Dunántúli Napló, 1976. szeptember (33. évfolyam, 241-270. szám)

1976-09-14 / 254. szám

Nyolcszázhét elsőéves A jó terméseredmények egyik előfeltétele a gondosan előkészített és megfelelő szerkezetű talaj. A pogányi termelőszövetkezetben 23—26 centiméter mélyen szánt­ják az egyik táblát Rövidesen elkezdik az ősziek vetését Bemutató időben Meglepetten kaptam föl a fejem egy értekezleten. Orszá­gos nagyvállalat műszaki igaz­gatója fejtegette, milyen lehe­tőségekkel számolva tartják mégis megvalósithatónak nagy­szabású terveiket A tények tárgyilagos felsorolása közben azonban egyszercsak félretette jegyzeteit és arról kezdett be­szélni, hogy hiába a sok-sok milliós műszaki fejlesztés, ha az embereket nem készítik fel jóelöre az új technika igény- bevételére. Náluk ezt is meg­tervezik, tudatosan építenek a munkások érdeklődésére, új­donságok iránti fogékonyságá­ra, hogy mire felszerelik, már ismerősként kezelhessék az új gépeket, berendezéseket. Nem kell szakembernek len­ni hozzá, hogy ember és gép egymásrautaltságát, kölcsön­hatását, elválaszthatatlan kap­csolatát megértsük. Az én meg­lepődésemet sem ez váltotta ki, inkább azon lepődtem meg, hogy a jelenlévő szakemberek mennyire az újdonságnak ki­járó érdeklődéssel figyeltek föl. Ha rövid időre is, de ha­marosan ez a tulajdonképpen „műsoron kívül'’ elhangzott megjegyzés került a vita kö­zéppontjába. Mert mint kide­rült: megfelelő módszer alkal­mazásának szükségességét máshol is érzik, csak éppen nem mindenütt csinálják. Nincs hozzá idejük, erejük, nem tud­tak kellő formát találni — az ok többnyire mindenütt ugyan­az. És a következmény: nem­csak az új gépek felszerelése, beállítása telik hónapokba, újabb heteket, hónapokat vesz igénybe, amig a munkások megbarátkoznak velük, kiisme­rik őket, „ki tudják hozni" be­lőlük a várt teljesítményt. Soha nincs annyi várakozás, idegeskedés, izgalom a mű­helyekben, üzemrészekben mint ilyenkor. Aki ismeri a gyárak belső életét, jól tudja ezt. A próbaüzemelésnek nevezett ki­próbálási időszakban együtt iz­gul, lelkesedik és káromkodik a mérnök és a munkás, mindig kevés a nyolc órai munkaidő, amíg nem működik olajozottan az új gép, gépsor, senkiben nem oldódik a feszültség. Ilyenkor, az együttes felelős­ség szorításában mutatkozik meg igazán, mennyire egymás- rautalt a gép és az ember, a munkás és a mérnök. Azon az értekezleten mind­ezt abban foglalta össze a jegyzeteit félretevő műszaki igazgató, hogy a munkások fogékonyak az újdonságok iránt. Bebizonyosodott előttük, hogy nem kell félni tőlük. Nem a kenyerüket veszélyeztetik; hanem könnyítik a munkáju­kat, megkímélik fizikai erejü­ket. Ma már idősebb munká­soknak is ritkán jut eszükbe, hogy még tizenöt—húsz éve is gyakran palotaforradalom tört ki egy-egy műhely felújí­tásakor. Sistergő indulatok csaptak össze, találgatták hol szorítanak majd a normán, mennyivel lesz kevesebb a bo­rítékban. Következetes bérpoli­tika. folyamatos technikai meg- újúlás feledtette el a rossz emlékeket. És tette nyilvánva­lóvá; az új technika nem azért van, hogy kevesebbet keresse­nek, hanem hoay ugyanazzal vagy éppen kevesebb erővel, több legyen a termelés. Örülni kell ennek a vára­kozásteli bizalomnak, örülni a szétfoszlott félelmeknek. De meg is kell felelni a bizalom­nak. Mindenütt kell hogy le­gyen idő és alkalom az elő­zetes ismerkedésre: egyetlen új gép megérkezése sem okozhat meglepetést. Kiállítás a jelenről, emlékezés a múltra Dr. Földvári József rektor évnyitóbeszédét mondja. Mellette az első sorban balról dr. Csendes Lajos, jobbról Bocz József. Tanévnyitó a tudományegyetemen és a Tanárképző Főiskolán Varga Sabján László tanárse­géd, egyetemi KISZ-titkár a kiváló KISZ-munkáért és sport­teljesítményért adott át jutal­makat. Délután a Pécsi Tanárképző Főiskola tanévnyitóját rendez­ték meg a POTE aulájában, ahol dr. Csendes Lajos és Pál­mai Kálmán ugyancsak meg­jelent. Váróczi Zsuzsa főigaz­gató-helyettes röviden megnyi­totta a tanévet, majd dr. Kál- mánchey Zoltán főigazgató mondott ünnepi beszédet. Ér­tékelte a múlt tanév munká­ját, köszöntötte az első évese­ket, majd a feladatokat rész­letesen elemezve többek között bejelentette: 8 tanteremmel megkezdte működését az épü­lő 16 tantermes második gya­korlóiskola, a matematika tan­széken munkába állították a modern számítógépet, — to­vábbá, hogy számos fontos rendezvénynek adnak otthont az új tanévben is, így az NDK—Magyarország Germa­nisztikai Bizottsága tanácsko­zásának. Ezután 446 első éves hall­gató tett esküt, majd dr, Kál- mánchey Zoltán bejelentette a főiskolai tanács döntését: a „Főiskoláért” érdemérem arany fokozatát adományozza Szüts Emil főiskolai tanárnak, a PTF Pártbizottsága (titkárárvakV a tanárképzésben, a főiskola fejlesztésében, politikai életé­nek alakításában szerzett ki­emelkedő érdemeiért. Ugyan­ennek a kitüntetésnek ezüst fokozatát kapta Székely Jenő főiskolai tanár, (aki hosszú időn át főigazgató-helyettes­ként és tanszékvezetőként fej­tett ki eredményes tevékeny­séget a főiskola fejlesztése és a tanárképzés érdekében. A bronz fokozatot adományozták dr. Tihanyi Jenő tanszékvezető főiskolai tanárnak, főigazgató­helyettesnek, aki a tanulmányi munka irányításában, tanszé­kének, továbbá a főiskola nemzeti értéket jelentő bota­nikus kertjének és parkjának fejlesztésében szerzett kiemel­kedő érdemeket. A „Főiskolai Tanács Örökös Tiszteletbeli Tagja” megtisztelő címet kap­ta dr. Korcsmáros Iván és dr. Wéber Mihály. Az oktatási mi­niszter ötéves időtartamra tan­székvezetői meqbízást adott dr. Fischer Ernő' docensnek, dr. Háry László nyelvtanárnak, dr. Hetyei Gábor docensnek, dr. Vastagh Zoltán docensnek, dr. Varga Zoltán tanárnak és Walcz János docensnek. Egy­ben dr. Varga Zoltánt főisko­lai tanárnak nevezte ki. Új docensek: Dobók Pál, Gob­bles Pál, dr. Hoffmann Ottó, Roszprim Lászláné, dr. Számos- menti Tibor, dr. Várnagy Ele­mér, dr. Vörös György, Walcz János. Háromszázhatvanegy első éves jogász, meg közgazdász egyetemista töltötte be tegnap délelőtt a POTE auláját, ahol a Pécsi Tudományegyetem tan­évnyitó ünnepségét rendezték meg: az első tanévnyitót, ami­kor a két kar együtt kezdi a munkát. Az elnökségben az egyetemi tanács tagjain kívül helyet foglalt dr. Csendes La­jos, az MSZMP Központi Bi­zottságának osztályvezető-he­lyettese, Bocz József, az MSZMP Baranya megyei Bi­zottságának titkára és Pálmai Kálmán, miniszteri főtanácsos, az Oktatási Minisztérium fő­osztályvezető-helyettese, Dr. Hoóz István, közgazda­ságtudományi kari dékán kö­szöntője után dr. Földvári Jó­zsef rektor mondott tanévnyitó beszédet. Ismertette, hogy be­fejezték a szervezési feladato­kat, így az oktatási munkára helyezik a súlyt. Gond, hogy a társadalmi igények, amelyek kielégítésére képezik a szak­embereket, gyakran és gyor­san változnak. Ezért a Pécsi Tudományegyetemen inkább a mélyebb elméleti alapozás út­ján szeretnék a társadalmi gya­korlatot szolgálni. Az egyetem rektora megemlítette, hogy a 361 első éves hallgatót 1300 jelentkezőből válogatták ki. Az eskütétel után - négy arany­diplomát adott át: dr. Zsoldos Gusztávnak, dr. Vessely Antal­nak valamint távollétében dr. Scherer Jánosnak, és dr. Im­rei Lajosnak. Átadta ' a nép­köztársasági ösztöndíjakat is. Ezek után dr. Ádám Antal dé­kán ismertette a jogikari pá­lyázatok eredményét, majd dr. — Egyre világosabbá vált, hogy a magyar és Habsburg hatalom fegyveres ereje képte­len a török haderő előnyomu­lását megállítani. 1566-ban Sziget várának ostroma követ- • kezett. Az új város gyors eleste után Zrínyi Miklós érezte, hogy közeledik az a pillanat, amikor fel kell adnia az ó-várost is, hogy megmaradt katonai erejé­vel a várba vonuljon vissza. Augusztus 19-én, a rohamra hömpölygő oszmánok meg-meg- újuló hullámainak sikerült a város területére törniök. Mire Az emlékünnepségen többek között megjelent dr. Nagy Jó­zsef, az MSZMP KB tagja, a Baranya megyei Pártbizottspg első titkára, Takács Gyula, Ba­ranya megye Tanácsának el­nökhelyettese, Illés István, a já­rási, valamint dr. Kása Ferenc, a városi pártbizottság első tit­kárai, a szomszédos megyékből érkezett vendégek. Tinusz János-részletesen szólt a mohácsi csata utáni magyar- országi helyzetről, a kialakult anarchiáról, majd így folytat­ta. Emlekiinnepseg Szigetváron Kitüntető elismerések a társadalmi tevékenységért Vasárnap reggelre zászlódíszt öltött Szigetvár. Mintha az idő­járás is kedvezni szeretett vol­na, ragyogó napsütés köszön­tötte a városba érkezőket, akik a szigetváriakkal együtt ünne­pelték a várossá nyilvánítás ti­zedik, valamint Sziget elesté- nek négyszáztizedik évforduló­ját. Zrínyi egykori várának ud­varán ezrek hajtották meg az emlékezés zászlóit, s kegyelet­tel adóztak a hősöknek, akik a haza egyik bástyáját védték II. Szulejmán hadai ellen. Az emlékünnepség reggel kilenc órakor vette kezdetét; motoros staféta hozta az emlékezés fák­lyáját, s a kandeláberben fel­lobbanó láng az elesett hősök­nek szóló tiszteletadást szimbo­lizálta. A katonai elöljáró ér­kezése után N. Szabó Sándor színművész szavalata követke­zett, majd Tinusz János, Sziget­vár város Tanácsának elnöke lépett a mikrofonhoz, hogy megemlékezzen Sziget hős vé­dőiről. 1566. szeptember 7-én a nap leáldozott, Sziget várának rom­má lett bástyái, falai és házai­nak üszkös maradványai fölött a törökök zászlaját lengette a szél. örömmámorban ünnepelt a törökök hada, de meghalt a legnagyobb hódító szultán, II. Szulej mán. Az ünnepi megemlékezés után Kiss Márton János, a KISZ szigetvári járási-városi bizottsá­gának titkára értékelte az Ifjú Gárda egységek munkáját, majd a Mecseki Ércbányászati Vállalat Ifjú Gárda századának vezetője átvette azt a vándor­serleget, amelyet évről évre a legkiválóbbak kaphatnak meg. Ezt követően Zrínyi lovasszobrá­nál „tisztelegtek” a járás, a vá­ros állami és társadalmi szer­veinek képviselői. Elsőként Pi­ri si János, a járási hivatal el­nöke valamint Tinusz János, a városi tanács elnöke koszorú­zott, majd Papp István és Né­meth Lajos helyezte el a kegye­(Folytatás a 2. oldalon) r-----------------------­Losonci Pál is Lázár György fogadta a tanzániai külügyminisztert Losonczi Pál, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke hétfőn az Or­szágházban fogadta Ibra­him Kadumát, a Tanzániai Egyesült Köztársaság kül­ügyminiszterét. Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke szintén hétfőn hivatalában fogad­ta a tanzániai külügymi­nisztert. A szívélyes, baráti talál­kozókon jelen volt Púja Fri­gyes külügyminiszter,, vala­mint P. J. C. Mdobho, a Tanzániai Egyesült Köztár­saság budapesti nagyköve­te. Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának la| Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napi o XXXIII. évfolyam, 254. szám 1976. szeptember 14., kedd Ara: 80 fillér

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents