Dunántúli Napló, 1976. szeptember (33. évfolyam, 241-270. szám)

1976-09-15 / 255. szám

e Duncintuli napló 1976. szeptember 15., szerda g hidiam Testvérvárosunk - Lahti Minisztériumi állásfoglalás Tiltott E orvosi it magángyakorlc zt találtam mondani a városi tanács tit­kárának, Aulis Piilonennek: — Lahti a minőség városa. Barátom szeme fölragyogott, elkapta Kaija Toivolát, a ta­nács mellettünk ülő, feltűnően csinos oktatási előadóját és cuppanós puszit nyomott a homlokára. — Lahti a minőség városa, Kaija pedig e minőség szü­löttje, — Lahti szép, fiatal és kedves, művelt és remekül dol­gozik. Ebben maradtunk. Lahti valóban fiatal. 1905 óta város, de falu is csak 1868 óta. Este van, megállók az Alek- santerinkatu és a Lahdenkatu sarkán. Kecses higanygőzlám­pák vakító fényben fürdetik a teret, Volkswagent és Lahti bankot hirdetnek a neonok. A három országos főútvonal met­széspontján hat sávban áram­lik a forgalom keletről, nyu­gatról és Helsinkitől észak fe­lé. Délre tőlem a Salpaussel- kö hegylánca, Finnország leg­magasabb hegysége, tetején a ródiótornyokkal, a síugró sánc­cal, az új Lahti jelképével. A hegyek mögött tudom, ott a vasút. Jobbra úgy 500 méterre a Vesijörvi. Tulajdonképpen ezeknek kö­szönheti létét a város. Lahti jelentősége 1868- ban nőtt meg, amikor meg­épült a riihimüki — szentpé­tervári vasútvonal (Leningrád 375 kilométerre van szárazföl­dön). Három évvel később a Vööksy csatorna a Vesijörvit nyitotta meg a Pöijönne tó­rendszer felé és így hajózha­tóvá vált az út 116 kilométer hosszan a közép-finnországi Jyváskylöig. 1904-ben a Finn­öböllel kötötték össze a vá­rost. ♦ Szeretném áttekinteni Lahtit. — A Salpausselkö magaslatán a rádiótornyoknál kezdjük az ismerkedést. A 30-as években ez volt Európa legerősebb adó­ja. S ki tudta, hogy a mag­netofont lahti mérnök találta fei?-1 — Az első készüléket itt őrzik a rádiómúzeumban. Előttem a belváros és be­lőle, mint régi vaskereszteken az ágak — parkok, erdők, ta­vak között jobbára csak utak­kal összefűzve — északnak és délnek, keletnek és nyugatnak felsorakoznak a Pécsvárad- nagyságú lakónegyedek. Lahti 152 négyzetkilométeren terül el, s ez héttel több mint Pécs ha­tára. Lakossága 93 ezer. Talá­lón;-. nevezték zöld városnak, beleépült és szerves egységet alkot a természettel. Szorosan egymáshoz csupán a belvárosban szorultak a sok­szintes, modern, csupaüveg, fekvőhasáb épületek. A leegy­szerűsített, praktikus, de össz­hatásában mégis impozáns finn funkcionalista stílus ér­vényesül az új lakónegyedek­ben is, de ott 200—300 mé­terre állnak egymástól a há­zak, körülöttük gyepes, sza­bad térségek, vagy bent az erdőben, mint Liipolában és Mukkulában és a bejárat mel­lett ott susognak a fenyőfák. — ötezres egységeket ala­kítottunk ki — mondta a pol­gármesteri iroda vezetője, Esa Juurola — Niemi, Mukkula, Laune, Jalkcranta .. . Ebben az évtizedben még a város központja körül építkezünk, az­tán távolabbra tekintünk, Ah- tiola következik 17 ezer lakos­sal tíz év alatt. A városfejlesztés 5—10 éves tervek alapján történik, Lahti volt a tervgazdálkodás úttörő­je a finn városok között. S a város ötéves tervéhez igazod­nak már a magáncégek is. — A tervkészítés általános — mondja Lars Larssen, a hő­erőmű igazgatója. — Például most megkezdtük a vasutak villamosítását. Az olajválság kényszerített rá. Az energia- hordozók 70 százalékát impor­táljuk. Ez túl nagy teher. Atom­erőműveket építünk. 1982-ben Finnország energiaszükségleté­nek 25 százalékát atomener­giával fedezzük. Ez akkor már olcsóbb lesz, mint az olaj. Lahtiban minden városrész­nek más a karaktere. Más a tervezője is. S a tervező ne­vét Finnországban mindenki is­meri. Megszoktuk, hogy saját szemüvegünkön át nézzük a világot, s nehezen akarjuk tu­domásul venni, hogy más né­peknél másutt lehet a hang­súly. Egész útunkon egyetlen költő nevét említették, az is Runeberg, a finn irodalom svéd származású megalapítójáé, de minden épületnél és városne­gyedben megmondták, ki a ter­vező: Elien Saarien (városháza), Oie Gottleben (síugró sánc), Unto Ojonen (Joutjörvi temp­lom). Unto Ojonennél álljunk meg egy percre! A Joutjörvi temp­lom a műve — nem, ez ke­vés! — a remekműve. Az 50-es évek végén elha­tározták, templomot építenek Lahtiban, amely az utolsó szö­gig finn. Egyenlőszárú betonhárom­szögek 50 méter hosszan há­rom méteres pilléreken — ez a főhajó. Üvegfalú télikert az oldalhajó. Az oltárkép dombor­mű — lahti szobrász alkotása. Az orgona is finn. A kereszte­lőkutat a lahti üveggyár csi­szolta. Amikor először szólalt meg az orgona, a kút meg­repedt — tökéletes az akusz­tika. Lahtiban évente rendez­nek nemzetközi orgona-hang­versenyeket, a Joutjörvi temp­lomban 750-en férnek el, s ha a másik oldalhajót is ki­nyitják, további 250-en. A temp­lom hegytetőn áll, körülötte fenyves, alatta sziklák. Húsz méterre tőle tűhegyes kúp a torony. * A városi színház előcsarno­kában eozinmadár fogad — Pécs ajándéka, Fürtös György Barátságmadara. Mozgékony madárka ügye­sen fonja, szövögeti, mi lé­nyege — a barátságot. Lahti kulturális életét igen sok szál köti már össze Péccsel. A színház most Sík Ferencet vár­ja őszi vendég-rendezésre. A Bóbitát a bábszínház. Urpo Pesonent, a filharmo­nikus zenekar karmesterét nem kell már bemutatni Pécsett. Finn testvérvárosunk zenekultú­rája meglepően sokoldalú. A helsinki Sibelius Akadémia után a lahti konzervatórium 760 diákjával a legnagyobb zeneiskola Finrországban. A lotilai általános iskolában ze­netagozatos osztályokat szer­veztek pécsi mintára. Náluk is van ifjúsági zenei tábor, és őket sem kerüli el a gond. — Idén a tábor elmarad, nincs rá pénz. A városi tanács 11 kórust patronált, hat járt közülük Pé­csett. Búcsúzáskor az orató­rium kórus vezetője egy hang­lemezzel ajándékozott meg, pécsi műsoruk van rajta. Az opera nem állandó jel­leggel működik, de minden év­ben bemutatnak két-három művet több akadémiát végzett énektanár részvételével. S ér­dekességként tették hozzá, ba­ritont énekel az Iskun bútor­gyár vezérigazgatója. I ahtiban minden új, nincs külváros, mála- dozó fal, megrokkant tető, és nincs bontás. Az építkezés is kevesebb. A levegő valószínűtlenül át­látszó, mint nálunk májusi eső után a hegyekben. S talán ez is kelti azt a benyomást, hogy az egész ország patyolat tisz­ta. S valóban tiszták az ut­cák, rendben a parkok, se­hol egy röpködő papír, össze­koszolt fal, szétszórt törmelék. S nem ismerik a félévre félre­tett féligkész munkákat. Sze­métgyűjtő konténerek ott is vannak, de kerítés mögé rej­tőznek, fűzöldek és kicsinyek. Mikor fogadhat el Mikor fogadhat el pénzt az orvos? Avagy: mikor nem fo­gadhat el betegétől vagy an­nak hozzátartozójától? — so­kat vitatott, kedélyeket borzó kérdések ezek, amelyekről oly­kor még az orvosok véleménye is eltér egymástól. A korábbi, ezzel kapcsolatos rendeletet ugyanis többféleképpen értel­mezik, magyarázzák. Ezért kü­lönösen figyelemreméltó az Egészségügyi közlöny legutób­bi számában megjelent minisz­tériumi álásfoglalás a tiltott,Jn- tézményeken belüli magángya­korlatról. A rendelet — amelynek egy­séges értelmezése érdekében állásfoglalást kellett kiadni — belső, szakmai intézkedést. Az orvosokhoz, pontosabban az egészségügyi dolgozók rendtar­tásáról szól, s kevés beteg is­meri mit hogyan szabályoztak benne. Az állásfoglalás most pontokba szedve részletezi, mi­kor követ el az orvos tiltott, jog­szabályba ütköző cselekményt, amelyért fegyelmi felelősséggel tartozik. Eszerint, ha az orvos a bete­get — a beutalási szabályok megkerülésével (!) — bármi­lyen állami rendelő- vagy gyógyintézetben vizsgálja meg, részesíti gyógykezelésben, sem­milyen ellenszolgáltatást nem fogadhat el érte. Függetlenül attól, hogy fenntart-e valahol magánrendelőt, s van-e vagy nincs engedélye a magángya­korlatra. Ugyanakkor nincs jo­ga ahhoz sem, hogy a nála je­lentkező beteget ellássa, ha ar­ra szakmailag vagy a kérdéses intézmény, osztály munkarend­je alapján nem illetékes. Külön foglalkozik az állás- foglalás a megkülönböztetett ellátás kérdésével. Ezzel kap­csolatban leszögezi, hogy az intézetben ápolt beteget csak A fogyasztási cikkek nagy nemzetközi kínálatát bemutató őszi Budapesti Nemzetközi Vá­sár iránt a szokásosnál is- na­gyobb az érdeklődés. Egy hét múlva nyitja kapuit a vásár, de a vállalatok, szövetkezetek és különböző intézmények már mintegy 50 ezer jegyet vásá­roltak elővételben, 30 száza­lékkal többet, mint egy évvel ezelőtt. Ennek nagyobb része szakmai jegy, amellyel a szep­tember 22-i nyitás napján dél­után vagy a következő két na­pénzt az orvos? szakmailag indokolt módon, ki­zárólag a szakmai szempontok alapján lehet ellátni, gyógyke­zelni. Ezért az az orvos, aki — a betegnek vagy hozzátartozó­jának kérésére — ettől eltérő­en, bárkit pénzért, illetve annak a reményében részesít megkü­lönböztetett ellátásban, az or­vosetikát sértő módon, jogta­lanul jár el. Felelősségre kell vonni azt az orvost is —- hangsúlyozza a közlemény —, aki az intézet­ben ellátott, kezelt beteget el­lenszolgáltatás fejében rendeli vissza magához. Függetlenül attól, hogy akár az intézetbe, munkahelyére, akár a magán- rendelőjébe. Ugyanígy tilos, hogy a magángyakorlat kere­tében ellátott magánbetegét az orvos — jogszabállyal ellenté­tes módon — intézeti munka­helyére irányítsa, ott kezelje és saját osztályára, részlegére fel­vegye, felvetesse. Magánbetegek esetén a tila­lom a kiegészítő laboratóriumi, röntgen, stb. vizsgálatokra is kiterjed. Ezeket a vizsgálato­kat — magánbetegeknél — sem az orvos intézeti munkahe­lyén, sem más egészségügyi in­tézményben nem végezhetik el. A minisztériumi állásfoglalás kitér a végrehajtás és az elle­nőrzés követelményeire is. Egye­bek között előírja, hogy aki az említett jogszabályt megszegi, az ellen fegyelmi eljárást kell indítani, ügyelve arra is, hogy a büntetés kellően tükrözze az elkövetett vétség súlyát. Ezek érvényesítéséért, a rendszeres és szigorú ellenőrzésért — sa­ját területén —, mindenütt az érintett intézet, kórház, klinika, szanatórium vezetője köteles gondoskodni. E kötelezettsé­gek elmulasztása esetén pe­dig — fegyelmi eljárás kere­tében az intézmény vezetőjét is felelősségre vonják. pon csütörtökön és pénteken délelőtt 9 órától délig tekint­hetik meg a vásárt a szak­emberek. A nagyközönség ré­szére elővételben megvásárolt több mint 17 ezer belépőjegy­gyei a nyitást követő két na­pon déli 12 órától, szombattól pedig a vásár végéig szep­tember 30-ig csütörtökig dél­előtt 10 órától este 7 órá­ig, tehát egész napon át meg­tekinthetők. Egyébként a vásár három főbejáratánál összesen 30 pénztárt nyitnak, s mind­egyik bejáratnál működnek majd érembedobós jegyautó- maták is. Az őszi BNV iránti érdeklő­dést jelzi az is, hogy a múlt évinél néggyel több, összesen 28 országból érkezett kiállítók vonultatják fel újdonságaikat a vásáron. Az őszi BNV legna­gyobb külföldi kiállítója a Szov­jetunió, amely több mint 1600 négyzetméternyi területen, a szakosított vásár négy szekció­jában mutatja be termékeit. Az őszi BNV legnagyobb bútorki­állítója Jugoszlávia, s Cseh­szlovákia hozta el a vásárra a legszélesebb választékot fo­gyasztási cikkekből, így a lá­togatók öt szekcióban találják meg a baráti ország korszerű újdonságait. A fejlett nyugati országok közül Ausztria a leg­nagyobb kiállító, amely mint­egy 700 nyégyzetméternyi te­rületen ismerteti termékeit. Egyébként Ausztria a legna­gyobb külföldi kiállító az őszi BNV-vel egyidőben bemutatott Hoventa '76 nemzetközi keres­kedelemtechnikai és vendéglá­tóipari szakkiállításon is. Báling József Értesítjük Lvov-Kertváros lakosságát, hogy a Diana téren megnyílt férfi-női fodrász, kozmetika, manikűr, pedikűr üzletünk Előzékeny, udvarias kiszolgálással várjuk a városrész lakosságát PÉCSI SZOLGÁLTATÓI PARI VALLALAT, TELEFON: 15-746 Egy hét múlva nyit az őszi BNV

Next

/
Thumbnails
Contents