Dunántúli Napló, 1976. szeptember (33. évfolyam, 241-270. szám)

1976-09-22 / 262. szám

6 Dunántúlt naplö 1976. szeptember 22., szerda Meg­kezdődön a szarvas- hőgts Havasi tűzlepke a Mecsekben 900 szarvas kilövése a tervben Baranya megye erdeiben és mezőségein a napokban meg­kezdődött a szarvasbőgés, nagyvadas jellegű vadászterü­leteink legtöbbre értékelt va­dászeseménye. Az előbőgés ide­je lejárt és elérkezett a beál­lás ideje, amikor a bikák visel­kedése lényegesen megváltozik. Ideges feszültség uralkodik el rajtuk és indulatosan csattant- ják össze agancsaikat, majd földre szegezett fejjel szag­lászva követik a tehenek csa­pásait és a főbikák (csapat bikák) beállnak a tehéncsapa­tokhoz. A többi biko a csapatok közelében követi őket. Ezeket mellékbikáknak nevezzük. Ez az időszak alkalmas arra, hogy ha a szarvasbikáról meg­állapítjuk, hogy selejt, a korá­tól függetlenül ki kell lőni. Itt különbséget kell tenni a külső erők hatására keletkezett rend­ellenességek és az öröklődő rendellenességek vagy egyéb nemkívánatos agancs alakulá­sok között. Ezenkívül mérték­tartóan tervezünk golyóérett vagy kapitális szarvasbika kilö­vést is. Ezeknek egy részét kül­földi vadászokkal lövetjük ki, melyekre a MAVAD által lekö­tött partnerek megérkeztek me­gyénk 15 vadásztársaságához. Vadásztársaságaink ez évben 900 szarvas kilövését tervezik. Ebből 266 a szarvasbika kilövés. Ennek 85 százalékát a vadász- társaságok tagjai lövik ki, míg 15 százalékát külföldi vadász­tatásra ajánlották fel. Ez utóbbi nagyobb pénzbevételt biztosít vadásztársaságaink részére és a lőttvad érték felett közel egy millió forint trófea érték bevé­telt jelent pénzgazdálkodá­sukban. A bőgési időszak lejárta után következik az általános selejte­zés időszaka, amikor a tehe­nek és a borjak is selejtezésre kerülnek. Az egész selejtezési és állományszabályozási mun­ka nehéz feladat és nagy szak­értelmet kíván. A legtöbb va­dásznak kezdetben erre saját módszere van. Természetesen mindenki követhet el hibát, kü­lönösen az első tíz évben. Legalább ennyi gyakorlat kell ahhoz, hogy a helyes selejtezést egy vadász megtanulja és eh­hez még társulni kell az alap­vető követelményeknek. Ezek: a jó idegzet, fegyelem, türelem és elegendő idő. Emellett fon­tos az állomány ismerete, a jó szem, a jó távcső és az alap­vető elméleti kérdések ismere­te, melyeket a rendelkezésre álló szakirodalomból megtanul­hatunk. Az általános selejtezési szem­lélet mellett kialakult egy terü­leti selejtezési forma, amely megyénkben az elmúlt évtized alatt nagyot fejlődött, és igen szép eredményeket hozott. Ezt legjobban reprezentálta a múlt hónapban megrendezett me­gyei Vadászati és Természet- védelmi Kiállítás, amelyen a kiállított 32 aranyérmes szarvas­agancs, az utolsó 5 év termése, jól fémjelezte Baranya megye szarvas-állományának jelenlegi színvonalát. Ha vadászaink a jövőben is továbbfejlesztik szaktudásukat a seletjezés terén és azt na­gyon megfontoltan hajtják vég­re, az állományszintünk tovább javulhat. Ezért minden vadász­társunknak azt ajánljuk, hogy a rendellenes és igazán selejt szarvas tófeákat gyűjtsék és azok jelezzék a vadászato­kon gyakorolt szakmai munká­jukat. A szarvasállományra — mint minden vadpopulációra — különösen jellemző, hogy sak­kal könnyebb az állományt el­rontani, mint javítani. Farkas János megyei fővadász Az utolsó jégkorszak óta a Kárpát-medence s vele együtt a Mecsek hegység élővilága is jelentős változásokon ment át. A több évtizedig tartó hideg időszakokat a mainál néha melegebb és csapadékosabb korok követték. Mindezek a klimatikus hatások meghatá­rozták a vidékünkön uralkodó növényzet összetételét s az általa eltartott állatseregletet. Sok élőlény nem tudta kö­vetni a klímaváltozásokat, így egyes fajok teljesen kipusztul­tak, míg mások a számukra kedvezőbb északi, illetve déli területekre terjesztették ki élet­területüket. Egy harmadik cso­port alkalmazkodott az új kör­nyezeti tényezőkhöz, egy kisebb kevésbé háborított területre visszahúzódva. Ilyen állatfajunk a nemré­gen felfedezett havasi tűzlepke (PALAEOCHRYSOPHANUS HIPPOTHOE SUMADIENSIS), amely a Mecsek keleti és észa­ki területein kétségkívül a Keleti-Alpok leheletét érezteti. Ez a sötétvörös, ibolyásfényű boglárkalepkénk a magas hegyvidékek 1000—2000 méte­res magasságában érzi jól ma­gát. Nálunk élő alfajta a több évezreddel ezelőtt uralkodó havasi klíma maradványa. Je­lenlegi élőhelyei tavasszal és ősszel valóságos fagyzugok. Legtöbbször északra nyíló, ma­gas páratartalmú, patakokkal, időszakos vízgyűjtőkkel tarkí­tott völgyelések vagy síkvidé­ki láprétek. A Mecsekben élő havasi tűzlepke rokonai Lapp­földtől a Pireneusok hegylán­cáig, s onnan Szibérián át az Amur folyóig előfordulnak, sőt Észak-Japán néhány pontján is gyűjtötték. Élőhelyeiket gyak­ran óriási távolságok választ­ják el, ami magában rejti a kisebb népességek gyors ki­pusztulását. Ez a folyamat napjainkban kissé felgyorsult a lápos, mocsaras területek ter­mővé tételével. Olyan vidéke­ken, mint a Keleti-Mecsek, amelynek tájvédelmi körzetté nyilvánítása folyamatban van,' továbbra is ideális életlehető­séget biztosít környezetünk e ritka értékű lepkefajának. A drágakőként csillogó hí­mek május—júniusban és jú­lius—augusztusba^ állandó mozgásban vannak, mihelyt a nap sugarai a táj fölé emel­kednek. Izgatottan keresik a szerény, barnásfekete, vöröses behintésű nászra váró nősté­nyeket. Hernyójuk juhsóskán (RUMEX ACETOSELLA) és kí­gyógyökerű keserűfüvön (PO­LYGONUM BISTORTATA) ne­velkedik. E két tápnövényük térhódítása a mélyebb talajré­tegekből előkerült virágporsze­mek tanúsága szerint körülbe­lül időszámításunk előtt 5800- ban, a szubatlantikus korban kezdődött és a mai napig tart. Fazekas Imre Á Hazafias Népfront VI. kongresszusának állásfoglalása iroiytatas az a. oldalról) Fontos feladatunk, * hogy a lakosságot fo­lyamatosan tájékoztassuk gaz­daságpolitikai feladatainkról, szóljunk sikereinkről és gond­jainkról. A valóság ismereté­ben, annak erejével buzdítsunk cselekvő részvételre. A A népfrontmozgalom * * kezdeményező módon közreműködik a szocialista kul­túra terjesztésében, a közössé­gi emberré nevelésben, az egyéniség mind szabadabb és teljesebb kibontakoztatásában. Meggyőződésünk: a korszerű műveltséget az iskolai képzésre építve, az aktív, önkéntes, fo­lyamatosan szervezett művelő­déssel lehet elérni. Fontos feladatunk az oktatás- politikai határozatok társadalmi támogatása. Legyünk a szülők segítségére abban, hogy a gyermekek 14 éves korukig be­fejezzék általános iskolai ta­nulmányaikat, támogassunk minden olyan kezdeményezést, amely az egyenlő feltételekkel való indulás megteremtésére törekszik. Mozgósítsuk a társa­dalom erőit az általános isko­lák, a napközi otthonok, a szakmunkásképző intézetek és az óvodák oktatási-nevelési te­vékenységének fejlesztésére. A népfrontmozgalom tovább munkálkodik az iskolai és csa­ládi nevelés összhangjának, valamint a társadalom neve­lési kultúrájának fejlesztésén. Segítsük az iskolákat, hogy ka­put tárjanak a gyermekek előtt az élet felé, a felnőtteket pe­dig serkentsük arra, hogy is­kolai keretek között is legye­nek támaszai a pedagógusok­nak. Erősítsük a szülők pedagó­giai, s a pedagógusok társa­dalmi felelősségét. Bővítsük a szocialista nevelés propagandá­ját a szülők között. Ebben a legnagyobb feladat a szülői munkaközösségekre hárul. A közművelődés a ne­velőmunka szerves ré­sze. A népfrontmozgalom segít­se elő, hogy a dolgozók soka­ságához eljusson népünk és az emberiség múltjának, jele­nének minél több haladó szel­lemi értéke, szocialista eszmei- ségű kulturális alkotása. Támo­gassa a szocialista ízlés, élet­mód, magatartás, az igényes emberi élet általánossá válá­sát. A népfront közművelődési munkáját az állami és társa­dalmi szervekkel összhangban végzi. Ugyanakkor érezzen megkülönböztetett felelősséget a lakóterületen a munkásműve­lődés s az átalakuló falu kul­turálódási lehetőségeinek bőví­téséért. A mozgalom tekintse felada­tának a tanulási, a továbbta­nulási és az olvasási kedv fel­keltését, a művelődési igények lehető legjobb kielégítését. Mű­velődési tevékenységével is erő­sítse a szocialista történelmi tu­dat fejlődését. ^3 Az egyén csak a kö- zösségekben találhat­ja meg azokat a lehetőségeket, amelyek képességei sokirányú kibontakoztatásához szüksége­sek. A közösségi művelődésre mód nyílik és szükség van nem­csak a munkahelyeken, hanem egyre inkább a lakóterületeken is. A népront öntevékeny műve­lődési közösségei legyenek az önművelés és a társadalmi kap­csolatok kiépítésének fórumai; gyarapítsák társadalmi munká­jukkal a közművelődés feltéte­leit, legyenek a népfront műve­lődési tevékenységének keretei. /| A mozgalom ösztö- nözzön az egészséges élet és életmód iránti igények­re, a szabad idő okos, tartal­mas eltöltésére, a műszaki al­kotások, a természet, városaink, tájaink szépségének felismeré­sére és szeretetére. A Hazafias Népfront VI. kongresszusa bizonyos abban, hogy a mozgalom teljesíti fel­adatait. Elismerését és köszö­netét fejezik ki a népfrontbizott­ságok tagjainak, az aktivisták százezreinek eddigi tevékenysé­gükért. Felkéri őket, hogy ez­után is segítsék a mozgalmat, úgy dolgozzanak, hogy megva­lósuljon mindaz, amit progra­munkban vállaltunk. Szolgáljuk híven hazánkat, a szocialista Magyarországot! Számítóközpont Ózdnak Számítóközpont épül a több mint 13 000 dolgozót foglalkoz­tató Ózdi Kohászati üzemek­ben. A gyár korszerű irányítá­sához szükséges elektronikus „agyközpont" megvalósítására mintegy 120 millió forintot köl­tenek. A tervek szerint az üzem egy R—30-as típusú számító­gépet vásárol, amely a felsze­reléssel együtt mintegy 80 mil­lió forintba, az építészeti mun­kák pedig 40 millió forintba kerülnek. LAKOSSÁG RÉSZÉRE MINDENNEMŰ KARPITOS- BÜTORASZTALOS JAVÍTÁST, FELÚJÍTÁST RÖVID HATÁRIDŐRE VÁLLALUNK Az erdőszéle. Csonka Károly felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents