Dunántúli Napló, 1976. szeptember (33. évfolyam, 241-270. szám)
1976-09-23 / 263. szám
e Dunántúlt napló 1976. szeptember 23., csütörtök Olvastuk, hallottuk. Baranyáról Bertalan Ágnes azt írja a Képes Újságban, hogy Pécs szép város, és a virágok városa. Az utóbbi vitatható. Az írónak az az érzése Pécs láttán, hogy éppen úgy nagy és örökkévaló ez a város, mint ahogyan a messzeség ölelkezik az idővel, a csupa virág illattal, bódult nyárral. Az élet és a történelem nagyságát érzi az ember. A szépséget, harcokat és a szellemi örökkévalóságot sugározza. A városról csak túláradó érzéssel, mámorral lehet beszélni, de túl az érzelmeken a hétköznapok, harcok, gondok és tervek, munkák is szépek. És ez a valóság. Pécs ma is gyűjtője, szinte végcélja a munkát keresőknek, és a szellemi, művészeti élet munkásainak. 1949-ben még 78 ezer lakója volt, ma közel 160 ezer. Hai- madik legnagyobb vidéki város, ámbár az, hogy vidéki, nem érezhető. Pécs igazán város. Nemcsak azért, mert Miskolc után Pécsett ' legtöbb az ipari munkás. A szénbányászatban és uránbányászatban 67 százalék a foglalkoztatottak száma. Pécsett dolgoznak legtöbben a bőriparban. A Pécsi Bőrgyár a város legnagyobb üzeme. 1762-ben alapították és ma évente 10—11 ezer tonna nyersbőrt dolgoz fel. Híres a kesztyűipar, amely több ezer nőnek ad munkát. Budapest és Szeged után az orvosok száma Pécsett a legmagasabb. Az Orvostudományi Egyetem mellett 400 ágyas klinika épült. Felépítettek két új városrészt is. Mégsem csak ezekért igazán város Pécs. A magyar irodalom bölcsője is a város. Janus Pannonius Pécsen élt. Nagy Lajos egyeteme Délkelet-Európa számára nyílt meg. Pécs mindig a magyar szellemi élet kimagasló pontja volt. Mi is hát Pécs szellemi ereje? A műveltségi állapota, ami az évezredek itt élő embereinek hitéből rakódott. Úgy is mondható: a kő. Vagy: örök, mint Pécs, amely mindig a legnagyobbra, a maradandóra törekedett, azért dolgozott, élt... * Felettünk a város. Komló 25. jubileuma alkalmából a Kossuth-rádió e hó 14-én közvetített riportot. Az ország legnagyobb bányaüzemének dolgozói közvetlen a város alatt fejtik a szenet. Munkájuk veszélyes, nehéz. Csábító a lakás, meg a pénz. Jelentkeznek is, de a régi bányászok ma már válogatják a munkatársaikat. Az üzem felújult, az emberek összeszoktak. Azért jó volna az utánpótlás, kellene újabb törzsgárda, mert a mostani brigád életkora átlag negyven év. Keresik az újat, kutatják a gépesítés módozatait. Egyik bányász azt mondta, úgy ünnepük legméltóbban a 25 éves jubileumot, ha szembe néznek a tényekkel. Átlagban ez a brigád 20 éves munkaviszonnyal rendelkezik. A fárasztó munka után is jut idejük segíteni az iskolákat, óvodákat, szépítik Sikondót, Komlót, hazájukat. Lipoczki József Vasút? Repülő? Hajó? Űrrepülőgépek Biztonságosan visszatérnek a Földre Beszélgetés a korszerű közlekedésről Ha a technikai újdonságok iránt érdeklődő embereket megkérdeznék, hogy véleményük szerint a tudomány területén mi fejlődött a legjobban az utóbbi tíz év alatt, a többség kétségtelenül a rakétatechnikát és az azzal szorosan összefüggő űrkutatást jelölné meg. Mindez azt bizonyítaná, hogy az emberek zöme érdeklődéssel figyeli az űrkulctás eredményeit, problémáit, bizakodással tekint annak békés felhasználása felé. A rakétatechnika fejlődéséről, elért eredményeiről már sokszor olvashattunk, most egy fantasztikum-számba menő technikai „csodáról", az úgynevezett űrrepülőgép-ről adunk ízelítőt. Mindenekelőtt azonban érdemes megvizsgálni az űrrepülőgépek létrehozásának célszerűségét, alkalmazásuk kihatásait a csillagászati összegekbe kerülő űrrepülésre, űrkutatásra. Az űrállomások létrehozásával, az űrlaboratóriumok megteremtésével kapcsolatosan aránylag egységes álláspont alakult ki a szakemberek körében, akik a bolygóközi közlekedésben az űrállomásokat ideális „átszállóhelynek", mozgó kísérleti laboratóriumoknak tekintik. Az űrállomások létrehozása azonban egy sor élettani kérdés mellett különböző problémákat is felvet, melyek közül figyelmet érdemel annak üzemeltetése, a szükséges élelmiszertartalékok biztosítása, valamint a személyzet életfeltételét jelentő levegőellátás biztosítása. Az eddigi elképzelések szerint e létfontosságú dolgokat és eszközöket szállító- vagy teherűrhajók vinnék az űrállomásra a szükségletnek megfelelő mennyiségben. Nem nehéz belátni, semmisülnek meg a Földre való visszatéréskor, hanem viszonylag épségben maradnak. Ezeket az újtípusú űrhajókat a szakemberek egységesen űrrepülőgépeknek nevezték el, mivel előnyösen egyesítik magukban az űrhajó, valamint a repülőgépek tulajdonságait. Az űrrepülőgépekkel szemben támasztott legszigorúbb követelménynek tekinthető a repülőtérről való indítás és leszállás biztosítása, az úgynevezett anyagép segítségével. Az anyagép lényegében mint hordozó repülőgép tölti be hivatását, mivel a számított sebesség és pálya elérése után leválik a szállított repülőgépről és visszatér a repülőtérre. A szállított repülőgép pedig — ettől a pillanattól kezdve már önálló szerkezet — rááll a bolygópályára és megkezdi a szükséges manőverezést. A szakemberek körében sokáig vitás volt az űrrepülőgép vízszintes, vagy rakétaszerű indítása, mivel mindkét indítási módnak vannak előnyei és hátrányai is. A vízszintes irányítás mellett szól az oldalirányú manőverezés lehetősége a felszálló ágon, valamint az, hogy a második fokozat indítását gyakorlatilag tetszés szerinti időben lőhet megválasztani az oldalszög korlátozása nélkül. A rakétaszerű indítás viszont több hasznos teher szállítását teszi lehetővé, s ez minden bizonnyal csábítólag fog hatni az űrrepülőgép tervezőire. A tudomány és technika jelenlegi színvonala mellett a szakemberek minden bizonnyal azt az elgondolást tekintik megoldhatónak, amelynél az első fokozat pilótanélküli lesz, többszöri felhasználási lehetőséggel, míg a második fokozatot pilóták irányítják. Mindezekből értelemszerűen következik, hogy az űrrepülőgép léQ Űrrepülőgép függőleges indításra való előkészülete. nyegében két repülőgépből fog állni, melyek közül a nagyobbik a hordozógép feladatait, míg a 'kisebbik a tényleges űrhajó szerepét látja el, illetve tölti be. Ismeretessé váltak olyan elgondolások is, melyek értelmében az űrrepülőgép két párhuzamosan elhelyezett fokozatból fog állni, s ezek mindegyike vissza tud térni a Földre. E fokozatok közül az első fokozat két — ember nélküli — szilárd hajtóanyagú rakétahajtóműből áll, míg a második fokozat szárnnyal ellátott, ember által vezetett, hidrogén-oxigén folyékony hajtóanyagú rakéta hajtóművekkel van ellátva. E megoldás értelmében a tervezők felhasználták a rakéta kézzelfogható előnyeit, s függőleges indítást kívánnak használni, illetve alkalmazni. Az összes elképzelés között valószínűleg ez a megoldás látszik életképesnek, megvalósíthatónak. N. L. A Szovjetunióban a nyugatról keletre utazók tizenegy időzónát lépnek át. Az ország egész közlekedési hálózata 1,7 millió km, több mint negyvenszer annyi, mint a Föld kerülete az Egyenlítőnél, Az új szovjet ötéves terv előírja, hogy a szállítást 30 százalékkal, a tömegközlekedési eszközök utasforgalmát pedig 23 százalékkal kell növelni. — Milyen a különféle közlekedési fajták kapcsolata? Melyik tölti be a legfontosabb szerepet? Erre a kérdésre válaszol Borisz Kozin, a műszaki tudományok doktora, az Állami Tervbizottság mellett működő közlekedéstudományi intézet igazgatója, — A Szovjetunióban a szállítást hétfajta közlekedési eszköz bonyolítja le, egységes terv szerint. A tervmechanizmus rugalmassága és kiegyensúlyozottsága lehetővé teszi az adott szállítási és közlekedési eszközök hatékony kihasználását az adott körzetben. Északon, vagy Szibéria nehezen megközelíthető helyein például a repülőgép és a helikopter az első számú közlekedési eszköz. A Baltikumon, vagy Ukrajnában, ahol a települések viszonylag sűrűn vannak egymás mellett, a gépkocsi-közlekedés fejlett. A hajók a víziútvonalakhoz közel eső térségeket szolgálják ki. — A teher- és utasszállítás oroszlánrésze azonban a vasútra hárul. Miért van ez Így? — A vasút döntő szerepét az határozza meg, hogy a termelés az egymástól távoli nagy gazdasági körzetekben összpontosul. A vasút használja ki legjobban a népgazdaságnak ezt a sajátosságát. A Föld vasúthálózatának nem egészen 10 százaléka van a Szovjetunióban és mégis az egész világ vasúti szállításának körülbelül a felét a szovjet vasút bonyolítja le. — Melyik szállítóeszközt kedvelik legjobban az utasok? — A vasúti szállítást, illetve közlekedést, bár az utóbbi időben a légi és a gépkocsi közlekedés is egyre jobban feltornássza magát. Jelentősen növekedett az autóbuszok aránya a kisebb távú utasszállításoknál. Az úthálózat fejlesztésnél az a cél, hogy minden községnek legyen bekötőútja. A személygépkocsi gyártásának fejlesztésénél elsősorban a falvak és a kisebb városok lakosságának igényeit tartjuk szem előtt. A nagyvárosokban a magánautókon való mindennapi közlekedés jelentősége elmarad a jól szervezett tömeg- közlekedési lehetőségek mögött. A nagyvárosokban az autót inkább hétvégi kirándulásokra használják. — Ki tudják-e elégíteni a különféle közlekedési és szállítási eszközök a növekvő szükségleteket? — Szállítási rendszerünk szüntelenül tökéletesedik. Egyrészt javulnak a hagyományos közlekedési eszközök műszaki mutatói, másrészt pedig mind fejlettebb specializált közlekedési eszközök kerülnek forgalomba. így például a vasútnál gyakorlatilag befejeződött a villamosítás és a dizelesítés. A villamos és motoros vontatók átlag kapacitásának növelésével elértük a 4200, illetve a 6500 lóerőt. Az AEROFLOT vonalain megjelentek a lökhajtásosok második nemzedékének gépei. A hosszútóvú bel- és külföldi vonalakon IL—62M típusú gépék közlekednek. A középtávú vonalakon a modernizált TU—134A, valamint a korszerű turbólégcsavaros TU-154-esek szállítják az utasokat. A rövidtávú vonalakon eredményesen használjuk a világszerte népszerű JAK—40 típusú repülőgépeket. Az új szállítási rendszerek között feltétlenül meg kell említeni a csővezetékeken történő szállítást is. Már megépült a Közép-Ázsia-Központi terület, a Tyumeny—Moszkva és több más hatalmas csővezeték. Ismeretes, hogy a KGST-or- szágok közösen építenek kőolaj-, földgáz- és más vezetékeket. Jelenleq a Barátság kőolajvezeték két ága működik. Épül egy hatalmas földgázvezeték Orenburg és a Szovjetunió nyugati határa között, N. Kudrjasov hogy ennek az elképzelésnek a legsebezhetőbb pontja maga a szállítás megoldása, pontosabban az a hatalmas anyagi ráfordítás, amely egyálte- lán nincs arányban a töher- szállító űrhajók által felvitt hasznos teherrel, a létfenntartási eszközökkel. E probléma jobb megértéséhez gyakorlati példát mutatunk be: az amerikai Satum V. rakéta, amely az Apollo program keretein belül Hold körüli pályára vitte az űrhajót, 111 méter magasságával, 11 hajtóművével, 2700 tonna önsúlyával, csak 40 tonna hasznos terhet — az összsúly egy ezrelékét — tudott a magasba emelni. Ha figyelembe vesszük, hogy ez a hasznos teher mintegy 280 millió dollár költségbe került — ennyi a Satum V. rakéta előállítási költsége — akkor könnyen megérthetjük, hogy a kozmikus kutatások fékezőjévé válhatnak ezek az óriási anyagi terhek. A szakemberek ebből o helyzetből a kiutat az elvileg teljesen új szállító űrhajók kidolgozásában látják, melyek közös vonása: a légkörben való biztonságos repülés mellett a földközeli bolygópályára való kijutás, a pályán való huzamos ideig való tartózkodás, valamint üzembiztos visszatérés a Földre, illetve a kijelölt repülőtérre. E kedvezőnek ítélhető vonások mellett — a mind megalapozottabb elképzelések szerint — az 'új szállító-űrhajó felszállásra képes, mivel szerkezeti elemei nem ftruszüret a p$é«l bürrulidxiaí mintában focin Miért szeretjük a bőrruhát? 9 Férfiaknak bársonyos tapintású nappazakók, nőknek és bakfisoknak lágy árnyalatú nappakabátok 9 Életet ment a világító motoroskabát, a szegecsekkel kivert mAtnrnckocTtvn Talán emlékszünk még rá, két-három éve valósággal vadászni kellett egy-egy jó bőrholmira, ha mondjuk mongol csikóbőr-kabátok érkeztek az üzletekbe, rövid idő alatt szétkapkodták. Amióta azonban a pécsi Centrum Áruház és a Pécsi Kesztyűgyár a Sallai utca 8-ban megnyitotta közös bőr- ruházati mintaboltját, nem kell üzletről üzletre járni és vadászni valamilyen szép bőrholmira. A mintaboltban a pécsi és baranyai vásárló ugyanazokat a bőrruhákat találja, mint amit nagyban egy nyugatnémet áruházban találna, miután ezeket a modelleket a Pécsi Kesztyűgyár zömében a nyugat-európai piacokra szállítja. Itt a szezon! A Centrum Áruház az ÁRUSZÜRET jegyében pécsi mintaboltjában is felkészült az őszi szezonra. Jóllehet, ma már mindenféle ruhadarabunk készül bőrből és hordjuk is egész évben, mégis, a bőrholmik, főként pedig a bőrkabátok szezonja most van. íme, mit ajánl a pécsi bőrruházati mintabolt. A férfiaknak puha, bársonyos tapintású nappazakókat, karcsúsított és egyenes vonalú szabásban, elegáns fekete színben — ára 3250 Ft. Olcsóbbak, még 2000 forintba sem kerülnek a sertésvelúr zakók. Ez a kényesebb bőr, de rögtön meg is nyugtathatjuk viselőjüket, a Patyolat vállalja a hasíték bőrök tisztítását. Sláger a hosz- szabb szafárikabát — 2290 Ft-ért —, sportos, fiatalos, mindemellett akinek szafarija van, az őszre már nincs gondja, nem kelil külön ballonkabát. Akik pedig már a télre is gondolnak, s elegáns télikabátban szeretnének járni, juhnappa kabátok között válogathatnak. A barna és fekete színű téliesített kabátok ára 4940 Ft. A Pécsi Kesztyűgyár éjszaka világító, életet mentő motoroskabátjai és kesztyűi immár az egész országban ismertek, a pécsi mintaboltban is megtalálhatók. A kesztyű érdekessége, hogy a tenyérrész szegecsekkel van kiverve, esés esetén lefékezi, védi a motorost. Karcsúsított vonalak nőknek A nők körében talán még nagyobb divat a bőrholmi. A szép színek vonzanak? Nyilván az is. A mintaboltban sertésvelúrból készült bakfis és női kabátok sorakoznak, lágy színekben, a barna és a zöld mindenféle árnyalatában — 2600— 2700 forintért. Juhnappa bőrből is van kabát, karcsúsított, a hossza térden alul ér — bakfisoknak. A nőknek pedig marhanappából, ez is karcsúsított, fekete, kék, mogyorószínben — 4320 Ft-ért. Bőrtáskák Nem vitás, a bőrruhához leginkább a bőrből készült kiegészítők illenek. A férfiaknak bőrsapka, férfiaknak és nőknek bőrkesztyű és táska. Színben és méretben mindegyikből nagy a választék. A mintabolt reklámáron, 126 forintért kínálja o bőrrel és textillel kombinált kesztyűt. Emellett természetesen kimondottan bőrből készült férfi és női divatkesztyűk is kaphatók, a legkülönbözőbb színekben és mintákkal, bélelve és béleletlen. Elegánsak és praktikusak, mindemellett olcsók a nappa és a velúrbőrből készült autóstáskák. Nem kell kitömni a zsebünket igazolványokkal. pénztárcával, cigarettával és miegyébbel, mindez kis helyen, az autós táskában elfér. Miért szeretjük? A Centrum Áruház és a Pécsi Kesztyűgyár az ÁRUSZÜRET jegyében most milliós készletekkel töltötte fel Sallai utcai közös mintaboltját Mellesleg a gyár kollekciójára különös gondot fordít hiszen — itt, a boltban — egyúttal vizsgáznak is a tőkés piacokra szánt bőrruhák, az eladás egyúttal piackutatás is, ugyanis feljegyzik minden egyes vásárló megjegyzését kívánságát, s ezt később figyelembe veszik az újabb modellek megalkotásánál. De másként is eleget tesznek vevőik kívánságának. Mi van akkor, ha a vevőnek tetszik a bőrruha, de éppen nem jó a mérete? Kérésére a gyár elkészíti a méretének megfelelő ruhát. Végezetül maradt még a kérdés, miért szeretjük a bőrruhát? A jómód növekedésével a bőrholmi ma már nálunk sem számít luxuscikknek. Miért szeretjük? Mert divatos és elegáns. Úgy divatos, hogy mentes a szélsőségektől, amelyre hamar ráun az ember. A bőrkabátot és mindenféle bőrholmit letéve, öt év múlva is kivehetjük a szekrényből, akkor is szép és elegáns.
