Dunántúli Napló, 1976. augusztus (33. évfolyam, 211-240. szám)
1976-08-07 / 217. szám
1976. augusztus 7., szombat Dunantmt napló 3 Szociológia Mobilitás J elentése társadalmi helyzetváltoztatás, amikor különböző társadalmi csoportok vagy egyének társadalomban elfoglalt helyzete megváltozik. Különböző fajtái vannak, a foglalkozás-váltást foglalkozási, a kulturális szint megváltozását kulturális mobilitásnak nevezzük. Hasonlóképpen beszélhetünk jövedelmi, lakóhelyi mobilitásról. (A települések közötti mobilitást — tehát például, ha valaki a faluról a városba költözik — migrációnak is nevezzük.) Társadalmi mobilitásról általában akkor beszélünk, amikor a helyzetváltoztatás nemcsak egy bizonyos szempontból következik be, hanem az egyén, illetve a társadalmi csoport, a társadalom osztály- és réteg- szerkezetében elfoglalt helyét változtatja meg. Amennyiben például egy munkásból az egyetemet elvégezve mérnök lesz, annyiban nemcsak iskolai végzettsége, foglalkozása, esetleg jövedelme, munkahelye, hanem általánosabban a társadalmi struktúrában elfoglalt helyzete változik meg. A társadalmi helyzetváltoztatás — mint a fenti példa esetében is — bekövetkezhet egy ember életén belül is. Ezt nevezzük nemzedéken belüli vagy intragenerációs mobilitásnak. Amikor a társadalmi helyzetválto/tatós két nemzedék között zajlik le, például a munkás apa gyermekéből lesz értelmiségi, akkor nemzedékek közötti, vagy intergenerá- ciós mobilitásról beszélünk. A hazánkban lezajlott mobilitási folyamatoknak két fő iránya volt és van jelenleg is. Az egyik a fizikai munkából a szellemi munkába, a másik a mezőgazdaságból a nem mezőgazdasági ágazatok felé vezet. A foglalkoztatottak 1973-as társadalmi helyzetét apjuk 1936-os társadalmi helyzetével ösz- szehasonlítva pl. azt tapasztaljuk, hogy a jelenleg szellemi dolgozók 73 százalékának az apja fizikai munkás volt és a jelenlegi nem mezőgazdasági fizikai dolgozók közül minden másodiknak az apja még a mezőgazdaságban végzett fizikai munkát, paraszt volt. A társadalmi mobilitásnak csak egyik formája, amikor az egyének — ha minta fenti adatok mutatják mégoly tömegesen is — kerülnek át az egyik társadalmi csoportból a másikba. A társadalmi mobilitás másik formájgj. amikor egész társadalmi csoportoknak a társadalmi struktúrában elfoglalt helyzete változik meg. Ilyen, úgynevezett csoportmobilitásra is találunk példákat az elmúlt 30 év magyar történelmében. A volt uralkodó osztályok megszüntetése, a kisárutermelő parasztságnak a szocialista termelési viszonyok közé kerülése nagy társadalmi osztályok társadalmi helyzetét változtatta meg alapvetően. A csoportmo- bilitás sajátos formájaként fogható fel a társadalmi osztályok és rétegek napjainkban megfigyelhető közeledési folyamata. A felszabpdulást követően Magyarországon kibontakozó tömeges egyéni és jelentős csoportmobilitást is a társadalom szerkezetében bekövetkezett alapvető változások magyarázzák. Kolosi Tamás A még eredményesebb munkáért A felsőruha-készítő részleg. „Hasznosítjuk a javaslatokat..." A párttagokkal folytatott beszélgetések összegezése a komlói Május 1 Ruhagyárbao „A tagkönyvcsere alkalmából a párttagokkal folytatott személyes beszélgetések befejeződtek... A KB kötelezi a pártszerveket, hogy e tapasztalatokat a munkában hasznosítsák” (Idézet az MSZMP KB 1976. júl. 21 -i üléséről kiadott közleményből.) A Május 1. Ruhagyár komlói gyáregysége kitűnően rajtolt: 1976 első félévi tervét 103,5 százalékra teljesítette. A százalékok „mögött” több mint százezer felsőruha elkészítése van. — Kétségtelen, hogy jó teljesítéséről adhatunk számot — mondja Peti Józset, a gyáregység pártalapszervezetének titkára. — Ha ehhez még hozzászámítjuk, hogy a gyár mintegy hétszázötven összdolgozó- jából közel kétszázan szülési, gyermekgondozási szabadságon vannak, akkor ez csak növeli ennek a teljesítésnek értékét. Őszintén, tárgyilagosan A gyáregységben is befejeződtek a párttagokkal folytatott beszélgetések. A párttitkár — műszaki csoportvezető — most készíti a beszélgetések tapasztalatainak írásos összefoglalóját. — A beszélgetéseken nemcsak azok a párttagok nyilvánítottak véleményt, akik korábban sem rejtették véka alá véleményeiket, hanem azok is, akik az elmúlt időkben kevésbé hallatták hangjukat — mondja. — Őszintén, felelősségteljesen beszéltek az eredményekről, a megoldásra váró feladatokról. Általában alaphang volt: megfelelően dolgozunk, de még jobban mehetne a munka, ha ... Peti József — maga is még 30 éven aluli — a gyár üzembehelyezésétől dolgozik itt. Itt vették fel a párt tagjai sorába, tavaly választották a pártvezetőségbe, majd párttitkárnak, tagja a Városi Pártbizottságnak is. — Nálunk is az a döntő, hogyan tud a pártszervezet a legtöbb segítséget nyújtani a termelési és egyéb feladatok megoldásához. Ügy értékeltük: mindjobban megtaláljuk a közös nyelvet a gazdaságvezetéssel, Ez érződik alapszervezetünk munkájában is. — Mit tettek szóvá a kommunisták? — A témák közül számos az anyavállalattal kapcsolatos, számos pedig helyi jellegű. A negyedik ötéves tervben nagy- vállalati szinten közel kétszázmilliót fordítottak gépi beruházásra, új technika bevezetésére, ebből a mi gyáregységünk jelentős összeggel részesült. Mi is kaptunk korszerű gépeket, A lehetőségeket figyelembe véve, — mint a párttagok elmondották — a jövőben is szükséges újabb gépek beszerzése. A másik: a nagyvállalatunk 'leszállítja nekünk a késztermék előállításához szükséges anyagokat, kellékeket, de néha megtörténik: valamelyik kellék hiányzik. így aztán megakad a munka a szalagon. Az ilyen hiányosságot lehetőleg ki kell küszöbölni. Aztán pedig ami a mi házunk táját illeti: még jobb összhangot kell teremteni a felső- és a középszintű gazdaságvezetés között. De nemcsak gazdasági témákról volt szó. A pártmeg- bizatásakkal kapcsolatban kérték: gyakrabban számoltassuk be az elvtársakat a pártmeg- bizatásuk teljesítéséről. Ezzel összefüggően hadd említsek egy figyelemreméltó tapasztalatot: jónéhány párttagunk kért az eddiginél jelentősebb pártmegbizatást, mondva: bírja erővel. Természetesen mindezeket figyelembe vesszük és a pórtmegbizatásökat az eddigieknél jobban igazítjuk az adott párttag képességéhez, képzettségéhez. Nagyszerű közhangulat A gyáregységben 98 százalékban nők dolgoznak, — közel ezt az arányt tükrözi a párttagság is. Nem vitás, hogy hallatják és hallatszik is szavuk. Legutóbb például a befejező részleg kérte: szereljenek be légkondicionálót. Megvizsgálták ennek lehetőségét és remélik teljesíthetik majd a kérést. — A félévhez hasonlóan jól szeretnénk zárni egész évünket is — mondja a párttitkár. — Ehhez a munkához kaptunk sok hasznos javaslatot. Elsőrendű kötelességünknek tartjuk, hogy elemezzük ezeket és hathatósan intézkedjünk a javaslatok megvalósításáért. Mert ez az egyik alapja a további őszinte véleménynyilvánításnak, a jó közhangulatnak. Garay Ferenc ■Minden a forgalmazást ö 1 függ Bőven van szalma Szükséges a kívülállók ellátása Most már hosszabb ideje évente 15—20 000 vagon búza terem Baranyában, s ennek melléktermékeként kb. ugyanennyi vagon búzaszalma. Igen nagy mennyiség ez, s épp ezért érthetetlen, hogy a szalma milyen hosszú ideig hiánycikk volt. Tavaly-tavalyelőtt a kistermelők nem jutottak szalmához. A nagyüzemek pedig azzal védekeztek, hogy miből adjanak el, ha nekik sincs elegendő. És ez igaz is volt. Tél végén, tavasszal sok termelőszövetkezetben már A gyár legújabb divatmodell- jei. Maletics felvételei Pécs határában bálázzák a búzaszalmát. a közös állatállomány is a puszta földön állt. Ennek oka, hogy a szalma ugyanarra a sorsra jutott, mint a többi melléktermék, — kukoricaszár, cukorrépafej stb. — nem takarították be. Annyiban mégis különbözik a többi mellékterméktől, hogy a szalma bálázása technikailag tökéletesen megoldott, de költséges dolog. A termelő üzemeknek mesz- sze nincs annyi bálázógépük, amivel az egész termést gyorsan és veszteségmentesen be tudnák takarítani. A hagyományos módszer, a lehúzás és kazalozás pedig igen munka- igényes. A nagy betakarítási költségekhez képest a szalmának alig volt értéke. A szalmaforgalmazás a megyében a minimálisra csökkent. Egyedüli biztos vevő a Mecseki Szénbánya volt, amely tömedékelés céljára vásárolt minden évben néhány száz tonna bálás szalmát. Megváltozott a helyzet A másik vevő, a Dunaújvárosi Szalmacellulóze Gyár éveken át háborúskodott a termelő üzemekkel. Baranyában a szentlőrinci és a mohácsi ÁFÉSZ végezte a gyár részére a szalmafelvásárlást. Mikor a gyár indult, évente kb. 30 000 mázsa bálás szalmát szállított Dunaújvárosnak a megye. De a gyár — teljesen elszakadva a realitástól — nagybálás szalma átvételére rendezkedett be, holott a magyar mezőgazdaságban kizárólag kisbálás gépek dolgoznak. A kis bálákat újra szét kellett szedni, hogy a gyár által kihelyezett stabil bálázógépekkel újra feibálázzák. Még így is előfordult, hogy a gyár visz- szaküldött egy-egy szállítmányt. A tsz-ek 80—90 forintot kaptak Mezőgazdasági és gépjavító üzemek, figyelem! Baranya, Somogy és Tolna megye területén levő gazdaságok és javító üzemek részére a „RÁBA—STEIGER" TÍPUSÚ TRAKTOROK PÓTALKATRÉSZEIT 1976. AUGUSZTUS 1-TÖL VÁLLALATUNK FORGALMAZZA. A pótalkatrészekre szóló megrendeléseket kérjük vállalatunkhoz eljuttatni. Tolna megyei Mezőgazdasági Ellátó Vállalat 7100 Szekszárd, Mátyás király utca 63—65. Telefonszám: 12-338. Telexszám: 14-206. mázsánként a kétszer bálázott szalmáért, de ennek nedvesség- tartalma nem lehetett több 14 százaléknál, s ha a magas minőségi követelményeknek a szalma nem felelt meg, —• az átvétel nem a helyszínen, hanem a gyárban volt — biztosak lehettek benne, hogy a szállítmányt visszaküldik. így a tsz-ek sorra lemorzsolódtak. A mohácsi ÁFÉSZ már két éve egyetlen mázsa szalmát nem vásárolt fel, a szentlőrinci ÁFÉSZ az idén 8000 mázsa szalmát szállít a qyárnak, de július 31-e után Dunaújváros, mint vevő végleg kilép a megyéből. Mindezek a körülmények vezettek oda, hoqy a mezőgazda- sági üzemek költségmegtakarítás címen a szalma tetemes részét nem takarították be, inkább a táblán eléqették. Ebben az évben megváltozott a helyzet. A szalmaégetési tilalom folytán minden állami gazdaság és termelőszövetkezet köteles betakarítani a szalmát, ami az idén igen nagy bőségben és jó minőségben termett meg. Tekintve, hogy a búzatáblák csaknem gyommentesek, s esőzés híján penészes, rothadt szalmát szinte sehol sem látni, jelentős készletek halmozódtak fel jóminőségű, részben bálázott, részben kaz- lazott szalmából. Betakarították az idén a borsó, tavaszi árpa és a zab szalmáját is, ezek takarmányszalmák, s ha jó minőségűek, akkor közepes minőségű szénával egyenlő értékűek. Ha nincs is magas takarmányértéke, de a szarvasmarhák etetésére szükség esetén a jó minőségű búzaszalma is felhasználható. Jusson mindenkinek Alomhiánytól tehát az idén nem kell tartanunk. Jut szalma bőségesen mindenkinek, beleértve a kistermelőket is. Kérdés, az egyéni állattartók hol szerezzék be a szalmát? A háztáji gazdaságokban ez nem gond, mert a termelőszövetkezetek tagjaikat kötelesek szalmával ellátni. Az a kívánatos, ha a tsz- ek a kívülállókat is ellátják — a bálázott szalma ára mázsánként most 90—100 forintba kerül. Helyes lenne, ha az ÁFÉSZ-ek, amelyek pillanatnyilag csak a saját szakcsoportjaik taqságát látják el szalmával, vállalnák el a bálázott szalma forgalmazását a lakosság részére. így minden utánjárás nélkül azok az állattartók is szalmához juthatnának, akik nem tagjai sem szakcsoportnak, sem termelő- szövetkezetnek. A szalma végre nem hiánycikk, fontos értékké lépett elő, hisz ebben az aszályos évben az egyik olyan termékünk, aminek bőviben vagyunk. A fontos most az, hogy minden állattartó hozzá is jusson és ez már nem termelési, hanem forgalmazási kérdés. —Rné—
