Dunántúli Napló, 1976. augusztus (33. évfolyam, 211-240. szám)

1976-08-30 / 239. szám

Ércbánya: igen! Szénbánya: nem! Csoportos családi házak építési lehetősége Pécsett A HDN július 26-i számá­ban írtunk arról, hogy az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium milyen új feltétel- rendszer kialakításával kívánja segíteni a magánerős lakás­építést, ami alatt ez esetben a családi házépítést kell érte­ni. Megírtuk azt is, hogy kü­lönleges kedvezményekkel szán­dékozik elterjeszteni a korszerű, csoportos családi házak építé­sét. Cikkünkben hangot adtunk annak: vajon lehetne-e élni a várható kedvezményekkel a Baranyában kezdődő bányász­családi ház építéseknél? 870 családi ház Ismeretes, hogy egy korábbi kormányhatározat értelmében ebben a tervidőszakban a bá­nyászlakta területeken tízezer lakást kell építeni a bányá­szat lakásgondjainak enyhíté­sére. A keretszám egy része családi házak építésére vonat­kozik. Baranyában a két nagy bányavállalat közül a Mecseki Szénbányák 390, a Mecseki Ércbányászati Vállalat pedig 480 családi ház építésére ka­pott lehetőséget. Olyannyira le­hetőség ez, hogy a vállalatok a képződő amortizációs alap egy részét visszatarthatják épí­teni szándékozó dolgozóik tá­mogatására. A számítás szerint a MÉV például az öt év alatt 48 millió forintot fordíthat e célra. Sokkal kevésbé elégíti ki a lehetőséget a másik ol­dal, a telekellátottság, ponto­sabban a közművesített telek­ellátottság. Itt kellene meg­oldást találni, hogy az ügy ki­mozdulhasson a mostani holt­pontról. , Bennünket most az érdekel: gondolnak-e a bányavállalatok arra, hogy dolgozóik igényét a csoportos családi házak felé irányítsák? A szándék korlátái Telekgond az indulásnál »» Az én házam... »» A Mecseki Szénbányáknál jelenleg 50 olyan jelentkező van, aki területtel, tervvel és kivitelezővel rendelkezik, tehát igénybeveheti a vállalati ked­vezményt és építhet. A 390 le­hetőség nagyobbik része e sze­rint a következő évekre ma­rad. Szóba jöhet-e a csopor­tos családi ház? A kérdésre Bogár József igazgatóhelyettes­től kértünk választ. — Bányászaink ragaszkod­nak a kerthez, ahol munkaidő után dolgozhatnak. A csopor­tos családi ház telke ezt semmi­képpen sem teszi lehetővé. A házat építő bányász akkor ve­szi a vállára a gondot, ha a saját elképzelését válthatja va­lóra, a csoportos családi ház erre sem ad sok lehetőséget. ..Az én telkem — az én házam" — mondja a bányász, a cso­portos háznál pedig ezt kevésbé érzi. Mi megértjük a népgaz­daság érdekét, de úgy véljük, hogy ezt a módszert csak ak­kor ajánlhatnánk kellő esély- lyel, ha tervet, kivitelezőt, min­dent adnánk, s az építtetőnek csak a pénzt kellene letennie. Ez pedig így nem megy ... MEV­kezdeményezés A Mecseki Ércbányászati Vál­lalat elébe ment már a dolgok­nak. Amikor a lehetőséget megkapta a vállalat, közvé­leménykutatást kezdett a dol­gozók körében: 302 jelentkező volt. Többségük, 269-en Pécsett (129), Kővágószöllőst (109) és Szentlőrincet (31) jelölte meg építési helyként. Pécsett még nem tisztázódtak a telekviszo­nyok, Szentlőrincen viszont a tanács már 80 telket zárolt a vállalat részére. Kővágószöllős? Ahonnan szinte valamennyi üzem könnyedén elérhető? Bimbó József igazgatóhelyettes mondta el a fejleményeket: — Először itt tájékozódtunk, de hamar kiderült, csak új rendezési terv birtokában lehet szó bármiről is. Kezdeményezé­sünkre a BARANYATERV-nél az újtelep feletti területre új rész­letes rendezési tervet készítet­tek. A tervező — Kovács György — csoportos családi házakkal kívánja beépíteni a területet, s tipusajánlatokat is tett. 170 egység építésére volna lehető­ség, 80—100 négyzetméter alapterületű, többnyire kétszin­tes lakásokkal, 480—620 ezer forint közötti áron. A MÉV hajlana a terv meg­valósítására. Géphasználatot, művezetést — természetesen társadalmi munkában — tud­na biztosítani, s bizonyára meg lehetne találni a segítés más módjait is, hogy a költsé­get csökkenteni lehessen. Csakhogy... — Nem tudunk lépni, mert nem tudni, hogy ki — és főleg miből — sajátítson ki, közmű- vesítsen. Ezt nagyon gyorsan el kell dönteni, különben az ér­deklődés lanyhul. Vajon ez a dicséretes válla­lati kezdeményezés — ami egyébként összhangban van az EVM elképzeléseivel is — to- lál-e valahol támogatóra? Hársfai István Szerdán hajnaltól új közlekedés Pécs—Harkány % között csak autóbusszal Üdülőhelyi gyorsjáratok és vonatpótló buszok közlekednek Augusztus 31-én oz esti órák­ban közlekedik utoljára vonat a pécs—harkányi vonalon, s másnap hajnaltól a forgalmas baranyai üdülőhelyet Pécs fe­lől csak autóbusszal lehet megközelíteni. Hivatalos szó­Veszélyben a pellérdi vízgyűjtő terület • • Üzem­telepítés, talajmozgatás és építkezés A feltételezés jogossága majd kiderül ... Ha a pécsi polgárt meg­kérdeznénk, mit tud az ivóvíz útjáról, érkezéséről, azt mond­ja. Tortyogó, tettyei forrás, az­tán a Duno vize, amely két jó­kora csövön folyik a városba negyven valahány kilométert megtéve és ha még egy kicsit gondolkozik, hozzáteszi — „Pellérd”. A pellérdi kutak. Több semmi. Illetve még va­lami: ha fenolos, klóros a víz, akkor tudja, hogy dunait ivott ha nem, akkor forrásvizet, lé­nyeg az, hogy kerüljön víz o csapba, fazékba, mosogatóba, fürdőkádba, tartályba, a többi nem érdekli. Jómagam is így voltam ezzel, míg csak az utób­bi hetekben nem értesülök ar­ról, hogy a pellérdi — termé­szetesen — víznyerő terület (,.P”-terület) veszélyben van... A „P"-terü!et — kissé elna­gyoltan — egy nagy kiterjedé- ső tál alakú medence, amely­nek északi határa a 6-os út és éppen ezen a részen most nagyarányú ipartelepítés fo­lyik. Itt van már az AFOR tele­pe, továbbá különböző raktá­rak, jelenleg pedig a Baranya megyei Állami Építőipari Vál lalat központi telepének terep- rendezését végzik a dózerek és kotrógépek. A „P" terület napi 25 ezes köbméter kitűnő ivóvizet ad a városnak, vagyis a lakossági A BÉV új telepét mór építik, állnak az első falak. ivóvíz fogyasztásnak felét biz­tosítja. Hidrológusok, geológu­sok alapos számításai alapján — optimális körülmények kö­zött — még legalább 2000-ig képes lenne kielégíteni a vá­ros lakossági, intézményi víz­igényének jó egyharmad részét. Ezért a hetvenes évek elején nagyon okosan megépült a pellérdi víznyerő terület kút- rendszere, amely a kutatási, tervezési, kivitelezési költségek­kel együtt tudomásom szerint 240—250 millió forintba került A szakértők mondják, hogy o „P" terület szerkezete — ép­pen kitűnő vízvezetési tulajdon­ságának, nagyon jó rétegezett- ségének köszönhetően — olyan, hogy azt szinte „tanítani“ kel­lene. A pellérdi „tál" a vizét az itt felgyülemlő csapadékból kapja, természetesen szűrés ré­vén. Most azonban — éppen a víznyerő terület északi olda­lára eső beszivórgási zónánál, pontosabban ott ahol az épí­tőipar telepe épül majd fel —. a kotrógépek mintegy 400 ezer köbméterre becsült földmennyi­séget átmozgattak, illetve le­szedték a felső védőréteget. A következő lépés mi lesz? Be­építik épületekkel, a fönnmara­dott terület pedig nyilvánva­lóan betonozásra kerül. Ezzel el is értünk a tulajdon­Ami-kor körvonalazódtak o homokozók, s felállították a mászókákat, á környék gyerek­hada már magáénak érezte o terepet. Pár nappal ezelőtt az első homokozót töltötték fel a munkások, amikor a gyerekek többsége — ráunva a mászó- kákra — ott sündörgött körü­löttük. Röpködtek a „hogyan" és „miért" kérdések és egyre több apróság lábatlarrkodott a munkájukat végző felnőttek kö­zött, míg aztán az egyik nagy­papa korú munkás összekia­bálta társait. Elszedte tőlük a lapátokat, s a könnyebbeket szétosztotta a nagyobb gyere­kek között. A még kupacban álló homokhoz terelte őket, megmutatva: hogy kell talics­kába dobálni a homokot. A kisebb. munkaeszköz nélkül maradt srácok tenyerüket hasz­nálva lapátnak, sürögtek a ta­licskák körül. Két munkás tolta a teli talicskákat, s mintha csak a Hófehérke és a hét törpe történetét mesélnék, kikereke­dett egy modern, igaz történet, ami a játszóterek építéséről szólt. A többiek pedig — tá­vol a gyerekektől — a tér másik oldalán csákányoztak. A múlt hét közepén már „szervezett" brigádok dolgoz­tak a játszótér építésén. Az egyik csoport — csak fiúk — a járda lapokat hordta helyére. Mások kézzel-lábbal egyenget­ték a kettes számú homokozó környékét, de okadt olyan tár­saság is, amely a még kupac­ban álló homokra vigyázott. A kertvárosi Dóra utcai játszótér és használói. nehogy széttúrják a minden lé­ben kanál kicsik. Az egyik este meghozta az első csúszda avatását is. A fel­sorakozott gyerekek egymás után ereszkedtek nadrágféken a puha homokra. Fél öt már el­múlt, lejárt a munkaidő, ám a teret építő munkások ott áll­dogáltak a csúszda mellett, hangosan játékra biztatva a bátortalanabb srácokat... Valamennyien a Pécsi Kerté­szeti és Parképítő Vállalat dol­gozói, a Beréti Boldizsár bri­gád tagjai. A Ivov-kertvárosi Dóra utca játszóterét építik. T. É. képpeni problémához: o be­építés mindenképpen csökkenti a csapadékvíz szabad beszivár­gását, másrészt a körülbelül fél négyzetkilométernyi terület­ről leszedett felső földréteg hiá­nyában a felszín alatti vízkész­let védtelenné válik a szennye­ződéssel szemben. Ami az ÁFOR-telepet illeti: ittléte egy­általán nem megnyugtató. FHa tekintetbe vesszük azt hogy egy város — jelentős! — víz­nyerő területén ólló tartályok egyike-másika kilyukadhat és tapasztalatok alapján tudjuk, hogy a talajba kerülő olaj és benzin milyen meglepő gyorsa­sággal képes megfertőzni a kutak vizét akkor érdemes el­tűnődni: előrelátó döntés volt-e ipartelepítésre kijelölni éppen ezt a vidéket? Egyetlen liter olaj 1 millió liter ivóvizet ké­pes úgy szennyezni, hogy a víz ihatatlanná és élvezhetet­lenné lesz. De potenciális ve­szélyforrás lehet — például — a 6-os főútvonal északi — ösz- szefüggően kiépülő — házai is, ahol a gyümölcsösökben végzett vegyszerezés vagy az emésztógödrök szikkasztásos megoldásai csak növelik a szennyeződés lehetőségét. Az ipartelepítés nem is le­het vitatéma. Az, hogy az épí­tőiparnak, vagy az ÁFOR-nak és a többi — ott lévő — intéz­ménynek új, korszerű telephely kell, ez világos és érthető. Csak azt tartjuk furcsának, hogy a helykijelölési döntés éppen a város legjobb és leg­nagyobb víznyerő területére esett. Félő. hogy ez a — sze­rintem kellőképpen nem ala­pos — elgondolás egyszer meg­bosszulja magát. Hogy aggodalmunk jogos-e vagy sem. majd elválik, de sze­retnénk néhány vigasztaló szót hallani. Rab Ferenc használattal élve: 1976. szep­tember 1-én 0 órától a forgal­mat közútra terelik. A forgalom átvételére felké­szült a Volán 12. Vállalat 'Te­jében megkapta a szükséges autóbuszparkot. Az új harká­nyi autóbusz-pályaudvar — bár nem készült még el teljesen — mór alkalmas arra, hogy fo­gadja az utasokat. Várakozni szerencsére nem kell majd so­kat, hiszen — a Volán ígérete szerint — a negyedóránként induló gyorsjáratok ezt elke­rülhetővé teszik. Némi kényel­metlenségre lehet viszont szá­mítani Pécsett, ahol a Bacsó Béla utcai ideiglenes autóbusz­pályaudvar veszi ót az indítás és fogadás nehéz feladatát or­ra az időre, amíg megépül Pécs új, korszerű autóbusz-pá­lyaudvara. A költözést egyéb­ként ma bonyolítják le, s hol­nap hajnaltól, már a „Bacsó’ lesz Pécs autóbusz-pályaudva­ra. Az üdülőhelyi közvetlen for­galom az 53-as úton bonyoló­dik. A vasút megszűnése után a vonalhoz tartozó terület hi- vatásforgalmónak átvételére Pécs és Harkány között új út épül. Ennek jelentős része már kész, csupán a Szava—Diós- viszló közötti szakasz építése van hátra. Ez a szakasz ugyan­is a megszűnő vasút nyom­vonalán épül. Megtörténtek oz intézkedések arra is, hogy ne érje károsodás azokat, akik eddig vasútan jártak munká­ba, iskolába. A dolgozók és tanulók a vasútvonal megszű­nésétől számítolt három év leteltéig az autóbuszokon is megkapják mindazokat a ked­vezményeket. amelyeket a MÁV nyújtott A pécs—görcsöny—harkányi járat lesz tehát az ún. vonat­pótló járat, ami azt jelenti, hogy ezek az autóbuszok me­net is, jövet is érintik a pécsi főpályaudvart. Ez .. mindazok számára könnyebbséget je­lent, akik más országrészekből jőve, Pécsen ót utaznak Har­kányba. A vonattal érkezők itt szállhatnak át autóbuszra, s a Harkányból autóbusszal ér­kezők is innen folytathatják útjukat vonattal. Itt hívjuk fel a figyelmet arra. hogy szep­tember 1-től megszűnik az o vasúti üdülőhelyi kedvezmény is, amit a Pécsen ót Har­kányba utazók eddig igénybe­vehettek. A Volánnál érdeklődésünkre elmondták, hogy a harkányi vállalati és szakszervezeti üdülők kérésére váltási napo­kon hajlandók külön autóbuszt is biztosítani — természetesen megfelelő létszám esetén — a beutaltak szállítására. KESZTYŰGYÁR KÖZPONTI GYÁRA női és férfi dolgozókat felni BENTI MUNKÁRA: LASCH ÉS STEPP (gépivarrásra) OTTHONVARRÁSRA, SZABÁSZ ÁTKÉPZÖSNEK, ANYAGMOZGATÓI MUNKAKÖRBE BETANÍTOTT DOLGOZÓKAT FELVESZ. JELENTKEZES PÉCS. SORHÁZ U. 36. SZÁM, MUNKAÜGY.

Next

/
Thumbnails
Contents