Dunántúli Napló, 1976. augusztus (33. évfolyam, 211-240. szám)

1976-08-26 / 235. szám

6 Dunántúli napló 1976. augusztus 26., csütörtök KGST-együtt mii köd és a kutatásban Az izom- és az ideg­sejtek titkai A Magyar Tudományos Akadémia Tihanyi Bio­lógiai Kutatóintézete a hazai neuróbiológiai éj hidrobioló­giái alapkutatások központja. Egyetlen sejt szintjén vizsgál­ják, elemzik a sejt működésé­nek mechanizmusát, annak ér­zékenységét és befolyásolható­ságát. A kagylók és a csigák óriás sejtjeit használják mo­dellnek, s a biofizika, biokémia mellett az elektrokémia és a kibernetika módszereivel ku­tatják az ingerlékeny ideg- és izomsejtek titkait. A Balaton közelsége és meg­óvásának a felelőssége késztet­te a Magyar Tudományos Aka­démiát arra, hogy Tihanyban hidrobiológiái osztályt szervez­zen, ahol az alapkutatások mellett a tó élővilágának vé­delme is jelentős feladat. A Tihanyban folyó kutatások sajátos tudományos munkát igényelnek, olyan módszereket, amelyek egy részét csak itt al­kalmazzák hazánkban. A té­mákban, a módszerekben alig van hazai konzultációs lehető­ség, éppen ezért a kutatók eredményes munkájához elen­gedhetetlen a széles körű nem­zetközi együttműködés, — első­sorban a baráti országok bio­lógusaival. A KGST együttmű­ködés eredményeiről, hatásá­ról dr. Salánki János igazga­tóval — a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjával beszélgettünk. — A KGST tudományos programjában szerepel a bio­fizikai kutatási együttműködés; az önök tudományos munkája ennek a témakörnek része. A hatékonyabb kutatás érdeké­ben milyen együttműködést ala­kítottak ki a KGST országok­kal? — Először is azt szeretném hangsúlyozni, hogy nálunk az együttműködés létkérdés, hi­szen olyan sajátos témával foglalkozunk, amelynek kutatá­sára egy országban általában csak egyetlen intézet rendez­kedik be. A kontroll,, a tudo­mányos vita így csak külföldi partnerekkel lehetséges. Az együttműködésnek egyébként minden feltétele megvan in­tézetünkben a korszerű műsze­rezettségtől a nyelvtudással rendelkező kutatógárdáig. Sze­rencsés helyzet az is, hogy a kutató apparátusunk egyne­gyede a Szovjetunióban vég­zett, illetve ott volt aspirantú- rán vagy hosszabb tanulmány­úton. Természetesen intéze­tünkben is több szovjet kutató tartózkodott hosszabb és rö- videbb ideig. Az Ukrán Tudo­mányos Akadémia Élettani In­tézetének és a Szovjet Tudo­mányos Akadémia Biofizikai In­tézetének kutatóival a leg­rendszeresebb és legeredmé­Tihany várja a baráti országok tudósait nyesebb a közös tudományos munkánk. — Az alapkutatások által leltárt új összefüggések, a sej­tek működésének eddig nem ismert mozzanatai — nagy je­lentőségűek lehetnek a későb­bi gyógyászati kutatásokban. Az együttműködés hozott-e olyan konkrét eredményt, amely ilyen szempontból is számítás­ba jöhet? — Több ilyen eredményünk van. Először azt az eddig is­meretlen tényt említeném, ame­lyet az Ukrán Tudományos Aka­démia Kievi Elektrokémiai in­tézetével közösen tártunk fel. A korábbi kísérletek alapján ál­talánosan elfogadták, hogy az ingerület keletkezésekor nát­rium lép bo a sejtbe. Hosz- szas és rendkívül bonyolult ku­tató munkával bebizonyítottuk, hogy ez az előző megállapítás nem minden sejt működésére általánosítható. Előfo/dul ugyanis, hogy nem nátrium, ha­nem kalcium az ingerület ke­letkezésének kísérője. A pozso­nyi kutatókkal a szívizom sej­tekben, a szív működése köz­ben keletkezett elektromos áram mérésére dolgoztunk ki közösen új módszert. — Az együttműködésnek, a közös kutatásnak melyek a leg- beváltabb útjai? — A leghatékonyabb a kö­zös munka: a több hónapos együttlét vagy nálunk Tihany­ban, vagy valamelyik külföldi intézetben. Ilyenkor az együt­tes kutatások, az állandó és folyamatos konzultáció meg­gyorsítja a munkát. Sajnos er­re ma még nincs elég lehető­ség, véleményem szerint az együttműködésnek ezt a for­máját tovább kell bővíteni. Mi itt Tihanyban már megterem­tettük a fogadás feltételeit, fel­készülve várjuk a baráti orszá­gok kutatóit. — A Tihanyi Biológiai Ku­tatóintézet másik vezető profil­ja a hidrobiológiái kutatás. Ebben a témakörben melyik intézetekkel működnek együtt? — Legrégebbi és legeredmé­nyesebb a tudományos kapcso­latunk a Lengyel Tudományos Akadémia ökológiai Intézeté­vel. Amíg a mi kutatóinknak a Balaton' a fő kísérleti terep, addig a lengyel hidrobiológu- sok kutatása a Mazuri-tóhoz kapcsolódik. Mindkét helyen a tóban lejátszódó ökológiai fo­lyamatokat elemzik, a növé­nyek, az állatok elhelyezkedé­sét, annak változásait. Tapasz­talataikat rendszeresen kicse­rélik. Hasonló együttműködés alakult ki a Volga menti Bo- rok-i Hidrobiológiái Intézettel és most kezdődik a közös tu­dományos tevékenység a ro­mán Pindaretti Biológiai Kuta­tóintézettel is. Ezek az össze­hangolt kutatások egyébként részei a KGST „kártevők elleni védekezés vízi szervezetekre va­ló hatása” elnevezésű tudomá­nyos kutató programnak is. Barta Éva Fogfúrás helyett oldószer? A szuvasodott logré- szeket a mai gya­korlat szerint túrással tá­volítja el az orvos, ami leg­többször kisebb-nag yobb fájdalommal jár. Ennek el­kerülésére két amerikai fogorvos olyan kezelési el­járást dolgozott ki, amely elkerülhetővé teszi az ér­zéstelenítő injekció alkal­mazását. A szabadalommal védett módszer abból áll, hogy egy speciális kis szivattyú­val, nagy nyomással, olyan vegyi anyagot - monoklór- glicint - juttatnak a szuvas íogra, ami gyorsan lelold­ja a rothadásnak indult részeket. A logkezelésnek ez a módja állítólag kímé­letesebb' minden más be­avatkozásnál. Symphonie program Égi segítség • Hírközlő holdak a katasztrófa sújtotta vidék felett # Közvetlen csatorna az ENSZ genfi központjával A hatvanas években kezdő­dött a közös francia—nyugat­német Symphonie hírközlő hold fejlesztése. A Symphonie prog­ram igazgatósága most az S. 1. és az S. 2. jelzésű mes­terséges holdat egy földi moz­gó radarberendezéssel ellátott híradó állomással együtt az ENSZ rendelkezésére bocsá­totta. A két hírközlő szatellitán a tervek szerint katasztrófa súj­totta vidékek híradását bizto­sítják a jövőben. Részben a természeti katasztrófák által KatowitÉhen magyarul tanulnak a diákok Diplomaták a klub vendégei Katowicében, az Aleksander Zawadzkiról elnevezett gimná­ziumban a magyar nyelv már harmadik éve állandó tantárgy. De miért éppen Katowicében tanulnak magyarul és hogyan került erre sor? — Régebben Krakkó „spe­cialitása” volt Lengyelország­ban a magyar kapcsolatok ki­építése, most ezt a szerepet Ka­Augusztus 22-től szeptember 15-ig tage .rimán \&> lOXárengedménnyel! IFJÚSÁGI ÁRUHÁZ PÉCS, MOH ÁCS CSILLE ÁRUHÁZ KOMLŐ KÖZPONTI ÁRUHÁZ SIKLÓS towice vette ót. Itt jött létre a „Haldex", az első lengyel— magyar vállalat, itt összpontosul a lengyel—magyar ipari koope­ráció, s Varsón kívül itt működik magyar kereskedelmi kirendelt­ség. Városunkban azonban c magyar nyelvet ismerőket fél ke­zünk ujjain meg lehetett szám­lálni. Mi azonban szerencsé­sek vagyunk: városunkban él egy újságíró, aki a Varsói Tu­dományegyetem magyar sza­kán szerzett oklevelet, s ezzel jogcíme van a magyar nyelv középiskolai tanítására. Rá­adásul több évet töltött Ma­gyarországon, s így ismeri az országot, amely most bennün­ket leginkább érdekel. így lett Andrzej Salamon szerkesztő, aki jelenleg is új­ságíró, Lengyelország első középiskolai magyartanára, Ebben az évben már érettsé­gire is készít fel tanulókat: több diák ugyanis a magyar nyelvet választotta érettségi kü- löntárgyként. Nézzünk be az osztályokba, ahol pár perc múlva megkez­dődik a magyar óra. A tanár­nak két terem áll rendelkezé­sére. Az egyikben olyan fog­lalkozásokat tartanak, amelyek Inkább klubtalálkozókra, mint­sem idegen nyelvi órákra ha­sonlítanak. A másik terem Len­gyelország egyik legkorszerűbb idegen nyelvi audiovizuális ok­tatóterme, ahol az intenzív nyelvoktatás folyik. — Most mutatok nektek né­hány felvételt, amelyeket Bu­dapesten készítettem — hallat­szik a fülhallgatókban a tanár hangja. — Mindegyikőtök el­mondja, mit lát a képen. Az audiovizuális nyelvoktató laboratórium felszerelése egy­millió zlotyba került. A költsé­get a gyermeknevelési és okta­tási intézmények teremtették elő, s ezzel hozzájárultak más idegen nyelvek eredményesebb oktatásához is. — Bebizonyítottuk — mond­ja a tanár —, hogy a közép­iskolában egészen jól el lehet sajátítani egy idegen nyelvet, még a nehéznek tartott ma­gyart is, ha az oktatás való­ban intenzíven folyik. Megismerkedünk még a ka- towicei iskola klubfoglalkozá­saival, amelyeket maguk a ta­nulók szerveznek. Ezeken részt vesznek nem csak a kezdő „magyar-szakosok”, hanem többi társuk, s a katowicei ma. gyár külkereskedelmi képviselet diplomatái is. Minden ilyen találkozón a klub ifjú gazdái bemutatják a magyar iroda­lomból és lírából készült saját fordításaikat, amelyeket hangu­latos zenei kísérettel festenek alá. Magától értetődik, hogy a diákok nemcsak történelemmel foglalkoznak. A fiataloknak megvan a maguk jelszava: „az óra slágerrel kezdődik!” Ez annyit jelent, hogy minden óra kezdetén, pár percig, míg a tanár beírja az osztálykönyvbe az óra anyagát, ellenőrzi a je­lenlévőket stb., a tanulók a fülhallgatókon a legfrissebb magyar slágereket hallgatják. Hogy honnan szerzik? Saját- magúk hozzák az iskolába! .ló kapcsolataik vannak a magyar fiatalokkal és tudomásuk van mindenről, ami csak a magyar ifjúsági zenében történik. En­nek köszönhető, hogy ők is és tanáruk is mindig remekül tud­ják, mi az „Omega”, vagy a „Lokomotiv GT” legújabb slá­gere! Magda Urzon P. A. Interpress—KS sújtott vidékek lakosságát szol­gálja ki a két mesterséges hold, másrészt a háború pusz­tította vidéken is fel lehet eze­ket használni. A jövőben pél­dául a Közel-Kelet hírösszeköt­tetését javítják ezek a holdak azokban szektorokban, ahol az ENSZ kéksisakos katonái telje­sítenek békefenntartó szolgála­tot. A két hírközlő hold pályáját úgy határozzák meg, hogy azok olyan vidékek felett kerengje­nek, amelyeket az utóbbi tíz évben a legtöbb természeti ka­tasztrófa — földrengés, szökő­ár, vulkánkitörés, árvíz, trópusi szélvihar, pusztító szárazság, stb. — sújtott. Az S. 1 holdat 1974 decem­berében, az S 2. holdat pedig 1975 augusztusában állították pályára. A két mesterséges hold pályáját úgy határozták meg, hogy azok „borítják” Észak-Amerika keleti partjaitól a Pakisztánig terjedő hatalmas térséget, beleértve Dél-Ameri- kát, Európát, a Közép-Keletet. 1977-ben az egyik holdnál pá­lyamódosítást hajtanak végre, keringését kissé keletre tolják ki, úgyhogy a hold „fedi" majd India területét is. A kát Symphonie hold mind­egyiken eqy közvetlen csa­torna az ENSZ genfi központ­jával közvetlen kapcsolást tesz lehetővé. Ebben a központban olyan fontos szervezetek talál­hatók, mint a Vöröskereszt, a Meteorológiai Világszervezet, az Egészségügyi Világszervezet, stb. A mozgó földi állomásokkal összekötött mesterséges hol­das hírközlésnek a katasztrófa sújtotta vidékek ellátásánál igen nagy jelentősége van. Földrengeses vidéken pél­dául elpusztultak a postahiva­talok és kiesett a táviró, a te­lefon, megrongálódott a rádió­adó állomás, a helyi hírközlő rendszer tehát megsemmisült. Adott térségben települ gyor­san a mobil radaros földi ál­lomás, amely összeköttetési tart fenn a két hírközlő szatel- litával, a genfi központtal, va­lamint a München melletti raistingi nagy radarközponttal, amely egyben a Symphonie program földi centruma. Ebben az egész rendszerben a földi mozgó radarállomás igen fontos szerepet tölt) be, mert a mesterséges holdakon keresztül telefon és telex kap­csolásokat tesz lehetővé. Sőt nemrégiben a földi mozgó ál­lomás, valamint a Symphonie 2 mesterséges hold. facsimilé ké­pet közvetített a raistingsi ál­lomáshoz. Az „AIR et COS­MOS” folyóirat címlapja 72 000 km-es utat tett meg a mester­séges hold közvetítésével. A fekete-fehér kép élvezhető volt. Ezt a módszert a Szovjet­unióban és az Egyesült Álla­mokban már több ízben alkal­mazták sajtótermékek mester­séges holdas közvetítése során. Az Egészségügyi Világszerve­zet is érdeklődik a mesterséges hold segítségével történő hír­közlés iránt. A Föld olyan vi­dékeinek egészségügyi felvilá­gosításánál jöhet számításba ez a módszer — ahol a hagyo­mányos hírközlő hálózat nem megfelelő. ENSZ-szakértők most ezt a hírközlő rendszert nemcsak a Symphonie, de más típusú mesterséges holdakhoz is meg­kísérlik alkalmazni. A termé­szeti katasztrófák megelőzése szerepel a jövő célkitűzései kö­zött. A mesteséges holdak ér­zékelői követik az aszályos vi­dékeken a meteoro.ógiai hely­zet alakulását, figyelik a föld­kéreg mozgásait, a folyók víz­szintjét és időben riadóztat- ják azokat a földi szerveket, amelyekre adott térségben a megfelelő intézkedések megté­tele hárul a lakosság és egyéb élőerők mentése terén.

Next

/
Thumbnails
Contents