Dunántúli Napló, 1976. augusztus (33. évfolyam, 211-240. szám)

1976-08-02 / 212. szám

Hétfőtől hétfőig A hatodik turnus Egy évtizede a Hanság­ban kezdődött... A KISZ felhívására fiatalok ezrei vállalták, hogy önkéntes nyári munkában, építőtá­bort alapítva, termőfölddé változtatják a Hanságot. A kísérlet kettős sikerhez ve­zetett: amit vállaltak a fiatalok, azt néhány évi munkával megvalósították, ugyanakkor a KISZ egy olyan népszerű mozgalmat indított el, mely azóta mind szélesebb lett, mind több fiatalt mozgósított, bizony­ságát adta annak, hogy so­kan vannak közöttük, akik készek áldozatot vállalni a szocializmus építéséért Ma már az országot benépesí­tik a KISZ nyári önkéntes építőtáborai. Ott vannak az építkezéseken és a mező- gazdasági munkák segítésé­nél. Társadalmunk felnőtt tagjai ma már látják, hogy nem „gyerekes” játékról, hanem tiszteletreméltó, ko­moly munkáról van szó. Ez évben is egymást kö­vették a turnusok a KISZ építőtáboraiban, ott dol­goztak, ott segítettek a fia­talok, ahol a legnagyobb szükséq volt rájuk, öt alka­lommal váltották volna egy­mást a táborok lakói, a KISZ KB programja szerint. A résztvevők nagy többsé­ge eddig is szorgalma, tu­dása legjavát nyújtva vett részt, különösen azokban az építőtáborokban, ahol a nyári mezőgazdasági mun­kák elvégzését segíthették. Az idei nyárra tervezett öt építőtábori turnus 43 köz­ponti szervezésű helyére, több mint harmincezer fia­talt vártak. Rajtuk kívül még több ezer azoknak a fiata­loknak a száma, akik he­lyi önkéntes munkaakciók­kal, termelési versenyeikkel segítik a kombájnos, az ön­tözési, a tarlóhántási, a má­sodvetési, az élelmiszeripa­ri és szállítási feladatok gyorsítottabb elvégzését. Az elmúlt héten a KISZ Központi Bizottság felhívás­sal fordult a fiatalokhoz. A meleg, csapadékszegény nyár okozta nehézségeken csak további erőfeszítések­kel lehet úrrá lenni. A me­zőgazdasági üzemekben, a háztáji és kisegítő gazdasá­gokban dolgozó fiatalok helytállása mellett újabb segítő kezekre van szükség a földeken. A KISZ most ar­ra kéri a szakmunkástanu­lókat, a középiskolásokat, az egyetemistákat: jelentkezze­nek az augusztus 22. és szeptember 4. között sorra- kerülő hatodik — rendkívü­li — építőtábori turnusba. A terven felüli váltásban to­vábbi háromezer fiatal bizo­nyíthatja tettrekészségét, já­rulhat hozzá a mezőgazda- sági munkák sikeres elvég­zéséhez! Mint ahogyan a tervezett öt turnusban minden bi­zonnyal a rendkívüli hato­dikban is nagy számba fog­nak önkéntes munkát vállal­ni a fiatalok, s remélhető­leg soraikban ott lesznek a baranyaiak is! A felhívás­ra személyes részvételükkel válaszolva, újabb elismerést vívhatnak majd ki maguk­nak egész társadalmunktól! Mitzki Ervin □Hétfőt Tudósítóink jelentik Tudósítóink jele intik — Tudósítóink jelentik Szekszárdi Avar falu a kelta település fölött Óriáskígyóval gazdagodott az állatkert Több évre tervezett régészeti ósatós idei feltáró munkái fe­jeződtek be vasárnap a 6-os főút szekszárdi deltája közelé­ben, a Sió jobbpartján. Caál Attilának, a szekszárdi Balogh Ádám Múzeum régészének ve­zetésével a hajdani Jeni Pa- lánka (Új-palánk) nevű török földvár, illetve törökkori magyar település feltárásán dolgoztak. A közel kéthónapos ásatás so­rán várépület belső maradvá­nyokat, edényeket, szép török és középkori magyar kerámiá­kat tártak fel, s találtak ége­tett agyagból készült ólom­golyó-öntőformát, valamint te­vecsontokat. Az ásatást jövőre is folytatják. A szekszárdi Bogyiszlói út melletti feltárás régészeti rit­kaságnak számít. Tavaly és tavalyelőtt dr. Rosner Gyula vezetésével egy avar temető csaknem 800 sírját tárták fel. A temetőtől kb. 600 méterre megtalálták az avar falut is, amelynek lakói a pár száz év­vel korábbi kelta falu helyére települtek rá a nyomok szerint. Az avar falu feltárását múlt héten kezdték meg. A sziklake­ménnyé száradt földben az ásatásra jelentkezett diákok nehezen boldogultak, s bár si­került néhány falmaradványra bukkanni, mégis a munka ab­bahagyására gondoltak. A köz­bejött eső talán felpuhította a talajt, így a héten folytathatják a munkát. B. L. Őrsvezetők tábora A Szekszárd melletti sötét­völgyi parkerdőben nemrég ké­szült el a város általános isko­láinak napközis tábora. Az át­adás óta egymást váltják a tá­borba üdülni, kikapcsolódni ér­kező tanulók és felnőtt kísérőik. Tegnap reggel Szekszárd város úttörő csapataitól 100 úttörő őrsvezető érkezett kéthetes tá­borozásra a parkerdei napközis táborba. Az őrsvezetők táborozások ideje alatt a következő moz­galmi év feladatait meghatá­rozó előadásokat hallgatnak és Kőröshegy: CdfltlfS Pannonicus '76 Egy évtizede kezdődtek el a nyári orgonahangversenyek a kőröshegyi műemléktemplom­ban. Dr. Hock Jánosnak, a me­gyei tanács akkori főelőadójá­nak és az Országos Filharmó­niának a közös kezdeménye­zése színvonalas zenei hagyo­mányt teremtett a déli parton, a muzsika hazai és külföldi barátainak kedvelt „zarándok- helye” lett a balatoni főútról jól megközelíthető gótikus templom, Somogy megye kö­zépkori műemlékeinek jelleg­zetes építménye, melyhez vala­ha kolostor is csatlakozott. Már a századforduló utáni években megkezdődött a restaurálása, melyet a felszabadulás után az Országos Műemléki Felügyelő­ség fejezett be, s Kovács End­re orgonaművész tervei alapján készült az új orgona is. Kovács Endre azóta is állan­dó szereplője a Cantus Panho- nicus hangversenysorozatnak. Kialakult, mondhatni véglege­sült a kőröshegyi muzsika kon­cepciója: fórumot ad az orgo­na művészeinek és a kórusok­nak, hazai és külföldi előadók­nak, a klasszikus és a modern zenének egyaránt. Hivatásos és amatőr együttesek is helyet kapnak a programban, s a kö­zönség lankadatlan érdeklő­dése bizonyítja a pénteki „kan­tusok” népszerűségét. Június végén Lehotka Gábor és Kovács Kálmán közreműkö­désével, valamint a Budapesti Madrigálkórus szereplésével kezdődött a tizedik nyári so­rozat. A tíz nyári hangverseny külföldi vendégei között kö­szönthetjük Andrija Galun ju­goszláv, Francesco Finotti olasz, Theo Saris holland mű­vészeket, a magyar művészek között Margittay Sándort, Ba­ráti Istvánt, Peskó Györgyöt, Dalnok Lajost, Ella Istvánt és Kovács Endrét. Szerepel a prog­ramban a Magyar Rádió és Televízió Gyermekkara, a Pécsi Nevelők Háza Kamarakórusa, az Ars Renata Énekegyüttes és négy kaposvári kórus: a peda­gógus férfikar, a Vikár Kórus, a városi Kamarakórus és a Tóth Lajos Általános Iskola gyermekkórusa. T. T. játékos vetélkedőkön és sport- versenyeken vesznek részt. A felkészülés során megismerked­nek az úttörő zsebkönyv hasz­nálatával, az őrsi napló veze­tésének alapvető követelmé­nyeivel, és sok új játékot, dalt tanulnak meg, amelyeket visz- szatérve őrseikhez a következő évben megtanítanak majd paj­tásaiknak, úttörő őrsük tagjai­nak. T. J. Tapolca: Ezüstpénz az árokban Tapolca belvárosában — árokásás közben — nem mindennapos régészeti lelet került elő a löld alól a kö­zelmúltban. Mint azt dr. Sá­gi Károly, a keszthelyi Bala­ton Múzeum igazgatója el­mondotta, a lelet tizenöt­ezer darab ezüstpénzt tar­talmaz a XVI. századból. A súlya hét kiló negyven de­ka. Tehát tekintélyes meny- nyiségű ezüstpénzről van szó. Feltehetően egy kora­beli kereskedő vagy kocs- máros rejtette el nem is nagyon mélyen a löld alá. Egyszer már megbolygat­ták Tapolcának ezen a ré­szén a talajt. Akkor csu­pán a pénzeket rejtő edény tetejét sértették meg, és Így az ezüst dénárok és gara­sok szétszóródtak. Ám ak­koriban nem figyeltek lel a földben rejtőzködő értékes leletre. A veretek között sok a nagy alakú lengyel garas, de a pénzek többsége ma­gyar dénár. Abban az idő­ben a lengyel pénz értéke­sebb volt. Nemesebb, tisz­tább ezüstből verték a ma­nufaktúrákban, a királyi pénzverdékben, mint a ma­gyar dénárt. Azt mondhat­juk mai nyelven, hogy a pénz tulajdonosa nemzetkö­zi valutával is rendelkezett a lengyel garasok formájá­ban. A keszthelyi muzeológu­sok öt hamisítványra is akadtak a tapolcai lelet­ben. A régi hamisítók vas alapanyagra verték a vé­kony ezüstlemezeket. A beszédes ezüsilelet megtalálója kellő jutalmai vehet át. A keszthelyi Bala­ton Múzeumban pedig már megkezdték a százados pén­zek restaurálását és a fel­dolgozást. A lelet a múze­umban már a közeljövőben megtekinthető. G. B. Szigetvár: Kerámia- kiállítás a dzsámiban! Tegnap délelőtt nyílt meg a szigetvári vár dzsámijában Bok­sa Gvöngyi kerámia kiállítása. A fiatal pécsi kerámikusművész nem régóta szerepel kiállításo­kon munkáival, mégis önálló, sajátos stílust mondhat már ma­gáénak. Formanyelve Zalaeger­szegen élt fazekas őseinek mun­kásságában s a népművészet nagyfokú tiszteletében gyöke­rezik, ám mégis magába ötvözi mindazt, amit a modern kerij- miaművészet eredményeként könyvel el. Egyetlen dolog hiányzik csak — szerencsére — Baksa Gyöngyi munkáiból: az öncélúság. Ebben idegen a „modern kerámiától”. Kiállításán lakberendezési tárgyakat és használati eszkö­zöket láthat a látogató. A nép­mesék motívumai a faliképeket is megtermékenyítik, az alkotó játékos kedve, leleményes fan­táziája a használati eszközök, ét- és italkészletek alakítását is befolyásolja. A munkák vissza­fogott, diszkrét színezése, az iíjényes, míves megmunkálás eredményezik, hogy e kiállítá­son olyan tárgyakkal találkoz­hatunk, amelyek között szívesen élnénk, mert mind lakásba — az ember humanizált környeze­tébe való, hangulatteremtő da­rabok. — di — Zselic Tájvédelmi körzetté nyilvánítás A Zselic kincse maga a táj. A lankós dombok erdőborította oldalai, a völgyek néhány ritka növénynek, vagy jellegzetes nö­vénytársulásnak is otthont ad­nak. Itt tenyészik egyedül ha­zánkban a délvidéki perjeszity- tyó, a szakállas szegfű, a díszes veseharaszt, a lónyelvű csoda­bogyó. Az ezüsthársas-bükkös növénytársulás is csak a Zse- licben található. A ritkaságokat védeni kell, hogy az ember mindig olyannak lassa, amilyenné a természet formálta. Ezért nyilvánították a közelmúltban tájvédelmi kör­zetté a Zselic legértékesebb ré­szeit. Az Országos Természetvé­delmi Hivatal elnökének hatá­rozata alapján Baranya megyé­ben Magyarlukafa és Somogy- hárságy, Somogy megyében pe­dig Bárdudvarnok, Bőszénfa, Patca, Szenna, Zselickisfalud, Zselicszentpál közigazgatási te­rületén fekszik a 9046 hektáros tájvédelmi körzet. Az Erdőrendezőségek Bala­tonfüredi Műszaki Irodája terve­ket készít e szép dél-dunántúli táj hasznosítására. A javasló- . tok közül választják majd ki azokat, amelyek leginkább szol­gálják a táj védelmét, az em­berek pihenését. A táj egy része szigorúan vé­dett, ahová csak szervezett ki­rándulócsoportok megfelelő ve­zetéssel léphetnek be. K. I. árengedmény A CENTRUM ÁRUHÁZBAN 197 6. AUGUSZTUS 2— 14-IG 40 SZÁZALÉKOS 30 SZÁZALÉKOS SZÖVET ÉS SELYEM MÉTERÁRU, NŐI FÉRFI ÉS GYERMEK­KONFEKCIÓ, KÖTÖTTÁRU, divatáru és bőrdíszmű, LAKÁSTEXTIL. PAMUT MÉTERÁRU, FEHÉRNEMŰ, FÉRFI ÉS GYERMEKCIPŐ. Siófok: Magyaros ízekkel ismerkednek Eddig mintegy 120 külföldi vendég sajátította el az íny­csiklandó magyaros ételek — a hortobágyi húsos palacsinta, a lecsós sertésszelet, a gulyás és a halászlé — főzésének, sü­tésének fortélyait Siófokon, az Európa Szálló konyháján. A Siófoki IBUSZ Igazgatóság hir­dette az Aranypart Pannónia szállodasora vendégei részére a „kochstunde"-t, vagyis a fő­zőtanfolyamot. A minden ked­den megrendezett kurzusok iránt igen nagy az érdeklődés. K. Gy. í

Next

/
Thumbnails
Contents