Dunántúli Napló, 1976. szeptember (33. évfolyam, 241-270. szám)

1976-09-28 / 268. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Bányásznapi ünnepségre au­tóztunk, esős idő volt Kanyar­gós hegyi utakon kapaszkod­tunk, meredten az utat figyel­tük. „Szép hűségjutalmat kap­tak a bányászok", kezdemé­nyeztem, amolyan udvarias for­dulattal, némán lepergett kilo­méterek után, hogy ne néz­zünk ki olyan idegenül egymás mellett. Utitársam sokatmon- dóan rámnézett, ki nem mon­dott „Megh'szem azt!”-ta] rá­bólintott, majd megint az utat fürkészte. Szép hűségjutalmat kaptak a bányászok, a jobb vájárok, s nem is kevesen húszezernél is többet vittek haza a boríték­ban. Ezt minden évben nyug­tázhatnánk, hiszen esztendőn­ként elkövetkezik a bányász­nap, a hűség minden évben elnyeri a jutalmát. De vala­hogy vissza-visszatér az a pil­lanat, az a „Meghiszem azt!” — összenézés a taxiban, ami­kor talán mindkettőnkben át­suhant, különös munkahely is a bánya. Aki dolgozik, pénzt, fizetést kap. Ha rádolgozik, prémiumot. Megjár mindenki­nek a nyereségrészesedés, a tizenharmadik havi boriték is. Kiváló dolgozóvá is magaszto­sulhat, vállalata is elnyerheti a kiváló címet, ezekkel is pénz jár. De a bányászokra még mindezeken felül is szép ösz- szeg vár, ami egyesegyedül csak nekik adatik meg — a hűségjutalom. Ha mindez egyszer eg r év­ben, a bányásznapon a kívül­állók között egyáltalán szóba is kerül, akkor sem hinném, akadna valaki, akiben csöpp­nyi irigység is motoszkálna. Mindenki tisztában van vele, hogy a hűségjutalom nem akár­milyen munka, hanem a ke­mény, verejtékes és veszélyes bányamunka iránti hűség ju­talma. De arról a „kívülállók” már végképp nem beszélnek, hogy a hűségjutalom, jóllehet, ez a fogalom túlon túl is ráta­padt, összefonódott a bányász- sággal — nem kizárólag a bányászság kiváltsága, a hű­ség a föld felett is el­nyeri jutalmát. Elnyeri, csak más néven és címen, s talán kevésbé feltű­nően. Ebben az esztendőben, amikor a vállalatoknál újabb öt évre kqtötték meg a kol­lektív szerződéseket, érvényesí­tették a törzsgárdn eddiqinél nagyobb elismerését. A törzs­gárda tagságban az évek, a vállalatnál eltöltőt': idő, tehát a hűség testesül meg, a kerek években átnyújtott borítékkal pedig a hűség nyeri el jutal­mát. Ezzel kapcsolatban csak kapásból szeretnék idézni két nagy pécsi gyár törzsgárda szabályzatából. A kesztyűgyá­riaknál a 15 éves törzsgárda tagsággal rendelkezőket 1000 forint pénzjutalomban részesí­tik. Huszonöt év után 2000 fo­rint, 30—35 év után 3000—4000 forint, 40 év törzsgárda tagság után pedig 5000 forint és mindegyik mellé jutalomsza­badság jár. A bőrgyáriak törzs­gárda szabályzata szerint az ötéves törzsgárda tagság után havi 50 forint illeti meg a dol­gozót. Ez az 50 forint évente 10—10 forinttal emelkedik, sok évi szolgálat után elérheti — ez egyébként a plafon — a havi 450 forintot. A munkahelyen eltöltött időt, a munkahelyhez való ragasz­kodást, egyszóval a hűséget minden vállalatnál igyekeznek anyagilag és erkölcsileg meg­tisztelni és meghálálni. Miklósvári Zoltán Dr. Sztojan Radev (balról) a bolgár—magyar kap csolatok fejlődéséről beszél. Barátsági nagygyűlés a tanárképző főiskolán BHHDHBBGDHHIBflBEBDSMDHflB Pécsett hétfőn de. 10 órakora Szliven Áruházban Petar Iva­nov, a Bolgár Kulturális Köz­pont kereskedelmi igazgatóhe­lyettese nyitotta meg a népi és iparművészeti kiállítást és vásárt, amely a mai Bulgáriát prezentálja, A kiállítás meg­nyitóján ott volt dr. Sztojan Ra­dev, a Bolgár Kulturális Köz­pont igazgatója, Gergely Lász­ló, a HNF Pécs városi Bizott­ságának titkára, valamint a Bolgár Kulturális Központ több vezetője és munkatársa. Egy órával később a bolgár kül­döttség a KISZ Baranya megyei Bizottságának Tarr Imre veze­tőképző iskolájába látogatott, du. 4 órakor a vendégek a pé­csi Ifjúsági Házban a Mai Bol­gár qrafika című kiállítás meg­nyitóján vettek részt. Este fél hatkor, a Pécsi Ta­nárképző Főiskolán magyar- bolgár barátsági nagygyűlés kezdődött. Dr. Pilaszanovich Imre, a HNF városi elnöke kö­szöntötte a nagygyűlés részt­vevőit. Az elnökség soraiban foglalt helyet Bocz József, az MSZMP Baranya megyei Bi­zottságának titkára, Szentirá­nyi József, az MSZMP Pécs vá­rosi Bizottságának titkára, Papp Imre, Pécs város Tanácsának általános elnökhelyettese, dr. Sztojan Radev, a Bolgár Kul­turális Központ igazgatója és dr. Kálmánchey Zoltán, a Pé­csi Tanárképző Főiskola főigaz­gatója. A nagygyűlésen Bocz József előbb a magyar és bolgár nép hagyományos barátságáról, szólt, idézve Kádár János sza­vait, melyek a Bolgár Kommu­nista Párt XI. kongresszusán hangzottak el: „A magyar és a bolgár nép barátsága hagyo­mányos, a szabadságért har­coló népeink történelmi sors­közösségében gyökeredzik... A hitleristákkal folytatott harcban Magyarországon elesett, fel­szabadító bolgár hősök emlé­két népünk nagy tisztelettel őr­zi. Hagyományos barátságunk magasabb színvonalra emelke­dett és kiteljesedett korunkban, amikor népeink a szocializmus építésének közös útjára lép­tek és azon járnak," Mint Bocz József mondotta, Baranya m»-* gyében a Hazafias Népfront megyei bizottsága és a Bolgár Kulturális Központ közös szer­vezésében megrendezésre ke­rülő magyar-bolgár barátsági hét tegnaptól kezdődő rendez­vényei tartalmukban e gondo­latokban fogantak. — A két nép barátságát — mondotta Bocz József — bol­gár hősök vére pecsételte meg, hiszen a Dráva-menti harcok­ban hősök születtek és haltak meg, köztük az I. Bolgár Had­sereg katonái. Az elesettek ma a felszabadított magyar föld­ben nyugszanak. A baranyai lakosság szeretete, a harkányi hősi temetőben a vörös rózsák áradata hirdeti, hogy áldoza­tuk nem volt hiábavaló. A pártbizottság titkára be­szédét így fejezte be: „Szeret­nénk, hogy országaink együtt­működése, népeink testvérisége a jövőben még erősebb le­gyen. Ehhez kívánunk hozzájá­rulni a barátsági héttel, Bara­nya és Szliven megyék testvéri együttműködésének további szélesítésével és gazdagításá­val. Dr. Sztojan Radev köszön­tötte intézete nevében a nagy­gyűlés résztvevőit, vázolta a Bulgáriában folyó építő mun­kát, mely a 7. ötéves terv si­keres végrehajtása érdekében folyik. Bulgária fejlődését így jellemezte: „A felszabadulást megelőző évben Bulgáriában az ipari és a mezőgazdasági termelés aránya 25:75 volt, a mezőgazdaság javára. Ma már megfordult ez az arány — 81,2:18,8 lett, az ipar javára. Remélhetőleg 1990-ig az ipari termelés még döntőbb, még meghatározóbb lesz Bulgária életében." A barátsági nagygyűlés után a „Bulgária” férfi kvartett adott műsort, majd a főiskola színháztermének előcsarnoká­ban Varróné Darák Judit, a HNF Pécs városi Elnökségének tagja megnyitotta a Bulgária a fejlett szocialista társadalom építésének útján című fotóki­állítást. Kozma Ferenc Bernics Ferenc záróbeszédét mondja a villányi művésztelepen. Erb János felvétele. Bezárt a villányi szobrász szimpozion Hónapokig csattogtak a ka­lapácsok sivítottak a csiszoló­korongok a villányi kőbányá­ban, s a kész műalkotások csendjében mától kezdve már csak egyetlen szerszám nesze- zése haIIik — a finn Mauno Kivioje végzi az utolsó simítá­sokat művén. Nehéz, de eredményes évet zártak idén a baranyai művész­telepek. A siklósi kerámia-al­kotótelep munkáját a művész­telep épületének műemléki fel­újítása, a szobrásztelepét szin­tén a felújítás és a rövidített évad befolyásolták. A művé­szek : Gerle Margit, Büki Béla, Móker Zsuzsanna, Müller Mag­da, Pázmándi Antal, Simó Ágoston, Koller Éva, Polgár Il­dikó, Kovács Zsuzsa, Kecske­méti Sándor és Pannonhalmi Il­dikó kerámikusok, valamint Mauno Kivioje (Finnország), Raul Oscar Gomez (Argentí­na), Jacques Renaud (Francia- ország), Csontos László, Fritz Mihály, Nagy István és Varga Imre szobrászok ennek ellené­re eredményes munkát végez­tek. A siklósi vár tanácstermé­ben tegnap délelőtt Csenkey Éva művészettörténész, a mű­vésztelepek vezetője beszámolt Takács Gyula átadja az új harkányi iskolát. (Tudósítás a 2. oldalon). az 1976. évi munkáról, majd Pap Gábor és Nagy Ildikó mű­vészettörténészek értékelték a szimpozionok idei tevékenysé­gét. Miután a szakmai tanácsko­zások és a záróünnepség ven­dégei megtekintették a Perényi- kertben megrendezett „Kerámia a kertben" című kiállítást, a Szársomlyó-hegy keleti kőbá­nyájában került sor a szobrász szimpozion ünnepélyes zárásá­ra. A záróünnepségen Eszenov Ka­kabaj, a Türkmén SZSZK ok­tatási miniszterhelyettese veze­tésével részt vett az a szovjet oktatásügyi szakemberekből ál­ló küldöttség is, amely jelen­leg megyénkben tartózkodik. A Baranya megyei Pártbizottság képviseletében Újvári Jenő, a pártbizottság munkatársa, az MSZMP Siklósi Járási Pártbi­zottsága képviseletében Szabó Árpád, a pártbizottsáq munka­társa, a Magyar Képzőművé­szek Szövetsége képviseletében Maknsz Agamemnon, a szim- pozion-bizottsóg elnöke jelent meg. Baranya és Pécs városa művészeti életének neves kép­viselői között ott láthattuk az ünnepségen Martyn Ferenc Kossuth-díjas festőművészt. A záróünnepség Sólyom Ka­talinnak, a Pécsi Nemzeti Szín­ház művészének műsorával kez­dődött, majd Bernics Ferenc, a Baranya megyei Tanács mű­velődésügyi osztályvezetője mondott ünnepi beszédet. — Sikeres év, jó szimpozion volt az idei. Az elkészült alko­tások megfelelnek a kitűzött célnak — mondotta. — El­mondhatjuk azt is, hogy ez évben bővült és erősödött a mecenatúra: az Országos Ter­mészetvédelmi Hivatal igazi gazdája lett a Szársomlyónak. Bernics Ferenc a szabadtéri szobormúzeumba látogató száz­ezrek nevében is köszönetét mondott az alkotóművészeknek, majd a fenntartó szervek ré­széről átvette és egyben a közművelődésnek átadta a mű­alkotásokat. Ezt követően a művésztelepi diplomák átadására került sor. B. K. napid XXXIII. évfolyam, 268. szám 1976. szeptember 28., kedd Ára: 80 fillér Minden hűség elnyeri jutalmát Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja xxxxxxxx x*xx*vxx jxx**xjí* '’xvxxxxxxx^x xxxxxxx xxxxxx;. w:; w <vx ■■v.y.xx;!;x;x;jxxxxxx ^yx'-xy ■•'•■•xxxxxxx; :Xvi$!$: ■ v-*’ •• •• ' •••' •: Ww"‘Vv:; . :j •. ■ . >v< '._yXj ; >v. *< j; > x xxy . x ■ > xxxx ; x : j: ; j.' x . : ; xxjyjyx XXXXXXX; • \ .j '• y % X vXwXvXvl • •! ;• •: ; • •’ ;• •; XXXX • ;! X >!;X ; X X' >. XXX; {• X ;• X X X X • X X X ;• ; • X • XXXXXXX

Next

/
Thumbnails
Contents