Dunántúli Napló, 1976. szeptember (33. évfolyam, 241-270. szám)

1976-09-20 / 260. szám

súlyos fest v Emelkedett az erőszakos bűncselekmények száma „Az erőszakos jellegű bűn- cselekményekről folytatott ítél­kezési gyakorlat vizsgálata" címe annak a tanulmánynak, amelyet dr. Tamásly Józ$ef, a Pécsi Megyei Bíróság elnökhe­lyettese készített a közelmúlt­ban. A tanulmányból és ennek alapján összeállított statisztiká­ból kitűnik, hogy három bün- tettkategóriában — súlyos testi sértés, a hivatalos személy el­leni erőszak és az erőszakos nemi közösülés bűntettében — 1974-hez képest 1975-ben nőtt a felnőttkorú elítéltek száma. — Az erőszakos jellegű bűn­cselekményeket tanulmányozva egyik jelentős körülményre ér­demes felfigyelni anélkül, hogy vészharangot kongatnánk: ta­pasztalom egy bizonyos dur­vasági folyamat szélesedését, ami egyrészt a beszédben, más­részt az agresszívabb érintke­zési módban nyilvánul meg — mondta az elnökhelyettes. — Természetesen ennek számos oka van. Közülük említeném a családi, az otthoni nevelés sok­szor nem megfelelő körülmé­nyeit. Az erőszakos bűncselek­ményt elkövetők többsége ott­hon, mondhatnánk agresszív légkörben nő fel, ahol a ki- sebb-nagyobb házi konfliktuso­kat számos esetben tettleges- séggel szándékoznak megolda­ni. Ezzel természetesen nem azt akarom mondani, hogy a csa­ládi körülmények minden eset­ben törvényszerűen jelentkeznek a magatartásban, de nagy ha­tással vannak, vagy lehetnek. A tettesek több mint fele ittas volt — A tanulmányhoz csatolt statisztika —, amely a jogerős bírói ítéletek, tehát bizonyított tények alapján készült, — mu­tatja, hogy a súlyos testi sér­tés bűntettét elkövetők többsé­ge ittas volt... — Úgyszólván valamennyi erő­szakos jellegű bűncselekmény­nél egyik jellemző körülmény: a tett elkövetését, az agresszi­vitást az ital hatása fokozta. Hadd említsem ezzel kapcsolat­ban: a súlyos testi sértés bűn­tetténél az elkövetési módokat elemezve megállapítható, hogy legtöbbje szórakozóhelyeken, il­letve a szórakozást követően az utcán kialakult — ittassággal összefüggő és részben garázda jellegű — konfliktusokból ke­letkezett. A legtipikusabb bán- talmazási módok: ütés, ököllel, eszközös sújtás, szúrás... A sújtó eszköz pedig leggyakrab­ban a kapa, ásó, karó, fejsze. A szúráshoz legtöbbször hasz­nált eszköz a zsebkés. — Melyek a leggyakoribb sé­rülések? — Sorrendben: orrcsonttörés és az úgynevezett vegyes sérü­lések, mint például fej és egyéb testrészek sérülése, a mellkas szúrt sérülése plusz kéztörés, agyzúzódás és bordatörés. Vé­leményem, hogy ahol ennek in­dokai megvannak, ott kény- szerelvonó-kezelést a jövőben fokozottabban kell alkalmazni természetesen a büntetés kisza­básán felül. A hivatalos személy elleni erőszak bűntettéről ejtve szót különösen hangsúlyozza: nem tűrhető el, hogy hivatalos sze­mélyre bárki is kezet emeljen, vagy hogy a hivatali köteles­ség jogszerű teljesítését bárki is akadályozza, nehezítse. — Hivatalos személy a rend­őr, a buszvezető, a jegykezelő, a kalauz, az éjjeliőr és sorol­hatnám .. . Csak egyet említek most a hivatalos személy elleni erőszak kategóriájából: leg­többször a rendőr sérelmére in­tézkedés közben követik el ezt a bűntettet. Itt is többségébe^' megállapítható a tettes alko­holos befolyásoltsága. A jog- politikai elveknek megfelelően ítélkezési gyakorlatunk helyes és mindjobban arra irányul, hogy köznyelven szólva, elnyer­jék szigorú büntetésüket azok, okik hivatalos személy sérelmé­re bűntettet követnek el. Hadd jegyzem meg ezzel kapcsolat­ban, hogy valamennyi hivatalos személynek munkája során a körülményeket helyesen értéke­lő, jogszerű és megfelelő hang­nemű intézkedésére van szük­ség. A hivatalos személyeknél külön megemlítem, hogy pél­dául a rendőreink mindjobban megfelelnek ennek a követel­ménynek és csak elvétve kerül olyan ügy tárgyalásra, amikor elhangzik, hogy nem megfelelő intézkedési módszer váltott ki a tettesből fokozott agresszivi­tást. Sajnos más hivatalos sze­mély intézkedésénél gyakrab­ban fellelhető például a sértő, megalázó hangnem, vagy ma­gatartás, ami közrejátszhat bi­zonyos ellenérzés kiváltásához és ez csak fokozza az indula­tokat. Mindennek ellenére is­mételten hangsúlyozom: senki­nek sincs joga a kötelességét teljesítő hivatalos személy — legyen az vonatkalauz, busz­vezető vagy rendőr — ellen sér­tő módon, vagy tettlegesen fel­lépni. — Ha az erőszakos nemi kö­zösülés bűntettének abszolút száma nem is nagy, mégis mind fizikai, mind lelki hatásában az egyik legsúlyosabb bűntett. Kik követik el, a tanulmány meg­állapításai szerint milyen em­berek köréből kerülnek ki a tet­tesek? — Az elkövetés körülményei in többfélék lehetnek. Csak például: a tettes lesben áll és a munkából éjjel haza igyek­vőt támadja meg, vagy a ne­velőapa erőszakoskodik nevelt lányával. De számos esetben a vérszerinti apa követi el azt a bűntettet. Mondanom sem kell, hogy milyen káros hatást vált ez ki valamennyi sértettből, de különösen a vérszerinti lány­gyermekből. Sok esetben brutá­lis módszerrel kényszerítik az áldozatot. A jogpolitikai irány­elveknek megfelelően a bünte­tés ezekben az esetekben a ki­szabható maximum felé közelít. Úgy vélem, hogy ez az ítélke­zési gyakorlat helyes. Erről a bűncselekmény ka­tegóriáról szólva említ az el­nökhelyettes egy elgondlkod- tató körülményt: számos eset­ben a sértett magatartását. Csak például: ha egy lány gyakran megfordul enyhén szól­va kétes erkölcsű társaságban, netán maga is tagja egy össze­verődött galerinek — úgyszól­ván előbb-utóbb várható, hogy sértettje lesz az említett bűn­tettnek. Az életmódjukkal hoz­zák magukat olyan helyzetbe, hogy éppen velük történhet meg, vagy történik az erősza­kos cselekmény. A kérdésnek arra a részére, hogy a tettesek kiknek a köré­ből kerülnek ki, a vizsgált bűn- cselekményekről készült statisz­tikai adatok mutatnak hitelt érdemlő általános megállapí­tást. Például a súlyos testi sér­tés, a hivatalos személy elleni erőszak és az erőszakos nemi közösülés bűncselekményét el­követők jelentős számban bün­tetett előéletűek. A másik jel­lemzőjük: írástudatlanok, illet­ve alacsony műveltségű szinten állók és életmódjuk is kifogá­solható. E bűncselekmények el- itéljeinek több mint 50 száza­léka ittas állapotban követte el tettét. Garay Ferenc Időjelző torony Sopronban A soproni Május 1. tér f' hangulatos építmé­nye az időjelző, amelyet hatvanöt évvel ezelőtt álli­tatott a Soproni Városszé- pitő Egyesület. A kecses kis torony üvegablakai mögött azonban már régóta nem működtek a műszerek. Ol­dalfalait is kikezdte az idő. A Soproni Postaigazgató­ság egyik szocialista bri­gádja az idén rendbehozta az elhanyagolt építményt, megjavította kőlábazatát és kerítését. Az időjelző mű­ködéséhez szükséges be­rendezéseket pedig a sop­roni meteoiológiai állomás dolgozói szerelték fel. A MÁV fejlesztési programja Szociális komplexum a pécsi állomáson A pécsi vasúti felüljárón elénk tárul a pályaudvar vég­telenbe nyúló útrendszere, a vezetékek hálózata. Jobban megfigyelve, észrevesszük azt is, hogy egy helyen a sín­rendszer látszólag teljesen fö­löslegesen, kanyart ír le. Erre azonban szükség van, mert ott, a kanyarnál található a sze­mély- és tehervagon javító műhely. Hogy valaha meg­kezdődhessen a pályaudvar kibővítése, ezt a kanyart meg kell szüntetni. Akkor viszont, ki kell telepíteni a kereskedel­mi pályaudvart is; aztán kéne már egy jó poggyászraktár, s szükség van munkásszállásra is. Ha így darabjaiban néz­zük mindezt, lassan azért ki­alakul a pécsi vasútállomás távlati fejlesztési programja, így már megértjük a külső A— B vágányoknál lévő lezárt részt, az ott folyó építkezést. A fej­lesztés első ütemében az új szociális épület készül. Beru­házási programját 1974-ben hagyták jóvá, több éves elő­készítés után, és a szanálá­sok után idén kezdődhetett meg a kivitelezés. A mintegy hetvenhárom millió forintba kerülő épület üzembehelyezése máris csúszik, mert — bár az alapozás időben megkezdő­dött — kiderült, hogy a több éve végzett vizsgálatokban je­löltnél jóval magasabb a ta­lajvíz-szint. Újra kellett tervez­ni mindent: a terepszint alá képzelt hőközpontot a föld­szintre rakták, az ott lévő poggyászraktár pedig kikerült az épületből. A MÁV Tervező Intézet, és a tervek szülőaty­ja, Takács András gyors mun­kájának köszönhetően az átter­vezés gyorsan lezajlott, a mun­ka már újra folyik: a közel­jövőben várható az IMS-szer- kezet szerelése. Az elemek gyártása megkezdődött a B. m. Állami Épitőipari Vállalat telephelyén, A szerelés jövő év közepéig tart, utána télie- sítik az épületet, s így a belső munkák a hidegebb hónapok­ban is folyhatnak. A jelenleg tervezett átadási időpont 1978 nyara. A nyolcszintes épületben 370 személyes öltöző-mosdó, 80 fős munkásszállás kap helyet. Lesz egy „laktanya” (a MÁV-nál az ingázó dolgozók ideiglenes szállását nevezik így), vala­mint központi oktatási főnök­ség nagy oktatótermekkel, la­kóotthonnal, valamint egy két­ezer főre méretezett orvosi rendelő, A nyolcszintes ház, és a hozzá toldott „lepény-épü­let", ahol a nagyelőadó talál­ható, a városi tanács és az építési hatóságok szerint Pécs egyik legszebb középülete lesz. A fejlesztés persze folyik to­vább: még ebben az ötéves tervben megkezdődik a „ka­nyar” felszámolása: megépül a 80 millió forintba kerülő ko­csijavító bázis. A beruházási program kész, felülvizsgálata folyik, a kivitelezést 1979-ben kezdi az Állami Építőipari Vál­lalat. Ezt követően költözik a kereskedelmi pályaudvar, Sz. P. A legolcsóbb energiaforrás Melegvizek a föld alatt Baranyában Tengerünk nincs, de van hé­vizünk, mondjuk gyakran dicse­kedve a külföldieknek. S való­ban hazánk egy nemzetközi felmérés szerint — a világrang­lista élén áll a termálvíz kincs­ben. Az ország több, mint 400 hévízkútja óránként mintegy 20 ezer köbméter melegvizet produkál s adottságainkat te­kintve Izland, Kalifornia és Új- Zéland után a negyedik helyet foglaljuk el a világon. Baranya sok megyénél ked­vezőbb helyzetben van e téren, mivel a MÁFI — Magyar Állami Földtani Intézet — dél-dunán­túli területi osztályának kutatói dr. Szederkényi Tibor és dr. Kas­sai Miklós geológusok több év kutató munkája alapján a me­gye melegvízkészleteit még 1972-ben prognisztizálták. E prognózis szerint a termelhető termálvíz mennyisége elérheti a napi 300 ezer köbmétert, ami átlag 500—600 méter mélység­ből termelhető ki 40 Celsius fok feletti vízhömérséklettel. Azt követően 1974-ben a MÁFI pé­csi kutctói részletes összefog­laló tanulmányt készítettek a termálvíz feltárásának és a geo­termikus energia komplex hasz­nosításának Pécs és baranyai lehetőségeiről, amelyet az MTA Pécsi Akadémiai Bizottsága ál­tal kiírt pályázatra nyújtott be, s amivel a pályázaton díjat nyertek, A díjnyertes pályamű, amely tudományosan tárja elénk Ba­ranya gazdag termálvízkincsét, a lelőhelyek pontos megjelölé­sével és a hasznosítási lehető­ségek széles skálájával, most egy fiók mélyén porosodik. Nem ártana elővenni és belelapozni, mint ahogy ezt Sopronban tet­ték egy hasonló tanulmány ese­tében. Győr-Sopron megye olyan komplex melegvízhaszno­sítási programot készített el, aminek végrehajtásához az ál­lam 50 millió forint támogatást biztosított. Bár egy-egy üzem is kezdeményezhet a saját terüle­tén feltárást, mégis az a helyes, ha a tervek regionálisan ké­szülnek el, tekintve a melegvi­zek sokoldalú hasznosító lehe­tőségét. Visszatérve a tanulmányra ebből megtudhatjuk, hogy mi­lyen gazdagok vagyunk termál­vizekben, Amint a mellékelt tér­képen is látható, a megye 26 városában és községében ösz- szesen 56 termálvíz feltárás és egész évben CENTRUM HÉTFŐ /976 szeptember 20 termálvíz kutató fúrás található. De ezek csak a jelentősebbek és csak a 26 Celsius foknál melegebb vizekre vonatkozó adatokat tüntetik fel. Ezeknek azonban csak egy része a mű­ködő és üzemelő kút. A fúrá­sok egy részét lezárták, köztük a legjelentősebbet, az ellendit is, ahol 640 méternél már 56 fokos vizet találtak, 1200 méter mélységnél a geofizikai vizsgá­latok szerint — a vízhőmérsék­let eléri a 78 fokot. És amit még Eilend esetében a kutatók külön kiemelnek, a kitermelhető napi 10 ezer köbméter termál­víz itt ivóvíz minőségű, tehát mezőgazdasági és egyéb hasz­nosításra sokkal alkalmasabb, mint a harkányi vagy sziget­vári termálvíz. A pécsi kutatók szerint ha­sonló minőségű termálvizet rej­teget a mohács—bólyi medence is, amely ezideig teljesen fel­táratlan. Ha ezt feltárnák, Mohács—Boly—Kiskassa vona­lában igen sok település és mezőgazdasági üzem juthatna melegvízhez. A legnagyobb, napi 50 ezer köbméter nagy­ságrendű vízkészletünk a Villá­nyi-hegység déli előterében Drávaszabolcstól Beremendig bezáróan található a föld alatt, hasonló mennyiségű kifolyó vi­zet biztosít Szigetvár és környé­ke. Jelentős lelőhelyre bukkan­tak Mohács-sziget keleti részén, a Mecsek és Villányi-hegység közötti területen — Üjpetre— Peterd—Vékán y környékén, a Mecsek hegység északnyugati­északi előterében Magyarherte- lend—Liget—Oroszló—Mánia és a Dráva medencében — Barcs —Kisdobsza—Sellye körzetében. A melegvíz az egyik legol­csóbb energiaforrás, amit a természet díjtalanul szolgáltat. A szenet, az olajat ráadásul még szállítani, tárolni is kell, a termálkutat azonban csak meg kell nyitni, és akár évti­zedekig rendelkezésre áll. (Har­kányban az első termálkutat több, mint 100 évvel ezelőtt, 1866-ban fúrták.) A hévíz ma már nem csak gyógyászati cé­lokat szolgál, de kommunális és termelési célokat is. Ha­zánkban közel 4000 lakás fűté­sére hasznosítják a mélységi vizeket, ez a szám még igen csekély. Gátolja az előrelépést a hagyományos technológia is. A tervezők ma még csak radiá- toros fűtésen gondolkodnak, hol­ott a padlófűtés ennél lénye­gesen olcsóbb megoldás lehet. Országosan több, mint 30 ál­lattenyésztési telep használ hé­vizet, Baranyában egy sem — 21 ipari üzem és 19 egyéb lé­tesítmény. A melegvízzel fűtött növényházak összterülete fél­millió, a fóliáskertészeteké pe­dig 1 millió négyzetméter. E té­ren is lemaradt Baranya, ezt kívánja most pótolni a sziget­vári termálvizes palántanevelő megépítésével, amelynek prog­ramterve elkészült. A palánta­nevelést itt már az új talajfűté- ses technológiával fogják meg­oldani. Melegvízkincsünknek ma még csak 20 százalékát hasznosítjuk, a többi 80 százalék lezárt ku­takban van, illetve a levegőt fűti. Rné nettói □ Hivatalos személy védelme A büntetett előélet gyakori

Next

/
Thumbnails
Contents