Dunántúli Napló, 1976. augusztus (33. évfolyam, 211-240. szám)
1976-08-05 / 215. szám
A Fotó: Maletics- A KGST-országok, amidőn az együttműködést a komplex program alapján fejlesztik, egyidejűleg cselekvő lépéseket tesznek a világ többi országával való egyenjogú és kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztése érdekében is, — mondotta Mihail Leszecsko. Dinnyevásár Pécsett, a nagypiacon. Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIII. évfolyam, 215. szám 1976. augusztus 5., csütörtök Ara: 80 fillér A művelt munkásokért Tud-e falat építeni, szövőgépet kezelni, porcelánt festeni, mosógépet javitani, kosztümöt varrni akkor is, ha nem szereti Brahmsot, ha nem olvassa Hemingway-t, ha nem érti Fel- linit, ha nem ismeri Gaugain-t, ha az elemi részecskékről és a táguló világegyetemről fogalma sincs? Nyilván. De. Gyorsuló időben élünk. Soha nem látott módon fejlődik a tudomány, a technika, a technológia. Változik a világ, amelyben élünk, változnak a szakmák, amelyekkel foglalkozunk. Szinte kiszámíthatatlan, mit hoz a tudományos-műszaki forradalom pl. az ezredfordulóra. Így az is kiszámíthatatlan, milyen gyakorlati követelményeket támaszt a társadalom a termelés munkásai iránt. Megfelel-e tudásával, morális és szellemi szintjével, emberi arculatával a mai szakmunkástanuló a jövőbeli igényeknek, amelyek még életük termelő, aktiv szakaszában jelentkeznek? Mit lehet tenni annak érdekében, hogy elég nyitott és csiszolt legyen ahhoz, hogy befogadhassa a tudomány, a technika, a szellemi élet vívmányait, megértse és alkalmazni tudja azokat nemcsak ma, de 20—30 év múlva is? Hazulról nem mindig hoz eleget. A műhelyben jól, vagy kevésbé jól elsajátítja a mesterség több-kevesebb fogását, s látja, mint élnek idősebb munkatársai. S az iskolában? A szakmunkásképző intézetekben az ún. közismereti tárgyak oktatása — amelyekből a műveltséq alapjait elsajátíthatná, mint pl. a magyar, történelem, fizika, matematika — a többi középfokú intézetekhez képest erősen vál toztatott, csökkentett tananyaggal folyik. S az ipari tanuló még ezekkel is bajlódik, érdeklődés, megfelelő általános iskolai alapok híján. S az elv, amelyet a tanárnak követnie kell: a társadalomnak szakmunkásokra van szüksége. A mainál sokkal többre, jó szakmunkás lehet az is, aki nehezen olvas, és nem érti a munkásmozgalmak történetét. A végeredmény pedig :> osztályzáskor a tanár olyan „megértő”, hogy sokszor röstelke- dik. Mert ha ragaszkodik a kívánatos tudásszinthez, amiért a szakmunkásbizonyitvány jár, utoléri az ítélet: nem tud tanítani. Különben is: a tanárnak nemcsak oktatnia, hanem — s főleg — nevelnie kell. A szakmunkásképző intézetekben a tanárok nem ritkán heti 30 órákban tanítanak, átlagban 35—40 fős létszámú osztályokban. Percekben mérhető az idő, amit egy emberre fordíthat. Mi hát a teendő? Mit kéne tennünk ahhoz, hogy a mai szakmunkástanuló — a jövendő munkásosztály tagja mindenekelőtt, de ne csak szakmai téren tudjon eleget tenni az állandóan növekvő követelményeknek, hanem tudjon teljes emberként élni? Kiművelt emberfőket kell nevelnünk. Kedvüket kell kelteni, fel kell csigázni őket az egyetemes emberi kultúra kincsei iránt, meg kell tanítani őket a szépség birtokba vételére, élveze (Folytatás a 2. oldalon) • • Ülést tartott Baranya megye tanácsa Dr. Dányi Pál és Czente Gyula leteszik a hivatali esküt. , Lánycsókon, a Hajnalcsillag Tsz-ben megkezdték a kender aratását. Hatvan hektáron rostkendert, 16 hektáron kettős hasznosítású magkendert aratnak le és ha az időjárás kedvez, 10 nap alatt szeretnék befejezni. A termés jónak Ígérkezik, hektáronként mintegy 95 mázsa terményre számítanak és a learatott kendert a dunaújvárosi kendergyárba szállítják. Erb János felvétele A tanácskozás ünnepélyes pillanata volt a két új tisztség- viselő eskütétele, de az események máris tovább folytatódtak: sok került az ülés leglényegesebb napirendi pontjára, c megye IV. ötéves terve eredményei és V. ötéves területfejlesztési célkitűzései megbeszélésére. Mint ismeretes, a megyei tanács saját elmúlt és ezután következő középtávú tervét már értékelte, a tegnapi napon pedig a megye egészének gazdaságáról volt szó. Az új terület- fejlesztési tervben a célkitűzések egyik legfontosabbika az aprófalvas rendszer hátrányainak kiküszöbölése, melyet c vonzási központok fejlesztésével lehet megoldani. Az elmúlt időszakban számottevő ipartelepítés hiányában főként csak az infrastruktúra-hálózat némi fejMeggyőző bizonyítékok Cselekvő lépések Napirenden a megye ötéves terű let fe jlesztése A több százéves, komor falak között egészen mai, de néhány napirendi pontnál szintén fölöttébb komor emberek ültek tegnap a Baranya megyei Tanács ülésén, melyen megjelent többek között Dérlalvi István, az MSZMP KB munkatársa és dr. Csáki László, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának munkatársa is. Az első napirendi pontban Krasznoi Antal, a Hazafias Népfront megyei Bizottságának titkára ajánlást tett a megyei tanács elnökhelyettesi és a megyei tanács vb tagsági tisztére. Elnökhelyettesnek dr. Dányi Pált, vb-tagnak pedig Pécs megyei Város Tanácsa nemrég megválasztott elnökét, Czente Gyulát ajánlotta. A megjelentek mindkettőjüket egyhangúlag megválasztották, s egyben elfogadták azt a javaslatot is, hogy a megyei tervgazdasági és foglalkoztatáspolitikai bizottságok elnöke dr. Dányi Pál legyen. lesztésére volt lehetőség. Ha nincs ami vonzza az aprófalvak lakosságát, továbbra is megmarad a községek átlagosan egy százalékos népességcsökkenése, továbbra is maradnak az aprófalvak. Gondok az építőiparban A népesség alakulásában a következő tendenciák várhatók: a bölcsődéskorú gyermekek száma 1977-ig emelkedik, az óvodáskorúaké 1980-ban éri el a maximumot. A nyolcadik osztályt végző gyerekek száma a tervidőszakban végig igen alacsony, s ez annál is kedvezőtlenebb, mert a munkaképes korú lakosság száma alig változik. így öt év alatt mindent ösz- szevetve a megyében négyezer fővel nő a foglalkoztatottak száma. Ipar terén nem a legjobban állunk: még az V. ötéves terv is csak azt tűzheti ki célul, hogy a termelés növekedésének üteme közelítsen az országoshoz, ha lehet érje el azt. Fő feladat az ágazati szerkezet korszerpsítése és az ipar észszerűbb területi elhelyezése. Külön téma az építőipar, ahol máris mintegy 3,2 milliárd forintos kapacitáshiány jelentkezik. Ez szükségessé teszi, hogy a beruházások előkészítése és lebonyolítása során lényeges előrelépés történjék, és fontos, hogy az építési igények rangsorolása megfeleljen a népgazdaság általános fejlesztési elképzeléseinek. Több zöldség és gyümölcs A mezőgazdaságban tovább fejlődnek a termelési rendszerek, várhatóan megoldódik a zöldség-gyümölcs ellátás. A beruházások 21—22 százalékkal lesznek magasabbak az előző tervidőszak beruházásainál, jellemző lesz a gépi beruházások arányának növekedése, a korszerűsítés. A határozati javaslat többek között tartalmaz megoldási ajánlást a két alapvető problémára, az aprófalvas rendszerre és az építőipari kapaci(Folytatás a 2. oldalon) Vonzási központok Mihail Leszecsko, a KGST- országok együttműködéséről Mihail Leszecsko nyilatkozatának további részében arról szólt, hogy a népgazdaság fejlesztésében és az integráció komplex programjának megvalósításában elért eredmények hozzájárultak a szocialista közösség országai és a KGST nemzetközi tekintélyének szilárdításához. így az utóbbi években megállapodást írtak alá a KGST együttműködéséről Finnországgal, Irakkal és Mexikóval.- A szocialista gazdasági integráció komplex programjának elfogadása óta eltelt ötéves időszak fő eredménye a KGST-országok népgazdaságának további fejlődése, a népjólét emelkedése, s ezen az alapon a szocialista országok egységének és összeforrottsá- gának szilárdítása — mondotta egyebek között a TASZSZ munkatársának Mihail Leszecsko, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, a Szovjetunió állandó képviselője, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában. A KGST-országok nemzeti jövedelme az 1971-től 1975-ig eltelt időszakban átlagosan 36 százalékkal növekedett, az ipari termelés értéke pedig csaknem másfélszeresére nőtt. Ez újabb meggyőző bizonyítéka a szocialista gazdasági rendszer vitathatatlan előnyének. — Az elmúlt években az együttműködés történetében első ízben dolgozták ki és egyeztették a KGST-országok sokoldalú integrációs intézkedéseinek tervét az 1976-tól 1980-ig terjedő időszakra. E tervben előirányoztak mindent, ami az integrációs létesítmények közös építéséhez és az érdekelt KGST-országokban a nyersanyag és fűtőanyagipar, a közlekedés, a gyártás szakosítás és kooperáció fejlesztéséhez, fontos tudományos-műszaki problémák közös megvalósításához szükséges. Csupán a Szovjetunió területén az érdekelt KGST-országok részvételével olyan hatalmas integrációs objektumok épülnek, mint az Orenburgtól a Szovjetunió nyugati országhatáráig húzódó földgázvezeték, az uszty-ilim- szki cellulózkombinát, a ki- jembajevi azbeszt-kombinát, vasérckitermelő vállalat stb.- öt év alatt a Szovjetuniónak a KGST-tagországokkal lebonyolított árucsereforgalma több mint megkétszereződött, évről évre fejlesztik és tökéletesítik tevékenységüket olyan közös szervezetek, mint a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank, a Nemzetközi Beruházási Bank, az Intermetall, az Interchim és mások. Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja
