Dunántúli Napló, 1976. augusztus (33. évfolyam, 211-240. szám)
1976-08-08 / 218. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIII. évfolyam, 218. szám 1976. augusztus 8., vasárnap Ara: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Előtérbe került a bányák iejlesztése Az első félévben üzembehelyezett létesítmények közül termékének jó minősége miatt is kiemelkedik a pécsi kenyérgyár. Befejeződött a búza beszállítása a Baranya megyei Gabonafelvásárló Vállalat vajszlái raktárába. Ebben az évben 380 vagon étkezési és takarmánybúza érkezett a telepre az ormánsági termelőszövetkezetekből. Fotó: Maletics László Rekordtermést hozott a gabona Változatlan szinten több iparág A beruházások egy része a második félévben valósul meg Befejeződött az aratás Kitűnő a búza minősége Megyeszerte folynak a másodvetések Jó szüretet ígér a szőlő A Baranyában végzett beruházási tevékenység az V. ötéves terv beruházáspolitikoi célkitűzései nagy részének nyomon követését jelzi. Az egyes létesítmények határidőre történő üzembe helyezésének követelménye azonban többnyire még nem érvényesült. Kiemelkedően magas összegeket fordítottunk bányászati beruházásokra, ezek termelésre gyakorolt kihatásai azonban csak évek múltán jelentkezhetnek. A fejlesztések jelentékeny hányada elősorban a könnyűiparban (pl. a mohácsi szék. gyár, a Pécsi Bőrgyár és a Pécsi Kesztyűgyár esetében) növeli majd az ipar exportképességét. Viszonylag kevés építéssel összefüggő beruházást kezdtek meg az év első felében. Gép- beruházásaink jellemzője, hogy csökken a tőkés és mérsékelten növekszik a szocialista reláció, bál importált gépek értéke. A beruházások megvalósítási időtartoma továbbra sem alakult tervszerűen. 1976 első félévének végén a tételesen megfigyelt 41 fontosabb Baranya megyei beruházás közül 24-nél jelentkezett megvalósítási késedelem. E késve megvalósuló létesítmények közül 17 azoknak az objektumoknak a száma, amelyeket az eredetileg jóváhagyott terv szerint már teljesen üzembe kellett volna helyezni, de ez 1976 első hat hónapjában nem történt meg. Az elmaradt üzembe helyezések többségére azonban a II. félév folyamán előre, láthatólag sor kerül. Az I. félév folyamán üzembe helyezett létesítmények közül kiemelkedő nemcsak gazdasági jelentősége, hanem termékének jó minősége miatt is a pécsi kenyérgyár, valamint a Zsolnay Porcelángyár részleges rekonstrukciója. Ipar Megyénk iparának I. félévi termelése valakivel a múlt évi szint alatt maradt: a termelés indexe 99,4 százalék annak ellenére, hogy a munkanapok száma idén hárommal több volt, mint 1975 I. félévében. Nemcsak a kitermelőiparban figyelhető meg visszaesés, hanem ezúttal a megye bányászaton kívüli ágazataiban is mérsékeltebb volt a termelés növekedési üteme, mint a múlt évek azonos időszakaszaiban. Ez évben is akadtak közelmúltban üzembe helyezett, de névleges kapacitásukat ki nem használó új üzemek (farost- lemezgyár, tejpor-üzem), esetenként pedig a kereslet volt korlátozó tényező. A termelés fő folyamatának magas technikai színvonalával gyakran ütközik a kisegítő-kiszolgáló folyamatok elmaradottsága. Az állami iparvállalatok közül minden harmadik növelte termelését ebben az időszakban, legtöbbjüknél a termelés csökkent vagy stagnált. A minisztériumi nehézipar főbb termékei közül 9 százalékkal visz- szaese'.t a feketeszén termelésének volumene s ezen belül a kokszszén kihozata 3 százalék, kai romlott. Néhány építőanyag termelése emelkedett (a zúzottkőé 11, a cementé 5 százalékkal), égetett téglából az 1975-ben is már alacsony szinthez képest további 3 százalék a termeléscsökkenés. Pirográ- nitból 33, porcelánszigetelőből 26 százalékkal kevesebbet gyártottak ez év első hat hónapjában, mint 1975 I. félévében. A könnyűipar termelésének növekedése továbbra is mérsékelt maradt (2,1 százalék), bár a IV. ötéves terv egyik nagy- beruházása eredményeként éppen itt volt elvárható nagyobb mérvű termelés-bővülés. Farostlemezből azonban alig 1 százalékkal állítottak elő többet, mint az előző év első felében. A bőripar nyersanyag-hiánnyal küzdött, illetve bőr-keményáru termelését gazdaságcssáqi megfontolásokból mérsékli. Csökken a len-kender és selyemipar termelése is. Kárpitozott bútorból 41 százalékkal, bőrkesztyűből csaknem 6, bőrből készült felsőruházati cikkekből 22 százalékkal többet termeltek az idén, mint 1975 I. félévében. A megye élelmiszeripara a félév során 7.6 százalékkal növelte termelését. A konzervfélék kivételével csaknem valamennyi élelmiszeripari termékből számottevően több készült 1976 I félévében, mint egy évvel korábban. A tanácsi ipar termelése 3,3 százalékkal kevesebb volt 1976 I. félévében az egy évvel korábbinál. Csupán a bútor- és nyomdaipar, valamint a Mohácsi Vegyesipari és a Baranya megyei Patyolat Vállalat növelte termelését, a szektor többi vállalatánál csökkenést, illetve stagnálást tapasztalhatunk. Az ipari szövetkezetek termelése 5,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, a növekedés mértéke azon. ban itt is mérséklődött az előző évek azonos időszakaihoz képest. Az iparban foglalkoztatottak száma 1976. I. félévben ugyanannyi volt, mint egy esztendővel korábban. A termelékenység követte a termelés-csökkenés ütemét: az egy foglalkoztatottra jutó termelés indexe ugyancsak 99,4 százalék. A minisztériumi könnyűiparban és a szövetkezeti iparban azonban a termelékenység növekedése meghaladta a termelés emelkedésének mértékét. Építőipar A megyei székhelyű szocialista építőipar 1976 első félévében folyóáron 16,5, összehasonlítható áron kb. 11—12 százalékkal több építési-szerelési munkát teljesített, mint az előző év első hat hónapjában. Az építőiparban foglalkoztatott fizikai dolgozók száma is, az általuk ledolgozott munkaórák száma is nőtt. A teljesített munkaórák száma a létszámnövekedést meghaladó mértékben emelkedett, a termelés pedig nagyobb mértékben nőtt, mint a teljesített munkaórák száma. A termelés növekedését tehát főként a termelékenység fokozása tette lehetővé. A termelés számottevő fokozása ellenére at építőipar teljesítőképessége kevesebbnek bizonyult a szükségesnél, amit a kapacitáshiány miatt elutasított építési munkák újra mind nagyobbá váló összege is jelez. A korábbiakban kimutatott fejlődést az élőmunka és az eszközök fokozott koncentrációja segítette elő. A megyei székhelyű állami építőiparban 1976. június 30-án kereken 22 fő jutott egy átlagos folyamatban lévő építkezésre, 4-gyel több, mint egy évvel korábban. A kivitelezés alatt álló munkák száma eközben 13 százalékkal csökkent és együttes költségvetési értéke is volumenében mintegy 2 százalékkal kevesebb, mint amennyi a múlt esztendő első félévének végén volt. 1976 első hat hónapja folyamán 560 lakást adott át a megyei székhelyű szocialista építőipar és 1353 újabb lakás építési munkáit kezdte meg. Ez év júniusának végén 2322 lakás építési munkáin dolgoztak, e lakások 60 százalékának kivitelezője a Baranya megyei Építőipari Vállalat, 40 százalékának felépítése pedig túlnyomórészt a szövetkezeti, kisebb mértékben a tanácsi építőipar feladatát képezi. A tegnapi nappal végeredményben befejeződött az aratás Baranyában, s ezzel mező- gazdaságunk sikeresen túljutott az egyik legnagyobb és legizzasztóbb erőpróbáján. Ami kalászos még esetleg lábon áll, az amúgy is később érő zab, egy-két nap alatt azt is levágják a sásdi és szigetvári járás egyes gazdaságainak merede- kebb fekvésű tábláiról. A megye az idén összesen 71 ezer hektáron termesztett gabonát. Habár a végleges adatokat a termésről csak később teszik közzé, az már biztos, a gabona átlagos terméshozama hektáronként 45 mázsa körül mozog, s ez rekordnak számít, több mint a legjobb évnek ítélt 1973- as esztendőben. A szakemberek nemcsak a termés mennyiségével, de minőségével is elégedettek. Fellélegezhetett tehát a mezőgazdaság, ez azonban nem jelenti azt, mintha nem lenne munka bőven a földeken. Az aratás nyomában gyűjtik a szalmát, hántják a tarlót, a jövő héten ezzel is szeretnének végezni. Közben már aratják az ugyancsak jó termést ígérő kendert, a jövő héten megkezdődik a lencse betakarítása is. Folynak a másodvetések, melyeknek most nagy jelentőségük van, hiszen takarmányhiánnyal kell számolnunk, pótlást — ha leszámítjuk a drága importot — csak ezek adhatnak. Ugyanakkor mindinkább az őszre is figyelnek a gazdaságok — a kapásokra és a jó szüretet ígérő szőlőre, melynek termését az elkövetkezendő hetek esetleges csapadéka még növelheti. Szombaton Somogybán is befejeződött a gabona aratása, amelyet az elmúlt hetek gyakori esőzése különösen a megye nyugati részében, a nagyatádi járásban hátráltatta erősen. Az aratás végeztével tovább folyik a tarlókról a szalma lehúzása és a nyári talajmunka, a szántás és a másodvetés. Szombaton Vas megyében is befejezték az aratást. Az elmúlt napokban hullott csapadék többször kényszerítette kényszer- pihenőre a betakarítókat, de a nagyüzemek egymást kölcsönösen segítve minden aratásra alkalmas időt kihasználtak, minden korábbinál szervezettebben dolgoztak. Jó ütemben végzik a szalmalehúzást és a tarlóművelést is. Eddig a tarlónak mintegy hatvan százalékát szántották fel, s a szalmának 74 százalékát takarították be. A gazdaságokban nagy gondot fordítanak a szárazság okozta terméskiesés pótlására is. A megyében minden előző évinél több másodnövényt vetnek. (Folytatás a 3. oldalon) Havonta 400 autóbuszt vizsgálnak át illetve javítanak a 12-es Volán Vállalatnál. Munkájuk értéke több mint 5 millió forint, de ennek csak 40 százaléka javítási költség, a többi összeget a tervszerű karbantartási és hibamegelőzési munkák képezik. Fotó: Maletics