Dunántúli Napló, 1976. augusztus (33. évfolyam, 211-240. szám)

1976-08-08 / 218. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIII. évfolyam, 218. szám 1976. augusztus 8., vasárnap Ara: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Előtérbe került a bányák iejlesztése Az első félévben üzembehelyezett létesítmények közül termékének jó minősége miatt is kiemel­kedik a pécsi kenyérgyár. Befejeződött a búza beszállítása a Baranya megyei Gabonafel­vásárló Vállalat vajszlái raktárába. Ebben az évben 380 vagon étkezési és takarmánybúza érkezett a telepre az ormánsági ter­melőszövetkezetekből. Fotó: Maletics László Rekordtermést hozott a gabona Változatlan szinten több iparág A beruházások egy része a második félévben valósul meg Befejeződött az aratás Kitűnő a búza minősége Megyeszerte folynak a másodvetések Jó szüretet ígér a szőlő A Baranyában végzett be­ruházási tevékenység az V. öt­éves terv beruházáspolitikoi célkitűzései nagy részének nyo­mon követését jelzi. Az egyes létesítmények határidőre tör­ténő üzembe helyezésének kö­vetelménye azonban többnyire még nem érvényesült. Kiemelkedően magas össze­geket fordítottunk bányászati beruházásokra, ezek termelésre gyakorolt kihatásai azonban csak évek múltán jelentkez­hetnek. A fejlesztések jelentékeny hányada elősorban a könnyű­iparban (pl. a mohácsi szék. gyár, a Pécsi Bőrgyár és a Pécsi Kesztyűgyár esetében) nö­veli majd az ipar exportképes­ségét. Viszonylag kevés építéssel összefüggő beruházást kezdtek meg az év első felében. Gép- beruházásaink jellemzője, hogy csökken a tőkés és mérsékelten növekszik a szocialista reláció, bál importált gépek értéke. A beruházások megvalósítá­si időtartoma továbbra sem alakult tervszerűen. 1976 első félévének végén a tételesen megfigyelt 41 fontosabb Bara­nya megyei beruházás közül 24-nél jelentkezett megvalósí­tási késedelem. E késve meg­valósuló létesítmények közül 17 azoknak az objektumoknak a száma, amelyeket az erede­tileg jóváhagyott terv szerint már teljesen üzembe kellett volna helyezni, de ez 1976 el­ső hat hónapjában nem tör­tént meg. Az elmaradt üzembe helyezések többségére azon­ban a II. félév folyamán előre, láthatólag sor kerül. Az I. félév folyamán üzembe helyezett létesítmények közül kiemelkedő nemcsak gazdasá­gi jelentősége, hanem termé­kének jó minősége miatt is a pécsi kenyérgyár, valamint a Zsolnay Porcelángyár részle­ges rekonstrukciója. Ipar Megyénk iparának I. félévi termelése valakivel a múlt évi szint alatt maradt: a termelés indexe 99,4 százalék annak el­lenére, hogy a munkanapok száma idén hárommal több volt, mint 1975 I. félévében. Nemcsak a kitermelőiparban figyelhető meg visszaesés, ha­nem ezúttal a megye bányá­szaton kívüli ágazataiban is mérsékeltebb volt a termelés növekedési üteme, mint a múlt évek azonos időszakaszaiban. Ez évben is akadtak közel­múltban üzembe helyezett, de névleges kapacitásukat ki nem használó új üzemek (farost- lemezgyár, tejpor-üzem), ese­tenként pedig a kereslet volt korlátozó tényező. A termelés fő folyamatának magas tech­nikai színvonalával gyakran üt­közik a kisegítő-kiszolgáló fo­lyamatok elmaradottsága. Az állami iparvállalatok kö­zül minden harmadik növelte termelését ebben az időszak­ban, legtöbbjüknél a termelés csökkent vagy stagnált. A mi­nisztériumi nehézipar főbb ter­mékei közül 9 százalékkal visz- szaese'.t a feketeszén termelé­sének volumene s ezen belül a kokszszén kihozata 3 százalék, kai romlott. Néhány építő­anyag termelése emelkedett (a zúzottkőé 11, a cementé 5 szá­zalékkal), égetett téglából az 1975-ben is már alacsony szint­hez képest további 3 százalék a termeléscsökkenés. Pirográ- nitból 33, porcelánszigetelő­ből 26 százalékkal kevesebbet gyártottak ez év első hat hó­napjában, mint 1975 I. félévé­ben. A könnyűipar termelésének növekedése továbbra is mérsé­kelt maradt (2,1 százalék), bár a IV. ötéves terv egyik nagy- beruházása eredményeként éppen itt volt elvárható na­gyobb mérvű termelés-bővü­lés. Farostlemezből azonban alig 1 százalékkal állítottak elő többet, mint az előző év első felében. A bőripar nyers­anyag-hiánnyal küzdött, illetve bőr-keményáru termelését gazdaságcssáqi megfontolá­sokból mérsékli. Csökken a len-kender és selyemipar ter­melése is. Kárpitozott bútorból 41 százalékkal, bőrkesztyűből csaknem 6, bőrből készült fel­sőruházati cikkekből 22 száza­lékkal többet termeltek az idén, mint 1975 I. félévében. A megye élelmiszeripara a félév során 7.6 százalékkal nö­velte termelését. A konzerv­félék kivételével csaknem va­lamennyi élelmiszeripari ter­mékből számottevően több ké­szült 1976 I félévében, mint egy évvel korábban. A tanácsi ipar termelése 3,3 százalékkal kevesebb volt 1976 I. félévében az egy évvel ko­rábbinál. Csupán a bútor- és nyomdaipar, valamint a Mohá­csi Vegyesipari és a Baranya megyei Patyolat Vállalat nö­velte termelését, a szektor töb­bi vállalatánál csökkenést, il­letve stagnálást tapasztalha­tunk. Az ipari szövetkezetek ter­melése 5,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szin­tet, a növekedés mértéke azon. ban itt is mérséklődött az elő­ző évek azonos időszakaihoz képest. Az iparban foglalkoztatottak száma 1976. I. félévben ugyan­annyi volt, mint egy esztendő­vel korábban. A termelékeny­ség követte a termelés-csökke­nés ütemét: az egy foglalkoz­tatottra jutó termelés indexe ugyancsak 99,4 százalék. A mi­nisztériumi könnyűiparban és a szövetkezeti iparban azonban a termelékenység növekedése meghaladta a termelés emel­kedésének mértékét. Építőipar A megyei székhelyű szocia­lista építőipar 1976 első félévé­ben folyóáron 16,5, összehason­lítható áron kb. 11—12 száza­lékkal több építési-szerelési munkát teljesített, mint az elő­ző év első hat hónapjában. Az építőiparban foglalkoztatott fizikai dolgozók száma is, az általuk ledolgozott munkaórák száma is nőtt. A teljesített mun­kaórák száma a létszámnöveke­dést meghaladó mértékben emelkedett, a termelés pedig nagyobb mértékben nőtt, mint a teljesített munkaórák száma. A termelés növekedését tehát főként a termelékenység foko­zása tette lehetővé. A termelés számottevő foko­zása ellenére at építőipar tel­jesítőképessége kevesebbnek bizonyult a szükségesnél, amit a kapacitáshiány miatt eluta­sított építési munkák újra mind nagyobbá váló összege is je­lez. A korábbiakban kimutatott fejlődést az élőmunka és az eszközök fokozott koncentrá­ciója segítette elő. A megyei székhelyű állami építőiparban 1976. június 30-án kereken 22 fő jutott egy átlagos folyamat­ban lévő építkezésre, 4-gyel több, mint egy évvel koráb­ban. A kivitelezés alatt álló munkák száma eközben 13 szá­zalékkal csökkent és együttes költségvetési értéke is volume­nében mintegy 2 százalékkal kevesebb, mint amennyi a múlt esztendő első félévének végén volt. 1976 első hat hónapja folya­mán 560 lakást adott át a me­gyei székhelyű szocialista épí­tőipar és 1353 újabb lakás építési munkáit kezdte meg. Ez év júniusának végén 2322 lakás építési munkáin dolgoz­tak, e lakások 60 százalékának kivitelezője a Baranya megyei Építőipari Vállalat, 40 százalé­kának felépítése pedig túlnyo­mórészt a szövetkezeti, kisebb mértékben a tanácsi építőipar feladatát képezi. A tegnapi nappal végered­ményben befejeződött az ara­tás Baranyában, s ezzel mező- gazdaságunk sikeresen túljutott az egyik legnagyobb és legiz­zasztóbb erőpróbáján. Ami ka­lászos még esetleg lábon áll, az amúgy is később érő zab, egy-két nap alatt azt is levág­ják a sásdi és szigetvári járás egyes gazdaságainak merede- kebb fekvésű tábláiról. A me­gye az idén összesen 71 ezer hektáron termesztett gabonát. Habár a végleges adatokat a termésről csak később teszik közzé, az már biztos, a gabona átlagos terméshozama hektá­ronként 45 mázsa körül mozog, s ez rekordnak számít, több mint a legjobb évnek ítélt 1973- as esztendőben. A szakembe­rek nemcsak a termés mennyi­ségével, de minőségével is elé­gedettek. Fellélegezhetett tehát a me­zőgazdaság, ez azonban nem jelenti azt, mintha nem lenne munka bőven a földeken. Az aratás nyomában gyűjtik a szalmát, hántják a tarlót, a jö­vő héten ezzel is szeretnének végezni. Közben már aratják az ugyancsak jó termést ígérő kendert, a jövő héten megkez­dődik a lencse betakarítása is. Folynak a másodvetések, me­lyeknek most nagy jelentősé­gük van, hiszen takarmány­hiánnyal kell számolnunk, pót­lást — ha leszámítjuk a drága importot — csak ezek adhat­nak. Ugyanakkor mindinkább az őszre is figyelnek a gazda­ságok — a kapásokra és a jó szüretet ígérő szőlőre, melynek termését az elkövetkezendő he­tek esetleges csapadéka még növelheti. Szombaton Somogybán is be­fejeződött a gabona aratása, amelyet az elmúlt hetek gyakori esőzése különösen a megye nyugati részében, a nagyatádi járásban hátráltatta erősen. Az aratás végeztével tovább folyik a tarlókról a szalma lehúzása és a nyári talajmunka, a szán­tás és a másodvetés. Szombaton Vas megyében is befejezték az aratást. Az elmúlt napokban hullott csapadék többször kényszerítette kényszer- pihenőre a betakarítókat, de a nagyüzemek egymást kölcsönö­sen segítve minden aratásra alkalmas időt kihasználtak, minden korábbinál szervezet­tebben dolgoztak. Jó ütemben végzik a szalmalehúzást és a tarlóművelést is. Eddig a tar­lónak mintegy hatvan százalé­kát szántották fel, s a szalmá­nak 74 százalékát takarították be. A gazdaságokban nagy gon­dot fordítanak a szárazság okozta terméskiesés pótlására is. A megyében minden előző évinél több másodnövényt vet­nek. (Folytatás a 3. oldalon) Havonta 400 autóbuszt vizsgálnak át illetve javítanak a 12-es Volán Vállalatnál. Munkájuk érté­ke több mint 5 millió forint, de ennek csak 40 százaléka javítási költség, a többi összeget a tervszerű karbantartási és hibamegelőzési munkák képezik. Fotó: Maletics

Next

/
Thumbnails
Contents