Dunántúli Napló, 1976. szeptember (33. évfolyam, 241-270. szám)
1976-09-19 / 259. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIII. évfolyam, 259. szám 1976. szeptember 19., vasárnap Ára: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Nemzeti programunk a szocializmus és a béke Megkezdte munkáját a Hazafias Népfront VI. kongresszusa Szombaton reggel összeült a Hazafias Népfront VI. kongresszusa. Az esemény tiszteletére Budapesten ünnepi diszt öltött az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Háza: a kongresszusi teremben azt hirdetik a feliratok „Egységben a fejlett szocializmusért", „Nemzeti programunk a szocializmus és a béke”. Kétnapos programja van a kongresszusnak, amelyen 800 küldött, 200 tanácskozási jogi meghívott vesz részt. Jelen vannak a tanácskozáson hét európai szocialista országban működő testvérszervezetek és mozgalmak képviselői is: levdokija Petrovna Karpova, a Szovjet-Magyar Baráti Társaság alelnöke, Zdravko Mit- kovszki, a Bolgár Hazafias Front Országos Tanácsának titkára, Fedor Gulla, a Csehszlovák Nemzeti Front Központi Bizottságának tagja, a Szlovák Nemzeti Front főtitkára, Marjan Rozics, a Jugoszláv Dolgozók Szocialista Szövetsége Választmányának titkára, Józef Ozga-Mihalski, a Lengyel Nemzeti Egységfront alelnöke, dr. Mantred Mühlmann, az NDK Nemzeti Frontja Országos Tanácsának elnökhelyettese, és Tamara Dobrin, a Román Szocialista Egységfront Országos Tanácsának alelnöke. A kongresszus elnökségében többek között helyet foglalt: Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, az országgyűlés elnöke, az MSZBT elnöke, Gáspár Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára, Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke. Kállai Gyula, a HNF Országos Tanácsának elnöke nyitotta m§g a tanácskozást. Kállai Gyula megnyitó beszéde Bevezetőben üdvözölte a megjelenteket, a baráti országok testvérszervezeteinek küldöttségeit. Javaslatára a résztvevők elfogadták a kongresszus napirendjét és munkarendjét. A VI. kongresszus napirendje: 1. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának beszámolója az V. kongresszus óta végzett munkáról és a mozgalom feladatairól; javaslat a kongresszus állásfoglalására. Előadó: Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. 2. Az országos tanács és a pénzügyi ellenőrző bizottság megválasztása. Ezt követően a küldöttek megválasztották a kongresszus munkabizottságait: a szerkesztő bizottságot, a mandátumvizsgáló bizottságot és a jelölő bizottságot. Megemlékezett Kállai Gyula a Hazafias Népfront Országos Tanácsának 1972 óta elhunyt tagjairól. Néma felállással adóztak a kongresszus résztvevői az elhunytak emlékének. Kállai Gyula ezután így Folytatta :- Minden kongresszus számvetésre, elmélyült önvizsgálatra kötelez. A négy esztendővel ezelőtt megtartott V. kongresszus óta nagy események történtek országunk belpolitikai életében. Jóleső érzéssel állapíthattuk meg, hogy a sikerek kivívásában a Hazafias Népfront is nagy feladatokat vállalt magára, s jelentősen hozzájárult országépitő munkánkhoz, a szocialista haza felvirágoztatásához. Tanácskozásaink iránt nemcsak oz országon belül mutatkozik nagy érdeklődés; tevékenységünkre és tapasztalatainkra határainkon túl is figyelmet szentelnek. — A magyarországi népfrontmozgalom akkor kezdett kibontakozni, amikor az ország függetlenségét a fasizmus, és az egész nép életét újabb, a korábbinál is pusztítóbb világháború fenyegette. Harc a reakciós elnyomó osztályuralom ellen, harc a fasiszta megszállók ellen, harc a rombadön- tött ország újjáépítéséért, az új népi demokratikus állami és társadalmi rend megteremtéséért, majd a legszélesebb tömegek szervezése és mozgósítása a szocializmus alapjainak lerakásáért - ez a magyar népfrontmozgalom történelmi útja. — A magyarországi példa is tanúsítja: a népfront nem alkalmi tömörülés — mondotta a továbbiakban Kállai Gyula. - Szerepe nemcsak a fasizmus és a háború ellen, nemcsak a hatalomért, hanem a szocializmusért vívott harcban is nélkülözhetetlen. Sőt: amilyen mértékben előre haladunk a szocializmus építésében, az egység egyre inkább az ország egész lakosságát átfogó szocialista népi-nemzeti egységgé erősödik. Bizonysága ennek, hogy o Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusi határozatait, útmutatásait, alapvető társadalmi céljait mozgalmunk magáévá tette,-nemzeti programmá emelte. Ezután Kállai Gyula hangsúlyozta, hogy a magyarországi népfrontmozgalom tevékenységében mindenkor kiemelkedő helyet foglalt el a nemzetközi haladás támogatása, a haladó erőkkel való szolidaritás. A mozgalom mindenkor fontos szerepet játszott a Magyar Nép- köztársaság külpolitikájának megvalósításában, nemzetközi kapcsolatainak fejlesztésében.- A népfrontmozgalomnak nemcsak múltja, jelene, hanem jövője is, mégpedig ígérete: jövője van — mondotta a továbbiakban. A jövőről azért beszélhetünk ilyen határozottan, mert nem kell jóslatokba bocsátkoznunk: a perspektívák felvázolásakor a magyar szocialista munkáspárt állásfoglalására támaszkodhatunk. A kongresszuson elfogadott programnyilatkozat ismételten kimondja, hogy a párt vezetésével a Hazafias Népfrontban testesült meg társadalmunk osztályainak és rétegeinek politikai szövetsége, a kommunisták és a pártonkívüliek, a különböző világnézetű, a materialista és vallásos meggyőződésű állampolgárok együttműködése.- A népfrontmozgalom jövője tehát az alapvető célokat illetően meghatározott, de minden részletében távolról sem kijelölt. Kongresszusunk megtisztelő feladata, hogy az elért eredményekre támaszkodva meghatározza további tennivalóinkat.- Meggyőződésem, hogy a Hazafias Népfront VI. kongresszusának tanácskozása sok hasznos útmutatást ad a már megalakult népfront-bizottságoknak, a megválasztandó országos testületeknek. Hagyományainkhoz híven újabb százezrek, népünk millióinak mozgósításával méltó módon kívánunk részt venni a fejlett szocialista társadalom építésében - mondotta befejezésül Kállai Gyula. Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára referátumát tartjaSarlós István referátuma Kállai Gyula megnyitója után Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára tartotta meg referátumát kiegészítésként az országos tanácsnak az V. kongresz- szus óta véqzett munkáról és a mozgalom előtt álló feladatokról szóló Jelentéséhez, amelyet — a népfront fő munka- területein végzett tevékenység elemző anyagaival együtt — a részvevők előzetesen írásban kézhez kaptak. Tisztelt kongresszus! — Csaknem négy és fél esztendő telt el a Hazafias Népfront V. kongresszusa óta. Most a VI. kongresszus tanácskozásainak az a célja, hogy számot adjunk a megtett útról, arról, hogyan teljesítettük az V. kongresszuson vállalt feladatokat, s kijelöljük a soron következő évek teendőit. — A küldöttek rendelkezésére bocsátott dokumentumokból kiderül, hogy mozgalmunk eleven kapcsolatban áll a hazánk fejlődését elősegítő minden törekvéssel, de ismerjük a fejlődés útjában álló nehézségeket is. Amint eddiq tettük, a jövőben is arra törekszünk, hogy jelen legyünk mindenütt, ahol szükség van a társadalom erőinek a közreműködésére. — Ma a párt XI. kongresszusa határozatainak megfelelően a fejlett szocializmus építése van napirenden. Az ezzel kapcsolatos elképzeléseket és terveket az országos tanács nemzeti programként fogadta el, s most arra kérem a kongresz- szust, hogy erősítse meg ezt az állásfoglalást. E munka során tovább változik az ország képe, s változunk mi, most élő emberek, akik tudjuk, hogy a ma elvégzett munka a jövőnek is szól, s hogy tetteink súlyát és hatását az utánunk következő nemzedékek állapítják majd meg. — Felelősségteljes feladatra kell felkészülnünk, s e cél érdekében mozgósítjuk a társaA kongresszus elnöksége. dalmi erőket. Tapasztalatain!! szerint állampolgáraink és az államigazgatási szervek egyaránt igénylik a népfront bizottságainak jelenlétét, számítanak a mozgalom által elvégezhető munkára. Ezek a tapasztalatok erősítik magabiztosságunkat és teszik lehetővé, hogy új feladatokra vállalkozzunk. A nemzetközi helyzettel foglalkozva Sarlós István hangsúlyozta : , — A békés egymás mellett élés politikájának megszilárdítása a különböző társadalmi rendszerű államok közötti kapcsolatokban mind fontosabb szerepet játszik. Az enyhülés tartósan érvényesülő folyamattá vált. A világhelyzet alakulása a haladás és a reakció, a forradalom és az ellenforradalom közötti erőviszonyok fejlődésétől függ. E vonatkozásban kedvező a helyzet, hiszen a szocializmus és a társadalmi haladás erői a nemzetközi élet fejlődésének meghatározó tényezőivé váltak. .— Hiba lenne azonban, ha megfeledkeznénk arról, hogy a haladás ellenségei az enyhülés folyamatának fékezésére, sőt visszafordítására törekszenek. — A szocialista országok, köztük a Magyar Népköztársaság szándéka, hogy ebben a bonyolult nemzetközi helyzetben kezdeményező lépéseket tegyenek a konfliktusok feloldására és az együttműködés lehetőségeinek kimunkálására. Belpolitikai helyzetünkről szólva megállapította a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, hogy a lakosság hangulata megalapozottan jó; az állampolgárok nyugodt légkörben élnek és dolgoznak. A iá állampolgári közérzet alapja: a Magyar Szocialista Munkáspárt következetes, elvhű politikája. Ez a politika a munkásosztály, az egész dolgozó nép érdekeit képviselik: a szocialista rendszer az egész nép jelenét és jövőjét szolgálja, ezért fejlesztése mindany- nyiunk feladata. — Társadalmi rendszerünk nélkülözhetetlen ismérve a szocialista demokrácia szélesítése az élet minden területén. Az állampolgárok mind nagyobb számban és mértékben vesznek részt közvetlenül is az országos, a munkahelyi és lakóterületi ügyek eldöntésében. A Hazafias Népfront fontos kötelezettsége, hogy fórumaival, programjaival, akcióival és minden megnyilvánulásával növelje hozzájárulását a szocialista demokrácia erősítéséhez. Segítse a társadalom demokratikus légkörének fejlődését, a dolgozók közéleti aktivitásának kibontakoztatását. — Társadalmunk szocialista fejlődésének forrása a munkáshatalom, a munkás-paraszt szövetség és az erősödő népinemzeti eqység — folytatta. — A közelmúlt belpolitikai eseményei kézzelfogható bizonyítékát szolgáltatják annak, hogy népünk minden rétege egyetért a szocializmus építésének programjával és kész annak megvalósításáért dolgozni. — Népünk politikailag egységes. Azzal is tisztában vagyunk, hogy nincs szó tökéletes egységről, mert várinak olyan állampolgáraink is, akiknek eltérő a véleménye a miénktől —• de az ország valódi képét az az óriási többség határozza meg, amelyik a választásokon is igen-t mondott a programjainkra. — A párt, az állam és a népfront is programiaink kidolgozásánál mindenkihez szól és mindenkit munkára hív. A hívó szóra tapasztalataink szerint részt kérnek a munkából a hazánkban élő nemzetiségi lakosok és az egyházak vezetői és hívei is. — A hazánkban élő nemzetiségek szabadon ápolják nemzeti hagyományaikat, anyanyelvűket, szokásaikat. Kapcsolatuk a magyarsággal baráti és a telies egyenjogúságon alapul. Hazájuknak tekintik a Magyar Népköztársaságot, és odaadással, buzgalommal dolgoznak a szocializmus építésén. — Kedvezően alakult és alakul az egyházak szerepe a ma- qyar társadalomban. Mind a két fél betartia az állam és az egyház között létrejött megállapodásokat és ennek eredményeként a vallásos emberek anélkül, hogy hitbeli meggyőződésüket sérelem érné, tevékenyen, gyakran kezdeménye- zően részt vesznek az orszóq- építés munkájában. Ehhez bátorítást és segítséget kapnak az eqyházak vezetőitől, akik hazafiként vallási közösségük nevében támogatják célkitűzéseinket. Ezután beszélt Sarlós István a család szerepéről társadalmunkban, a fiatalok, a nők, az idős emberek, a sokgyermekesek. a bejáró munkások helyzetéről, életkörülményeinek javításáról, majd így folytatta: — Szinte felmérhetetlenül soket fejlődtünk a felszabadulás óta Hazánkban ismeretlen a munkanélküliség fogalma — mindenkinek nyílik lehetősége erra, hogy kenyérkeresethez jusson Ez az általános meg- állopítás azonban nem takarhatja. el a gondjainkat. Gazdaságpolitikai témákkal foglalkozott a továbbiakban a főtitkári referátum. Sarlós István egyebek között rámutatott: — Csaknem háromnegyed éve munkálkodunk eredményesen ás a terveknek megfelelő ütemben oz ötödik ötéves terv (Folytatás a 2. olfJalon) t
