Dunántúli Napló, 1976. szeptember (33. évfolyam, 241-270. szám)
1976-09-20 / 260. szám
súlyos fest v Emelkedett az erőszakos bűncselekmények száma „Az erőszakos jellegű bűn- cselekményekről folytatott ítélkezési gyakorlat vizsgálata" címe annak a tanulmánynak, amelyet dr. Tamásly Józ$ef, a Pécsi Megyei Bíróság elnökhelyettese készített a közelmúltban. A tanulmányból és ennek alapján összeállított statisztikából kitűnik, hogy három bün- tettkategóriában — súlyos testi sértés, a hivatalos személy elleni erőszak és az erőszakos nemi közösülés bűntettében — 1974-hez képest 1975-ben nőtt a felnőttkorú elítéltek száma. — Az erőszakos jellegű bűncselekményeket tanulmányozva egyik jelentős körülményre érdemes felfigyelni anélkül, hogy vészharangot kongatnánk: tapasztalom egy bizonyos durvasági folyamat szélesedését, ami egyrészt a beszédben, másrészt az agresszívabb érintkezési módban nyilvánul meg — mondta az elnökhelyettes. — Természetesen ennek számos oka van. Közülük említeném a családi, az otthoni nevelés sokszor nem megfelelő körülményeit. Az erőszakos bűncselekményt elkövetők többsége otthon, mondhatnánk agresszív légkörben nő fel, ahol a ki- sebb-nagyobb házi konfliktusokat számos esetben tettleges- séggel szándékoznak megoldani. Ezzel természetesen nem azt akarom mondani, hogy a családi körülmények minden esetben törvényszerűen jelentkeznek a magatartásban, de nagy hatással vannak, vagy lehetnek. A tettesek több mint fele ittas volt — A tanulmányhoz csatolt statisztika —, amely a jogerős bírói ítéletek, tehát bizonyított tények alapján készült, — mutatja, hogy a súlyos testi sértés bűntettét elkövetők többsége ittas volt... — Úgyszólván valamennyi erőszakos jellegű bűncselekménynél egyik jellemző körülmény: a tett elkövetését, az agresszivitást az ital hatása fokozta. Hadd említsem ezzel kapcsolatban: a súlyos testi sértés bűntetténél az elkövetési módokat elemezve megállapítható, hogy legtöbbje szórakozóhelyeken, illetve a szórakozást követően az utcán kialakult — ittassággal összefüggő és részben garázda jellegű — konfliktusokból keletkezett. A legtipikusabb bán- talmazási módok: ütés, ököllel, eszközös sújtás, szúrás... A sújtó eszköz pedig leggyakrabban a kapa, ásó, karó, fejsze. A szúráshoz legtöbbször használt eszköz a zsebkés. — Melyek a leggyakoribb sérülések? — Sorrendben: orrcsonttörés és az úgynevezett vegyes sérülések, mint például fej és egyéb testrészek sérülése, a mellkas szúrt sérülése plusz kéztörés, agyzúzódás és bordatörés. Véleményem, hogy ahol ennek indokai megvannak, ott kény- szerelvonó-kezelést a jövőben fokozottabban kell alkalmazni természetesen a büntetés kiszabásán felül. A hivatalos személy elleni erőszak bűntettéről ejtve szót különösen hangsúlyozza: nem tűrhető el, hogy hivatalos személyre bárki is kezet emeljen, vagy hogy a hivatali kötelesség jogszerű teljesítését bárki is akadályozza, nehezítse. — Hivatalos személy a rendőr, a buszvezető, a jegykezelő, a kalauz, az éjjeliőr és sorolhatnám .. . Csak egyet említek most a hivatalos személy elleni erőszak kategóriájából: legtöbbször a rendőr sérelmére intézkedés közben követik el ezt a bűntettet. Itt is többségébe^' megállapítható a tettes alkoholos befolyásoltsága. A jog- politikai elveknek megfelelően ítélkezési gyakorlatunk helyes és mindjobban arra irányul, hogy köznyelven szólva, elnyerjék szigorú büntetésüket azok, okik hivatalos személy sérelmére bűntettet követnek el. Hadd jegyzem meg ezzel kapcsolatban, hogy valamennyi hivatalos személynek munkája során a körülményeket helyesen értékelő, jogszerű és megfelelő hangnemű intézkedésére van szükség. A hivatalos személyeknél külön megemlítem, hogy például a rendőreink mindjobban megfelelnek ennek a követelménynek és csak elvétve kerül olyan ügy tárgyalásra, amikor elhangzik, hogy nem megfelelő intézkedési módszer váltott ki a tettesből fokozott agresszivitást. Sajnos más hivatalos személy intézkedésénél gyakrabban fellelhető például a sértő, megalázó hangnem, vagy magatartás, ami közrejátszhat bizonyos ellenérzés kiváltásához és ez csak fokozza az indulatokat. Mindennek ellenére ismételten hangsúlyozom: senkinek sincs joga a kötelességét teljesítő hivatalos személy — legyen az vonatkalauz, buszvezető vagy rendőr — ellen sértő módon, vagy tettlegesen fellépni. — Ha az erőszakos nemi közösülés bűntettének abszolút száma nem is nagy, mégis mind fizikai, mind lelki hatásában az egyik legsúlyosabb bűntett. Kik követik el, a tanulmány megállapításai szerint milyen emberek köréből kerülnek ki a tettesek? — Az elkövetés körülményei in többfélék lehetnek. Csak például: a tettes lesben áll és a munkából éjjel haza igyekvőt támadja meg, vagy a nevelőapa erőszakoskodik nevelt lányával. De számos esetben a vérszerinti apa követi el azt a bűntettet. Mondanom sem kell, hogy milyen káros hatást vált ez ki valamennyi sértettből, de különösen a vérszerinti lánygyermekből. Sok esetben brutális módszerrel kényszerítik az áldozatot. A jogpolitikai irányelveknek megfelelően a büntetés ezekben az esetekben a kiszabható maximum felé közelít. Úgy vélem, hogy ez az ítélkezési gyakorlat helyes. Erről a bűncselekmény kategóriáról szólva említ az elnökhelyettes egy elgondlkod- tató körülményt: számos esetben a sértett magatartását. Csak például: ha egy lány gyakran megfordul enyhén szólva kétes erkölcsű társaságban, netán maga is tagja egy összeverődött galerinek — úgyszólván előbb-utóbb várható, hogy sértettje lesz az említett bűntettnek. Az életmódjukkal hozzák magukat olyan helyzetbe, hogy éppen velük történhet meg, vagy történik az erőszakos cselekmény. A kérdésnek arra a részére, hogy a tettesek kiknek a köréből kerülnek ki, a vizsgált bűn- cselekményekről készült statisztikai adatok mutatnak hitelt érdemlő általános megállapítást. Például a súlyos testi sértés, a hivatalos személy elleni erőszak és az erőszakos nemi közösülés bűncselekményét elkövetők jelentős számban büntetett előéletűek. A másik jellemzőjük: írástudatlanok, illetve alacsony műveltségű szinten állók és életmódjuk is kifogásolható. E bűncselekmények el- itéljeinek több mint 50 százaléka ittas állapotban követte el tettét. Garay Ferenc Időjelző torony Sopronban A soproni Május 1. tér f' hangulatos építménye az időjelző, amelyet hatvanöt évvel ezelőtt állitatott a Soproni Városszé- pitő Egyesület. A kecses kis torony üvegablakai mögött azonban már régóta nem működtek a műszerek. Oldalfalait is kikezdte az idő. A Soproni Postaigazgatóság egyik szocialista brigádja az idén rendbehozta az elhanyagolt építményt, megjavította kőlábazatát és kerítését. Az időjelző működéséhez szükséges berendezéseket pedig a soproni meteoiológiai állomás dolgozói szerelték fel. A MÁV fejlesztési programja Szociális komplexum a pécsi állomáson A pécsi vasúti felüljárón elénk tárul a pályaudvar végtelenbe nyúló útrendszere, a vezetékek hálózata. Jobban megfigyelve, észrevesszük azt is, hogy egy helyen a sínrendszer látszólag teljesen fölöslegesen, kanyart ír le. Erre azonban szükség van, mert ott, a kanyarnál található a személy- és tehervagon javító műhely. Hogy valaha megkezdődhessen a pályaudvar kibővítése, ezt a kanyart meg kell szüntetni. Akkor viszont, ki kell telepíteni a kereskedelmi pályaudvart is; aztán kéne már egy jó poggyászraktár, s szükség van munkásszállásra is. Ha így darabjaiban nézzük mindezt, lassan azért kialakul a pécsi vasútállomás távlati fejlesztési programja, így már megértjük a külső A— B vágányoknál lévő lezárt részt, az ott folyó építkezést. A fejlesztés első ütemében az új szociális épület készül. Beruházási programját 1974-ben hagyták jóvá, több éves előkészítés után, és a szanálások után idén kezdődhetett meg a kivitelezés. A mintegy hetvenhárom millió forintba kerülő épület üzembehelyezése máris csúszik, mert — bár az alapozás időben megkezdődött — kiderült, hogy a több éve végzett vizsgálatokban jelöltnél jóval magasabb a talajvíz-szint. Újra kellett tervezni mindent: a terepszint alá képzelt hőközpontot a földszintre rakták, az ott lévő poggyászraktár pedig kikerült az épületből. A MÁV Tervező Intézet, és a tervek szülőatyja, Takács András gyors munkájának köszönhetően az áttervezés gyorsan lezajlott, a munka már újra folyik: a közeljövőben várható az IMS-szer- kezet szerelése. Az elemek gyártása megkezdődött a B. m. Állami Épitőipari Vállalat telephelyén, A szerelés jövő év közepéig tart, utána télie- sítik az épületet, s így a belső munkák a hidegebb hónapokban is folyhatnak. A jelenleg tervezett átadási időpont 1978 nyara. A nyolcszintes épületben 370 személyes öltöző-mosdó, 80 fős munkásszállás kap helyet. Lesz egy „laktanya” (a MÁV-nál az ingázó dolgozók ideiglenes szállását nevezik így), valamint központi oktatási főnökség nagy oktatótermekkel, lakóotthonnal, valamint egy kétezer főre méretezett orvosi rendelő, A nyolcszintes ház, és a hozzá toldott „lepény-épület", ahol a nagyelőadó található, a városi tanács és az építési hatóságok szerint Pécs egyik legszebb középülete lesz. A fejlesztés persze folyik tovább: még ebben az ötéves tervben megkezdődik a „kanyar” felszámolása: megépül a 80 millió forintba kerülő kocsijavító bázis. A beruházási program kész, felülvizsgálata folyik, a kivitelezést 1979-ben kezdi az Állami Építőipari Vállalat. Ezt követően költözik a kereskedelmi pályaudvar, Sz. P. A legolcsóbb energiaforrás Melegvizek a föld alatt Baranyában Tengerünk nincs, de van hévizünk, mondjuk gyakran dicsekedve a külföldieknek. S valóban hazánk egy nemzetközi felmérés szerint — a világranglista élén áll a termálvíz kincsben. Az ország több, mint 400 hévízkútja óránként mintegy 20 ezer köbméter melegvizet produkál s adottságainkat tekintve Izland, Kalifornia és Új- Zéland után a negyedik helyet foglaljuk el a világon. Baranya sok megyénél kedvezőbb helyzetben van e téren, mivel a MÁFI — Magyar Állami Földtani Intézet — dél-dunántúli területi osztályának kutatói dr. Szederkényi Tibor és dr. Kassai Miklós geológusok több év kutató munkája alapján a megye melegvízkészleteit még 1972-ben prognisztizálták. E prognózis szerint a termelhető termálvíz mennyisége elérheti a napi 300 ezer köbmétert, ami átlag 500—600 méter mélységből termelhető ki 40 Celsius fok feletti vízhömérséklettel. Azt követően 1974-ben a MÁFI pécsi kutctói részletes összefoglaló tanulmányt készítettek a termálvíz feltárásának és a geotermikus energia komplex hasznosításának Pécs és baranyai lehetőségeiről, amelyet az MTA Pécsi Akadémiai Bizottsága által kiírt pályázatra nyújtott be, s amivel a pályázaton díjat nyertek, A díjnyertes pályamű, amely tudományosan tárja elénk Baranya gazdag termálvízkincsét, a lelőhelyek pontos megjelölésével és a hasznosítási lehetőségek széles skálájával, most egy fiók mélyén porosodik. Nem ártana elővenni és belelapozni, mint ahogy ezt Sopronban tették egy hasonló tanulmány esetében. Győr-Sopron megye olyan komplex melegvízhasznosítási programot készített el, aminek végrehajtásához az állam 50 millió forint támogatást biztosított. Bár egy-egy üzem is kezdeményezhet a saját területén feltárást, mégis az a helyes, ha a tervek regionálisan készülnek el, tekintve a melegvizek sokoldalú hasznosító lehetőségét. Visszatérve a tanulmányra ebből megtudhatjuk, hogy milyen gazdagok vagyunk termálvizekben, Amint a mellékelt térképen is látható, a megye 26 városában és községében ösz- szesen 56 termálvíz feltárás és egész évben CENTRUM HÉTFŐ /976 szeptember 20 termálvíz kutató fúrás található. De ezek csak a jelentősebbek és csak a 26 Celsius foknál melegebb vizekre vonatkozó adatokat tüntetik fel. Ezeknek azonban csak egy része a működő és üzemelő kút. A fúrások egy részét lezárták, köztük a legjelentősebbet, az ellendit is, ahol 640 méternél már 56 fokos vizet találtak, 1200 méter mélységnél a geofizikai vizsgálatok szerint — a vízhőmérséklet eléri a 78 fokot. És amit még Eilend esetében a kutatók külön kiemelnek, a kitermelhető napi 10 ezer köbméter termálvíz itt ivóvíz minőségű, tehát mezőgazdasági és egyéb hasznosításra sokkal alkalmasabb, mint a harkányi vagy szigetvári termálvíz. A pécsi kutatók szerint hasonló minőségű termálvizet rejteget a mohács—bólyi medence is, amely ezideig teljesen feltáratlan. Ha ezt feltárnák, Mohács—Boly—Kiskassa vonalában igen sok település és mezőgazdasági üzem juthatna melegvízhez. A legnagyobb, napi 50 ezer köbméter nagyságrendű vízkészletünk a Villányi-hegység déli előterében Drávaszabolcstól Beremendig bezáróan található a föld alatt, hasonló mennyiségű kifolyó vizet biztosít Szigetvár és környéke. Jelentős lelőhelyre bukkantak Mohács-sziget keleti részén, a Mecsek és Villányi-hegység közötti területen — Üjpetre— Peterd—Vékán y környékén, a Mecsek hegység északnyugatiészaki előterében Magyarherte- lend—Liget—Oroszló—Mánia és a Dráva medencében — Barcs —Kisdobsza—Sellye körzetében. A melegvíz az egyik legolcsóbb energiaforrás, amit a természet díjtalanul szolgáltat. A szenet, az olajat ráadásul még szállítani, tárolni is kell, a termálkutat azonban csak meg kell nyitni, és akár évtizedekig rendelkezésre áll. (Harkányban az első termálkutat több, mint 100 évvel ezelőtt, 1866-ban fúrták.) A hévíz ma már nem csak gyógyászati célokat szolgál, de kommunális és termelési célokat is. Hazánkban közel 4000 lakás fűtésére hasznosítják a mélységi vizeket, ez a szám még igen csekély. Gátolja az előrelépést a hagyományos technológia is. A tervezők ma még csak radiá- toros fűtésen gondolkodnak, holott a padlófűtés ennél lényegesen olcsóbb megoldás lehet. Országosan több, mint 30 állattenyésztési telep használ hévizet, Baranyában egy sem — 21 ipari üzem és 19 egyéb létesítmény. A melegvízzel fűtött növényházak összterülete félmillió, a fóliáskertészeteké pedig 1 millió négyzetméter. E téren is lemaradt Baranya, ezt kívánja most pótolni a szigetvári termálvizes palántanevelő megépítésével, amelynek programterve elkészült. A palántanevelést itt már az új talajfűté- ses technológiával fogják megoldani. Melegvízkincsünknek ma még csak 20 százalékát hasznosítjuk, a többi 80 százalék lezárt kutakban van, illetve a levegőt fűti. Rné nettói □ Hivatalos személy védelme A büntetett előélet gyakori
