Dunántúli Napló, 1976. augusztus (33. évfolyam, 211-240. szám)

1976-08-06 / 216. szám

2 DunantQli napló 1976. augusztus 6., péntek Újabb jelek Sopianae térképén Lehetővé válik a páratlan lelet bemutatása Sajtótájékoztató az ókeresztény mauzóleumról ¥ Újabb támogatás a kistermelés fejlesztésére Kisgépkölcsönzés szőlősgazdáknak Védőárak Több éves szerződések Jön a front! Fülledt melegben A hőmérsékletingadozá­sok ezen a nyáron foko­zottan igénybe veszik szervezetünk hőszabályozó rendszerét. így jó ha tud­juk, hogyan alkalmazkodik az emberi szervezet a fo­kozott meleghez, a párás, fülledt levegőhöz. Az ember testének hő­mérsékletéi a környezettől függetlenül, állandó szin­ten tudja tartani. Ezt a szervezetünkben végbe­menő égési folyamatok által termelt hő, valamint a hőleadás aránya bizto­sítja. Hidegben a hőter­melés fokozódik, meleg­ben a hőleadás növeke­dik. A kérdés kapcsán főként a hőleadás érdekel. A bőr­felület az azt körülvevő le­vegőnek és víznek hőt ad át. Ez a hőleadás annál hatásosabb, hogyha a le­vegő alacsonyabb hőmér­sékletű és mozgásban van, — így túl meleg környe­zetben légmozgás hiányá­ban szervezetünk e hő­regulációja alig működik. A hőleadás leghatéko­nyabb módja a párolgás. A bőr vizet párologtat, ez pediq hőt von el. A verej­tékmirigyek működésével, az izzadássol elpárologta­tott víz mennyisége napi 10 litert is elérhet. A pá­rologtatás általi hővesztés nagyban nehezíti, ha kör­nyező levegő nedves, pá­ratelt. Hőpangás, melegárta­lom akkor fenyeget, ha a hőleadás lehetsőégei nem megfelelőek: a párolgást gátló zárt öltözet, alig mozgó forró levegő, ma­gas páratartalom. A hőleadás zavarának tünetei: meleg, kipirult, izzadt bőr, fejfájás, szé­dülés, szájszárazság, lég­szomj, szívdobogás, ká- bultság. Az állapot foko­zódása hőgutához vezet­het, amikor a hőszabályo­zás már teljesen felmond­ja a szolgálatot: láz lép fel, eszméletlenség, gör­csök, légzési és keringési zavarok. Ezzel a súlyos állapottal hazánk éghajla­tán ritkábban találkozunk. E hőpangás tüneteit azon­ban gyakran észlelhetjük. Főként magas vagy inga­dozó vérnyomásúak, szív­betegek, légzőszervi meg­betegedésben szenvedők, vagy akinek anyagcseréje fokozott, nehezen tűrik a nagy meleget és a hőmér­sékleti ingadozást. Természetesen a kövérek is többet szenvednek a nagy melegtől. Az erős verejtékezéssel járó víz- és sóveszteség pedig a vese­betegek számára veszé­lyes. Testünk hőszabályozó rendszerének működését elősegíthetjük célszerű életmóddal: a nyári me­legben kevésbé zsíros éte­leket eszünk, egyáltalán mértékletesebben táplál­kozzunk. A folyadékveszte­séget pótolni kell, de a túlzott jeges italok, főleg a sörfogyasztás csak fo­kozza az izzadást és ter­heli a keringést, a tömény szeszes italok fokozottan ártalmasak. Célszerű lan­gyos, kissé sózott tea vagy hűtött gyümölcsször­pök, üdítőitalok fogypsztá- sa. A hőpangás, napszúrás tüneteinél a beteget hű­vös, árnyékos helyre le kell fektetni, hideg vízzel bőrét derékig lemosni, fe­jére hidegvizes borogatást kell tenni és alkoholmen­tes itallal megitatni. Sú­lyosabb esetben orvost kell hivatni. K. T. A. Dr. Fülep Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója sajtótájékoztatóra hívta meg az újságírókat tegnap délre a pécsi Sétatérre. Vagy hogy még pontosab­ban legyünk: a Sétatér aló. Hiszen a tavaly megtalált, s Fülep Ferenc által mostanra teljesen feltárt ókeresztény mauzóleum a talaj szintje alatt húzódik. Ma még ideiglenes védőépület emelkedik fölötte, de hamarosan megkezdik a tervezését a végleges vasbe­tonszerkezetnek, amely a tér megszokott képét nem fogja zavarni, de lehetővé teszi a páratlan későrómai lelet be­mutatását a nagyközönségnek is. A legközelebbi Dalmáciában Már megírtuk a nagy óke­resztény temető /legújabban előkerült építményéről, hogy a földfelszín felett egy 18 méter hosszú, széles falakkal, hatal­mas kiugró pillérekkel határolt, félkörívesen záródó templom állt, — a temetőkápolna. Az épület alatt nagyméretű sír- kamra helyezkedett el, mint al­templom, ebben egy nagy már­ványszarkofág és két másik sír volt. Ennek az épülettípus­nak legközelebbi párja Dalmá­ciában van, s azt az ottani ásatásokat vezető dán régész mauzóleumnak nevezte el, te­kintettel arra, hogy tekintélyes ember temetkezési helyének épült. A mauzóleum templom-részé­nek vastag falai, pilléreinek maradványai jól láthatók. Lát­ható a kitűnő téglákból épí­tett hajdani lépcső is, ame­lyen át a sírkamrába juthat­tak a régiek. Odafent nagy fehérmárvány szarkofág állott, de még csak félig megfarag­va: egyik oldalán — évszako­kat jelképező figurák dombor­művei látszanak, a másikon azonban csak a munkát ép­pen megkezdő vésők nyoma. A tekintélyes egyházi vagy vá­rosi ember mellé azután még két személyt temettek, aki le­hetett rokon, de további ran­gos személyiség is. (A kevés megtalált csont alapján talán majd eldönthető.) A sírkamrát illő módon a Paradicsomot felidéző freskókkal díszítették. Adóm és Éva, Dániel az orosz­lánokkal, gazdag virágok, in­dák, levelek, Krisztus-mono­gram, bíborszínű körmotívum — noha minden bizonnyal minta­könyv alapján festette egy itá­liai vándorfestő, mégis ritka szép, gondos, művészi, s rá­adásul elég jó állapotban meg­maradt munka. Kéretlen „társbérlők” A napvilágra került látvány sokmindent elárul a IV. század végéről származó mauzóleum további sorsáról is. A téglalap alakú, boltíves altemplom át­ellenes falain réseket ütöttek — ebbe tették a gerendákat azok az emberek, akik a ró­maiak után, de a honfoglaló magyarok előtt egyszerűen be­költöztek ide is, mint annyi más üresen maradt templom­ba. Ezt az új „padlószintet” azonban zavarta a kiemelkedő márványszarkofág, fogtak te­hát egy szekercét és szétverték a szarkofág felső részét. A márványdarabokat beszórták a sírkamra aljába, de a szeker- cének is ez leheteti a sorsa, mert a törmelékből előkerült az is, A több mázsa márványtöre­dék, a csontok vizsgálata még hosszú időre munkát ad a szakembereknek. De maguk a freskók is, noha első, legfon­tosabb konzerválásuk Illés Já­nos művész-restaurátor vezeté­sével már megtörtént. Most életnagyságban papírra másol­ják az 1600 éves festményeket, majd a további restaurálás kö­vetkezik. A törmelék közt ta­lált néhány pénzérme, tárgyak darabjai múzeumba kerülnek. Az ókeresztény mauzóleum ritka látványosságnak is nagy érték lesz, de történetileg is az; bizonyítja, hogy a római város, Sopianae fölött a domb­Százmillió forint hovafordí- tásáról döntöttek véglegesen tegnap, amikor a bank is ál­dását adta, hogy a Pécsi Kesz­tyűgyár a már épülő új kesz­tyűgyára mellé új bőrruházati üzemet is építsen. Mindezt úgy üdvözölhetjük, mint a gazdasá­gosság térnyerését, hiszen a Kesztyűgyár helyi alapanyagot, a Pécsi Bőrgyár velurbőreit konfekcionálja, s így értékesebb termékeket szállíthatunk a tő­kés piacokra, egyszersmind lé­pést teszünk a baranyai ipar­szerkezet javításában. A hitel- szerződést tegnap délben írták alá a Pécsi Kesztyűgyárban. I978. őszére kész A hitelkérelem előzményeit Gulyás József, a vállalat vezér- igazgatója vázolta. A Kesztyű­gyár a népgazdaság kiemelten fontos szempontjait magáévá téve ötödik ötéves tervében mind kesztyűben, mind bőrru­házatban a tőkés export áru­alapok dinamikus fejlesztését vállalta. Tervük az, hogy a ta­valyi 300 millió forinttal szem­ben 1980-ban és a következő években össztermelésük három­negyedét, 630 millió forint ér­tékű árut adnak el a tőkés pia­cokon, ami évente 13 millió dollár bevételnek felel meg. A felfutásban nagy része lesz az új bőrruházati gyárnak, ahol a oldalba épült temetőben nagy temetőkápolna is állott, foly­tak az ókeresztények szertar­tásai, s még a IV. század má­sodik felében sem sajnálták a költséget, fáradságot, hogy valahonnan az Alpokból vagy Kisázsiából hozassanak drága, hófehér márványt egy előkelő halott nyughelyéül. Az ókeresztény temető térké­pén pedig újabb fehér foltok­ra lehet berajzolni a legújabb ismereteket. jelenleginél 44 ezerrel több, évi 80 ezer darab bőrruhát varrnak. Az össztermelés 75 százalékát, tehát 60 ezer darab bőrruhát ajánlanak fel tőkés exportra, s ezzel kapcsolatban a TANNIMPEX Külkereskedelmi Vállalat írásban úgy nyilatko­zott, hogy az értékesítést vállal­ja. Az új bőrruházati gyár ter­vei már el is készültek, a terü­let kisajátítása folyamatban van, ősszel pedig megkezdődik az építés, amit a dunaújvárosi székhelyű 26-os számú Állami Építőipari Vállalat vállalt. Ügy számítják, hogy a gyár 1978. szeptember 30-án üzembe lép. A tervezett létszám 516 fő, vagyis 200 új munkaerő felvé­telére lesz szükség, amire a le­hetőségek adottak. Vállalják a kockázatot A fejlesztés költségei 103 millió forintra rúgnak, aminek nagyobbik feléből egy csak­nem 3500 négyzetméter alapte­rületű üzemet építenek és be­szerzik a szükséges gépeket, míg a fennmaradó összeg a forgóeszközökre és tartalékra (az építési költségek esetleges növekedésének fedezetére!) kell. Miután az új bőrruházati gyárat az épülő kesztyűgyárhoz A szőlőértékesítés növelésé­re egész sor új kedvezmény­ben részesítik a hazai áru­szőlő egyharmadát adó kister­melőket, a SZÖVQSZ és a boripari vállalatok trösztjének megállapodása alapján. A szerződés alapján a pin­cegazdaságok a kistermelők­nek termelési előleget adhat­nak. Ebből az előlegből a építik hozzá, a költségekben körülbelül 15 millió forintot megtakarítanak. Ugyanis köz­műveket nem kell külön építeni, közösen használják majd az energiatelepet, az orvosi ren­delőt, az éttermet és a felvo­nót, továbbá megtakarítják a fel- és elvonulási költségek nagy részét. A hitelszerződést a vállalat és az MNB megyei igazgatósá­ga vezetői jelenlétében dr. Schiller György, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója, a könnyűipari hitelfőosztály veze­tője és Gulyás József vezérigaz­gató írta alá. A hitel, melynek kérelmét a Könnyűipari Minisz­térium is a kezdettől fogva ha­tékonyan támogatta — minden tekintetben kedvezményes, hogy csak egyet említsünk, a Kesztyű­gyár csak minimális saját pénz­zel száll be a beruházásba, miután jelenleg is fejleszt és alapjai lekötöttek. A kedvez­mény, amint azt dr. Schiller megjegyezte, a Kesztyűgyár ed­digi jó munkájának, pontos fi­zetéseinek és a kitűzött gazda­ságos exportcéloknak az ered­ménye, egyúttal nagy kötele­zettségeket is ró a vállalatra. A kockázatot viszont — amint ezt a pécsiek kifejezték — vál­lalják, a Kesztyűgyár átérzi fe­lelősségét és mindent el fog követni, hogy vállalásait mara­déktalanul teljesítse. (-mi-) gazdák beszerezhetik a külön­féle anyagokat; műtrágyát, nö­vényvédőszert, kötözőanyagot stb. A pincegazdaságok ezt a termelési előleget az értékesí­tésre szerződött mennyiség után utalvány formájában ad­ják át, ezt az utalványt a kis­termelők az illetékes AFÉSZ- eknél válthatják be. De a ter­melők kívánságára az előleget készpénzben is folyósíthatják. Ha az ÁFÉSZ-ek az anyag- ellátáson, tehát a kereskedel­mi tevékenységen túlmenően a termelők körében különböző szervezőmunkát is végeznek, ezért a tevékenységért — a pincegazdasággal kötött meg­állapodás szerint — költség- térítést kapnak. Ilyen szerve­zőmunkának számit a hosszú- lejáratú szerződés megkötésé­nek előmozdítása, a kisgépek beszerzésének és használatá­nak intézése, valamint a szak- tanácsadás. A kistermelők körében nagy az érdeklődés a gépek iránt, viszont ezeknek a berendezé­seknek elég borsos az ára. Az új megállapodás lehetővé te­szi, hogy a kisgépeket a pin-' cegazdaságok vásárolják meg, és mérsékelt használati díj el­lenében az ÁFÉSZ-ek kereté­ben működő szakcsoportok tagjainak rendelkezésére bo­csássák. Lehetséges olyan meg­oldás is, hogy a szövetkezeti kereskedelem gépbeszerzésé­hez nyújt anyagi támogatást a pincegazdaság, mintegy hozzá­járulva a költségekhez. A gép- gépkölcsönzésnél elvárja a pin­cészet, hogy legalább 3—5 éves szerződést kössön szőlő­vagy mustértékesítésre a kis­termelő, mégpedig termésének 50 százalékos mértékéig. Az értékesítés biztonságát szintén több évre szóló szerző­désekkel — és azokban védő­árak alkalmazásával — terem­tik meg a pincegazdaságok. Változékony hétvége Emelkedik a hőmérséklet, visszatér a nyár Az elmúlt két hónap elké­nyeztette a nyaralóvendége­ket, a kirándulókat, és a strandolókat: felhőt is alig láttak az égen. Augusztus első vasárnapja időjárásváltozást hozott, és valószínűleg így lesz ez most a hét végén is, ami­kor gyakori felhősödésre kell számítanunk, záporokra és zivatarokra is, ami viszont a mezőgazdaságnak hasznos. A Meteorológiai Intézet kö­zéptávú prognózisa szerint a hét végén azonban a hőmér­séklet egy-két fokkal emelke­dik: a hét végén eléri majd a 20—25 fokot. Mérséklődik az éjszakai lehűlés, legalacso­nyabb hőmérséklet a hajnali órákban 10 fok lesz, szemben a ihét eleji nyolc fokkal. Az elmúlt napokban a strandolás­tól elvette a kedvünket a vi­haros északi—északnyugati szél. A szélrohamok a hét vé­gére várhatóan mérséklődmek, s így nem lesz akadálya a strandolásnak sem, hiszen a hőmérséklet ezt lehetővé teszi. Mindent egybevetve azon­ban a hétvége időjárása in­kább kirándulásra „hív": na­gyobb sétákra, és autós túrák­ra. A Kesztyűgyár Pécs keleti iparnegyedében épülő gyáregyüttesének rajza. Jobbról a már tető alá került új kesz­tyűgyár, balról az ehhez hozzáépítendő új bőrruházati Új bőr- ruházati gyár Pécsett, százmillióért A Kesztyűgyár tőkés exportja 1980-ban már 13 millió dollár lesz gyár. Dr. Schiller György, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója, a könnyűipari hitelfőosztály vezetője és Gulyás József vezérigazgató aláírja a hitel- szerződést. Fotó: Erb

Next

/
Thumbnails
Contents