Dunántúli Napló, 1976. augusztus (33. évfolyam, 211-240. szám)

1976-08-12 / 222. szám

6 Dunántúlt napló 1976. augusztus 12., csütörtök A fogyatékos gyermekek joga a boldog élethez Minden évben nagyon sok testi fogyatékos gyermek szü­letik, akik a későbbiek folya­mán igen nehezen találják meg helyüket a társadalom­ban. Különleges segítségnyúj­tás nélkül sokkal több nehéz­séggel találkoznak életük fo­lyamán, mint amennyit az egészséges gyermeknek kell el­viselnie. A következmény a leg­több esetben: elidegenedés. Minden gyermeket meg kell tanítanunk élni, de egyesek önmaguktól, különleges segít­ség nélkül semmiképpen sem találják meg helyüket a világ­ban. Fogyatékos látás A vakon született embert éle­te első pillanatától kezdve kü­lönleges gondozásban részesí­tik: talán ez az oka annak, hogy a születéstől vak emberek is igen gyakran kerülnek meg­lehetősen magas posztra. Kellően képzett oktatósze­mélyzet és megfelelő taneszkö­zök segítségével a vak ember előtt lényegében korlátlan le­hetőségek állnak. Vak emberek részt vehetnek például rendkívül bonyolult fi­zikai, kémiai és földrajzi labo­ratóriumok kutatómunkájában, mégpedig olyan új készülékek segítségével, amelyeket a Szov- ietunióban helyeztek üzembe. Ezekben a laboratóriumokban olyan leolvasó gépek állnak a kutatók rendelkezésére, amelyek segítségével az olvasás meg­gyorsítására betűk helyett a szavakat vagy szócsoportokat lehet leolvasni. Az Egyesült Államokban mű­ködik egy speciális központ (Bostonban), amelyben kizáró­lag vakok számára használható gépek kikísérletezésével foglal­koznak. Ez a központ dolgozta ki az ultragyors Braille írógé­pet és egy olyan technikát, amelynek segítségével a Braille típusú magnószalagok lejátsz­hatók. Ezek a készülékek lehe­tővé teszik, hogy a vak ember sokkal biztosabban tájékozód­jék a világban, mint korábban. Az egyik legnehezebb prob­léma a süket gyermekek okta­tása. Sajnos, gyakran előfordul, hogy a süketen született gyer­mekek agyában is némi elvál­tozás következik be és intelli­genciafokuk jelentős mérték­ben csökken. Hallássérültek A hallássérültek oktatása nem olyan látványos eredményekkel szolgál, mint a vakoké. De az egész világon használják már — és egyre nagyobb számban — a tranzisztoros hallókészüléke­ket. A speciális oktatási mód­szerek mellett ezek a készülé­kek nagyban hozzásegítik a gyermekeket a tananyag köny- nyebb elsajátításához. Jelen­leg új elektroakusztikai készü­lékkel kísérleteznek: ezek se­gítségével a süket gyermekek jobban megértik a magyaráza­tot, mintha csupán a szájról leolvasásra kelle tómaszkodniok. Az utóbbi években érdekes kísérleteket folytattak a Szov­jetunióban. Ennek eredménye­ként megállapították, hogy majdnem minden hallássérült gyermek érzékeli a zenei rit­must, a rezgéseket, a szünete­ket és az akkordokat. Hosz- szabb kísérletezés után sike­rült elérni, hogy a süket gyer­mekek — a maguk módján ugyan — énekeljenek is. Ez számukra különös esztétikai él­ményt jelent. Van a testi fogyatékos gyer­mekeknek egy olyan kategóriá­ja, amelynek igényeit rendkívül nehéz kielégíteni: emocionális zavarokban szenvedőkre gon­dolunk. Amennyiben pszicholó­giai igényeiket nem elégítjük ki, rendkívül sokféleképpen rea­gálnak: felléphet dadogás, az iskolától való félelem, az ilyen gyermek rágja a körmét, szop­ja az ujját, rossz hangulatú és gyakran bepisil, előfordulhat, hogy dühkitörései vannak, lop, hazudik, kegyetlenné, végső so­ron pedig bűnözővé válik. Min­A környezetnek rendkívül nagy szerepe van a személyiség formálásában den bizonnyal rendkívül nehéz az ilyen gyermekek kezelése. Jelenleg a pszichiáterek és pszichológusok száma nem ele­gendő ahhoz, hogy felkutassák mindazokat a gyermekeket, akiknek — érzelmi fogyatékos­ságaik miatt — különleges bá­násmódra lenne szükségük. Az emocionális zavarokban szenvedő gyermekek gyakran rossz tanulók. Nehezen fejezik ki magukat és ezért nehezen is illeszkednek be a környezetbe. A beszédzavarokat az utóbbi tíz évben fokozott figyelemmel vizsgálják. A Szovjetunióban a dadogást — ezt az oly nagyon elterjedt betegséget — nem el­szigetelt szimptómaként kezelik, hanem a pszichológiai fejlődés összefüggésében igyekeznek gyógyítani. A dadogás ellen ki- dogoztak egy olyan technikát, amely az iskolaköteles kor előtti időkben meglehetősen jó eredményeket hozott. Az a geyrmek, aki hosszabb időt tölt kórházban, akit a be­tegség hosszabb időre elválaszt szüleitől és otthonától, olykor súlyos lelki sérülést szenved. Minél kisebb a gyermek és mi­nél hosszabb időt tölt szeret­teitől távol, annál nagyobb a veszélye annak, hogy helyrehoz­hatatlan személyiségbeli sérü­léseket szenved. Az oktatóknak és nevelőknek különös gondot kell fordítaniuk az ilyen gyer­mekekre. különös szeretettel kell őket visszavezetniük a kö­zösségbe. Szellemi fogyatékosok Társadalmunknak a legna­gyobb problémát minden bi­zonnyal a szellemi fogyatékos gyermekek okozzák. A szellemi fogyatékosok között igen nagy lehet a különbség, ezért az ilyen gyermekek oktatási mód­szerének kidolgozása is rendkí­vül kényes feladat. A Szovjetunióban egyre na­gyobb figyelmet szentelnek a szellemi fogyatékos gyermekek oktatási problémájának. A kü­lönböző fogyatékossági tökök­nek megfelelően dolgozták ki az egyes tanterveket. Az iskolás­kor előtti előkészítő oktatásnak mind ez ideig igen biztatóak az eredményei. A világ valamennyi szakértő­je megegyezik abban, hogy — minél hamarabb észleljük a testi fogyatékosságot és mi­nél gyorsabban igyekszünk or­vosolni, annál nagyobb az es­hetősége annak, hoay biztosít­hatjuk a gyermek jövendőbeli fejlődését. — A kisgyermekkel vagy a testi fogyatékos gyermekkel végzett intelligenciavizsgálatok eredményei nem sokat árulnak el a gyermek intelliqenciájának jövőbeli fejlődéséről. Ezek csak arra szolgálnak, hogy a gyer­mek intelligenciafokát egy adott pillanatban meghatározzák. Me­rev kategóriák felállítására azonban ezek a vizsqálati ered­mények nem alkalmasak. — Az az eszményi megoldás, ha a gyermek nevelésében több oktató vesz részt. A szak­képzett tanárok tanácsait követ­ve a szülők igen értékes segít­séget nyújthatnak gyermekeik­nek fejlődésük első fázisában. Éppen ezért arra kell töreked­ni, hogy megváltoztassuk a szülők magatartását testi fo­gyatékos gyermekeikkel szem­ben. — Lényegében a társadalom minden tagja hozzájárulhat ah­hoz, hogy kellő nevelésben ré­szesítsék a testi fogyatékos gyermekeket. A környezetnek rendkívül nagy szerepe van az egyéniség formálásában, jelen­tősen hozzájárulhat a magá­nyosság és elszigetelődés fel­számolásához és a társadalom­ba illeszkedés elősegítéséhez. Ismételnünk kell: mindehhez megfelelően képzett oktatósze­mélyzetre és megfelelő speciális berendezésekre van szükség. Csakis így tudjuk biztosítani a testi fogyatékos gyermekek jo­gát a boldog élethez. John McKenna a dublini gyermeklélektani intézet igazgatója Versenyfutás a fehérjéért. A világ fehérjetermeléséből körülbelül évi 3 millió tonna hiányzik, ami sovány húsra átszámítva 15 millió tonnával egyenértékű. Hogyan lehet pótolni a hiányt? Ezt keresik a lengyel kutatók is. A glóbusz 71 százalékát kitevő óceánokban rendkívül nagy mennyiségű, ma még csak kevéssé kihasznált fehérje termelődik. Azokból az értéktelen halak­ból, amelyekből eddig a takarmányozásra alkalmas halliszt készült, megfelelő berendezésekkel kivonták a tiszta fehérjét a lengyel kutatók. Képünkön: A halhúsból készült tiszta fehérjét előállító berendezés. Tudománya bűnüldözés szolgálatában Lipcse híres sörözőjében — tizenkét esztendővel ezelőtt — a Goethe Faustjából közismert Auerbach pincében találkozott két jogászprofesszor: Armin Forker lipcsei és berlini, vala­mint Vargha László, a pécsi egyetem tanára. Az asztaluk­nál három szó hangzott el leggyakrabban: Weg, Zeit, Diagramm. A három szó mö­gött rejlő bűnüldözési módszer megismerése végett utazott Vargha László Lipcsébe és a napokban, — tizenkét eszten­dő múltán — Armin Forker jött el a Mecsek aljára, hogy meg­ismerje pécsi professzortársa munkásságát, melyet a Weg— Zeit—Diagramm tárgykörében azóta kifejtett. A két dátum között egy kor­szak van. Ez a korszak ugyan kissé már korábban kezdődött, mint a két jogászprofesszor lip­csei találkozása. De a tudo­mányos módszer bevezetése a bűnüldözés gyakorlatába, nagy­jából az eltelt tizenkét eszten­dőre esik. Weg—Zeit—Diagramm. Vagy­is: Út—idő diagram. így hív­ják a módszert, amellyel a bűnüldözés nagyot léphetett előre. Bűnügyi szerepének fel­ismerése, sikere: újdonság. Tör­téneti előzménye mégis évezre­des. Hiszen a koordináta-rend­szeren alapszik, s így a per­gői Apolloniustól Kepleren át Descartes-iq tartott a fejlődés, amíg a nagy francia filozófus és matematikus meg nem al­kotta a róla elnevezett derék­szögű koordináta-rendszert. Mondják — s lehet, hogy igaz — Descartes, a harmincéves háború lovastisztje, „magyaror­szági téli táborokban” gondol­ta ki ezt a koordináta-rend­szert... Bertrand Russell, a ma­tematikai logika egyik megala­pítója ezt tartja Descartes leg­fontosabb matematikai felfede­zésének. Matematika a nyomozásban A tudománytörténeten belül a bűnüldözés történetében is van nyoma ennek a módszer­nek. Hans Gross, a kriminalisz­tika tudományának megalapí­tója a múlt század utolsó ne­gyedében megjelent híres és alapvető jelentőségű művében, A vizsgálóbíró kézikönyvé-ben írja, hogy az orosz börtönök rabjai fejlett kopogtatás jel­rendszerrel érintkeztek egymás­sal, és ehhez ők is koordiná­tarendszert használtak. Ha ugyanis egy 5 soros és 5 osz­lopos négyzet 25 rekeszébe sor­jában beírjuk az ábécé 25 be­tűjét, mindegyik betűt két számmal határozhatjuk meg: annak a vízszintes sornak és annak a függőleges oszlopnak a számával, amelyben a kér­déses betű szerepel. Ugyan­ennyi kopogtatással lehet a kérdéses betűt jelezni. De hogyan született meg a Descartes-féle koordináta-rend- szerből Armin Former út—idő diagram elmélete? Az NDK- ban a második világháború után meglehetősen nagy mére­teket öltött a politikai célzatú gyújtogatás. S náluk a krimi­nalisztika igen támogatott tu­domány. A berlini egyetem jo­gi karán két szekció, van, az egyikben csak a kriminaliszti­kát, a másikban valamennyi többi jogtudományt oktatják. Többféle kriminalisztikai lap­Építkezők, figyelem! A kozári kőbányából származó 5/12-es és 12/20-as szemszerkezetű kozúzalék házhoz szállítással megrendelhető: 1. sz. TüZÉP-telep Pécs, Megyeri út 64. sz. ARA: gépkocsira rakva 120,— Ft/tonna + házhoz szállítási költség. Déldunántúli TUZÉP Vállalat. juk van, s a szekcióban öt professzor működik. Armin For­ker ilyen körülmények között írta meg a gyújtogatás nyomo­zásáról szóló egyedülálló mo­nográfiáját, 1963-ban. Ebben és egyik korábbi cikkében em­líti meg a koordinátarendszer használhatóságát. Nem sokkal utána beállított hozzá egy nyo­mozótiszt: „Gyilkossági ügyünk von, olvastuk az ön cikkét, al­kalmaznánk, de vannak bizo­nyos problémáink. Beszéljünk kicsit róla!" Beszéltek róla, a gyilkos az út—idő diagram se­gítségével megkerült és Armin Forker fellelkesült. A lelkese­désből született meg az új tudományos módszer, a bűnül­dözés nagy segítségére. De mi az út—idő diagram? — Ahogy most Vargha László kéziratában olvashatjuk a tu­dományos meghatározást: „Az út—idő diagramon a koordiná­tarendszerben számértékeket feltüntető ábrát értünk, amely bűncselekmények kivizsgálása során személyek és járművek bizonyos térbeli és időbeli ha­tárok között végzett mozgá­sának megállapítására és el­lenőrzésére szolgál." Ez a módszer a helyre és az időre vonatkozó információk mennyi­ségi elemzését, s ezáltal to­vábbi ilyen jellegű információk feltárását teszi lehetővé. Vagyis: egy koordináta­rendszer, amelyben rendszerint a függőleges tengely szolgál az időnek percekben, a vízszin­tes pedig az útnak méterekben való feltüntetésére. A két ten­gely metszéspontjában szokták feltüntetni a bűncselekmény he­lyét és idejét. Lényeges az üt­és időadatok lehető pontossá­ga. Mindez persze így leegy­szerűsítés, de itt a lényeg. így ezzel a matematikai módszer­rel meghatározható és ábrá­zolható, hogy a gyanúsított, vagy a tanúk közül ki, mikor ta­lálkozhatott egymással, a hely­szín melyik pontját mikor kel­lett elérnie. Mindezt egybevetve a vallomásokkal, meghúzható a gyanúsítottak köre, s megvon­ható az ártatlanoké is. A leg­több esetben a nyomozás egyéb módszereivel együtt a tettes elő­kerül az út—idő diagram segít­ségével. Másképpen: a módszer ma­tematikai tudományos modell, hiszen a modell valamely ere­deti leglényegesebb vonásai­nak gondolatban vagy tárgyi for­mában létrehozott utánzata. A modell és az eredeti között olyan analógiák állnak fenn, amelyek a modellről következ­tetni engednek az eredetire. A kibernetikai értelemben vett fogalmához hozzátartozik egy alany is, akinek a modellről szerzett információi befolyásol­ják magatartását az eredeti irányában. A kriminalisztiká­ban ez az alany — a nyo­mozó. Ö veti egybe az út—idő diagram nyújtotta matematikai pontosságú ábrát az eredeti üggyel. Az Armin Former által a kri­minalisztikába bevezetett mód­szerre nálunk Vargha László hívta fel elsőként a figyelmet. Javaslatára két pécsi bűnügy­ben is készült út—idő diagram. Először a Volán-rablás nyomo­zása során. A Volán-telephe­lyen ugyanis nagymennyiségű kétforintost tartalmazó ládát raboltak el. Mivel a portán a gépkocsik forgalmáról az út— idő diagramhoz szinte ideális részletességű feljegyzés állt rendelkezésre, ennek alapján készítettek út—idő diagramot. De aztán a feljegyzések meg­bízhatatlanságán kívül még az is kiderült, hogy egy megtalált levél félrevezető célzatú volt, az írója kitalált személy nevé­ben írta, s végül elfogták a tettest. De jól alkalmazták a tettyei gyilkos Nyéki Oszkár ki­létének megállapításánál is. Ártatlanokat zártak ki, gyor­san, s a kör hamarosan leszű­kült az „ismeretlen fiatalem- ber"-re, aki végülis akasztófán. végezte. Mindehhez egyenesen vagy közvetve, hozzájárult az út—idő diagram is. Armin Forker tehát itt járt Pécsett. Már másodszor, hisz a két évvel ezelőtti pécsi nem­zetközi kriminalisztikai tudomá­nyos konferencián nagyon ér­dekes előadást tartott az in­formációelméletről, amellyel összefügg az út—idő diagram. Az idén nyárra azonban elké­szült Vargha László kézirata, alapos tudománytörténeti gyö­kerekre épülve, bűnesetek elemzésével, több diagrammal, elemzésével, több diagramal. Armin Forker a pécsi szerző öccsével, Vargha Károly nyel­vésszel is megbeszélte a fordí­tás gondjait. Megállapította, hogy a mű jól alkalmazza ma­gyar viszonyokra ezt a mód­szert, s kialakította a hazai tu­dományos szóhasználatot is. Ezért megegyezett Vargha Lászlóval, hogy a magyar vál­tozatot szerzői közösségben ad­ják ki. így a magyar bűnüldö­zés remélhetően jelentős for­rásmunkával gazdagodhat. Földessy Dénes

Next

/
Thumbnails
Contents