Dunántúli Napló, 1976. szeptember (33. évfolyam, 241-270. szám)

1976-09-14 / 254. szám

6

Dunántúli napló

1976. szeptember 14., kedd

‘s

<

*

Testvérvárosunk — Lahti

ulajdonképpen iga. zuk' van a finneknek.

A Caravellen hazafelé a végtelen sötét éjszakába merülve rendezni próbáltam élményeimet és azon gondolkodtam, mit is mondjak el belőlük itthon.

Lahtiban, ha jól végignézem, senkivel sem találkoztam, aki ne járt volna Magyarországon. És egy-kettőre kiderült, „mi” is szinte látogatóba megyünk már Finnországba.

A polgármester-helyettes 1962-ben volt nálunk. Sajnálja, hogy tavaly kötelezettségei ezt nem tették 'lehetővé. Az Osuuspankki igazgatója a szigetvári várat kereste fel, dr. Kisvári András vendége volt. Az erőmű-igazgató a villányi borokat dicsérte, no meg Harkányt és Gódorék szőlőjét Pécsváradon. — Felejthetetlen! Helsinkiben az idegenvezető azt kérdezte, ki közülünk pécsi. Neki a Székesegyház a felejthetetlen, a lahti oratórium kórus tagjaként járt nálunk.

Egy koktél-partin fényképeket tesznek elénk, ismerőseik után érdeklődnek. A Galabár? A Tillai? Hát a Mohos és az Antal? És Tárkányiék,

— Májusi este volt. Ott beszélgettünk a nyitott ablakoknál és egyszeresek felhangzott lent egy leánykórus. Volt igazgatójuknak adtak szerenádot. Aztán feljöttek és... és finnül énekeltek.

Mit tudok én ezek után újat elmondani Finnországról?

Ezért mondom, igazuk van a finneknek.

A Caravell üléshálójóban feltűnően ízléses kiadványt találtam: Finnország köszönti a 200 éves Amerikát. A gép menetrend szerint Helsinki és a Kennedy Airport között repül, s a kiadvány benne maradt a pesti különúton. Végiglapoztam: a finn nagykövet bemutatja országát az amerikaiaknak.

Bízzuk hát magunkat finn vendéglátóinkra: ők tudják, mit érdemes nekünk bemutatni.

Mukkulában a szálló előterében két plakát ad útbaigazítást, mit lehet csinálni Lahtiban. Mit? — Kerékpározni, vitorlázni, úszni, síelni, kajakozni és lovagolni — mondja az egyik. A másik: Gyönyörű kilátás a város legszebb pontjairól. — Hajókirándulások a Vesijörvi tavon. — Lahtiban éjfélkor is golfozhat, vitorlázhat, szórakozhat, jókat ehet és kényelmesen lakhat.

Az aláírás: Friendly Finland.

Ezzel a baráti, barátságos Finnországgal találkoztunk először.

Reggel fél hétkor manőverezett a luxusbusz a szálloda elé. Nem túlzás, a keskeny parki utakon nem éppen szabályosan parkoló kocsik között ez a művelet mindig feszülten figyelő szurkolótábort teremt. Kár a _ szép kocsikért, tizenhatezernél kezdődik a FIAT, nem kevésbé a buszért, amely valóban luxuskivitel: légkondicionáló

berendezés, farostburkolat, panoráma ablak, tv, magnózene és egy szőke szépség az idegenvezető.

A fogadóbizottsáq ott várt már a hűvös tóparton és attól kezdve idegenvezetővel csak Helsinkiben találkoztunk. A városi tanács képviselői, a Finn— Magyar Társaság vezetői — kivétel nélkül mind vezető állásban lévő emberek — egymást váltva mutatták be Lahtit és környékét. Előzékenyek és figyelmesek, közvetlenek, frissek, pontosak és jókedélyűek.

A társaságnak Lahtiban több mint 200 tagja van.

— Köztük Kalevo Attala polgármester — mondotta Ahti Lamminmöki, a Finn—Magyar Társaság elnöke. — A társadalom minden rétegét itt megtaláljuk. Célunk érdeklődést kelteni Magyarország iránt és

utazásokat szervezni. Nagyon szívélyes kontaktusok alakultak már ki. Többen tanulnak magyarul a társaság által szervezett órákon.

Szász Levente neve itt foga- lom.'Jyvöskylöből és Lahtiból is eljöttek Joutsába volt tanítványai, hogy egy napra találkozhassanak a professzorral.

Reila, a kórház számítógépének programozója, Katarina Lievonen, a társaság clelnöke és Lamminmöki asszony magyarul szóltak hozzánk. Egy éviq tanultak Szász Leventénél, aztán Debrecenben töltöttek egy nyarat és szépen beszélnek magyarul.

— Reila, ön miért tanult magyarul?

Meg kellett ismételnem a kérdést. Hát igen, miért is?

— Egyetemre jártam, volt időm és szeretem a magyarokat. Mi testvérek vagyunk ...

A Finn—Magyar Társaság fogadást adott tiszteletünkre Vööksyben. A Pöijönne tó partján egy parkerdőben nagyobb fajta villa a tengerész klub. Faház ez is, mint általában a földszintes házak Finnországban, de négytermes, konyhás, mellékhelyiséges épület, praktikus és tiszta. Tornácán három asszony várakozott, a városi tanács tisztviselői. Ök készítették a svédasztalt a fogadásra.

Finnországban nem lekicsinyítő, ha irodás végez fizikai munkát.

Küldöttségünket meghívták az OTK húsfeldolgozó üzemébe. Végigjártuk az üzemet, azután tájékoztató következett a pinceklubban kostolóval. A kérdés rengeteg, a la'hti sör kitűnő, és szaporán gyűlnek az üres üvegek. Hol az igazgató, hol a kereskedelmi osztály vezetője válaszol a kérdésekre, ki miben illetékes. Egyszercsak az osztályvezető fogja a sörösrekeszt, s miközben az igazgató a szövetkezetek szövetségének centrális vezetéséről, a szövetkezetek és részvénytársaságok különbségéről szól, szépen összegyűjti az üvegeket és frisseket tesz a helyükre.

Nem esett le a karikagyűrű az újjáról.

Szóval a három asszony elkészítette és megtérítette a svédasztalt, s miközben várták érkezésünket, a ház elé ültek és énekeltek.

— Kis lak áll a nagy Duna mentében ...

Nem, ,nem tudnak magyarul, az énekeskönyv ott fekszik az ölükben, abból énekelnek.

A finnek szeretnek és tudnak énekelni. Joutsától Lahtiig felejthetetlen élményt szereztek nekünk.

A közép-finn Joutsából vasárnap délután hazaindultunk Lahtiba. Jó kétórás buszozás kitűnő utakon. Igaza van Szálai doktornak, amikor feketekávés utakról ír. Állítólag az átvevőbizottság két csésze feketét állít a kocsi műszerfalára, vágigjárja az utat, s ahol

a kávé kilöttyen, ott újból meg kell azt csinálni.

Nem kell! — Tükörsimán, szélesen, szegélyezetten, tisztán futnak az utak száz kilométereken át a nyír- és fenyőerdők, legelők és tavak között és végtelen fonálként felfűzik az erdőkben szétszórt, legelők és földecskék mellett őrködő tanyák megszámlálhatatlan sokaságát.

Finnországot — úgy tűnik — mindenütt lakják. Falvak a mi fogalmaink szerint nincsenek, tanyák, tanyacsoportok vannak, — de ezerszám. Helsinkitől Lahtiig és Lahtitól Joutsáig egyik tanya a másiknak adja ól a száguldó kocsikat. ötszáz méterre, kilométerre egymástól az út mindkét oldalán beszórták a határt kék, sárga, szürke, barna, zöld és bordó

faházakkal. Ahány ház, annyi szín, és mindegyiknél más a tető. Egyik beleépítve az erdőbe, mint nálunk a vadászházak, a másik a legelőn, az öt-tíz hektáros földszögletek végében, de mindegyiket villanyvezeték és műút fűzi a fő ütőerekhez.

A földeken haragosan zöl- dell a gabona és a fű. Nagy táblák, összefüggő szántók, kapások sehol, legfeljebb itt- ott egy kevéske krumpli. Villanypásztor őrzi a fekete-tarka marhákat, az útszélen a tejesbódé. A gazdák traktorral kaszálnak, rendsoroznak, a gyűjtésnél azonban 10—15-en rakják ágasokra a szénát. Szombat—vasárnap tehát itt is hazajárnak a gyerekek.

Északon találni már elhagyott, sőt düledező pajtákat is. Parlagot sehol. S az erdőből most is ki-kikanyarintanak egy-egy sarkot szántónak. A tüskök kupacba rakva, de körülöttük már zöldül a rozs.

A fő jövedelmi forrás az erdő.

A joutsai népünnepélyen egy toprongyos öreg paraszt keltett feltűnést.

— Lefényképezhetem?

Bólintott, aztán viszonzásul megajándékozott egy színes fényképpel. Elbeszélgettünk. Kiderült, hogy ő a lusta ember. Minden évben egyszer ezen a napon felöltözik a régi népviseletbe. Jól jövedelmez, három márka egy fénykép. Heikki Saatinennek 170 hektár erdeje és 13 hektár szántója van.

A tavak partján véges-végig nyaralók ezrei. Nyáron egy hónapra kiürül a város. Egy hónap a magányban, távol mindentől és mindenkitől, legfeljebb a szomszédok szólhatnak át néha, hisz 100 méteren belül biztos másvalaki is keresi ugyanezt a magányt.

Finnországban ma a „Rózsadombon" épült családi ház a sikk — modern emeletes házak háromszobás lakásaiba legfeljebb a középréteg költözik — s a hétvégi ház valamelyik tó partján, a stégnél motorcsónakkal. Helsinkiben — azt mondják — 30 000 motorcsónak száguld a kikötő sziklái között. A Vesijörvin sem sokkal csendesebb a helyzet, de a víz széles, s a végtelen erdőkben elhal a zaj.

Autója mindenkinek van, legfeljebb egy spanyol—olasz úttól lehet még-még dicsekedni.

Halkan siklik tehát a busz Lahti felé — át a szigeteken, hófehér hidakon, jobbról a Vesijörvi, balról a Pöijönne. Lenyűgöz a táj. Nem véletlenül hoztak erre vasárnap délután. Gyönyörű vidék, s ahogy a szépségeit feltárták, az reklám is, önmegbecsülés is, mesteri munka — felső fokon.

A gépkocsivezető kikapcsolja a magnót, Lars Larssen tenorja intonálja. Kalliolle, kukkulalle... Zeng, zúg, szárnyal a tial, végig hullámzik a buszon az áradó dallam szépen és csendben, szinte muzsikálva — negyedórákon át hol fájdalmas-oro- szosan, hol derűsen feleselve és elomolva, hangulatosan és szívderítőén, s benne feltárulkozik a finn lélek, amely ámulatot keltő világot formált a vörös sziklák és erdők között.

ünnepi fogadással zárul a négynapos program. Különterem, ezüst teríték, estélyiruhák, szépen fogalmazott köszöntők, kötetlen, közvetlen baráti beszélgetés, könnyed sztorik, ártatlan viccek.

Kitűnőek az algériai borok, s a villányi is megteszi.

Katarina egy dalba kezd:

Sua Löhde launis katselen...

Nem győzünk betelni a finn dalok szépségével.

Üjra eléneklik.

Az ablakban megcsillan a Vesijörvi aranyhídja. Telihold van, és nyár és fehér éjszakák...

Dalolnak a barátaink, dúdoljuk már mi is.

Sua löhde...

S úgy tűnik, szívükbe zártak o finnek. Szívesen elhittük, amiben megegyeztünk: egy kissé lahtiak vagyunk mi is.

Báling József

Mérkőzésről mérkőzésre

Labdarúgó NB III.

Pénzügyőr SE—Véméndi TSZ SK 5:1 (0:1). Pasaréti út, 1200 néző. V.: Pádár. Véménd: Doszpod — Kajtár, Törjék, Mák, Barta, Kovács (Márton), Boro- vácz, Gruborovics, Takács, Gál, Bencsik. Edző: Szám Frigyes. Végig küzdelmes, jóiramú mérkőzésen szünet után kerekedett felül a hazai csapat. A vé- méndiek a hajrára erősen visz- szaestek. Góllövők: Fazekas (2), Vida (2), Nagy, illetve Gól. Jók: Szili, Murár, Raffael, Fazekas, Vida, illetve Törjék, Gruborovics, Bencsik.

Szigetvári VSZ SE—Enyingi MEDOSZ 3:2 (0:1). Szigetvár, 1500 néző. V.: Hegedűs. Szigetvár: Kiss — Varga, Révész, Tóth l„ Tóth II., Kövesi (Tóth

III.), Tüske, dr. Szöllősi (Rózsahegyi), Telek, Csőre, Palotai. Edző: Kamondi Imre. A 80. percig még a vendégek vezettek 2:1-re. A hajrában rákapcsolt a hazai csapat és újabb győzelmükkel nagyon értékes két pontot szereztek. Góllövők: Csőre (2), Telek, illetve Horváth, Bereczki. Jók: dr. Tüske, Csőre, Palotai, Telek, illetve Lakatos.

Mázaszászvári Bányász—Pécsi VSK 2:2 (2:2). Mázaszász- vár, 1000 néző. V.: Grigán. Má- zaszászvár: Banász — Csábrák, Széles (Bazsonyi), Kocsis, Katona, Pataki, Kólya, Kovács, Horony, Bíró, Csordás (Dunai). Edző: Róth Antal. Pécsi VSK: Sulyok — Knoch, Szabó, Balázs, Englert, Kaszás, Grünwald, Kresz, Jánosi, Stájer, Jokl (Baumholczer). Edző: Rónai István. Változatos, érdekes volt a baranyai rangadó. A máza- szászváriak közelebb álltak a győzelemhez. Góllövők: Kovács, Pataki, illetve Grünwald, Kaszás. Jók: Horony, Katona, Bazsonyi, illetve Kresz, Grünwald.

További eredmények: EMG SK —Bp. Építők: 1:0, Lőrinci Fonó —Honvéd Kiss J. SE 1:1„ BKV Előre—Barcs 2:0, Perbál—Sárisáp 1:1, Dunaújváros—Volán Szállítók 0:0, Siófok—Bp.

Spartacus 2:0, Ikarus Alba Regia—Paks 2:1.

AZ NB III. ALLASA

1. BKV Előre

6 5

—

1

18-5 10

2. Kiss J. SE

6 3

3

—

11-4 9

3. Szigetvár

6 3

3

—

11-6 9

4. PVSK

6 3

2

1

15-5 8

5. Véménd

6 3

2

1

13-10 8

6. EMK SK

6 2

3

1

5-4 7

7. Siófok

6 2

3

1

6-7 7

8. Perbál

6 2

3

1

7-9 7

9. Enying

6 1

4

1

9-7 6

10. Pénzügyőr

6 3

—

3 15-13 6

11. Dunaújv. Ép.

6 1

4

1

4-4 6

12. Alba Regia

6 2

2

2

8-10 6

13. 22. sz. VOLÁN

6 1

4

1

4-7 6

14. Paks

6 1

3

2 12-7 5

15. Bp. Spartacus

6 1

3

2

5-7 5

16. Lőrinci Fonó

6 1

2

3

7-9 4

17. Bp. Építők

6 1

2

3

3-8 4

18. Sárisáp

6 —

3

3

5-8 3

19. Mázaszászvár

6 —

3

3

5-13 3

20. Barcs

6 —

1

5

1-19 1

Megyebajnokság

Vasasi Bányász—Boly 4:1 (3:0), Mohács—Pécsi Kinizsi

2:0 (1:0), BTC—Szalánta 6:0 (2:0), Zsolnay—Sellye 0:2 (0:0), Kesztyűgyár—Mágocs 0:1 (0:1), Beremend—Steinmetz SE 2:0 (1:0), Pogány—Siklós 0:1 (0:1), Gázmű—Universitas PEAC 0:2 (0:0).

A MEGYEI I. OSZTÁLY ÁLLASA

1. Sellye

4

4

—

—

11-0

8

2. Beremend

4

4

—

—

7-0

8

3. Mágocs

4

3

1

—

7-4

7

4. Mohács

4

3

—

1

13-3

6

5. PBTC

4

2

1

1

9-4

5

6. Siklós

4

2

1

1

6-4

5

7. Kesztyűgyár

4

2

—

2

4-3

4

8. Bóly

4

2

—

2

8-10 4

9. P. Kinizsi

3

1

1

1

2-3

3

10. Universitas

2

1

—

1

2-2

2

11. Vasasi B.

4

1

—

3

6-7

2

12. Szalánta

4

—

2

2

1-14 2

13. Steinmetz SE

3

—

1

2

2-5

1

14. Zsolnay

4

—

1

3

4-9

1

15. Pogány

4

—

1

3

1-6

1

16. Gázmű

4

—

1

3

2-11

1

A Zsolnay SE kgpusa hárít a Zsolnay—Sellye megyebajnoki mérkőzésen.

12225: Egyesült Államok bajnokság — fegyelmivel

Forest Hillsben befejeződött az Egyesült Államok nemzetközi teniszbajnoksága, s az utolsó napra négy döntő maradt. A legnagyobb érdeklődés természetesen az amerikai Connors és az idei wimbledoni győztes svéd Borg találkozóját kísérte. A 16 000 néző nem látott igazán szép játékot, mert mindkét teniszező igen ideges volt és elég sok hibát is vétett. A hazaiak örömére azonban Jimmy Connors 6:4, 3:6, 7:6, 6:4 arányú győzelmet aratott és ezzel ő kasszírozhatta a 30 ezer dolláros első díjat. Connors pénztárcája tovább „dagad”, s idén már 521 000 dollárt játszott össze. Borgnak a második helyért „mindössze” 15 ezer dollár jutott, s az ő 1976-os eddigi mérlege 320 ezer dollár.

A döntőkkel azonban még nem ért véget a teniszezők nagy randevúja, s hogy miért, erről a sportág „fenegyereke", a román Ilié Nastase gondoskodott. Emlékezetes, hogy az előcsatározások alkalmával Nastase többször is botrányosan viselkedett, s a nyugatnémet Pohmann elleni találkozón nemcsak vitatkozott, hanem leköpte az ellenfelét. A nemzetközi szövetség Nastaset most 1000 dollárra büntette és 21 napig semmiféle versenyen nem vehet részt. Nastase úgy látszik gazdag ember, mert idén már nem is egyszer büntették meg, s eddig 3000 dollárt kellett kifizetnie fékezhetetlen magatartása miatt...