Dunántúli Napló, 1976. augusztus (33. évfolyam, 211-240. szám)

1976-08-10 / 220. szám

2 Dunantmt napló 1976. augusztus 10., kedd ;^ÍMÍ^^^ÍͧiÍiíiÍ^|i||:: Oj hullámkeltő gép a Hullámfürdőben Nem külföldi, hazai, sőt: pécsi Munkával írják a történelmet Művelődési központ épül Pakson Az atomerőmű áramot ad majd a jubileumi fényekhez Költők Pécs városáról Janus Pannoniustól Rózsa Endréig és Meliorisz Béláig, azaz a legidősebbtől a legfia­talabb költőnemzedék képvise­lőiig sokan, sokféleképpen han­got adtak már Pécs városa iránti érzelmeiknek, fogalmaz­ták meg sokszálú kötődésüket Dél-Dunántúl kulturális köz­pontjához. Pécs egyébként is gazdag tradíciójú irodalmában az egyetemes magyar irodalomhoz való kötődés elsősorban az al­kotások minőségében, az alko­tók szemléletmódjában nyilvá­nul meg; kitapintható azonban az itt élő írók, költők munkás­ságában egy másik általános vonás, az a sajátosság is, amit lakóhelyük, szőkébb környezetük iránti szeretetük határoz meg. Ez a fölismerés adott alapot arra, hogy a hajdan itt élt, s ma itt élő költők írásaiból külön válogatás készülhessen, önálló kötetet képezve. A kö­tet, amelynek anyagát Szeder. kény/ Ervin, a Jelenkor főszer­kesztője válogatta és szerkesz­tette, Pécs megyei Város Ta­nácsa művelődésügyi osztálya kiadásában jelent meg, először mini-változatban, hazánk fel- szabadulásának 30. évforduló­jára. A versszerető pécsiek örömé­re most újabb kiadás készült a könyvből szép papíron, gon­dos, tetszetős nyomdai mun­kával, Martyn Ferenc rajzaival ékesítve. Mivel a mini-kötet elsősor­ban könyvkuriózumként érdekes, határozottan helyeselni lehetaz ismételt megjelentetést, ugyanis ez a változat már nemcsak szemgyönyörködtető, hanem ol­vasható is. Ez pedig közműve­lődési szempontból egy olyan városban, mint Pécs, nem utol­só szempont. Kár, hogy ez az értékes könyv nem került be a könyvesboltokba, és így nem vásárolhatja meg bárki, akinek ehhez kedve támad, S ha a most megjelent kötet példány­száma ezt nem: teszi lehetővé, értékére és fontosságára való tekintettel — akik ismerjük, túl­zás nélkül állíthatjuk — érdemes volna fontolóra venni egy eset­leges újabb, terjeszthető, ol­csón megvásárolható zseb­könyv változat megjelentetésé­nek gondolatát, B. K. — Vasárnap Kiskunmajsán megnyitották a Bács-Kiskun megyei fafaragó művészek második nyári táborát. Az egy­hetes program a fa művészei­nek kiállításával kezdődött meg a nagyközség művelődési központjában. „Miért teve a teve? Mert ez a neve” — olvashatjuk egy pi­ros tábornaplóban. A bohókós rajzok, mondókók hűen tükrözik az élményeket. Az udvarról be­hallatszó indián csatakiáltások, pattogó labdák zaja is a tá­bornaplót igazolták. Tizenhárom általános iskola napközis tanulói gyülekeznek nap mint nap a Jókai, a Köz- társasági és a Hal József ut­cai iskola előtt, ahonnan neve­lők vagy főiskolai hallgatók kí­sérik őket a táborhelyre, a 39-es Dandár úti Általános Is­kolába. Háromszor három he­tes turnusban foglalkoztatják a gyerekeket a hallgatók és a Bánki Donát, a Hal József és a Karikás Frigyes úti iskola taná­rai. Közülük sokan húzódva jöt­tek a táborba, de búcsúzáskor mindegyikük úgy nyilatkozott: nem bántam meg. Szünidőben Kürtszó harson, s rohannak mindenfelől a srácok. Délelőtt 10 óra, a pécsi Hullámfürdő­ben vagyunk. Hanyatt, aztán hasravágódnak a nebulók, ri- koltozva nyomakodnak az egy­más után közeledő szép, dom- borúhátú hullámok felé. Lá­tom a zuhanyozó huszonévesek, azaz az „idősebbek" is elzár­ják gyorsan a csapot, aztán usgyi .. . Akik a hajdanvolt strandot nem ismerték, találgattak, va­jon miért Hullámfürdő a ne­ve kedvenc uszodájuknak? — mivelhogy a hullámoknak éve­kig nyoma sem volt... Míg­nem, egy jó hónappal ezelőtt felharsant a kürtszó, és a régi elnevezés ismét értelmet nyert. Mondanunk sem kell: a strandra járók legncgyobb örö­mére. Azt beszélték eleinte, hogy új, külföldi berendezést szerel­tek fel, s hogy azért csak ilyen nagysokára, mert egyik drá­gább volt, mint a másik — nem tudtok választani. Ez azonban még félig sem igaz. Az igazság: nem volt mi­ből választani. A Pécsi Víz­műnél azonban akadt valaki, aki ebbe nem tudott, és nem is akart beletörődni. Reinisch Béla művezetőnek egyébként ez nem volt munkaköri felada­ta. Elkezdte törni a fejét, majd egyszeresek kész elgondolással lépett fölöttesei elé. A gon­dolatot helyeselték, és megbíz­ták a kivitelezés helyszíni mű­vezetésével. Most itt ülünk a hullámkeltő berendezés épülete mögött a jegenyefák alatt Reinisch Béla és Rőth Lajos művezetőkkel. A medenceparti betonburkolaton krétával kihúzott villám-skicc bontakozik ki: a berendezés A szegedi centenáriumi ipa­ri vásár vasárnap utoljára fo­gadta vendégeit. Már a dél­előtti órákban több ezren ke­resték fel a 320 hazai és ju­goszláv kiállító pavilonjait. Az idén minden korábbi látoga- gatási rekord megdőlt: a ju­bileumi ipari seregszemle megnyitása — július 23-a óta — csaknem 150 000 vendéget vonzott. Jó vásár volt Szegeden — ezt állapították meg az ipa­együtt lenni a gyerekekkel, töb­bet jelent mint négy évig taní­tani őket. Az első csoport június 21-én 370 gyerekkel indult, a most záruló második táborba 230-an jártak. A nevelők változatos progra­mokat szerveztek számukra. Rendszeresen fürödtek a ma- gyarhertelendi és a szentlőrinci uszodában, minden kedden és pénteken a Rákóczi filmszínház­ban a legszebb, legizgalmasabb ifjúsági- és mesefilmeket néz­ték meg. Amíg a Ságvári Endre művelődési ház filmvetítője nem romlott el, addig odajártak in­gyenes filmvetítésre. Rendeztek Ki MIT TUD-okat, sport- és kü­lön olimpiai vetélkedőket, kirán­dultak a Mecsekre, az Éger­völgybe. Minden héten „át­ugrottak" a KRESZ-parkba, ahol a gyakorlások után összefog­vázlatos műszaki rajza. A szer­kezet egyszerűnek látszik: Két jókora „bödönből", két nagy­teljesítményű ventillátormotor­ból, egy kompresszortartályból és egy vezérelt szeleprendszer­ből, meg a vezérlő-automatiká- ból áll. A ventillátorok válta­kozva, egyszer ebbe, egyszer abba a bödönbe fújják a nagynyomású levegőt, amit az­tán szelepeken át „visszacsa­tolnak" a tartályba. A beren­dezés 350 ezer forintba ke­rült, s ebből csak a ventillá­torok ára 220 ezer forint. A régi hullámkeltő rezgése- rázkódása már az épületet is kikezdte, működtetése életve­szélyes volt. Reinisch Béla — tavaly augusztusban, amikor újításán elkezdett dolgozni — először mechanikus, majd hid­raulikus működtetésre gondolt. A pneumatikus (levegővel va­ló) működtetés látszott azon­ban a legmegfelelőbbnek. Lehet-e az elképzeléshez alkalmas, nagyteljesítményű ventillátort kapni? Ez volt a következő gondjuk. Nem lehe­tett. Azaz ... a Magyar Szel­lőzőkészülékek Gyáránál ép­pen akkor kezdtek gyártani egy olyan típust, amilyen ne­kik kellett. A beszerelt gépek tulajdonképpen prototípusok, gyári számuk 1-es és 2-es. Az üzemeltetés eddigi ta­pasztalatai jók. A vendégeket is kérdeztük: szerintük is. Még kisebb változtatásokat, fino­mításokat kell elvégezni a ké­szüléken (természetesen majd szezonvég után), s akkor azt lehet mondani, hogy tökéletes. ri és kereskedelmi vállalatok szakemberei, akiknek a ren- dezvény alkalmat nyújtott kap­csolataik bővítésére. Az egyik „százéves” kiállító, a Pécsi Kesztyűgyár a komplett ruhá­zati vállalattal együttműködve több mint 350 000 forint értékű kesztyűt és bőrruházati cikket adott el a kiállításon. A látogatók szavazatai alap­ján ítélték oda a közönség dí­jait: 7 kiállító herendi porce­lánvázát és oklevelet kapott. laló versenyeket rendeztek; többször felmentek az állatkert­be is. Egyedülálló kezdeménye­zésük, hogy kapcsolatot terem­tettek a Pécsi Tejüzemmel és a gyerekek elvállalták a sajtos­dobozok hajtogatását. Az ed­digi két csoport 16 000 dobozt készített, 1600 forintot keresett. Kicsik-nagyok roppant büszke­séggel vették ót első „fizetésü­ket”. Természetesen vannak gon­dok is. Időnként kevés a pénz amit kirándulásokra fordíthat­nak. A gyerekcsoportok vegye­sek, a nagyobbak „rongálják” a kisebbeket. Egy hét után azonban már kovácsolódnak a közösségek, összebarátkoznak tanárok-diákok egyaránt. Külö­nösen nagy népszerűségnek ör­vendenek a főiskolai hallgatók, akik még igazi pajtásnak szá­mítanak a gyerekek szemében. Mivel a többi magyar uszoda is hasonló gondokkal küzd, jól jön majd nekik is az új ma­gyar találmány. Mert reméljük azzá nyilvánítják. A műszaki leírásokat ugyanis a Pécsi Víz­mű Vállalat a közeljövőben nyújtja be szabadalmaztatásra. Néhány esztendő leforgása alatt lecsetermelőkből importő­rökké váltunk. Három évvel eze­lőtt az oly fontos élelmezési cikk ára ugrásszerűen megnőtt, s azóta is elvétve juthat hozzá a fogyasztó..A hazai lencse ízét lassan már el is felejtjük mert Libanonból és a Szovjetunióból hoztunk be nagyobb mennyisé­get annak érdekében, hogy a keresletet kielégítsük. Termelését az országban el­vétve vállalja néhány gazda­Az udvaron futkározók körül­vesznek és egymást túlharsogva mesélik élményeiket: — A nyitott panorámás busz csodálatos volt! — kiáltja az egyik copfos — és az Állat­kerti — A fürdés volt a leg­jobb! — Dehogyis, a sport- vetélkedők sokkal izgalmasab­bak! - Én a KRESZ-parkot sze­retem! — Az volt a legjobb, amikor az egyik fiú nem hozott fürdőnadrágot és gatyában ment a vízbe! — hahotáznak a lányok. Kell a napközis tábar, hiszen a szülőknek is megnyugtató, hogy a gyerekek nem az utcá­kat róják napközben. Jó a nap­közis tábor, hiszen örömtelivé, élménydússá lehet tenni. Vi­szont vannak olyan gyerekek is, akiket egész nyárra beíratnak, még arra az időre is, amíg a szülők kiveszik szabadságukat. — Ez már kevésbé jó a gyere­keknek, bármennyire is kelle­mes és hasznos a napközis tá­bor, hiszen ahogy a felnőttek­nek is szükségük van kikap­csolódásra, nekik is kell leg­alább két hét, hogy maguk osszák be az idejüket, csinálja­nak terveket, azzal foglalkoz­zanak, amit igazán szeretnek. B. A. Paks történetében 1980 az emlékezés és egy nagy kor­szak nyitányának közös állo­mása: a nagyközség 1980-ban lesz hatszáz éves, az első ma­gyar atommű pedig megkezdi a villamosenergia-termelést. A hat évszázados jubileumot és az ipari óriás első egységének ság, a háztájiból illetve a kis­kertekből egyszerűen eltűnt. Baranyának évente átlagosan harmincöt vagon lencse lenne az igénye, ám az idei évig egyetlen közös gazdaság sem vállalta a munkaigényes nö­vény termelését már csak azért sem, mert nincs kidolgozva a nagyüzemi gazdaságokra sza­bott termesztési technológia. Ez év tavaszán elsőként a mozsgói Zrínyi termelőszövet­kezet, vállalva a kockázatot, 176 hektáron vetett lencsét. A gaz­daság somogyhárságyi és mozs­gói kerületében a közelmúltban kezdték meg az aratást, s mind­össze harminc hektárról kell még felszedni a rendre vágott és már megszáradt lencseindá­kat. A termelőszövetkezet vezetői- "■ nek becslése szerint hektáron­ként mintegy tíz mázsás átlag­termésre számítanak. Eddig nyolc vagon kicsépelt lencse ke­rült a mozsgói raktárba, amit a későbbiek folyamán tisztítanak és a csomagolást is a termelő- szövetkezet brigádja végzi majd el. A közös gazdaság még ápri­lisban szerződést kötött a szi­getvári ÁFÉSZ-szel, s a nyo­masztó vetőmag beszerzési gon­dok ellenére is eleget tettek kö­telezettségüknek. Igaz, a hazai fajtából mindössze húsz mázsa vetőmagot tudtak csak besze­rezni, a többihez szovjet import útján jutottak hozzá. A nehéz­ségeket csak növelte az a tény, hogy kidolqozatlan a nagyüze­mi technológia és további kísér­leteket kell még végezniük a kellő hatású gyomirtószer ki­választása érdekében. A mozsgóiak ennek ellenére bizakodóak, hiszen a lencse is azokhoz a növényekhez sorol­ható amelyek nyereséget hoz­nak a termelőszövetkezetnek, így a jövő esztendőben Is leg­alább akkora területen vetnek lencsét mint ebben az eszten­dőben. A betakarítást a tervek szerint a hét második felében fejezik be. S. Gy. üzembehelyezését városi rang­gal szeretné ünnepelni a Duna- parti település. Az atomerőmű építése a tervezett ütemben halad. Égnek törő daruk sejtetik, hogy az erdősávval határolt, ötven hol­das ipari területen páratlan méretű munka folyik a Duna partján. Szembetűnőbb a lakóterület arculatának változása. A Du­nára tekintő új negyedben öt­szintes házak sorakoznak. Az ide tervezett 1800—2000 lakás­ból 450 kész, valamennyi azok­nak a munkásoknak második otthona, akik az ország külön­böző tájairól jönnek Paksra építeni, szerelni.. Mire az első reaktor működik, a családoson ide költöző üzemeltetőknek is lakást kell biztosítani, kapcso­lódó létesítményekkel együtt. A háromezer embert ellátó ételkombinát, bisztró, ABC-áru- ház, szolgáltatóház, orvosi ren­delő már megvalósult. Épül két műszaki szálló és a legfrissebb esemény: megkezdték a mű­velődési központ kivitelezését is. Az emeletes kulturális intéz­mény belső elrendezésében egy színházi előadásra is alkalmas 450 személyes mozitermet övez. Az előtér egybenyitható a nagyteremmel, így alkalmas lesz népes gyűlések tartására is. A művelődési központban lesz könyvtár, olvasószoba, klu­bok, szakköri szobák. A követ­kező tavasszal indul egy 32 tantermes iskola építése. Ti­zenhat teremre már az 1978-as tanévkezdéskor számítanak. Az ifjúsági intézményegyüttest óvo­da, bölcsőde, sporttelep teszi teljessé az új lakótelepen. Paks régi lakótelepe sem. lehet „mostoha". Itt is épül új iskola, óvoda, bölcsőde, új pos­ta, szálloda, 20 millióért autó­szerviz, továbbá autóbusz- és vasúti-pályaudvar, § Uj magyar találmány Nem hagyja elaludni a gép­kocsivezetőt A sok órás gépkocsivezetés, a nagy távolság egyik legna­gyobb veszélye a fáradtság, a figyelem lamkadása, az elal- vás, amelynek elhárítására vi­lágszerte különféle megoldáso­kat alkalmaznak. Az angolok­nál például szemüveg-keretbe épített szerkezet jelzi a gépko­csivezető figyelmének csökke­nését, szemének fáradtságát vagy lecsukódását. A legtöbb szerkezet azonban költséges és túlzottan igénybe veszi a gép­kocsivezetőt, zavarja a veze­tésben. A Hungarocamion újítógár­dája - dr. Balogh György üze­mi főorvos vezetésével - kül­földi készülékéknél előnyösebb és olcsóbb éberségjelző mű­szert alakított ki, A műszerfal­ba építhető Reacon nevű ké­szülék - arra alapozva, hogy az elalvás, az éberség csökke­nése elsősorban monoton út­szakaszokon fenyeget — időn­ként figyelmeztető jelzést ad, amire a gépkocsivezetőnek meg kell nyomnia egy gombot. (A műszer egyébként a vezetéssel kapcsolatos minden ténykedést — kapcsolást, fékezést stb. — érzékel, s ezekre is úgy rea­gál, mintha a gombot meg­nyomták volna.) Ha a figyel­meztető jel után a gombot nem. nyomják meg, azaz a mű­szer „nem kap választ", .riasztó szirénát szólaltat meg, ha ez sem használ, bekapcsolja a kocsi vészvillogóit, szükség ese­tén pedig az autót is megál­lítja. Változatos program a kisiskolásoknak Még dobozkészítésre Is jutott idő Véget ért a Szegedi Ipari Vásár Bebesi Károly Isméitek Lencsearatás Somogyhárságyon További nagyüzemi kísérletekre van szükség

Next

/
Thumbnails
Contents