Dunántúli Napló, 1976. szeptember (33. évfolyam, 241-270. szám)

1976-09-21 / 261. szám

2 Dunántúlt napló 1976. szeptember 21., kedd Mit várnak a tsz-tagok a TOT-kongresszustól 1 Egyesült erővel sikerül majd telzárkózni az élvonalba Küldöttválasztó közgyűlés Sellyén Baranyában is megkezdőd­tek a termelőszövetkezetek de­cemberben sorra kerülő III. kongresszusának előkészületei. Tegnap — hétfőn — délelőtt Sellyén, a községi kultúrház- ban együttes közgyűlésen vi­tatta meg a TOT kongresszusi irányelveit a sellyei és azökor- ági termelőszövetkezetek tag­sága. Ez a két termelőszövet­kezet 1977. január 1-vel- egye­sül. A tegnapi közgyűlésen a két szövetkezet tagságának 80 százaléka vett részt, s válasz­totta meg titkos szavazással a szövekezet új 17 fős vezetősé­gét, a bizottságok elnökeit és tagjait. Az egyesült szövetke­zet elnöke a titkos szavazás eredményeként Demkó László sellyei tsz-elnök lett, az álta­lános elnökhelyettes pedig Nagyréti József, jelenlegi okor- ági tsz-elnök. A lagsáq úgy döntött, hogy az egyesült 5251 hektáros, II. kategóriájú ter­melőszövetkezet neve Sellyei Ormánság Termelőszövetkezet legyen, központja pediq Sely- lye nagyközség. A zárszám­adást még külön készítik el, de az őszi munkákat már kö­zösen végzik. A két szövetkezet tagjai teg­nap együtt vitatták meg a TOT kongresszusi ajánlásait — irányelveit — amelyet Nagy­réti József ismertetett. A TOT II. kongresszusától eltelt idő­szakot értékelve rámutatott: Baranva termelőszövetkezetei az országos átlagot meghala­dó mértékben 42 százalékkal növelték 1971. óta termelésü­ket. Ezzel szemben a 'két or­mánsági, az okorági és a sely- lyei termelőszövetkezet csak 36 százalékkal. Míq országo­san háromszorosára nőtt a szö­vetkezetek gépi beruházása, addiq Sellyén és Okorágon csak kétszeresére. Szakosított állattenyésztési telep egyik szö­vetkezeden sincs. A fejleszté­sekben történt lemaradás kész­tette a két szövetkezetét a föld területek koncentrációjára. Az ötéves terv hátralévő részében mindenekelőtt korszerű nagy­teljesítményű qépek és beren­dezések vásárlására az állat- tenyésztés és tartás korszerű­sítésére kívánják összpontosí­1977. november 22-én ünne­peljük Ady Endrének, a mo­dern magyar költészet kiemel­kedő alakjának, a következe­tes forradalmár költő születé­sének századik évfordulóját. A centenárium méltó megünnep­lésének előkészítésére Ady em­lékbizottság alakult. A bizott­ság elnöke Apró Antal, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke, titkára dr. Molnár Ferenc kulturális államtitkár. Az emlékbizottság tagjai: Bobvos György, a Külügymi­nisztérium csoportfőnöke, De­meter Sándor, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnök- helyettese, Dénes Zsófia író, Garai Gábor költő, a Magyar írók Szövetségének főtitkára, Juhász Ferenc költő, Keresztury Dezső akadémikus, Király Ist­ván akadémikus, Kiss István szobrászművész, a Magyar Kép­zőművészek Szövetségének! el­nöke, Kovács András filmren­dező, a Magyar Film- és TV- művészek Szövetségének főtit­kára, Kovács Kálmán, a Kos­suth Lajos Tudományegyetem tanára, Lipták Pál, a Békés megyei Könyvtár igazgatója, Nádasdy Kálmán egyetemi ta­nár, Pálmai Kálmán, az Okta­tom anyagi erőforrásaikat, hogy a termelés fejlesztésében mielőbb felzárkózhassanak a többi szövetkezethez. A TOT irányelvek vitájában több termelőszövetkezeti tag szólalt fel. Kovács László, a sellyei termelőszövetkezet tag­ja az 1976. január 1-vel élet- belépett új szabályzókról szólt. A bérezésnél komoly problé­mát okoz az úgynevezett állo­mányi létszámszámítás, ami nem veszi figyelembe a napi 10 órán túl végzett munkát, pe­dig a mezőgazdaságban a kampány időszakokban gyak­ran 12—14 órát is kell dolgoz­ni. De a 10 órán túli többlet­béreknek olyan magas az adója, ami nehezen elviselhe­tő.^ Már a részközgyűléseken is erősen kritizálták a tagok az araiykorona rendszert. Sellyén nagyon alacsony az aranyko­rona, csak 0,6 tizeddel halad­ja meg a gyenge kategória ha­tárát, ezért elesnek az ártá­mogatástól. Okorág, mint tá­mogatott termelőszövetkezet most, hogy Sellyével egyesült két év után, elveszti e támo­gatást. Feudális maradványnak nevezte az aranykorona rend­szert Laki István sellyei tsz- tag, amit a múlt században a földbirtokosok javára állapí­tottak meg. A küldötteknek fi­gyelmébe ajánlotta, hogy ok­vetlenül vessék fel a területi és az országos fórumon ennek mi­előbbi reformját. Az érdekkép­viseleti munkáról szólva kije­lentette, hogy a termelőszö­vetkezet gyakran egyedül és ki-' szolqáltatottnak érzi magát a vállalatokkal szembeni viták­ban. Nem a felvásárlási árakkal van a baj, s mégcsak nem is vállalatokkal, hanem azok egyes dolgozóival, akik az átvételeknél kényük, kedvük szerint bánnak a termelőszö­vetkezetek tagjaival, hacsak nem az elnök maga van jelen. Géczi Dezső, okorági tsz-tag kérte, hogy az állam Sellyén is támogassa a belvízrendezést úgy, mint ahogy 1968. és 1975. között Okorágon történt, ahol sikerült ezt megoldani. A TOT tási Minisztérium főtanácsosa, Pándi András, a Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövetség KB osztályvezetője, Simó Jenő, a Corvina Könyvkiadó igazgató­ja, Simó Tibor, a Szakszerve­zetek Orszáqos Tanácsának osztályvezetője, Szabó Zoltán, a Magyarok Világszövetségé­nek főtitkára, Szentistványi Gyuláné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, Szokolay Sándor zeneszerző, Tolnai Gábor akadémikus, a Magyar Irodalomtörténeti Tár- sasáq elnöke, Tóth Dezső, az MSZMP tudományos, közokta­tási és kulturális osztályának helyettes vezetője, Tömpe Ist­ván, a Magyar Rádió és Tele­vízió Állami Bizottság elnöke, Vezér Erzsébet irodalomtörté­nész és Vonsik Gyula, a Tudo­mányos Ismeretterjesztő Társu­lat főtitkára. Az Ady emlékbizottság hét­főn a parlament gobelin ter­mében Apró Antal elnökleté­vel megtartotta alakuló ülé­sét, Az előterjesztéseket köve­tő vita után a bizottság úgy határozott, hogy részletes prog­ramot dolgoz ki. A bizottság a centenárium széleskörű meg­ünneplésére mozgósító felhí­vását a közeljövőben közzéte­szi. és a tsz-szövetséq nyújtson na­gyobb segítséget az alkatrész­ellátás megjavításában. Nagy­váradi János, sellyei tsz-nyug- díjas egyebek között a háztá­ji ellátás további támogatásá­nak szükségességét hangsú­lyozta. A közgyűlés ezután két-két küldöttet választott a területi TOT-tag és a kongresszusi kül­döttválasztó gyűlésre. Tegnap még a gyerekek is elfogódottabban vették kézbe a játékokat: első napjukat töl­tötték a nagyrészt társadalmi munkában létrehozott óvodá­ban. A Pécsi Porcelángyár ve­zetői és azoknak a munkások­nak képviselői, akik két kezük munkájával változtatták a gye­rekek második otthonává a va­lamikori raktárhelyiséget a teg­nap rendezett ünnepségen ad­ták át ,,hivatalosan” az új óvo­dát. Új óvodának nevezem, pedig nem az, hiszen csak a régit bővítették, s fgy 36 kisgyermek elhelyezését oldották meg a gyár kapuin belül. Az új óvo­da titulust mégis megérdemli, ha áttekintjük a gyár gyerek­intézményeinek „történelmét”. A Pécsi Porcelángyárnak ugyanis már 1949-ben volt óvo­dája. Akkor mindössze 16 gyermeket gondoztak egyetlen Megnyílt a vidék legnagyobb nyelviskolája Pécsett Pécsett hétfőn megnyílt a vidék legnagyobb nyelviskolá- ja, amely a Tudományos Isme­retterjesztő Társulat keretében működik. Az 1976/77-es okta­tási évben több mint három­ezer felnőtt és gyermek tanul idegen nyelveket a különféle nyelvi tagozatokon. A pécsi bolgár nyelvtanfo­lyammal egyidőben a közép bulgáriai Szlivenben magyar nyelvoktatás kezdődött. Dr. Maróthy László fogadta az izraeli KISZ-kiildöttsóget Dr. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizott­ságának első titkára hétfőn fo­gadta az Izraeli Kommunista Ifjúsági Szövetség delegáció­ját, amely Salim Jubrannak, a szövetség Központi Bizottsá­ga titkárának vezetésével tar­tózkodik hazánkban. A küldöltséq magyarországi látogatása során megbeszélé­seket folytatott a KISZ vezetői­vel, a két ifjúsági szövetség együttműködésének időszerű kérdéseiről, felkeresett több nagyvállalatot és a csillebérc^ úttörőtábort, s ellátogatott Ba­ranya megyébe. szobában. Később egyre több szülő kérelmezte gyermeke el­helyezését, s így az óvoda, böl­csőde és az akkor még létező iskola napközijük a volt Zsol- nay magánlakásban kapott helyet. Az ötvenes évek köze­pén már hetven kisgyereket gondoztak. Ma 122 óvodása van a gyárnak. Az átalakított raktárhelyiség­gel tulajdonképpen a zsúfolt­ságot szüntették meg. A TMK- műhely mintadarabjainak elhe­lyezésére a padlásteret jelölték ki. A gyár KISZ-tagjai magukra vállalták a hurcolkodást. Mi­kor kiürült a volt raktár, jöttek az asztalosok, lakatosok, fes­tők, gáz-, víz-, villany- és fű­tésszerelők, ácsok, üvegesek, gépészek — valamennyien a gyár dolgozói — s négy hó­nap alatt foglalkoztatóterme­ket, öltözőket, mellékhelyisége­ket alakítottak ki a gyerekek­nek. A tágas, világos, színes bútorokkal berendezett termek­ben a kiscsoportos óvodások játszhatnak és pihenhetnek. A Porcelángyár óvodájának bővítése példamutató összefo­gás eredménye. A városi ta­nács 85 500 forintot adott az átalakításhoz szükséges anya­gok megvásárlására és a be­rendezésre. A Porcelángyár is közel húszezer forintot fizetett ilyen célra. A volt raktárhelyi­ség átadása mellett ugyancsak számottevő, hogy a gyár mun­kásai több, mint húszezer fo­rint értékű társadalmi munká­val járultak hozzá a bővítés megvalósításához. A tegnapi ünnepségen már a jövőről is szó esett: a gyár nem elégedett azzal, amit ed­dig tett dolgozói gyermekei­nek elhelyezéséért, ugyanis új óvoda építését tervezik! Török Emlékbizottság alakult Ady Endre születése 100. évfordulójának megünneplésére Példamutató összefogás Első foglalkozás az új porcelángyári óvodában Fotó: Maletics Harminchat hellyel bővült a porcelángyári óvoda Ülést tartott a Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsa Tegnap Pécsett ülést tartott a Szakszervezetek Baranya me­gyei Tanácsa. A két ülés között végzett munkáról Neubauer Jó­zsef vezető titkár mondott be­számolót. A megye ötödik öt­éves területfejlesztési tervét dr. Palotai Ferenc, a Baranya me­gyei Tanács tervosztályvezetője ismertette. A testület megállapí­totta : Az SZMT a Baranya megyei Tanács V. ötéves területfejlesz­tési tervével egyetért. A terv tartalmazza mindazokat a kér­déseket, feladatokat, amelyek a megye lakosságának élet- és munkakörülményeivel össze­függnek Egyetért a tervben megfogalmazott azon törekvés­sel is, hogy a fejlesztések dön­tő többsége városokban valósul Pécsiek Lahtiban, lahtiak Pécsett Lahtiba utazott Czente Gyula Pécs város Tanács elnöke vezette küldöttség. Tagjai: Antal Gyula, a Pécs városi Pártbizottság osztályvezetője, dr. Né­meth Lajos, a városi ta­nács elnökhelyettese, dr. Szilasi Anna, a városi ta­nács egészségügyi osztá­lyának vezetője, dr. Sebők Imre, a tanács végrehajtó bizottságának tagja. Pécs delegációja egy hetet tölt Finnországban. Lahtiban megtárgyalják az 1977. évi testvérkapcsolatok ter­vét. Tanulmányozzák az ot­tani kulturális, egészség- ügyi létesítmények, vala­mint a városfejlesztés ter­vét. Lahti testvérváros kultu­rális küldöttsége hétfőn ér­kezett Pécsre. A delegációt Timo Aaltonen, a kulturális bizottság elnöke vezeti. Ve­le érkezett: Ritva Piispa- nen könyvtárigazgató, Un­to Käyhkö képzőművészeti titkár és Einari Vouri, a színházügyi bizottság tag­ja. Finn vendégeink teg­nap Pécs város kultúrtör­téneti nevezetességeivel is­merkedtek. Ma 18 órai kezdettel finn estet tartanak a Dok­tor Sándor Művelődési Házban, ahol megtekintik a Bóbita bábegyüttes mű­sorát. Magyar—finn barátsági gyűlést rendez csütörtökön 17 órai kezdettel a Pécs városi Tanács dísztermé­ben Pécs tanácsa és a HNF Pécs városi Bizottsá­ga. La'hti város fotókiállítá­sát pénteken nyitják — 18.30 órakor a Doktor Sándor Művelődési Ház­ban. meg, ahol a munkások túlnyo; mó többsége él. Ügy ítéli meg, hogy a megye területi fejleszté­si terve összhangban van a népgazdaság és a lakosság igényeivel. A megye területfejlesztési ter­vének megvalósítása alapvei tőén a gazdasági feladataink megvalósításának függvénye. Ezért a szakszervezeti mozga­lom megyénkben a terv végre­hajtásában a termelést segítő munkájával közreműködik. E cél szolgálatába állítja a szo­cialista munkaversenyt és a szo­cialista brigádmozgalmat. Mozgalmi eszközeinkkel se­gítik megvalósítani a helye­sen sorolt feladatokat. Lakás­építés, óvodák és bölcsődék, járulékos beruházások stb. Ez minden szakszervezeti szervnek legyen elsőrangú kötelessége. A szakszervezeti mozgalom erejével segíti megoldani a me­gye lakosságának zöldséq és gyümölcsellátását, a munkába bevonja a termelőszövetkezetek szakszervezeti alapszerveit is. Az ötödik ötéves beruházá­saink meqvalósítása nagymér­tékben füqg a rendelkezésre álló építőipari kapacitástól. A szakszervezeti mozqalom is alapvető feladatának tekinti az építőipari kapacitás bővítésé­ben való közreműködést. Az ötödk ötéves tervben moz­galmi eszközeinkkel segíti a hatékony munkaerőgazdálko­dást a szakmunkástanuló-kép­zést és a szakmunkás tovább­képzést. Minden eszközzel támogatja a terv megvalósításához szük­séges társadalmi munkaaciókat. Ebben a szakszervezeti szervek legyenek kezdeményezőek, hogy a meqyében lévő társadalmi fe­szültségeket ezzel a munkával is jelentősen csökkenteni tud­ja. További feladatnak tekintik az SZMT és a Baranya megyei Tanács együttműködési megál­lapodása alapján a terü­letfejlesztési feladatok konkrét végrehajtására és az együttmű­ködést szolgáló szakszervezeti feladatok kialakítására éven­kénti visszatérést. Következő napirendként az SZMT és a Baranya megyei Ta­nács együttműködési megálla­podását hallgatta és fogadta el a választott testület, majd megvitatták az SZMT és annak elnöksége 1976—1980-ra szóló feladattervét. A Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsa. Tihanyi Jánost, a közgazdasági osztály vezető­jét érdemei elismerése mellett, más fontos munkakörbe kerü­lése miatt felmentette. Az osz­tály vezetésével ideiglenesen Bruck Józsefnét bízta meg. Az SZMT új tagjává -dr. Lévy Gyulánét választotta. Az őszi BNV nagydíjas termékei Hétfőn - két nappal a nyi­tás előtt, hogy a kiállított termé­keken már ott lehessen a ki­tüntetés — Kelemen Lajos, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese a kőbányai vásárközpontban ünnepélyesen átadta az őszi Budapesti Nemzetközi Vásár nagydíjait. A BNV első hivata­los rendezvényén megjelent Ke­serű Jánosné könnyűipari mi­niszter, Nemeslaki Tivadar ko­hó- és gépipari miniszter. Szá­lai Béla külkereskedelmi állam­titkár, Szili Géza nehézipari mi­niszterhelyettes. A szakzsüri javaslata alapján 13 terméknek ítélték oda a Bu­dapesti Nemzetközi Vásár nagydíját. Ezen kívül több száz pályázat közül 62 terméknek ítélték oda elismerésképpen a Budapesti Nemzetközi Vásár díjat. Az 1976. évi őszi Budapesti Nemzetközi Vásár nagydijait az alábbi termékek kapták: Lehel—Bosch 160 és 200 lite­res háztartási hűtőszekrény (Jászberényi Hűtőgépgyár). Gyorsfagyasztott zöldborsó- főzelék (Magyar Hűtőipar). Lánchurkolt gyapjú-poliészter felsőruházati kelme (Budapesti Habselyem Kötöttárugyár). Karaván háztartási alumínium pb-gázpalack (Alumíniumgyár). Hajdú sajt (Hajdu-Bihar me­gyei Teijipari Vállalat). Frésia-Carlos csipke és fény­elzáró függöny (Pamutnymó- ipari Vállalat). Szabad idő cipőcsalád (Tisza Cipőgyár). Herendi porcelánváza (FIM Herendi Porcelángyár). Máj- és húsgombóc levespor (Debreceni Konzervgyár). Ipari fejvédősisak család (Hungária Műanyagipari Szö­vetkezet). „Hoventa" nagykonyhai főző­sütő berendezés (Fűtőber). Orkán esőcsatorna festék (Tiszai Vegyi Kombinát). „City 26” kerékpár (Csepel Művek jármű és konfekcióipari gépgyára).

Next

/
Thumbnails
Contents