Dunántúli Napló, 1976. augusztus (33. évfolyam, 211-240. szám)
1976-08-13 / 223. szám
1976. augusztus 13., péntek Dünarmm napló 3 Tíz évre eltiltották a gépkocsivezetéstől Az ittas vezetés szándékos bűncselekmény A gyorshajtás most is vezet a baleseti okok között Lánctalpas munkagépet vezetett Gál lános. Két lányt ért utol, akik vele azonos irányban az út szélén gyalogoltak. Amikor melléjük ért invitálta a nagyobbik lányt: üljön föl melléje. A tagadó válaszra Gál János munkagépével szorosan a lányok mögött haladva egy ideig követte őket, aztán az egyik pillanatban a lánctalp elkapta a 17 éves lányt, a másiknak sikerült félre ugrani. A baleset következtében a lány lábfejét amputálni kellett. „Én csak ijesztgetni akartam őket ..." — mondta később. A vizsgálat megállapította, hogy a munkagépét ittasan vezette. A Pécsi Járásbíróság Gál Jánost öt évi szabadságvesztésre ítélte és mellék- büntetésként tíz évre eltiltotta a járművezetéstől. A sebesség megválasztása — Tíz évre eltiltás — nem mindennapos ítélet, de élni kell a törvény szigorával, ha csökkenteni akarjuk a közúti balesetek számát — mondja dr. Rada György, a Baranya megyei Főügyészség közlekedési ügyésze, akivel a megye közlekedési helyzetéről beszélgetünk. — Az új KRESZ hatályba lépése óta megállapítható, hogy a szabályok tanítása nem volt hiábavaló. Közútjainkon általában rend van, de ez sajnos nem jelenti, hogy minden vonatkozásban elégedettek lehetünk. — Ez év első öt hónapjában megyénkben 221 sérüléssel járó közúti baleset történt, — a múlt év hasonló időszakában 271. A balesetek okai között: a gyoishajtás, az ittas vezetés és a gyalogosok hibájából történt baleset áll az első három helyen. — A gyorshajtás évek óta listavezető — folytatja az ügyész. — Itt természetesen a relatív gyorshajtásról van szó. Nemrég Óbányán motorkerékpár gázolt el egy kétéves kislányt. A vizsgálat megállapí’ tóttá, hogy a motoros a lakott területen belül a megengedett 50 kilométetes sebesség helyett 70 kilométeres sebességgel hajtott. Ez már önmagában is szabályellenes. De azt is megállapították, hogy az 50 kilométeres sebesség mellett elkerülhette volna a balesetet. A megengedett maximális sebesség — ezt nem ayőzzük elégszer hangsúlyozni — nem azt jelenti, hogy any- nyival kell menni. A sebesség megválasztásánál az út, a forgalmi, a látási viszonyok a döntőek. Drága italozás — S az ittas vezetés? — Sajnos, nem csökken az ittasan volán mögé ülők számaránya. Csak egy példát! A Pécsi Járásbíróság öt évi szabadságvesztésie és mellékbüntetésként a járművezetéstől öt évi eltiltásra Ítélte Horváth László mohácsi lakost. Két társával Pécsre jött, szórakoztak, ittak. Az étterem előtt — amikor kocsiba akartak ülni — a rendőr igazoltatta őket, majd Horvátho; vérvételre előállították, vezetői engedélyét elvették. Most jön a megdöbbentő dolog: Horváth a vérvétel után visszamegy az étterem előtt álló lezárt kocsijához, kinyitja és elindul vele. Még két társával is találkozik, — aztán velük együtt indul hazafelé. Siklós belterületén vagy 100 kilométeres sebességgel halad, kisodródik a kanyarban és egy autóbusz- szal összeütközik. A kirándulás végeredménye: egyik társa meghal, a másik és ő maga is súlyosan megsérül. A véralkoholszintje 2,46 ezrelék volt c balesetnél, ami súlyos fokú alkoholos befolyásoltságot jelent. — Mi is az a véralkoholszint? — Az igazságügyi orvosszakértői gyakorlat szerint — 10 fokos bort véve alapul — egy deci elfogyasztása 0,2 ezrelék alkoholkoncentrációt eredményez. Ennek megfelelően van enyhe (0,8—1,5-ig), — közepes (1,5—2,5-ig) és súlyos (2,5-től) fokú alkoholos befolyásoltság. A gyalogosok figyelmébe! — A bűnüldöző és az igazságügyi szervek a legnagyobb szigorral járnak el azokkal, akik ittasan követnek el közúti balesetet, vagy ittasan ülnek volánhoz, — mondja az ügyész. — Az ittas vezetés szándékos bűncselekmény és büntetése is ennek megfelelő. De hadd említsek még egy figyelemre méltó körülményt. A közlekedés alapos körültekintést igényel a gyalogosoktól is. A vizsgált időszakban a gyalogosok többsége — akik balesetet okoztak — ittas volt! Gyorshajtás, ittas vezetés, gyalogosok figyelmetlensége és az elsőbbségi jog meg nem adása — a legtöbb közúti baleset okozója volt ez év első öt hónapjában is . .. Garay Ferenc Többségük megtalálja helyét az életben Szociológia W Állami gondozottak Tanulási lehetőségek Szakmaválasztás Korhatáros otthonok Amikor megkérdezték a ba- kócai gyermek- és ifjúságvédő intézet nyolcadik osztályos fiú tanulóit, hogy mik szeretnénk lenni, mindegyikük ezt felelte: kőműves. Egy későbbi alkalommal ugyanerre a kérdésre a pék szakma volt a válasz. A magyarázat: először az építőipari, majd a sütőipari vállalat szakembere tájékoztatta őket a foglalkozási lehetőségekről. Mire alkalmas a gyerek ? A vállalatok információi mellett az intézetekbe visszajáró — már dolgozó — társak is befolyásolják ezeket a fiatalokat a választásban, de meglehetősen egyoldalúan, hiszen legkevésbé számít az a tény, ami a legfontosabb; hogy mire alkalmas a gyerek. Ezt a problémát kívánják megoldani a Baranya megyéi Pályaválasztási Tanácsadó Intézet szakemberei. A gyerekek többségének ugyanis nincs határozott elképzelése arról, hogy mivel kívánnak foglalkozni. Nem ismerik a lehetőségeket és nem tudják, hogy melyik foglalkozás milyen munkát jelent. Egy dolog viszont rendkívül fontos számukra: a minél előbbi önállósulás. Ezért, aki képes erre, szakmát tanul. Aki nem tud tanulni, az az intézetben marad 18 éves koráig és utána munkát keres vagy nevelőszülőkhöz kerül, illetve a szakmunkásképző vagy egyéb középfokú iskola kollégiumában talál új otthont, Vállalatok, ktsz-ek, tsz-ek figyelmébe! METAMID RUDAKAT ÉS HASÁBOKAT 30—120 mm-es méretekben, valamint VÖT—10 HÚZOTT BRONZRUDAKAT 20—120 mm-es méretekben raktárról azonnal kiszolgálunk! KlRlSMDlLMi VALL AL AT KÖZÜLETI BOLTJA, PÉCS, LENIN TÉR 6. TELEFON: 13-866. Arukiadás; hétfőtől péntekig: 8—15 óráig. de 18 éves koráig állami gondozott marad. Baranyában van egy másfajta lehetőség is azok számára, akik nem tudnak továbblépni a nyolc általánosnál, illetve ha megszakítják valamiért a tanulmányaikat — dolgozni mennek. A munkahely a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat és helyet kapnak a pécsi ifjúsági otthonban. A 14—18 év közötti fiatalok itt is megszerezhetik a szakmunkás bizonyítványt, s nagykorúságuk után egy emelettel feljebb költözve — a vállalat munkásszállóján lakva — továbbra is itt dolgozhatnak. Ők már révben vannak Sikerült néhány fiatalemberrel beszélgetünk életéről, s további terveiről. A fiatalemberek életében kivétel nélkül — legalább egy súlyos megrázkódtatás szerepel. Egyikük súlyos agyhártyagyulladásáról, a másik édesanyja haláláról, a harmadik alkoholista édesapjáról mesélt és valamennyien kérték, hogy csak a nevük kezdőbetűit írjuk le. J. Gy. az ifjúsági otthon valamikori lakója, qépke zelő, ám tavaly október óta az NDK-ban dolgozik, az esztergályos szakmát és a nyelvet tanulja. Szeretne érettségizni. K L. is önálló fiatalember már, nemsokára megnősül — a gépkezelői tanfolyam elvégzése után a hivatásos gépkocsivezetői jogosítványt is megszerezte. D. A. esztergályos, két gyermek apja, s hamarosan háromszobás összkomfortos lakásba költöznek. I. L. még az otthon lakója, s az igazgatónak. Tas- nádi Ottónak segítségével házat keres Siklós környékén. Ö még betanított munkás. O. J. is az otthonban élve készül a szakmunkásvizsgára. Ha betölti a 18. életévét, a munkásszálló lakója lesz. Segít a vállalat Ez az intézet azonban a kivé-' telt jelenti, mivel egy vállalatnál dolgoznak a fiatalok, s így a munkájuk, tanulásuk figyelemmel kisérése, segítésük szervezetten folyik. Jellemző, hogy a fizetésük hatvan százalékát egyenesen takarékba utalja a vállalat, s a negyven százalék költőpénz, mivel a teljes ellátásukról a Megyei Tanács és a BÉV közösen gondoskodik. Az itt kialakult jó kapcsolatot arra is felhasználja az intézet, hogy szükség esetén a már önállósult fiataloknak is segítséget adjon. K. L.-nek például nemrég szereztek gépkocsivezetői állást, mivel ehhez volt kedErb János felvételei ve, A valamikori lakók egyrésze bizony rendszeresen visszajár támogatást, tanácsot kérni. Mások teljesen megtalálták helyüket. Jónéhányan azonban csak tovább halmozzák az őket gyermekkorban ért sérüléseket, s reményt vesztett, kallódó emberekké válnak. Hogy hányon vonnak, sajnos pontosan nem tudjuk, mivel a nagykorúvá vált — valamikori állami gondozottak — életútját figyelemmel kísérő felmérések nincsenek. Tervek, elképzelések Baranyában a széles korhatáros gyermekotthonok létrehozásával kívánják e problémát megoldani. A tervek szerint az V. ötéves tervidőszak végén kezdődik a beruházás, s o VI. ötéves tervidőszakban benépesülhetnek ezek az otthonok. Török Éva Szocializáció Az a folyamat, amely- nek során az egyén elsajátítja a társadalmi szerepek és a kultúra meghatározott rendszerét, az egyén társadaimasulása. Legáltalánosabb formában a szocializáció a gyermek és ifjúkorban játszódik le. amikor a csecsemőből egyéniség, személyiség válik, és megtanulja, magáévá teszi a kultúra, o szokások, a viselkedésminták, a szerepek egy adott rendszerét. Ez a folyamat természetesen történelmileg és társadalmilaq meghatározott. A primitív társadalmakban — a társadalom szerkezetének viszonylagos egyszerűsége, a meglévő szerepek kicsiny száma következtében — a szocializáció,^ lényegesen egyszerűbb, mint a bonyolult, összetett modern tár - sadalmakban. Itt már szó sem lehet a kultúra egészének, a szeiepek teljességének elsajátításáról, hanem az egyén társadalmi struktúrában elfoglalt helye — ez részben a szülők, részben pedig a gyermek új társadalmi strukturális pozícióját jelenti — határozza meg a szocializáció során elsajátítandó, megtanulandó szerepek körét. Bonyolultabbá vált a szocializáció azáltal is. hoqy a folyamat színtere is kitágult. Míg korábban a szocializáció elsősorban a családon belül történt, addig napjainkra a család mellett az iskola, a társadalmi közélet fórumai, a munkahely is a szocializáció terepévé vált. A szocializáció színtere szerint éppen ezért megkülönböztetünk családi-, iskolai-, munkahelyi szocializációt, amelynek során az egyes intézményekre, csoportokra jellemző kultúrák, szokások, szerepek elsajátítása történik meg. Ebből következik, hogy a szocializációt nem értelmezhetjük kizárólag életkori sajátosságként. Előfordulhat például — és gyakran elő is fordul, — hogy valaki egy falusi környezetben, zárt társadalmi viszonyok között, sajátos szubkultúrában nő fel, és felnőtt fejjel kerül a nagyvárosba, válik üzemi munkássá. Ebben az esetben ezt az új kulturális rendszert, az itteni szokásokat, normákat felnőttként kell megtanulnia, és igen súlyos konfliktusok forrása lehet, hogy az ifjúkori szocializáció során megtanultak egyáltalán nem felelnek meg az új kultúra, környezet értékeinek, elvárásainak. Klemcsak ezekben az esetekben nem lehet azonban a szocializációt egyetlen korosztályhoz kapcsolni. Mivel a személyiség egész életén keresztül alakul, formálódik, a szocializáció végül- is sohasem zárul le, csupán arról van szó, hogy az alapvető szocializációs folyamat történik meg a felnőtt kor küszöbére. A korábbi korokban általános úgynevezett avatási szertartások a gyermek felnőtté válását, a szocializáció befejeződését kívánták jelképezni. Képletesen azt mondhatjuk, hogy a szocializáció, a „társadalom megtanulása" a felnőtté válással azonban csak a nappali tagozatos képzés befejezéséig jutott el. „Esti tagozaton'“ mindnyájan továbbtanulunk. Kolosi Tamás
