúllyal foglalkoznak a vállalati központi szervezettől elkülönült egységek — a gyá­rak, gyáregységek, telephelyek — információs rendszereivel. Mivel az SZVT vidéki fiataljai­nak ez lesz az első önálló, kö­zös rendezvényük, egyben ta­pasztalatokat is szerezhetnek a konferenciaszervezésről és -elő­készítésről. A fórumon kilenc pécsi fiatal vesz részt — a mű­szergyárból, a Dél-dunántúli Gázgyártó Vállalattól, a MÉV- től, a Pécsi Bőrgyárból, a Zsol- nay Porcelángyárból és az SZVT megyei szervezete fiata­lok bizottsága részéről. zetői ekkor álltak át a sport- kesztyűk gyártására, amelyből 1971-ben már 16 ezer párat exportáltak. A fejlődés robba­násszerű volt, esztendőről esz­tendőre több mint két tucat új szakmunkás hagyja el a szövet­kezet szakmunkásképző „inté­zetét". Az elmúlt tanévben egy csupa érettségizett fiúkból és lányokból álló osztály kapta kézhez a bizonyítványt, az idén öregebb nemzedékből szervez­ték az osztályt. Az írott ,,R” és ,,A" betűs sportkesztyűk, ma még a „Toni Sailerek" (többszörös olimpiai és világbajnok síelő) kezét me­legítik. Újabban azonban a nyugati vadmotorosok is szíve­sen viselik ezeket a kesztyűket, önkéntelenül is adódik a kér­dés: s itthon? Sajnos a néhány tucatnyi téli sportrajongó nem üzlet a 140 ezres tételben. Amúgy meg túlságosan drága viselet, 700—800 forintnál ol­csóbban aligha lenne lehetsé­ges idehaza árusítani. L. J. Régi és áj Igények Szilikózis-kártérítési perek a bíróságon Sok fáradsággal jár, időbe telik az adatok felkutatása Az utóbbi hónapodban fel­tűnően megszaporodtak az úgynevezett szilikózis-perek a Pécsi Munkaügyi Bíróságon. A havonta érkező ügyeknek majdnem egyharmadát teszik ki. Régebben alig akadt egy- kettő. most viszont havonta 15—20 üggyel is foglalkoznak. A Mecseki Szénbányákban a szilikózis sokszorosa az orszá­gos előfordulásnak: a többi bányában elvétve bukkan fel. A hatvanas évek elejétől a pécsi- bányákban alkalmazzák a speciális telepítési rendet, vagyis a rendkívül poros mun­kahelyről kevésbé poros vagy pormentes munkahelyre kerül­nek át a bányászok. Egyebek között segédmunkások, portá­sok, iparőrök, fürdőkezelők lesznek, de fizetésük jóval ke­vesebb az eredetinél. Emiatt nagyon sokan tiltakoznak az át­helyezés miatt. Személyenként a teljes veszteség elérheti a 2000—2500 forintot is. Eredeti bérük 80, illetve 90 százalékát kereset-kiegészítés­ként megkaphatják a társada­lombiztosítási szervektől, ha a napszintre kerülnek, vagy épp a földalatti munkahelyen ma­radnak, csak kevésbé poros helyen. A 80, illetve a 90 százalékos bérkiegészítés felté­tele a 36 százalékot elérő mun­kaképesség-csökkenés. 1976 januárjától ezt jogszabály írja elő. A fennmaradó 10, illetve 20 százalékos bérveszteség ügyében a munkáltató dönt, hogy fizeti-e. Negyven-ötvenéves, egykori vájárokról van szó, akik ezért a vállalati munkaügyi döntőbi­zottsághoz fordulnak, mely rendszerint elutasítja a kárté­rítést sürgető kérelmüket. Ek­kor kötnek ki a Pécsi Munka­ügyi Bíróságon. Sőt, ha itt nem sikerül, akkor a Megyei Bíró ságra mennek tovább. Sokan jogi képviselőt is meghatalmaz­nak és jogi kérdésekben gyak­ran maguk is jártasak. A pa­naszosok között jónéhány nyug­díjas is akad. Másfél-két évig is elhúzódhatnak ezek a peres kedések, hiszen jópáran közü­lük 1945 óta bányában dolgoz­nak és néha már az ötvenes évek elején is megállapították náluk a szilikózis bizonyos stádiumát. Hatalmas apparátus mozdul meg, hogy a 25—30 év külön böző orvosi és műszaki adatait felkutassa és végleges igazsá got mondjon. Akad, aki 100 ezer forintért pereskedik, mások 1—2—3 évre visszamenőleg k^- rik a bérkiegészítést. De gya­koriak a friss problémák is, az alig egy-két hónaposak. A Mecseki Szénbányák min­den ilyen követelést elhárít, hi­vatkozva az Országos Munka­egészségügyi Intézet 1967-ben kiadott állásfoglalására: mely szerint a Mecseki Szénbányák­nál a szilikózis-megbetegedést elhárítani nem lehet. A szén bánya a porelhárítás érdeké ben természetesen nagy erőfe szítéseket tesz: mindinkább több védőeszközt alkalmaz szervezettebb az egészségvéde lem és biztonságosabb a bal esetelhárítás. Az esetek nagy részében a kártérítést kérő dől gozók igénye jogosnak mutat kozik, és a fennmaradó 10, il letve 20 százalékos munkabén veszteséget végülis kártérítés ként kapják meg. Csuti J. Kifordult a világ sarkaiból? t esztendeje írt írá­sommal jött bará­tom : mi igaz ma eb­ből? A cím láttán eszembejutott igaz hittel írt cikkem minden gondolata: sze­retünk dolgozni, boldogok va­gyunk egy jól elkészített mun­kadarab után, legyen bár az ötvösmunka, aranyló ékszer, tisztára sepert utca. Néhány pillanatiq gondolkodnom kel­lett, míg eszembejutotl, mit is akartam az utcasepréssel . .. Igen, a Hunyadi úton évekig egy nyurga fiatalember seper­te az utcát, néhányszor meg­állított a szerkesztőség előtt, hogy az itt parkoló gépkocsik­tól nem tudja tisztességesen rendbeniartari az utcát. Amikor elmennek a gépkocsik, ott ma­rad a szemét és még azt gon­dolja valaki, hogy nem vég­zi rendesen a munkáját. A kétség elhatalmasodott bennem. Talán ma már nem ezt a címet adnám: az élet ér­telme. Hát ma nem a munka az? Csak értelme legyen! Anél­kül, hogy ne lássuk munkánk eredményét, hogy ne érezzük: amit csinálunk, kis csavar a nagy mechanizmusban, melyet évezredek alatt az ember fel­épített, mit sem ér az egész. Még akkor sem, ha busásan megfizetik . .. ■« Már nem is tudom, hogy ba­rátom kelt-e vitára, vagy fejem, ben kezdtek meqíogalmazódni az ellenpéldák. A gépkocsivezető aznap mindössze negyven kilométert vezetett, a fotóriporter esőben, sárban tucatnyi helyen készített felvételeivel szeretett volna lap­zárta előtt megérkezni, siettette társát, aki dühös volt az egész­napi szolgálat miatt s csak­nem kinézte az autóból a ri­portert. Néhány hete a Minaret étte­remben szobrász ismerősöm és kollégám féldeci pálinkát ren­deltek. A pincér metszett po­hárban három cent italt ho­zott. A reklamálásra füle bot­ját sem mozgatta, mígnem kénytelen volt az üzletvezetőt hívni. Ő elnézést kért, elismer­te a hibát, rövid idő után az étteremben is hallatszott, amint a pincért figyelmeztette, az ismét megjelent, metszett poha­rakban italt hozva. Ugyanazt szolgálta fel újból féldeciként, amit az üzletvezető elvitt a vendégek elől. Csak most gú­nyos megjegyzéssel kedveske­dett: csinálhatnak, amit akar­nak, ezt kapják. Pedig ő mun­kája értelmét azonnal kész­pénzben is érzékelhette volna, ha már a vendég elégedettsé­ge, a köszönet nem okoz örö­met. S hogy mennyire igaza volt abban, hogy a vendégek tehe­tetlenek, azt Pozsonyból érke­zett kollégánk esete bizonyítja. A pécsi Pannónia bisztróban virslit szeretett volna reggeliz­ni. Húsz-harminc perces vára­kozás után összeaszott, apró adagokat kaptak, rátekintésre is jól látszott, hogy sokkal ke­vesebb súlyú, mint amennyit az árjegyzéken feltüntettek, Hosz- szas követelésre lemérték, a mérleg öt dekát mutatott, az üzletvezető azt állította, hogy a mérleg nyelve a hetes számig lengett. Még így is messze volt az ártáblán feltüntetett 12 de­kától. Panaszára két nap múl­tán az igazgató válaszolt: az üzletben valóban hibát követ­tek el, mert a drágább egység­áru virslit adták, amelyből ke­vesebb jár, mint amit az ár­jegyzéken feltüntettek. Igaz, a mennyiség még ebben az eset­ben sem volt meg, de a né­hány fillér különbséget a levél felmutatójának a pénztárban visszafizetik ... Még aznap két Pécsett tar­tózkodó lengyel néptáncos tett panaszt a szerkesztőségben, hogy nem foglalhatják el a mecseki campingben lefoglalt helyüket, mert állítólag része­gek, s a takarítónők nemi haj­landók az esetleges ... A ma­gyar kísérő a táboron már be­lül járkáló erősen ittas társa­ságra mutatva megkérdezte, hogy árok miként juthattak be? A válasz: azok itt rúgtak be ... Elismerem, kissé sok a ven­déglátóiparról szóló rossz pél­da. Éppen ezek segítségével jutottam el azonban a felis­merésig: ha azok félreértésben élnek, akik nyomban értelmét látják, ha kedvesen szolgálják ki embertársaikat, mennyivel in­kább kiszolgáltatottjai vagyunk a lelkiismeretlen hivatalnok, tv-szerelő, festő, s ki tudja méq kinek nem. A szalag mellett dolgozó munkás, a teljesítménybérben küszködő bányász, a kombájn­hoz kötött aratómunkás a bor­ravaló reménye és vitatkozás nélkül hajtja végre az utasítá­sokat. Nem kéréseket! Tehát az lenne a dolog nyitja: értelmes munka senkinek sem jelenti az élet értelmét, csak vannak, akik a munka tárgyához vannak köt­ve (azok, akik az anyagi java­kat előállítják) s vannak akik arra hivatottak, hogy szolgál­tatásaikkal a munkások képes­ségeit, kedvét növeljék a ter­melőmunkához! S lehetséges, hogy egyesek félreértésben él­nek: azt qondolják ez utóbbi a fontosabb? Magam is számtalan jó pél­dát tudok felsorolni, amikor a hivatalban gyorsan igyekeznek intézni dolgainkat és el kell fo­gadnunk azt is, hagy a termelő munkában sem dolgozik min­denki teljesítménybérben, s ott is vannak olyan dolgozók, mint a Minaret-beli pincér. Tehát életünk értelme még­sem az értelmes munka? Csu­pán akkor dolgozunk rendesen, ha arra a közvetlen érdekelt­séggel vagy más módon rászo­rítanak bennünket? Ha odalán­colnak bennünket? — Nem! Zo- bák-akna mélyítésénél a külön­böző veszélyek miatt bánya­építők akármennyit dolgoznak is, 300 forint a bérük, ez ak­kor csökken, ha balesetet szen­vednek. S mégis: a körülmé­nyekhez képest a leggyorsab­ban törnek a föld mélye felé. Ök azt mondják, becsületből. M em igaz, hogy a vi­lág kifordult sarkai­ból! Csak elnézők vagyunk azokkal, akik körülöttünk fél­reértik az elmúlt évek, évtized szellemét. Megértők vagyunk azokkal, akinek mindig is a semmittevéssel 'keresett pénz je­lentette az élet értelmét. Ma is leírom amit öt év előtt: az em­ber szeret dolgozni, ha azt mondja valaki, hogy a munka becsület és dicsőség dolga, le­het, hogy sokan fintorognának. De ha elvennék tőlünk a le­hetőséget, hogy munkánkkal becsületet és dicsőséget sze­rezzünk, megszűnnénk emberek lenni. Nem? Lombosi Jenő Tudósok tanácskozása a Balaton vízminőségéért A Balaton vízgazdálkodása lesz a témája annak a három­napos tudományos tanácskozás­nak, amelyet szeptember 30-tól a Magyar Hidrológiai Társaság rendez Keszthelyen. A tudomá­nyos ankét több mint 200 részt­vevője a legújabb kutatások eredményeit összegezve megvi­tatja a tó megmentésének, a vízminőség további romlása megakadályozásának lehetősé­geit. A legfontosabb tennivalók között szerepel a Zala folyó visszavezetése a Kis-Balatonba, amely mintegy szűrőként fogja majd fel a folyó hordalékát, s így a keszthelyi öböl eliszapo- rodása csökkenhet.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents