Dunántúli Napló, 1976. szeptember (33. évfolyam, 241-270. szám)

1976-09-18 / 258. szám

1976. szeptember 18., szombat Dunántúlt napló 3 Szomszédolás Somagyban, Tolnában (1.1 Házgyár kell Dél-Dunántúlra! T ermészetes em­beri tulajdonság: szeretnénk tudni, mije van a szomszédnak. Amikor a kerítésen átlesve felmérjük gazdaságát, arra is kíván­csiak vagyunk, mit tervez. A szomszéd megyék gyara­podását látva hajlamosak vagyunk azt hinni, lám, ők többet kapnak, nekik köny- nyebb, van miből, s van kivel építeni. Sorozatunkban megkísérel­jük, hogy párhuzamot vonjunk a dél-dunántúli megyék ötödik 5 éves terve között. Az ezer szállal kötődő közigazgatási területek fejlődése ugyanis egyre inkább csak jól átgon­dolt, összehangolt tervezéssel képzelhető el. Az utak, vasutak, regionális nagyvállalatok amúgyis átkúsznak a megye­határokon . . . Mennyi a pénz? Sugár Imre, Somogy megye Tanácsának általános elnök- helyettese szerint a gondok is. — Például nézzük az építő­ipari kapacitást! — Elnézést, vegyük talán sor­ba: mi épül önöknél az 5/5.- ben, mennyi Somogybán a rendelkezésre álló összeg? — A tanács és a vállalatok mintegy 16 milliárdos fejlesz­tést kívánnak megvalósítani, ehhez jön még a központi fej­lesztési alapból a Balaton gaz­dagítása. 12 500 lakást építünk, amelyből 2450 állami, 3600 OTP és szövetkezeti és 6000 családi ház. Folytatódik a fal­vak vezetékes vízzel való el­látása: 32 településben épít­jük ki a vízvezetékhálózatot, ezzel Somogybán a lakosság 52 százalékának lesz jó minő­ségű ivóvize. Ebben a terv­időszakban megkezdődik Ka­posvár vízellátási gondjainak felszámolása, regionális vízmü­vet építünk a Balatontól a megyeszékhelyig. Szennyvízte­lepünk építése — 20 ezer köb­méteres — sajnos áthúzódik a hatodik 5 éves tervre. Össze­hasonlítás — A két tervidőszakot össze­hasonlítva többet, vagy keve­sebbet kapott Somogy? Beszélgetés Sugár Imrével, a Somogy megyei Tanács általános elnökhelyettesével — Nem lehet összehasonlí­tani. Az elkövetkezendő évek­ben ugyanis épül az Adria- vezeték Somogy megyei szaka­sza, átmegy területünkön az országos 400 kV-os és a 120 kV-os Keszthely-Boglár most épülő villamos vezeték, az or; szágos hálózat Nagykanizsát Budapesttel összekötő gázveze­téke az OVH több mint fél- milliárdos programja megkez­dődik, meg kell oldani a Bala- ton-part szennyvízelvezetését. . . Ezek mind a 16 milliárdon fe­lül vannak. Az elmúlt terv- ciklusban 14,5 milliárd forintot fordítottunk a megye fejlesz­tésére. — Folytassuk talán az egész­ségügy i, kulturális és sport cé­lokat szolgáló létesítmények­kel I — 405 bölcsődei helyet épí­tünk, de még ekkor is sok gyerek marad a kapukon kívül. Befejezzük a nagyatádi kór­ház építését, amely az eredeti tervektől eltérően nem ötszáz, hanem 602 ágyas lesz. Meg­kezdődik a kaposvári kórház rekonstrukciója, 200 személy gondozására alkalmas szociá­lis otthont építünk, 140-nel bő­vítjük a csecsemőotthoni he­lyeket, új gyermek- és ifjúság­védő intézetet épitünk. — Az óvodai helyeket új épületek létrehozásával és ré­giek átalakításával 2000-rel bő­vítjük. 151 általános iskolai tantermet hozunk létre, sajnos 93-at ugyanakkor meg kell szüntetnünk. Iskoláink nagy há­nyada kastélyokban van, nincs annyi pénz, amiért ezeket fel lehetne újítani. Húsz új nap­közis terem, 200 új diákotthoni hely, — 13 tantermes gépipari középiskola, s az ehhez tar­tozó 500 személyes diákotthon szerepel még a tervben. Szó van arról is, hogy a tanítókép­ző főiskolát és a mezőgazda- sági főiskolát fejlesztik. — Az új gépipari középis­kola bizonyára az iparfejlesz­téssel függ össze. — Igen. Még az elmúlt terv­időszakban kezdődött beruhá­zásokat befejezzük, ezek szak­munkásellátása ma már nem könnyű. Barcson a Chemical, a Kézműipari Vállalat, a panel­parketta üzem, Csurgón a fa­ipari komplexum, Nagyatádon a Danuvia és az Újpesti Cér­nagyár, Marcaliban a Mecha­nikai Művek és a Május 1. Ru­hagyár, Tabon a Vegyipari Gépgyár, a Videoton, Kapos­váron a textilipar, a cukorgyár, a Húskombinát és az Egyesült Izzó rekonstrukciója befejező­dik, az üzemek megkezdik a termelést. Új fejlesztés lesz a Kaposvári Húskombinátban a sonka vonal, (2 milliárdos be­ruházás) a Csepeli Eqyedi Gép­gyár, a Mezőgép Vállalat és az új tejüzem. — A megyei tanács kezelésé­ben levő úthálózatot 111 kilo­méteren aszfalttal látjuk el. A KPM programbban elkészült a Kaposvárról kiinduló utak kö­zül a nagykanizsai, pécsi, szi­getvári, nagyatádi utak felújí­tása, vissza van még a leilei, szántódi és a kadarkút—sziget­vári felújítás, Siófokon a főut­cával párhuzamos út kiépíté­Építési lehetőség- Ki tudja mindezt megépí­teni? — Somogybán foglalkozta­tást qondok voltak, ma már nekünk is ésszerűen kell gaz­dálkodnunk a munkaerővel. Az építési kapacitáshiány nálunk talán nagyobb gond, mint Ba­ranyában. Mélyépítés főleg a DÉLVIÉPRE hárul. Ha elfogad­ják pályázatukat, öt év alatt egymilliárdnyi többlet kapaci­tást tud biztosítani. Ebben az esetben ezzel nem lesz gon­dunk. Ha nem, már az utak, a közművek építési programja is csak terv marad. A ma­gasépítés a nagy kérdőjel. Évi 600 lakást tudunk a poligon üzemben előállítani, a nagy­atádi középblokk üzem 300 la­kás építésére képes. A taná­csi vállalat 5 év alatt legfel­jebb ezer lakást tud építeni. Ez a maximum. Emellett azon­ban másról szó sem lehet. Pe­dig a Balaton-parton a köz­ponti idegenforgalmi fejleszté­si alapból bizonyára jelentős építkezések kezdődnek — ezt is a megyei építőipari kapacitás­sal kell létrehozni. Az építő­ipar létszámát nem tudjuk emelni, nincs honnan, tehát csak a hatékonyság növelésé­vel leszünk képesek a már most jelentkező milliárdos nagyságrendű építőipari kapa­citáshiány kitöltésére.- Mire gondol, Sugár elv­társ? — Nem szabad feladni a har­cot, hogy Dél-Dunántúlra ház­gyárat telepítsenek. Baranya, Tolna s úgy vélem legfőkép­pen Somogy érdekei ezt köve­telik. Lombosi Jenő Négy elv a gyakorlatban Orvosi rendelő Kétújfaluban. Kilenc falu orvosa Szemben az iskolával, a templom mellett van a rendelő. Egy kétújfalusi asszony így iga­zított útba: „A második kanyar után, ahogy átmegy a vasúton, jobbra fordul, aztán végigmen­ve az utcán az első bekötő- útón ismét jobbra. Onnan a második vagy a harmadik ház. Hatalmas épület, nem tud el­menni mellette..." Úgy beszéltük meg telefo­non, hogy a rendelés után, úgy 11 óra felé jövök. Akkor kicsit „csend” van, s elbeszélgethe­tünk. Dr. Papp Endre belgyó­gyász kilenc falu orvosa. Időben érkeztem, de mégis váratlanul. A fehér köpeny letételére még nem jutott idő. 1. Kétújfalu mintakörzet. A kife­jezést a megyei tanács egész­ségügyi osztályáról loptam, de Papp doktor kiigazit: én in­kább egy jól felszerelt rendelőt mondanék helyette. — Egy kísérlet volt és bevált. — Felszerelték a rendelőt EKG- készülékkel, laboratóriummal, centrifugát kaptam ... Ezt a rendelőt, az orvosi lakással, milliós költséggel építették 1972-ben. Felesége kávét hoz. Éppen, hogy elhelyezkedünk a dohány­zóasztal mellett, megszólal az utcai csengő. Futva jött valaki a határból: „Doktor úr, baj van. A Jóskát megnyomta a le­tör, nagyon rosszul érzi ma­gát . . Beülünk a Trabantba — ez a legjobb jármű itt, azonnal indul — s Papp doktor gázt ad. A répaföld szélén ül a sé­rült falfehér arccal. A mellkasa Szörptől a szarvasagancsig Erdei Termék. így szerepel az üdítőitalok, gyümölcsszörpök, dzsemek cimkéin. Bár, teljes nevén Erdei Termékeket Fel­dolgozó és Értékesítő Vállalat, jóllehet a vállalat tevékeny­sége a felvásárlásnál kezdődik és ez a fő profiljuk. Nyolc ki­rendeltsége van az országban. Ezek egyike a pécsi üzemveze­tőség is, amelyhez három er­dőgazdaság területe tartozik: a pécsi, a gemenci és a gyu­lai. Ha tömören akarnánk jel­lemezni széleskörű tevékenysé­gét, így mondhatnánk: az erdő- gazdaságok melléktermékei­nek hasznosítása. Az erdei gyümölcs, a gombák, gyógy­növények, apró faáruk, díszítő anyagok mint a moha, a páf­rány, fenyőtoboz, fagyöngy és még sorolhatnánk, felvásárlása és részbeni feldolgozása. A tíz év óta működő pécsi üzemvezetőség fő profilja az erdei gyümölcs begyűjtése és az agancsfelvásárlás. — A tavaszi fagy, a meleg, száraz időjárás miatt az elmúlt évekhez viszonyítva bizony a cigánymegqyből a tervezett 25 vagon helyett 13 vagont, a mál­nából 6 vagon helyett csak 3 vagont tudtunk begyűjteni, fel­vásárolni. Gombát pedig egyál­talán nem vásároltunk. Talán ősszel ... A hársvirág és a bodzagyümölcs-viszont a várt­nál jobban sikerült. Lassan, szinte a specialitásunk lesz. öt­venhárom mázsa hársvirógot és 32 vagon bodzát szállítottak a nyár folyamán begyűjtőink — tájékoztatott Megyeri Antal, a pécsi üzemegység vezetője. — Milyen termés várható az őszi gyümölcsökből? — Szeptember közepén szed­jük a kökényt, ebből jó köze­pes, 6 vagonos termés várható. Naqy export cikkünkből, a csip­kebogyóból is közepes átlag­ra van kilátás. Keresett export­áru a vadgesztenye is. Előre­láthatólag 10 vagonnal szál­lítunk q központba, majd on­nan külföldre. — Vadgesztenye ... ? — Igen. Az NSZK-ban kü­lönleges fürdősót készítenek belőle és vadtakarmánynak is kitűnő csemege. Aztán itt van még a tavaszi hérics, 0 kutya penge kéreg, a csa­lán, a szederlevél, szamóca, a som, a vadkörte, s még le­hetne sorolni, amelyek bár nem jellegzetesek a mi területünkön, de azért csak-csak összejön. — A pécsi, gemenci erdők hí­resek szépen kifejlett szarvas­agancsaikról. — Országos viszonylatban mi vesszük át és továbbítjuk a leg­több hullott agancsot. Évente mintegy 35—40 mázsát. Buda­pesten a Váci úton lévő kis üzemben jobbára exportra ter­meinek. Különleges dísztárgya­kat készítenek agancsból fő­ként exportra. — Kik gyűjtik össze a bod­zát, a hársat, a csigát...? —• A gyűjtők java-része nyugdíjas, diák vagy a termé­szetet szerető ember, aki „má­sodállásban” járja az erdőt. Az agancs, a csiga jó keresetet je­lent. A hársvirág kilónkénti fel- vásárlási ára minőségtől füg­gően 80—100 forint... Mint mindennek, ennek a munkának is megvannak a mesterfogásai. Aki már belejött jól keres. Az Erdei Termékeket Feldol­gozó és Értékesítő Vállalat pé­csi üzemvezetősége évente 20 millió forintot ad a népgazda­ságnak. Termékei friss és fel­dolgozott állapotban gyógy­szerként és üdítőként, vagy ép­pen ínyencek ételeként Európa számos országába eljutnak. Varga Ágnes Ki vállaljon körzeti hivatást? oldalt piroslik, s minden moz­dulatra belenyilall: bordatörés. Az injekció valamit enyhít a fájdalmon, mentőt hívnak: a sérülés nyolc napon túl gyó­gyul. Otthon újabb beteg várja a doktort. Felesége szabadkozik: „Nem mindig van ennyi munka, most valahogy összejött. A fér­jem azonnal itt lesz ..." A kilenc község — Kétújfalu, Zádor, Endrőc, Teklafalu, Bürüs, Várad, Gyöngyösmellék, Szörény és Váradújpuszta — naponta 80—90 beteget küld Papp dok­torhoz. A körzeti' orvos négyes elvét ma már katedrán tanítják — legalább a pécsi egyetemen — és a kétújfalusiak méltán le­hetnek büszkék körorvosukra, aki megfogalmazta. A kör kez­dődik a beteg felkutatásával, folytatódik a nyilvántartásba vétellel, aktív megelőzéssei, gyógyítással, végül befejeződik a rehabilitációval. — Mit jelent ez? — Az orvos feladata, hogy a reábízott területen élők egész­sége felett őrködjék — mondja. — Ez pediq egy igen szerve­zett, jól időzített, alapos mun­kát kíván. Azt, hogy az orvos megismerje az itt élőket, tisztá­ban legyen egészségi állapo­tukkal, s próbálja meg a lehe­tetlent: megelőzni q betegsé­get. Ennek pedig az egyedüli jár­ható útja: a terület feltérképe­zése. Mindenre kiterjedő szűrő- vizsgálatok indítása, az esetle­ges mozgásszervi, emésztő­szervi, keringésfunkciós betegek összeíráso. .. így vett Papp doktor a környék 3200 lakójáról „mintát”, a 749-en így kerültek nyilvántartásba. — A falvak elöregednek — mondja Papp Endre. — így a feladatunk döntő részét a ge­rontológia jelenti, az öregek egészségének megőrzése, szo­ciális problémáik megoldása. Naponta délelőtt, délután rendelés, minden percben ké­szenlét: soha sem lehet tudni, hogy melyik községből hívják. Ma már nincs értelme annak, hogy összeszámolja, havonta mennyit megy az autó. zóvá tenni... Szerintem nem kell erőltetni a dolgot: ha va­laki nem érez elhivatottságot, aki nem tudja a klinikát a fa­lusi hétköznapokkal felcserélni, arról mondjunk le. Hozzáteszi: az meq egyene­sen káros, ha a friss diplomás azonnal körzetbe megy. Kevés a tapasztalata, nem áll a háta mögött senki. (S ha igen, az is elég messze, a városi, járási kórházakban. A kapcsolat igen gyenge.) Viszont — a saját pél­dáját említi — néhány év kór­házi gyakorlattal biztonságér­zetet lehet szerezni. Különben ő azért választotta ezt a körze­tet, mert ezen a vidéken nőtt fel, itt gyerekeskedett, s aztán később, olyan jóbarát és tanító adta át a helyét, mint elődje, aki nyugalomba vonult. — Az jöjjön körorvosnak, aki nem átall éjjel kettőkor felkel­ni, ha becsöngetnek . . . A. — Van-e haragosa a köror­vosnak? — Biztosan. De én nem tu­dok róla. — A fizetés? — Hogy is mondjam, nem halunk éhen. (Egy cikkére utalok, a címe: Szűrővizsgálatok jelentősége és szerepe a körzeti orvosi mun­kában.) — Sokan vitatják e szűrővizs­gálatok szerepét. Megkérdője­lezik ... Én kitartok mellette, s azt szeretném, ha az eredmé­nyeit még jobban kamatoztat­hatnám. — ön említette: a körorvos együtt él a beteggel. Mit jelent ez? — Még ha kórházba kerül, sem szabad magára hagyni. Nemcsak a hozzátartozója lá­togatja meg, hanem adott eset­ben én is. Konzultálok orvosai­val, próbálom sorsát követni... Kozma Ferenc Miért vállalta, miért adta fel a kórházi státust? Hiszen Papp doktor hét esztendeje jött a faluba, azelőtt a Sziget­vári Kórházban dolgozott, s ott szakvizsgázott belgyógyászatból. A kérdést visszafordítja: — Sok ember töri a fejét azon, hogy mi módon lehetne a körorvosi hivatást a fiatal, most végző kollégák előtt von­400 kilovoltos távvezeték-építés Az Albertirsa és Vinyica kö­zötti 750 kilovoltos távvezeték magyarországi szakaszának épí­tési költségeihez a szállított tranzit villamosenergia arányá­ban járulnak hozzá az érintett KGST országok. Az év elején kötött kormányközi megállapo­dás szerint Csehszlovákia vál­lalta, hogy saját hozzájárulá­saként felépíti a 750 kilovoltos vezeték végpontjától leágazó 400 kilovoltos vezetéknek Al­bertijától Gödig terjedő 66,5 kilométeres szakaszát, ahonnan már a korábban létrehozott há­lózaton jut el a tranzit-áram Léváiq a csehszlovák területre, s onnan tovább az NDK-bo.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents