Dunántúli Napló, 1976. augusztus (33. évfolyam, 211-240. szám)
1976-08-07 / 217. szám
Teoi ----II.: Világ proletárjai, egyesüljetek! / Dunántúli napló XXXIII. évfolyam, 217. szám 1976. augusztus 7., szombat Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Ugyanaz a százforint U gyanaz, mert hiszen a piros bankón akkor is a százas szám szerepel, amikor kivesszük a fizetési borítékból és a pénztárcánkba tesszük, s akkor is, amikor átnyújtjuk a boltban. E legtöbbször rövidke idő alatt mégis mintha megváltoznék a szóbanforgó papír súlya, úgy tűnik, könnyebb lett. Konyhai bölcsesség: a háziasszony legizgalmasabb olvasmánya a piaci, üzleti árcédula. Konyhai bölcsesség: a jövedelem mindig „kevés", a kiadás mindig „sok”. Mármint akkor, amikor nem általában, hanem külön-külön, családonként próbáljuk bizonyítani: a jövedelmek fokozatosan emelkednek. Van, aki illedelmesen hallgat, van, aki a fejét rázza. Méghogy az ő jövedelme? Tessék csak számolni: fizeti a hűtőgép részletét, most cserélt bútort, új lakása sokkal több pénzt visz el, mint a régi... Valahová persze csak- csak elgurulnak a forintmilliár- dok, hiszen 1970 és 1975 között 90 milliárddal nőtt — 155-ről 245-re — a lakosság pénzbeli jövedelme, s a forintban járó társadalmi juttatások megkétszereződtek. Csupán 1976 első negyedévében 61,2 milliárd forint került a zsebekbe, pénztárcákba, szekrények mélyére. így hangzik: az árakat és a jövedelmeket együttesen keM vizsgálni. Ha a jövedelmek az áraknál gyorsabban nőnek, akkor kétségtelenül jobban élünk. A negyedik ötéves terv időszakában — az áremelkedések ellenére — az egy főre jutó reál- jövedelem esztendőnként átlagosan 4,6 százalékkal bővüli. Ami a tudatos, tervszerű életszínvonal-politika eredménye. S ez érvényesül az ötödik ötéves tervben is, mert az egy főre jutó reáljövedelem 1980-ban 18— 20 százalékkal lesz nagyobb, mint volt 1975-ben. Sokszor hallott, s használt kifejezéseink valódi értelmén ritkán gondolkozunk. Holott hasznos lenne az árpolitika, szociálpolitika, életszínvonal-politika fogalmak tényleges tartalmát, s összefüggéseiket jobban emlékezetünkbe vésnünk. Ha nem is nagyon mélyen, de annyira, hogy ne törölhesse ki onnan könnyedén egy-egy árcédula. Szívesen hangoztatott ól-érv: mi a jó abban, hogy az állam az egyik zsebéből kiveszi a pénzt és beleteszi a másikba? Amiben kimondatlanul az rejlik, hogy nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal. Valóban egymástól ennyire függetlenül mozognának e képzeletbeli kezek? Van, amikor elkerülhetetlen az áremelés. Például egy kilogramm vágómarha felvásárlási ára 24,80 forint volt 1970-ben, s tavaly 31,90. S mégsincs elég belőle! Az ár tehát hosszabb időn át nem hagyhatja figyelmen kívül a termelési hátteret, mert hiába lenne valami „olcsó" papíron, ha hiányozna az üzletekből. Az árrendszer korántsem ellentéte, hanem része az életszínvonal-politikának. A fogyasztói áremelések nem akadályozhatják a reáljövedelem növelését, de befolyásolhatják a fogyasztási szerkezetet, „átcsoportosíthatják" bizonyos rétegek között a jövedelmi többletet, az állami támogatást stb. Az árrendszernek az érték- arányos árak irányában kell fejlődnie, ez társadalmi érdek, mert elősegíti a népgazdasági egyensúly javítását, a fogyasztói magatartás olyan változását, mely egybeesik a fejlesztési célokkal — hangoztatják a szakemberek. Keresetünket számolva nem könnyű belátni ezt, de erre kényszerít bennünket az a tény, hogy zsebbe tehető forintjaink mennyisége, azaz jövedelmünk végső soron ettől függ. Fogyasztói vágyainkat és tetteinket ugyanis megelőzi valami: termelői teljesítményünk. Ne feledjük, bármennyire is érzékenyek vagyunk az árcédulák változásaira: az élelmiszerek nagy része — háromnegyede — hatóságilag rögzített vagy maximált áron kerül forgalomba. A piaci szabad árak mindig is a kínálat-kereslet nyomán alakultak. Az ötödik ötéves terv ezért is számolhat azzal, hogy például 1980-ra az egy főre jutó húsfogyasztás 76—78 kilogramm lesz, szemben az 1975. évi 70—71-gyei. Ehhez persze nemcsak az kell, hogy a jövedelmek növekedjenek, s a drágább árut legyen miből megvenni, hanem az is, hogy legyen mit megvenni, azaz — egy tényt kiragadva — a vágósertés termelés 9,2 százalékkal bővüljön az ötéves tervben. A józan árpolitika, az egészséges határok között tartott árnövekedés, — s ezek, valamint sok más tényező foglalata, az életszínvonal-politika céljainak elérése — feltételezi és megköveteli, hogy a termelés, a nemzeti jövedelem legalább a tervezett mértékben emelkedik. F ogyasztói gondjainkat — mert tagadhatatlanul vannak —• ne csupán a piocokon, az üzletekben lássuk, érezzük. Hanem — legalábbis akkora súllyal — munkahelyünkön is. Mert csak így lesz ugyanaz a száz forint mindenhol ugyanaz. Ez kicsit kellemetlenül, csípősen hangzik, de ettől még igaz. Olyany- nyira, hogy ez az igazság — gyakorlati érvényesítése — ha - tározza meg holnapunkat. Mészáros Ottó Algériai ifjúsági küldöttség hazánkban Együttműködési megállapodás A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának meghívására az Algériai Nemzeti Ifjúsági Szövetség delegációja Mohamed Bour- zam főtitkár vezetésével augusztus 4—6. között hivatalos, baráti látogatást tett Magyar- országon. A delegációt fogadta dr. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, és dr. Berecz János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának osztályvezetője. Az algériai ifjúsági küldöttség megbeszéléseket folytatott a KISZ KB delegációjával, amelyet Borbély Gábor, a KB titkára vezetett. A két küldöttség kölcsönösen tájékoztatta egymást a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség és az Algériai Nemzeti Ifjúsági Szövetség tevékenységéről, a két ország helyzetéről, a magyar és algériai nép építő munkájának sikereiről. Kapcsolataik elmélyítése és rendszeresebbé tétele érdekében két évre szóló együttműködési megállapodást írtak alá. Tűzszünet papíron További harcok Teli Zaatarnál Pánik a palesztin menekülttáborban Bejrut: Rálőttek pénteken a Nemzetközi Vöröskereszt két teherautójára, amelyeken éppen újabb sebesülteket készültek elszállítani a Teli Zaatar palesztin menekülttáborból. A táborban még az incidens előtt pánik tört ki. Több száz nem sebesült táborlakó megrohanta a tábor környéki futball- pályán várakozó két teherautót, hogy azokon elmeneküljön. A palesztin őrök figyelmeztető lövéseket adtak le, és igyekeztek visszaszorítani a tömeget. Ekkor érték a lövések a két teherkocsit. (Biztonsági okokból csak kettesével küldik a járműveket a sebesültekért.) A golyók megsebesítették az egyik teherautó svájci sofőrjét, és jó- néhány elszállításra váró sebesülte* is. A Nemzetközi Vörös- kereszt az incidensek miatt felfüggesztette az evakuálást. Pénteken az első két autón — egy órával korábban — 28 sebesültet szállítottak el. 27 nem sebesültnek is sikerült — a járművekre kapaszkodva — kimenekülnie a táborból. Kedd óta 362 sebesültet szállított el a Nemzetközi Vöröskereszt Teli Zaatarból. Jólértesült bejrúti források pénteken azt közölték, hogy többen — köztük Ghasszan Tueni libanoni ipari miniszter — megpróbálnak közvetíteni Frangié és Karami miniszterelnök között. Karami szerdán nem vett részt a Frangié által összehívott miniszteri tanácskozáson, a következő ülésen való részvételét pedig attól tette függővé, hogy részt vehet-e a napirend kidolgozásában, és felülvizsgálják-e azt az elnöki rendeletet, amely szerint Camille Chamoun váltja fel Philippe Tokiót a külügyminiszter: poszton. Tel Aviv: Rabín izraeli miniszterelnök a Davor című lapnak adott nyilatkozatában leplezetlenül elégedettségét fejezte ki Izraelnek az elhúzódó libanoni válság nyomán kialakult kedvező katonai helyzet felett. Rabin kifejtette, hogy véleménye szerint a libanoni polgárháború még sokáig eltart, ez annyit jelent, hogy Izrael északi határán nincsen háborús veszély. „A szíriai hadseregnek érdeke az izraeli határon fenntartani a nyugalmat, hogy ne szolgáltasson ürügyet számunkra katonai intervencióra" — jelentette ki Rabin. Nemes Dezső látogatása az V. kerületben Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Politikai Főiskola rektora pénteken látogatást tett az V. kerületben. A látogatásra elkísérte Király Andrásné, a Budapesti Pártbizottság titkára. A vendégeket dr. Kurucz Imre első titkár, dr. Bernáth István tanácselnök és más vezető személyiségek tájékoztatták a kerületi pártmozgalom helyzetéről, a kerület munkásságának, lakosságának életéről. Ezután üzemlátogatás következett: az Akadémia Nyomdában dr. Bernát György, az Akadémiai Kiadó és Nyomda igazgatója, valamint a nyomda és a kiadó vállalat politikai vezetői kalauzolták a vendégeket. A program befejezéseként Nemes Dezső a Nehézipari Minisztériumban pártaktivát tartott a kerületi pártszervezetek titkárai, aktivistái részére. Íé!éWityere$^|[ödi^|i A nyereséges vállalatok közé tartoznak a pécsi közúti épitők is. A cég dolgozói építik újjá a „vonatpótló" görcsöny—harkányi utat is. A képen: Márta előtt új nyomvonalra terelik az országutat. Erb János felvétele Á vállalatok, gyárak ■HRHBnnBHHHHHHBHBBi nem igazolódott be Borúlátás uralkodott év elején a vállalati berkekben a szabályzó módosítások miatt, mely szerint — az állami költségvetés terheit mérséklendő — a vállalati nyereségek átlagban 30—35 százalékkal csökkennek, amit aztán a vállalatok „számításokkal” alá is támasztottak terveikben. Vajon beigazolódott-e borúlátásuk? Ha a tavalyi és az idei első félévi mérlegeket egybevetjük, egyáltalán nem, a nyereségek nem csökkentek a várt mértékben. A minisztériumi ipar pécsi és baranyai reprezentánsainak első félévi eredményeit összehasonlítva a tavalyival az derül ki, még némileg emelkedett is a nyereség. Ezen belül persze változatos a kép, előjelváltozások is előfordulnak. Néhány vállalatnak hajszálnyira pontosan annyi a nyeresége, mint tavaly ilyenkor, ugyanakkor például a Mohácsi Farostlemezgyár megkétszerezte ■nyereségét, amiben egyaránt benne van az árrendezés hatása, s az, hogy többet is termeltek. A Baranya—Tolna meA Tanárképző Főiskola új gyakorló iskolájának első nyolctantermes épülete. A másik nyolc tanterem a jövő tanévre készül el. (Tudósítás a 2. oldalon.) gyei Téglaipari Vállalat tavaly ilyenkor pluszban volt, most veszteségeket mutatott fel. Veszteséges az állami támogatással működő Mecseki Szénbányák is, ám mégis jelentős eredményjavulásról kell beszélnünk, hiszen tavaly az első félévben 67 millió forintos mínuszban voltak, most viszont csak 11 millió forintnyi a veszteség. Semmivel sem csökkent tavalyhoz képest a baranyai ipari szövetkezetek nyeresége, s ez annak az eredménye, hogy 8 százalékkal növelték termelésüket. Ezen belül egyes szövetkezeteknek még magasabb is a nyereségük a tavalyinál, viszont akadnak veszteséges ipari szövetkezetek, nevezetesen két építőipari — a pécsi és a mohácsi. A baranyai tanácsi vállalatoknál tavalyhoz képest ötödével csökkent az első félévi nyereség, igaz viszont, hogy a termelésüket sem növelték. Más az összkép, ha a legnagyobbét, a komlói Carbon Könnyűipari Vállalat eredményét kivesszük, a Carbon a tavalyinál kisebb árbevételt ért el, s ezáltal 13 millió forinttal kevesebb is a nyeresége. Nélküle a tanácsi vállalatok nyereségcsökkenése csak 5—6 százalékos. A kép év végéig természetesen még sokat változik, az azonban már bizonyos, a várt 30—35 százalékos eredményromlás nem következett be a szabályzó módositások nyomán, annak hatásait a vállalatok ellensúlyozni tudták, ha tetszik, jobban dolgoztak és gazdálkodtak. Végül itt idézzük informátoraink — a bevételi igazgatóság és a hivatal ipari osztályvezetői, Sasvári Béla és Sík Sándor — azon véleményét, miszerint előfordulhat, a vállalatok és a szövetkezetek nem 2—3 év múlva, ahogyan azt előzetesen számolták, de már jövőre visszaállhatnak a korábban — 1975- ben — elért magasabb nyereségszintre. (—mz—)
