Dunántúli Napló, 1976. augusztus (33. évfolyam, 211-240. szám)

1976-08-04 / 214. szám

1976. augusztus 4., szerda Dünantmt rtaplo 3 ■Uagyobb péni — több kultúra A művelődés közös anyagi bázisai A mohácsi járás tíz községében már megvalósult Pécsiek közt a szegedi nyári egyetemen Középpontban: a munkásművelődés Sokszor elmondtuk már, e Hasábokon gyakran visszatérő témánk volt, hogy mennyire fontos a művelődés anyagi erőforrásainak összehangolása. Sokszor elmondtuk: a művelő­dés helyzetén, alapvető gond­jain; a düledező kisiskolákon, a roskatag közművelődési in­tézményeken csakis az anyagi prők összefogásával, a kultúra közös anyagi bázisainak meg­teremtésével tudunk segíteni. Hiszen van pénz, sok pénz van a kultúrára, de sokhelyütt van ez a pénz és jelentős hánya­da éppen nem az államhata­lom helyi szerveinél, hanem a gazdasági termelőüzemek, vál­lalatok, vállalatszerűén gazdál­kodó szövetkezetek kulturális alapjaiban jelentkezik- Ha je­lentkezik, hisz nem mindenütt rendeltetésszerűen, azaz nem mindig kulturális célokra ke­rülnek fölhasználásra ezek az összegek. Bár el kell ismer­nünk, sokat változott ezzel kap­csolatban a gazdasági veze­tők szemlélete, különösen a párt központi bizottságának a közművelődés fejlesztéséről ho­zott határozata óta. Tennivaló azért akad jócskán az elkö­vetkezendő évekre is: a szét­aprózott pénzösszegek összefo­gása, helyileg összehangolt felhasználása egy-egy nagyobb közösség művelődése érdeké­ben. Újat elviekben aligha mondhatunk ezen a téren. Mé­gis vissza-visszatérünk erre a témára, mert szeretnénk tájé­koztatni olvasóinkat s elsősor­ban az illetékeseket: milyen eredményekre jutottunk az anyagi alapok összefogásában — Baranya-szerte. Beszámoltunk arról, hogy a szigetvári járásban már 1975- ben megvalósították az anyagi erők összehangolásának leg­fejlettebb formáját, a közmű­velődési intézmények közös fenntartását. Vagyis az intéz­mények fenntartásának azt a módját, amikor az éves állami költségvetésből és a vállalatok, téeszek stb. szerződésben, meg­határozott összegű anyagi tá­mogatásából származó nagyobb summával tervezik meg és rendezik az egész falut érintő kulturális kiadásokat. Baranyá­ban két éve még alig tíz-egy- néhány ilyen intézmény műkö­dött. A szigetvári járásban im­már második éve ezen a mó­don működnek a járás közmű­velődési intézményei — 10 művelődési ház és 7 klub- könyvtár. Azaz kilenc termelő- szövetkezet és a körzeti köz­ségi tanácsok szerződése alap­ján évente csaknem megkét­szereződött, 574 ezer forintról csaknem egymillió forintra nőtt a művelődésre fölhasználható •konkrét, azaz előre megtervez­hető pénzösszeg. (Ebben nin­csenek benne több intézmény korszerűsítésére, illetve új fel­építésére szánt összegek, ami­ket tsz-ek, termelő üzemek tet­tek le az asztalra.) Beszámol­tunk arról is, hogy a siklósi járásban hány gazdasági ter­melőüzem milyen összegekkel támogatja rendszeresen a dol­gozók művelődését; s koráb­ban szóltunk a mohácsi járás hasonló törekvéseiről is. Fel­hívtuk a figyelmet arra is, hogy a rendszeres anyagi támoga­tástól csupán egy lépés a köz- művelődési intézmények közös fenntartásba vétele- Ezt ta­pasztaltuk legutóbb a mohácsi járásban is. Ügy tűnik, a szi­getvári példát követve — való­színűleg már ez év őszén — ez lesz a megye második já­rása, ahol megvalósítják vala­mennyi művelődési intézmény közös fenntartását. Hogyan? Ez év elején a járás párt­titkárait és gazdasági vezetőit tájékoztatta a járási pártbi­zottság a közművelődés hely­zetéről, és a feladatok végre­hajtásról, a KB határozat óta. Ismertették azt is, hol állnak az anyagi erők összehangolá­sa terén. Szép eredményekről adhattak számot. A IV. ötéves tervben a gazdasági termelő­üzemek segítségével, tehát a társadalmi összefogással együtt összesen 8,3 millió forintot használtak lel az intézmény- hálózat korszerűsítésére. (Pl. Lippón, Somberekén, Majson, Bolyban, Dunaszekcsőn.) Ez persze az összefogásnak csu­pán egyik formája. Elmondták: a következő lépés a közös fenntartás lehetne, amely Boly­ban, Lánycsókon, Somberekén, Véménden, Lippón, Borjádon és Nagynyárádon, továbbá: Kátolyban, Szederkényben és Majson, vagyis 15 közül tíz községben már korábban meg­valósult. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ebben a tíz köz­ségben már nem esetleges, al­kalomszerű a gazdasági szer­vek támogatása, hanem az ál­lami költségvetés mintegy fél­millió forint mellett még meg­tervezhető újabb kb 400 000 Ft is a lakosság művelődésére, a tíz intézmény működtetésére- Az anyagi erők összefogásának alighanem a legszebb és leg­nagyobb példáját a sombere- ki termelőszövetkezet szolgál­tatta. Félmillió forintot utáltát a község művelődési házának fölépítésére, külön egymilliót egy négytantermes iskola és tornaterem fölépítésére; emel­lett 1974-től évente 40 ezer fo­rinttal járul hozzá a művelő­dési ház fenntartásához. Boly­ban pontosan tíz éve kötötték meq a közös fenntartási szer­ződést. Jelenleg az ÁG, a tsz, az ÁFÉSZ és az SZMT együt­tes szerződésével 126 ezer fo­rint jut a közművelődésre évente itt. A példákat sorol­hatnánk, ezt tették a járási pártbizottság beszámolóján is. Azzal a céllal, hogy a többi község termelőüzemeit is a mű­velődés hasonló, összehangolt anyagi támogatására ösztönöz­zék. A javaslat nem talált el­lenvetésre. A járási vezetők Bolyban megtartott értekezle­tén határozatot fogadtak el a művelődési otthon jellegű in­tézmények közös fenntartásba vételéről, felülvizsgálva, eset­leg módosítva a változó körül­ményeknek megfelelően a ko­rábban megkötött hasonló szer­ződéseket is. Summa-summárum, a mohá­csi járásban léptek egyet elő­re a művelődés közös anyagi bázisainak megteremtésében. Ennek a lépésnek a szüksé­gessége a másik három járás­ban sem vitatható. Az össze­hangolás feltételei megvannak a siklósi, a pécsi vagy a sásdi járóéban is, esetenként —vagy itt-ott rendszerességgel is — a gazdasági termelőüzemek tá­mogató készségében sincs hi­ány. Vajon nem lenne esedé­kes a járási pártbizottságoknak ebben a három járásban is a Befejeződött az új általános iskolai tanterv készítése az Or­szágos Pedagógiai Intézetben. A kéziratot a szerkesztők köz­oktatáspolitikai bírálatra, illet­ve elfogadásra az Oktatási Mi­nisztérium vezetői elé terjesztik. Az 1978 szeptember 1-től folya­matosan bevezetésre kerülő új tanterv munkálatai három év­vel ezelőtt kezdődtek. A terve­zetet tavaly júniusban országos — a tantervek történetében a legszélesebb körű — vitára bo­csátották. Részletes elemzésnek vetette alá a tervezetet a Magyar Tu­szigetvári és a mohácsi járá­séhoz hasonló szervezőmunká­ra töreked niök? Az évtized végére Pécsett el­készülő állandó helytörténeti és munkásmozgalmi kiállítás anyaga napról napra növek­szik. Újabb tárgyakkal, doku­mentumokkal gazdagodik a gyűjtemény, amely a Felsőma­lom utcai Tímárházban létesí­tendő múzeum alapját képezi. A több, mint 400 négyzetmé­ter alapterületű múzeum mu­tatja majd be Pécs történetét, a török kiűzésétől, baranyai vonatkozásokkal átszőve egé­szen 1948-ig, különös tekintet­tel a város és a megye mun­kásmozgalmi hagyományaira. A Tímár-ház emeleti részén négy nagyméretű teremben ren­dezik be a kiállítást. Az első helyiségben 1686-tól 1848-49- ig kapunk részletes betekin­tést. Ebből a korból azonban a céheket bemutató dokumen­tumok kivételével az anyag eléggé hiányos. Ennek kiegé­szítésére több épület- és vá­roskép-makettal pótolják majd az eredeti anyagot. Makett ké­szül a régi városházáról, az egyetemi könyvtárról, a püspö­ki várról és a legfontosabb dományos Akadémia elnökségi közoktatási bizottsága. Ország­szerte vitákat, ankétokat ren­deztek, s összegezte véleményét számos tantestület is. Több pe­dagógus tanulmányszintű dol­gozatban foglalta össze gondo­latait, javaslatait. A különböző tantárgyak tan­tervi tervezete megjelent a módszertani, szakmai lapokban is; ezt követően folyamatosan közölték a reflexiókat, még a legszélsőségesebb véleménye­ket is. A vita a szaksajtóban még nem ért véget. Baranyai eszperantisták Bulgáriában Nemzetközi eszperantó tábor nyílik a bulgáriai Burgaszban. A három he­tes táborozás elsődleges célja az eszperantó nyelv jobb elsajátítása. Nem­zetközi oktatók irányításá­val csaknem 200 fiatal mé­lyíti nyelvtudását. Hazánk­ból nyolc bólyi és mohá­csi fiatal ma reggel indult útnak, hogy tovább széle­sítsék kapcsolataikat a vi­lág minden tájáról Bur- gaszba érkezett fiatalok­kal, és új nyelvi ismerete­ket szerezzenek. korabeli épületekről. Továbbá metszetek, térképek, iratok, zászlók teszik majd még szem­léletesebbé ezt a több, mint másfél évszázadot. A következő teremben 1850- től 1918-ig az Antant-meg­szállás kezdetéig követhetjük nyomon Pécs történetét. Hang­súlyozottan a város kapitalis­ta iparának kialakulását, a munkásmozgalom létrejöttének kezdeti mozzanatait és a bá­nyászmegmozdulásokat. A min­dennapokat polgári „interieur" mutatja be, de kiállítanak mun­kás- és bányászlakás berende­zéseket is, a korabeli állapo­toknak megfelelően. Kellő mennyiségű anyag esetén gyűjteményt láthatunk majd itt a századfordulói Pécs ipari üzemeinek termékeiből, reklámanyagából. A harmadik helyiségben 1918-tól 1921-ig a szerb meg­szállás végéig állítanak ki do­kumentumokat, Itt kapnak he­lyet többek között a 6-os ez­red lázadásának emlékei, va­lamint a sásdi direktórium anyagai is. Végezetül az utol­só teremben az 1948-as évvel zárul a kiállítás. Az állandó helytörténeti és munkásmozgalmi múzeumot a Janus Pannonius Múzeum és a Baranya megyei Levéltár kö­zösen rendezi be. Jelenleg még az anyagok túlnyomó része írásos dokumentum, ezért ké­rik, hogy akinek a birtokában múlt- vagy e századi munkás- mozgalmi hagyományokat őrző anyag van, adja át a mú­zeumnak. Szívesen elfogadnak továbbá családi hagyatékból iratokat, fotókat és tárnyakat, amelyek látszólag jelentékte­lenek, de a múzeum számára ezek is nagyon értékesek le­hetnek. F. J. Pécsről és Baranyából hu­szonhárom vezető beosztású népművelő vesz részt ezekben a napokban Szeged művelő­déselméleti nyári egyetemén. Rekordszám ez a többi megye hallgatóinak arányához képest: megyénként tíz az átlagos lét­szám. Ez is adta a gondolatot, hogy a helyszínen megkeressük a pécsi népművelőket. A prog­ram szünetében beszélgetésre kértem Timár Irma tanácsost, a Baranya megyei Tanács közmű­velődési csoportvezetőjét; Baló Istvánt, a pécsi Doktor Sándor MAGYAR-OROSZ ‘zsebszótár A KIEJTÉS MEGJELÖLÉSÉVEL. Művelődési Központ igazgatóját és dr. Varga Jánost, a komlói városi Tanács közművelődési felügyelőjét. A helyszín, az Akadémia Bio­lógiai Központja hatalmas, im­pozáns acél- és üvegpalotájá­nak előcsarnoka, a művelő­déselméleti nyári egyetem szín­helye. A 11 napos előadássoro­zat központi témája: a munkás­művelődés. — Maga a téma indokolja, hogy minél nagyobb létszám­ban vegyünk részt az idei sze­gedi nyári egyetem előadásain — mondotta érdeklődésemre Timár Irma. — Nagyon jó, hogy nemcsak Pécsről érkez­tünk: Komló, Szigetvár, Villány és más járási, illetve körzeti központok, intézmények népmű­velői közül is szép számban itt vannak. — Mit tart különösen érté­kesnek? — Mindenekelőtt azt, hogy országos vezető szakemberek előadásai nyomán első kézből nyerünk információkat; más­részt kiváló alkalom ez a talál­kozásra, a tapasztalatcserére is az ország különböző tájairól érkezett több száz népműve­lővel. Új közművelődési formák­ban és módszerekben gondol­kodva itt a munkánk gyakorla­táról is közvetlenül tudunk gon­dolatokat cserélni.. . A továbbiakban mindhárom beszélgető társam egybehang­zóan kiemelte, hogy Szeged ki­váló házigazda, és a Biológiai Központ épüfete a hatalmas új­szegedi őspark mellett és a Ti­sza közelében az ismeretszer­zésre meg a pihenésre egyaránt a legideálisabb hely. Dr. Varga János még azt is megemlítette, ami talán a legnagyobb érde­me a szegedieknek: öt évvel ez­előtt a TIT elnöksége itt „talál­ta ki” a szakmai továbbképzés­nek, a kötetlen véleménycseré­nek és a találkozásnak ezt a kitűnő formáját a népművelők számára a Szabadtéri Játékok időszakában, noha ez országos, központi feladat lehetett volna. A TIT ez évi szegedi mű­velődéselméleti nyári egyete­mén számos tudományos igé­nyű előadás hangzik el július 27. és augusztus 6. között. Egyebek közt Szegedről, a vá­ros szerepéről gazdasági és kulturális életünkben; a mun­kásosztály helyzetének mai jel­lemzőiről a munkásműveltség vizsgálatának elméleti eredmé­nyeiről, illetve a téma törté­neti áttekintéséről, a kutatások jelenlegi helyzetéről és sok egyéb fontos közművelődési és szociológiai témáról. Szabad idejükben városné­zés; a Dóm téri előadások; ki­rándulások, egyéni pihenés szerepelnek a programban. Ter­mészetesen kötetlenül — hiszen ettől nyári egyetem. De talán ebben is a varázsa: a „szellős", nem agyonzsúfólt program (mint sokhelyütt még!) vonzó a résztvevők számára; a kötet­lenség pedig aktív részvételre ösztönzi a hallgatóságot. Erről Molnár Zoltánnal, a TIT szege­di titkárával és dr. Veczkó Jó­zsef docenssel, a szegedi böl­csész kar dékánhelyettesével, a nyári egyetem igazgatójával beszélgettem. Mint megtud­tam: Szegeden 1964 óta ren­dezi meg a TIT minden nyáron a pedagógiai nyári egyetemet (átlag 370 hallgatóval) és öt éve „találták ki” mellé a má­sik kurzust, a közművelődés kü­lönböző témaköreiben, népmű­velőknek, 270 résztvevővel. Mindkét kurzuson nagyarányú a túljelentkezés, de a pécsiek, mivel kezdettől visszatérő „törzsgárda" tagok jobbára, ki­emelt keretszámot kapnak. Az idei előadássorozat új színfoltja egyébként jó néhány üzemi, egyelőre nagyüzemi nép­művelő megjelenése. De ez is nagy szó, mert szemléletválto­zást tükröz a gazdasági veze­tőknél. Pécsről Csizmadia Sán­dor, az ismert pol-beat énekes képviseli az üzemi népművelő­ket. Llj általános iskolai tanterv Úgy gondoljuk, lassan itt lenne az ideje. Wallinger Endre Gyűlnek o dokumentumok Megelevenedik Pécs történelme (w. e.)

Next

/
Thumbnails
Contents