Dunántúli Napló, 1976. augusztus (33. évfolyam, 211-240. szám)

1976-08-12 / 222. szám

Nevelési központ? Kölcsön lakásépítéshez Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIII. évfolyam, 222. szám 1976. augusztus 12., csütörtök Ára: 80 fillér gyetlen kérdőjel mö­gött sok kérdés húzó­dik meg, melyek hó­napok óta foglalkoztatják a művelődés ügye iránt érdeklő­dőket és a szakembereket. A kérdések -közül a legfontosab­bak : Mi az a nevelési központ? Lesz-e Pécsett nevelési köz­pont? Az egyértelmű- választ nehe­zíti, hogy művelődési és építé­szeti szakemberek körében is folyik a vita, amióta köztudot­tá vált, hogy az MSZMP Pécs városi Bizottsága és a Városi Tanács egy új típusú művelő­dési intézmény felépítését kez­deményezte. A vitában a reális érvelés és útkeresés mellett jelentős szere­pe van az újtól való félelemnek, a megszokotthoz való ragasz­kodásnak is. Ugyanis a műve­lődési intézmények jelenlegi struktúrájában az „egy ház — egy intézmény" jelleg dominál, építészeti megoldásokban és működésben egyaránt. Ezen belül is nagy szerepe van „az én házam — az én váram" rég idejét múlt szemléletnek. Ez a hagyomány építészetileg szétaprózza az amúgy is szűk lehetőségeket, a működésben pedig szétválasztja az egymásra utalt és egymásra épülő intéz­ményeket. Ilyen elavult struktúrában ne­hezen érvényesülhet az az elv, hogy a szocialista köznevelés­hez szükséges műveltséget nem egy-egy intézmény, hanem a művelődés intézményrendszere közvetíti, melyben egyenrangú -helye van az iskoláskor előtti, az iskolai és az iskolán kívüli in­tézményeknek. Sok példa bizonyítja, hogy a szétaprózott intézmények közöt­ti együttműködés jámbor óhaj­tásra, és szóbeli kinyilatkozta­tásokra korlátozódik, vagy ki-- merül néhány erőtlen rendez­vényben. Ugyanakkor az óvo­dák, az iskolák és a közmű­velődési intézmények dolgozói mindinkább érzik egymásra­utaltságukat. A korszerű oktatásban nő az igény a kötetlenebb formák, a kiscsoportos foglalkozások, a klubszerűség, az eleven eszté­tikai élmény, a szemléletesség és az aktivitás iránt. A népmű­velési szakkörök, ismeretterjesz­tő tanfolyamok fejlődése pedig nem nélkülözheti az iskolai jel­legű oktatási, bemutatási ter­meket, eszközöket. Egyik oldalon erősödő szük­séglet az oktatás-népművelés szorosabb együttműködésére, másik oldalon az intézményi zártság, széttelepültség, mely objektív és szubjektív okokból gátolja a társadalmi szükséglet hatékonyabb érvényesülését, a szocialista nevelés egységét. Ez a társadalmi szükséglet szülte a hagyományostól eltérő új tí­pusú intézmény: a nevelési köz­pont gondolatát. A nevelési központ nevelési, közművelődési és építészeti kon­cepció. Olyan többfunkciójú intézménykombináció, amely oktatási, nevelési és népműve­lési célokat szolgál. Lehetővé teszik ezt a gazdaságosabb építészeti megoldások, a több funkció gyakorlására alkalmas helyiségek és az összehangolt munka. E kedvező lehetőséget rég felismerték a nálunk sokkal gazdagabb országok. Több ne­velési központ működik a Szov­jetunióban, az Egyesült Álla­mokban és sokat építenek Svéd­országban. Hazánkban 1968 óta folyik a vita. Kiváló építészek, mint Je- ney Lajos, Kiss István, Szorgh György számos tanulmányt pub­likáltak és többször foglalko­zott a témával a pedagógiai szaksajtó. Az ország 16—18 helységében dédelgetik neve­lési központ építésének tervét, de konkrét létesítmény még nem készült. Pécs kedvező adottságokkal indult az V. ötéves tervnek. Van egy jó tanácsi koncepció, van jó tervtanulmány, van ki­jelölt hely a siklósi városrész­ben, van pénz a nevelési köz­pont megépítésére. Egyelőre nincs, aki megépítse. Folynak a tárgyalások, remény van rá, hogy sikerrel. A tervtanulmány szerint a pécsi nevelési központ 400 fé­rőhelyes óvodát, 48 tanulócso­portos általános, 16 csoportos középiskolát, 300 fő befogadá­sára alkalmas klub övezetet és könyvtárat tartalmazna szoros funkcionális egységben, továb­bá hozzájuk kapcsolódó, több mint 4000 m2-t kitevő sport­termeket, uszodát, a közel 5000 adagos konyhát, több mint 1000 ülőhelyes étteremmel, valamint parkot és szabadtéri sportpá­lyákat. Az étterem esténkint és hétvégén lakossági szolgáltatást is végezne. Ha a meglevő anyagi lehe­tőségeket hagyományosan kü- lön-külön intézményre fordíta­nák, 6 kisebb intézmény léte­sülhetne, kis tornatermekkel, kis konyhákkal, uszoda, könyv­tár, klubövezet nélkül és a kö­zös használat lehetősége nél­kül. A koncentrált építkezés gaz­dag variációs lehetőséget kínál a működtetés számára. Pél­dául a nagyteremben lehet bábelőadás az óvodásoknak, összevont iskola tv, vagy film­vetítés a tanulóknak, esti mű­sor vagy mozi a lakosságnak, ünnepség, gyűlés, hangverseny, stb. Ugyanúgy lehet iskolai foglalkozás a klubban, mint népművelési előadás a szako­sított tanteremben, és vég nél­kül sorolhatnánk a variációs le­hetőségeket. zek nem csak lehető­ségek, hanem alap­vető nevelési feltéte­lek, amelyek mással nem pó­tolható módon biztosítják a művelődési intézmény társadal­mi nyitottságát, a képzési-ne­velési szintek egymásra épülé­sét, a gyermekkortól az agg­korig tartó folyamatos művelő­dés igényének felkeltségét, le­hetőségének megteremtését, a szó nemes értelmében vett köz- művelődést. Antal Gyula Szolidaritási gyűlés Párizs Kedden este az FKP szolida­ritási gyűlést rendezett Párizs­ban a Fémmunkások Székházá­ban a libanoni nép küzdelmé­nek támogatására. A gyűlésen Georges Marchais, az FKP fő­titkára elnökölt és jelen volt a Libanoni KP Saui főtitkár vezette küldöttsége is. A termet és a környező ut­cákat megtöltő sokezres tömeg előtt George Marchais hang­súlyozta: azt, ami Libanonban történik, nem lehet elválasztani a közel-keleti probléma egészé­től. Az FKP mindig a probléma egészének rendezése mellett szállt síkra, ehhez pedig el kell ismerni a körzetben lévő va­lamennyi állam és minden ott élő nép jogát a létezésre. Újabb kedvezmények a vidéki pedagógusoknak A pedagógusképző felsőok­tatási intézmények nappali ta­gozatán idén végzett 3700 hall­gató mintegy 70 százaléka vál­lalt július elejéig munkát. Túl­nyomó többségük pedagógus­ként helyezkedik el. Az utóbbi évekre mindinkább jellemző, hogy a munkahelyek pályázatig kiírásukban feltüntetik azokat a kedvezményeket, amelyekkel megkönnyítik a pályakezdés éveit. Letelepedési segély A helyi erőfeszítések mellett vonzerőt jelentenek a központi kedvezmények. A nagyobb vá­rosoktól távolabb eső, kisebb településeken például a peda­gógusok egyszeri letelepedési segélyt kaphatnak, amelynek összege 2—10 ezer forintig ter­jed. Igényelhetik ezt a segélyt azok a képesítés nélküliek is, akik tanulmányaikat már be­fejezték. Mindenütt a megyei tanácsok határozzák meg azok- nok a településeknek a körét, ahol ez a támogatás adható. Amint a pedagógusok szak- szervezeténél elmondották, a meghatározott összeget minden jogos igénylő megkapja. Vi­szonzásként a pedagógusoknak természetesen bizonyos ideig a településen kell dolgozniuk. Ezt az időt és az egyéb feltétele­ket ugyancsak a megyei taná­csok jelölik meg. Központilag érvényes azon­ban az a feltétel, hogy egy­szeri letelepedési segélyt csak az a pedagógus kaphat, aki egyben területi pótlékban is részesül. A területi pótlékot a megyei tanácsok által kije­lölt településeken havonta a fizetésükkel kapják, s ez az összeg 100—600 forintig terjed. Elsősorban a kisebb települé­seken dolgozók lakásgondjának megszüntetését segíti a ked­vezményes pedagógus lakás- építési kölcsön. Tíz éve kezdő­dött ez az akció, és a két öt­éves terv időszakában több mint tízezer pedagógus — egyharmaT duk házaspár! — otthonalapí­tását tette lehetővé. Június ele­jén jelent meg a pénzügy- és oktatási és a kulturális minisz­ter együttes rendelete, amely az eredeti rendeletet módosít­ja, és az eddigi maximum 140 000 forint kölcsön-összeget 160 000 forintra növeli. A köl­csön továbbra is csak családi ház építésére adható, rendkívül kedvezményes, egyszázalékos kamattal, 30 évi részletre. Ke­véssé ismert — bár az érintet­tek nagyon is tisztában vannak vele —, hogy a kölcsön össze­géből az állam tíz évi egyhely­ben tanítás után 25 500 forin­tot, továbi öt év után újabb 25 500 forintot elenged. Külön intézkedések lehetővé teszik, hogy rendkívül indokolt esetben a kölcsön összege el­érje a 200 000 forintot. Ez a kölcsön csak a kis települése­ken és elsősorban általános iskolákban működő pedagógu­soknak adható abban az eset- oen, ha a munkakör betöltése, a nevelő letelepítése különö­sen indokolt. Elsősorban fiatal pedagógusházaspárok, gyerme­küket egyedül nevelő anyák és sokgyermekes pedagógusok ré­szesülhetnek ebben a kedvez­ményben. Alacsonyabb lakbér Nem mindig teljes az örö­mük azoknak a kezdő pedagó­gusoknak, akik korszerű szolgá­lati lakáshoz jutnak. Gondot jelenthet a bér a kezdő fize téshez viszonyítva. Esetenként ellentmondás forrása volt, hogy a szolgálati lakásért azonos bért kellett fizetni a távoli kis településeken és a nagy vá­rosokban egyaránt. Az 1971- es lakásrendelet szerint az is­kolaépületben lévő szolgálati lakás bérét a helyi tanácsok állapíthatták meg, nem vonat­kozott viszont ez a jog az is­kolán kívüli szolgálati lakásra. Most egy minisztertanácsi ren­delet lehetővé teszi, hogy nem csak a munkaköri, hanem a községi szolgálati lakások bérét is a bérbeadó állapítsa meg. Az Építő és Tatarozó Vállalat dolgozói befejezték Pécsett a Geister Eta utcai műemlék-épület felújitását és át is adták már rendeltetésének. Az 1870 körül épült romantikus stílusú ház már a lakók visszaköltözését várja. Készülődés augusztus 20-ra Ünnepségek, munkás —paraszt találkozók Uj létesítmények Sport- és kulturális programok Az augusztus^ 20-i ünnepsé­gekre készül Baranya. Az ün­nep központi gondolata a Magyar Népköztársaság alkot­mányának jelentősége, a szo­cialista nemzeti egység, a mun­kás-paraszt szövetség. Az MSZMP XI. kongresszusa hatá­rozatainak szellemében az elő­adók szólnak a soron lévő fel­adatokról, méltatják az Euró­pai Kommunista és Munkáspár­tok közelmúltban tartott berlini tanácskozásának jelentőségét. Az idei kiemelt rendezvényre Mohácson kerül sor, ahol a szabadtéri színpadon augusztus 20-án 10 órai kezdettel dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, a Megyei Pártbizottság első tit­kára mond ünnepi beszédet. Megyei ünnepséget tizennégy helységben tartanak, ahol párt, állami és tömegszervezeti veze­tők, országgyűlési képviselők, megyei tanácstagok méltatják a nap jelentőségét. A mohácsi járásban 8, a pé­csi járásban 8, a sásdi járás­ban 7, a siklósi járásban 14, a szigetvári járásban 5 község­ben, Komlón 11 és Pécsett 3 körzetben rendeznek községi és városkörzeti megemlékező ün- népségét. A földeken dolgozó brigádoknak a munkahét yre szállítják az ebédet a Bólyi Állami Gaz­daság területén. Képünkön: ebédel az asszony-brigád Sátorhelyen. Eri» János felvétele Munkás-paraszt találkozót tar­tanak Mohácson, ahol a Farost- lemezgyár és az Új Barázda ter­melőszövetkezet dolgozói talál­koznak. Itt adják át a mezőgaz­dasági miniszter kitüntetéseit a nyári betakarítási munkában élenjáróknak. Az öntödei Vál­lalat és a Dunavölgye termelő- szövetkezet dolgozói szintén fel­elevenítik a hagyományos talál­kozókat. összejönnek a Szigetvári Kon­zervgyár és a majsi termelő- szövetkezet, az egyházasharaszti közös gazdaság és a BCM munkásai. A nagykozári tsz és a Mecseki Szénbányák, a kő- vágószöllősi közös gazdaság és a MÉV, a reménypusztai tsz és a Porcelángyár, a reménypusz­tai gazdák és a pécsi siklósi kör­zet, a rózsafai tsz és a Sziget­vári Cipőgyár, Hetvehelyen az Erdőgazdaság és a termelőszö­vetkezet, Nagydobszán a falu lakói és a Szigetvári Konzervgyár munkásai, a kétújfalui tsz és a szigetvári malom. Mázaszász- váron az egyházaskozári közös gazdaság és a Mecseki Szén­bányák dolgozói. A sport és kulturális progra­mok közül kiemelkedik a Ba­ranya horvát és szerb népcso­portjai néprajzi kiállítása. Meg­nyitó augusztus 20-án 12 óra­kor. Beremenden fotókiállítás, Dunaszekcsőn alkotmányi bál, Erzsébeten a kátolyi délszláv együttes fellépése. Magyarbóly- ban aratóbál és számos sport- rendezvény, Bikaion kiváló mes­terek avatása növeli a nap ün­nepi jelentőségét. Aratóbálra készülnek Szágyon, Abaligeten, Rózsafán, Kisvasza- ron, Aranyosgadányban, Felső- szentmártonban, Somogyapáti- ban. Augusztus 20. alkalmából több új létesítményt adnak át. Pécsett az új Pannónia Szál­lót, Somogyapátiban orvosi rendelőt, orvosi lakást és szol­gáltató házat, Magyarszéken művelődési házat, Magyarbóly- ban sportklubot, ifjúsági és úttörő otthont, Szentdénesen óvodát, Lovászhetényben sport­öltözőt, Kishárságyon sporttele­pet, Geresdlakon óvodát, Nagy- peterden szintén óvodát és be­kötőutat. Szágyon a felújított vasboltot, Aranyosgadányban a felújított művelődési házat, Pé­csett a nagypostavölgyi nép- fron* házat.

Next

/
Thumbnails
Contents