Dunántúli Napló, 1976. augusztus (33. évfolyam, 211-240. szám)
1976-08-28 / 237. szám
6 Dunántúli napló 1976. augusztus 28., szombat Fűszerek, lőpor és élesztő a cégéreken * Vendég látói pari múzeum A pécsi Nádor Szálló szalongarnitúrája Hogy Magyarországon enni es inni jól lehet, arról világszerte hallottak már az emberek. Azt azonban kevesen tudják hegy a bujái Várban van a világ egyetlen kereskedelmi és vendt g'áióipari múzeuma, amely éppen egy évtizede nyitotta eeq kepuit „Szemelvények a magyarországi vendéglátás történetéből” című kiállításával. A kiállítás bemutatja a magyar vendéglátóipari kínálat, étkezési kultúra fejlődéstörténetét. A magyar középkort például a levek sokfélesége, azok erős füszerezettsége jellemezte, sűrítő anyagként leginkább kenyeret alkalmaztak. Beatrix királynő megjelenésével gasztronr miánkra az olasz konyha volt döntő befolyással. A paprika és a kávé használatának elterjedésé; a törököknek köszönhetjük. („Hátra van még a fekete leves.”) Ugyancsak nekik tulajdonítható bizonyos káposztás és rizses ételek meghonosodása Magyarországon. A hódoltság megszűnését követő időszakban a bécsi, illetve azon keresztül a francia konyha hatása - érvényesült inkább. Érdemes megemlíteni, hogy a mai Vendéglátóipari Múzeum épületében korábban a Fortuna Vengédfogadó volt, molyét Gvadányi is megénekelt a „Peleskei Nótárius budai utazásáéban. A biedermeier korszakot a miskolci Rorarius Cukrászda idézi, melyei egy svájci származású cukrász alapított 1828-ban. Savanyú Jóske Pctkó P;sta és Sobri Jóska betyáícsórdájának múzeumi tő- szomszédságában egy remek szalongarnitűrát láthatunk a századvégén épült pécsi Nádor-bál. továbbá csillárokat a pesti New York kávéházból és egy szép neobarokk berendezést az 1918-ban megnyílt Gellert Szállóból, toilette asztalán herendi porcelán szobaillatosí- tó lámpával. A múzeum 1970-ben újabb részleggel gazdagodott: ekkor nyílt meg ugyanitt a magyar kereskedelem történetét bemutató kiállítás. „Magyar Ország’ nevezetesebb városaiban és Erdélyben esni szokott sokadal- mok' 1832-dik esztendőre szóló laistromától" kezdve nyomon követhetjük a hazai kiskereskedelem fejlődését. A Zala megyei Hahót szatócsboltja, vagy a solymári vegyeske- teskedés átmentett interieurje képet ad arról a gazdag fű- izerválasztékról, amelyet egy évszázada ismert és használt a magyar háziasszony. Van itt Siollwerk csokoládé-automata 1900-ból, korabeli kávépörkölő, számlálócédula (blokk) gyűjtemény és — cégérek, melyeken- fűszer és lőszer, lőpor és élesztő békésen megférnek egymás mellett. 1830-ban már állott a rakodó-parton a Pesti Kereskedők Épülete, (1904-ben megalakult az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés). A múlt század elején kereskedőink nyelve még a német, számláik cégnyomata nagyjából úgyszintén, csak később válik kétnyelvűvé, a kiegyezéstől pedig már a zömében magyar... A kiállításnak látszólaq itt vége szakad. A Műemlékvédelem 1976. évi 1. száma azonban egész sor művészi értékű védeti budapesti üzletberendezést mutat be. íme egy kis ízelítő az ösz- szeállításból: a Divatcsarnok Lotz Károly terme, az egykori Neruda drogéria a Kossuth Lajos utcában; egy virágüzlet (valamikor Philantia névre hallgatott, a Váci utcában található); egy szövetáruüzlet (korábban Brammer, a Petőfi Sándor utcában és az egykori szerencsi csokoládéüzlet Rákospalotán). A felsorolt üzletek éppúgy tekinthetők a múzeum „kihelyezett részlegeinek", mint néhány ma is fungáló vendéglátóipari egységünk, (Pilvax, Hungária Kávéház, stb.). Tervezik, hogy a múzeum adta lehetőségeken belül bemutassák azt is, hogyan fejlődött ez az iparág az elmúlt 25—30 évben, milyenek a perspektívái. Elismerő sorok Caracasból — Békás pusztára cKdMO/yTd/<rN °RdwAt A halevés tudománya Ezt írtam rlemista ko- “ romban a dolgozatomban: .... A ló négylábú állat. Patája van és szereti a gazdáját. Aki a lovát üti, azt felírja a rendőr . . ." Hat ez nem sok, de későbbi ismereteim is csak gyéren gyarapodtok. Ismertem a Dréher-lova- kat, ez ugyan nem fajta — megjelölés —, tetszenek emlékezni o sörDlakótra; amelyen szélesfenekű, roppant erős lovak vágtatnak a hordókkal megrakott laposkocsival. Ló, — pontosabban csikó — először is meg utoljára is 6 esztendős koromban dobott le o hátáról, amikor az üvöltöző szomszédgyerekektől megriadva anyjához rohant be az istállóba én pedic a szemöldökfánál lemaradtam éktelen csattanóssal. Az*án népes rokonságunk egy férfitagját saját lova úgy meg- rúgte, hogy egy életen át gör- nyedten járta a hotárt. Nagyapámról is láttam egy fotót, amelyen huszárdolmányo- san, kardoson, csizmásán üli meg a szép — éppen ugrásban lévő — szürkét. Igaz. az öreg feje kissé ferdére billent a nyakán, s ebből mindjárt kiderült, hogy a képet a pesti vurstliban készítette a városligeti fotómester, színes sablon mögé bujtatva paciensét. Van egy pécsi taxis barátom ak' nemrég lelkendezve újságolta, vásárolt egy lovat, most építi neki a vityillót és majd reggelente „kilovagol". Ezen fellelkesedve jómagam is azon tűnődöm, kéne egy ló. bekocogok vele a Hunyadi út 11. alá, fehér festékkel megjelölöm a parkírozó négyszöget a Zsigulik, Trabantok, Skodák közé. Tervem aztán azonnal csődbe került, amint — Békás pusztán jártomban — Nyéki Takács Ferenc nyugdíjas állatorvos, illetve Móyer István telepvezető fel nem világosított a ló árát illetően . . . * P ékás pusztára keskeny, " de kitűnő aszfaltos út vezet Bólyból, néhány kilométernyi távon. Gyönyörű törpefenyők, díszcserjék, ősfák képezik a parkot, az irodaépületet, szociális létesítményeket, aztán — szintén árnyas fákkal szegélyezve — magát az edzőpályát, ahol Verle József irányításával ezen a délelőtlön is folyik az edzés: a sportlovasok, Baches József. Erdélyi Lajos. Móyer Viktor és ifj. Tolnai József. — Vigyázzatok fiúk! Rövid vágtát kérek. . . . Nagyobb kört csináljatok . .. ! Néha egyik másik ló ugratásnál leveri a keresztgerendát, s ilyenkor a kis fekete juhász puli, „aki" mj más névre is hallgatna, mint Bogáncs, nagyképű bírálattal ugatja a lovakat. Máyer István mondja: — Látja, azt ott. a Kártyát? Olyan patabetegséget kapott. azt hittük, hogy már vágóba kell küldenünk, de aztán sikerült kigyógyítani. Van itt egy gyönyörű testű fehér, azaz hogy — kijavítanak. ugyanis „fehér" ló nincs, csak szürke — nos. a „szürke" Villányból került ide, először nem „bíztak” benne, most viszont a szigorú napi edzések során kiderült, hogy jó kis versenyló lesz belőle. — Veregesd meg a nyakát ... ! — kiáltja Verle József. — Dicsért meg .. . ! A szürke szemmelláthatóan örül a dicséretnek. A szakemberek mondják, hogy a ló hosszú időre pontosan „elraktározza" jó. vagy rossz emlékeit. * Egy kis „lótörténet". A Révai Nagylexikonban olvasom: „...A mai Lófélék az őslovaktól származnak. A harmadkori geológiai formációkban talált elkövesedett leletek igazolják, hogy az őslovak kezdetben rókanagyságú, ötújjú, talponjáró állatok voltak ... A ló egyik legrégibb háziállat, amelyet az indogermánok már körülbelül i. e. 7000 évvel domesztikál- tak ..." lyl agyarországon — a * * századforduló idején — közel két és fél millió ló volt, de számuk erősen csökkent: a II. világháborút megelőzően még 1 millió lovat számoltunk és napjainkban mindössze 200 ezerről lehet szó. Békás-puszta állománya jelenleg: 22 méncsikó (hidegvérű), ezek 1 évesek, aztán 25 — szintén hidegvérű —- csikó, ezek már kétévesek és van vagy 28—30 kanca, utánpótlásra, ezeknek nagy része melegvérű. Egy kicsit leegyszerűsítve: a melegvérűekből általában sportlovakat, a hidegvérű- ekből munkalovakat nevelnek. — Nevelnek, de kinek? — Vásároltak tőlünk sportlovakat venezuelai, svájci, hollandiai, olasz és svéd partnerek. Jugoszláviába legutóbb tizennégy gyönyörű munkalovat szállítottunk. Mutatnak egy levelet — elismerő sorokkal — amelyet Caracasból küldtek Békás-pusztára, ez év áprilisában. A „Fe- negyerek”-ről van benne szó, amely most hét éves, öt esztendővel ezelőtt vitték el a Bólyi Állami Gazdaság telepéről. .... Nagyon bátor és jókedvű, sohasem fárad el, kedvesen köszönti a publikumot... Szeretnék még egy hasonlóan jó magyar lovat önöktől elhozni . . ” Aláírás: D. Zs. Igaz, a levélben az is áll, hogy a Fenegyereknek eleinte „kemény szája” volt, vagyis támaszkodott a zablára, de aztán a gondos, alapos edzés révén rra már olyan, hogy akár cérnaszállal is irányítható . . . — Mi a jó sportló kritériuma? — Legyen elegáns, hosszú, szépen ívelő nyak, kicsi fej, karcsú test, karcsú láb és persze jó szem. Ugyanis a lövőknek körülbelül egyharmada általában — kismértékben ugyan — de rövidlátó és ez azért baj, mert például akadályugratásnál esetleg megtorpan, bizonytalan lesz. Az is lényeges, hogy a ló szelíd legyen. Különben is, a ló eredendően szelíd, legalábbis alaptermészetében. A lovat csak elrontani lehet . .. LJihetetlen kemény fel ■ ■ adatok elé állítják a munkalovakat, mielőtt a szigo.- rú bizottság előtt végérvényesen „vizsgáznak". A munkaké- pességi vizsgát megelőzi egy három hónapos erős „edzés". Például: saját testsúlyának (esetenként 600 kilogrammnak) kétszeresét kell lépésben — kocsi elé fogva — elhúzni 2 kilométeres távon, lehetőleg 18 percen belül. Az úgynevezett „indítási próbán" már testsúlyának ötszörösével terhelnek le rönkfával megrakott szánt (!) s ezt a terhet 50 méteren belül három alkalommal kell „indítania”. ügetésben testsúlyának megfelelő teherrel kell megtennie négy és fél kilométert. Az állatorvosok — természetesen a bizottság tagjai —• a munkaképességi vizsga közben többször is figyelemmel kísérik a ló légzését, hőmérsékletét, szívverését, az izzadás fokát... egyebeket. — Enyhén szólva... ez kínzás — jegyzem meg. — Hát... néha nekünk is ez a véleményünk. Mindenesetre, ha ezen a vizsgán átesnek, akkor az Országos Lótenyésztési Felügyelőség — amelynek egy kirendeltsége is itt székel Békáson — átveszi a lovakat és lebonyolítják az üzletet hazai vagy külföldi partnerekkel. * \M égül is, mennyibe ke- ” rül egy ló? — Néha többe kerül, mint egy jó kocsi. Vagyis: egy jó munkaló ára ma már 30—40 ezer forint, a sportlovakért adnak 80 ezer, de gyakran 100 ezer forintot is, ha nem többet. Mert kitűnő sportlovak ára megüti a 150— 200 ezer forintot is. — Ezek után vesz-e egy lovat? Nem válaszolok. Jobb ma egy Trabant, mint holnap egy sportló „potom” 80 ezerért, amit napenta etetni, ápolni, futtatni kell, s utána adózni kell, s mindezt csupán a gyönyörűség kedvéért. Mert igaz, hogy a ló szép, kedves állat. De hót... Rab Ferenc Fotó: Seres Éva Szeretem a halat. Enni azonban nem tudom. Megragadom a villát, gondosan elteszem a kezem ügyéből, aztán csülökre! Alattomos halnál úgy kutatom a szálkát, mint ahogy a rétiszénából kiválogatják a gazt. Legutóbb megjártam. Jöttem a piacon keresztül. Lacikonyha .. . Sült hal illata. A jó nép fülig zsírosán tömte magába a halat és jóféle vinkóvai öblítette le a szálkát. Nagy lökdö- sés. Ez nekem harci riadó. Ha tíz ember tolong, rögtön belepusztulok, ha nem vagyok benne. Bele is vetettem magam a küzdelembe. Oldalt köpködött egy magyar. — Ez az igazi! — mutatott rá egy csörögére sütött halra. Ennek még a szálkáját is meg lehet enni, — Akkor miért köpköd?! — Csak úgy megszokásból. — Na, én ebből eszem! — döntöttem el. Hirtelen -a hónom alatt kidugta a fejét egy asszony és felsikoltott: ____ — Nekem adja azt a nagyot! — Na, na — mondom - azt a nagyot kérem! Erre az árus kiemelt a sülő halomból hatalmas, eddig még nem látott méretű halat. — Jesszus! — sikított egyszerre négy nő különféle hangon — azt nekem adja! A szívverésem is elállt a gondolatra, hogy nem lesz enyém az óriáshal, de megkaptam és gőgösen elvonultam a közirigységtől kísérve, nekiláttam a halevésnek. Kirakatban ettem, szó sem lehetett piszmogásról. Letörtem egy darabot és lenyeltem. Lesz, ami lesz! Nem lett semmi! A hal lement. — Ez az! — mondom. — Nincs benne szálka! Ahogy azonban a következő darabot is letörtem, elhűlve látom, hogy úgy lógnak ki belőle a szálkák, mint az olasz neorealista filmek hőseinek szájából a makaróni. Gyorsan kipiszkálok röptében vagy egy tucat szálkát, mikor észreveszem, hogy teljes undor kísér. — Hát ilyen embernek jutott az óriáshal?! — látom a tekintetükből. — Na, na! Európa szeme rajtam! — mondom magamban és szó nélkül lenyeltem egy darabot. Menj le te is! Le is ment. Erre vérszemet kaptam és már nem is piszkáltam. A végén úgy ettem, mint mások a sültkrumplit. — Hát csak ennyiből áll ez? És én őrült, eddig egész életemben csak vacakoltam. Na menj le te is! - biztatok egy nagyobb darab halat és utó- naküldtem a többivel. Ez azonban éppen csak, hogy megindult. Még egy nyelés hiányzott hozzá, hogy jó útra térjen, amikor hirtelen horgonyt vetett és három szálkával egyszerre belekapaszkodott a torkomba. Ebben a pillanatban eszembe jutott egy nagynéném, akinek egy klinika kellett, hogy a torkából visszahozzák a csirkecsontot. Még a térdem is remegni kezdett. Jó ég! Itt pusztulok a piac kellős közepén! Ijedtemben beleharaptam a maradék halba és vagy a negyedét bekaptam. Ez szó nélkül megkerülte a lehorgonyzott szálkafészket és lement. Most gyors munkába kezdtem. Sokan néztek, hát legelőször is az ábrázatomat szedtem rendbe. Eltüntettem róla a ráfagyott rémületet és igyekeztem olyan elégedetten nézni, mint az Állami Biztosító reklámja. Alig, hogy ezt az ábrá- zatot magamra erőltettem, őrületesen a torkomba szúrt az egyik halszálka. Erre mit sem törődve a közvélemény esetleges megrovó tekintetével, ijedtemben bekaptam az előttem heverő fél zsemlét. Ez mentette meg az életemet! Kisöpörte a torkomat. Igaz, hogy olyan érzésem volt. mint a siklónak, amikor sündisznót nyel. Ez a kis közjáték teljesen elfoglalta az embereket és egyszerre -több nézőm is akadt. Szőllősy Kálmán Vállalatok, ktsz-ek, tsz-ek figyelmébe! METAMID RUDAKAT ÉS HASÁBOKAT 30—120 mm-es méretekben, valamint VÖT—10 HÚZOTT BRONZRUDAKAT 20—120 mm-es méretekben raktárról azonnal kiszolgálunk! Ifl/IJV KERESXEDEIMÍ VAUAlAT KÖZÜLETI BOLTJA, PÉCS, LENIN TÉR 6. TELEFON: 13-866. Árukiadás: hétfőtől péntekig: 8—15 óráig.
